Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-18 / 112. szám, kedd

6 Gazdaság és fOgyaszTóK ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 14. Rakétatámadás Athénban Athén. Vasárnap este egy ­más források szerint két - ra­kétát lőttek ki Németország görögországi nagykövetének Athén északi elővárosában található rezidenciájára. Az épület megrongálódott, de a támadásnak nem volt áldoza­ta. Ebben a hónapban ez volt a második merénylet egy NA­TO-ország nagykövetének la­kóhelye ellen. A rendőrség feltételezése szerint a No­vember 17. elnevezésű görög terrorista mozgalom áll a merénylet hátterében. Ez a csoport 1975 óta több, össze­sen 22 halálos áldozatot kö­vetelő támadást hajtott végre görög és külföldi érdekeltsé­gek ellen. (MTI) Az UNITA közleménye Johannesburg. Lelőttek egy orosz katonai szállítógépet, és legénységét foglyul ejtet­ték az UNITA fegyveresei An­gola nyugati részén - jelen­tette be tegnap a kormány el­len harcoló angolai lázadó szervezet, hozzátéve: május 12-én önvédelemből lőtte le az Antonov-26-os típusú re­pülőgépet Luzamba külváro­sa felett. Decemberben és ja­nuárban is történt hasonló in­cidens, akkor két, ENSZ által bérelt gép zuhant le Angola középső részén. A kormány és az UNITA egymást vádolta a gépek lelövésével. (MTI) Jonas Savimbi, az UNITA ve­zére. (Archívum) Feladta magát a támadó Bielefeld. Feladta magát teg­nap a bielefeldi rendőrkapi­tányságon az a 36 éves berlini férfi, aki a Zöldek rendkívüli pártkongresszusán festékes dobozzal megdobta Joschka Fischer német külügyminisz­tert. A politikusnak az inci­dens következtében megre­pedt a dobhártyája. A férfi azt mondta, hogy nem akarta megsebesíteni a politikust; a vörös festékbombával a „Zöl­dek szívébe akart találni". Fischer a gyűlést követően ve­szélyes testi sértésért feljelen­tést tett, így a támadónak bí­rósági eljárás keretében kell felelnie tettéért. (MTI) Robbanások a Kaukázusban Moszkva/Vlagyikavkaz. Öt halottja és huszonhat sebesült­je van a Vlagyikavkazban va­sárnap elkövetett robbantásos merényletnek -jelentette az AFP orosz belügyi forrásokra hivatkozva. Az észak-osszét fő­város katonai lakótelepének három házában tizennyolc la­kás romba dőlt. Az ügyben megindult a nyomozás és nem zárható ki, hogy terrorcselek­mény történt.'Katonai források szerint a banditák által elköve­tett robbantások célja a hely­zet destabilizálása a térségben. Március 19-én a vlagyikavkazi piacon felrobbantott pokolgép csaknem félszáz emberéletet követelt. (MTI) Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a voksoláshoz két eseményt is időzített, az egyik „szokásos", a másik több, mint provokatív Fölényes Barak-győzelem HIROSSZEFOGLALONK Jeruzsálem/Tirusz (Szúr). A teg­nap esti legelső felmérések eredmé­nyei szerint Ehud Barak fölényes győzelmet aratott az izraeli válasz­tásokon. A közszolgálati televízió által ismertetett adatok azt mutat­ták, hogy Barak a szavazatok 57 szá­zalékát, a kettes számú (magán)te­levízióban közöltek pedig azt, hogy a voksok 58,5 százalékát szerezte meg. A kormányfőválasztáson a két versenyben maradt jelölt Benjamin Netanjahu jelenlegi miniszterelnök, a jobboldali Likud képviselője és Ehud Barak, a balközép Munkapárt vezetője volt. A mintegy 4,3 millió szavazópolgár nemcsak kormányfőt választhatott, hanem az új parla­ment 120 tagjáról is dönthetett. A 7300 szavazóhelyiség közép-euró­pai idő szerint 21.00 órakor zárt. A választás előtt csak találgatni le­hetett, miképp befolyásolja Netan­jahu helyzetét, hogy a választások előestéjén, vasárnap megkezdték az új izraeli telep házainak építését a kelet-jeruzsálemi Har Homa ne­gyedben (arab nevén Dzsebel Abu Gneim). Az építkezés színhelyén ha­talmas traktorokkal irtották ki a fá­kat a talajmunkák előkészítésére. Az állam által az építkezéssel megbízott hét vállalkozó közül kettő nekilátott 150 lakás építésének. A főként ara­bok lakta kelet-jeruzsálemi negyed­ben 1025 lakás építésére hirdettek meg novemberben versenytárgya­lást. Újabb nyolcszáz lakás megépí­tésére tíz nappal ezelőtt jelent meg a lakásügyi minisztérium pályázata. Har Homában összesen 6500 lakás építését tervezik. A Har Homa-i épít­kezés oly mértékben kiváltotta a pa­lesztinok haragját, hogy emiatt 1997 márciusában megrekedt a közel-ke­letí békefolyamat. Az infrastrukturá­lis munkálatok befejeztével 1997 decemberében leálltak az építkezés­sel, ami miatt az izraeli szélsőjobb hevesen bírálta Netanjahu kormány­főt. Tegnapra is jutott egy erőde­monstráció: Izraeli harci repülőgé­pek feltételezett gerillaállásokat tá­madtak Dél-Libanonban. A gépek mintegy 15 rakétát lőttek ki az Izrael által megszállt és biztonsági övezet­nek nyilvánított területsáv nyugati szektorában. Lapzártáig nem érke­zett hír arról, hogy voltak-e áldoza­tai a támadásnak. Ehud Barak felesége, Nava társaságában nagyon optimistának mutatkozott. Nem úgy Netanjahu, akinek arca vasárnapi sajtóártekezéletén sok mindent elárult. (TA SR/AP) Több forrás szerint a szerbek változatlanul vadásznak a koszovói férfiakra Moszkvai optimizmus Belgrád/Kukes/Moszkva. Belgrádban tegnap reggel 6 óta 3 perckor ismét megszó­laltak a szirénák, véget vetve a vasárnap este 21 óra 58 perckor jelzett légiriadónak. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Beta független hírügynökség je­lentése szerint a jugoszláv fővárost vasárnapról hétfőre virradóra nem támadta a NATO légiereje, viszont a NATO légitámadásainak 55. napján erős robbanások ráztak meg néhány közép-szerbiai várost. A légitáma­dásra figyelmeztető szirénák Sza­badkán, Újvidéken, Cacakban, Nisben, Valjevóban és Borban is fel­hangzottak. Vasárnap éjjel négy nap után elő­ször két nagy erejű robbanás rázta meg a koszovói főváros, Pristina központját - jelentette a Beta. A szerb televízió szerint a NATO va­sárnap Koszovó délnyugati részére több mint tíz bombát dobott le fél óra alatt. A szerb kormánybarát Borba napi­lap szerint a NATO légi csapásai áp­rilis 30-ig egész Jugoszlávia terüle­tén 100 milliárd dollár kárt okoztak, csupán Belgrádban 536 épület sé­rült meg. Egyeden koszovói menekült sem ér­kezett vasárnap Albániába: ez volt az első ilyen nap azóta, hogy elkez­dődött az albánok kiűzése a tarto­mányból - közölte tegnap az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szó­vivője Kukes településen. „Nem tud­juk, hogy lezárták-e a határ túlolda­lát, vagy egyszerűen csak nem jön senki" - mondta napi sajtótájékoz­tatóján Ray Wilkinson. Ajugoszláv hadsereg részleges útle­zárásokkal, illetve az albániai, hor­vátországi és boszniai határon levő átkelők lezárásával vasárnap to­vább fokozta a nyomást a monte­negrói kormányra. A Reuters hiva­talos forrásokra hivatkozó jelentése szerint a katonák a hét végén mint­egy százötven, Montenegrón átuta­zó férfit fogtak el. Montenegró meg­nyitotta határait a Koszovóból me­nekülő albánok előtt. Mintegy har­mincezer menekült jutott így el ép­ségben Albániába. Péntek éjszaka és szombaton azonban a jugoszláv hadsereg katonái a délkelet-monte­negrói Tűzi város melletti Bozaj ha­tárátkelőnél megállították az albá­nokkal teli autóbuszokat. Egy me­Török harci gépek bevetésben Ankara. Török harci repülőgépek két hete bombáznak jugoszlá­viai célpontokat, így fokozva aktív részvételüket a Jugoszláviai elleni támadásokban - közölték tegnap török napilapok. A köz­vélemény eddig úgy tudta, hogy all török F-16-os repülőgép csak légi fedezetként támogatja a NATO gépeit a bevetésekben. A Radikal című napilap tegnap közölt értesülései szerint azon­ban török vadászgépek április 29-e óta támadnak szerb célponto­kat. A fegyveres erőkkel szoros kapcsolatot fenntartó Hürriyet napilap is megerősítette a Radikal értesüléseit. A török katonai szóvivő nem kommentálta a lapok jelentéseit.(MTI) Robin Cook brit külügyminiszter a szárazföldi erők bevetéséről Koszovóban A NATO soha nem zárta ki MTI-TUDÓSÍTÁS London. Az észak-atlanti szövet­ség soha nem zárta ki szárazföldi erők bevetését Koszovóban, de nem áll szándékában szárazföldi támadó műveletet kezdeni szerve­zett szerb fegyveres ellenállás el­len - jelentette ki tegnap Robin Cook brit külügyminiszter. A brit védelmi tárca sajtóértekezletén Cook közölte: Javier Solana NA­TO-főtitkár hamarosan elkészíti jelentését arról, mekkora erő szük­séges ahhoz, hogy a nemzetközi közösség biztosítani tudja az albán menekültek biztonságos visszaté­rését Koszovóba. A szövetség tag­államai tudni akarják, mikor lesz a jugoszláv hadsereg olyan állapot­ban, hogy nem képes fegyveres el­lenállást kifejteni a dél-szerbiai tartományban. Fel akarnak készül­ni arra, hogy kihasználva a légitá­madások eredményességét, meg­kezdhessék a szárazföldi erők tele­pítését Koszovóba - fejtegette Cook. Úgy vélte: a szárazföldi csa­patok megindításához nem fel­tételenül szükséges Belgrád bele­egyezése, egy békemegállapodás aláírása Szlobodan Milosevics ju­goszláv elnökkel. A Brüsszelben tartózkodó külügy­miniszter, akivel műholdas kap­csolatot létesítettek a védelmi mi­nisztériumból, elmondta: Javier Solana NATO-főtitkárral folytatott tárgyalásain egyetértettek abban, hogy a légi csapások az elmúlt két hétben sokkal nagyobb vesztesé­geket okoztak a szerb hadsereg so­raiban, mint a hadművelet első öt hetében, és a katonai nyomást pár­huzamosan a diplomáciai erőfeszí­tésekkel fokozni kell. Az orosz duma holnap szavaz Sztyepasin kinevezéséről Jó esélyei vannak nekülő asszony elmondása szerint a férfiakat leszállították a buszokról s feltehetően visszavitték Koszovóba. Moszkvában viszont tegnap optimiz­mus uralkodott: már a következő napokban „komoly áttörés várható a koszovói válság politikai rendezé­sében" - jelentette ki Jósé Maria Aznar spanyol miniszterelnök, miu­tán csaknem egyórás eszmecserét folytatott Viktor Csernomirgyin bal­káni orosz különmegbízottal. A spanyol kormányfő szerint a ren­dezés alapját a G-8 külügyminiszte­ri értekezletén kidolgozott elvek biztosítják, amelyek ötvözik a NA­TO, az EU és Oroszország vélemé­nyét, s elősegíthetik a politikai ren­dezés megindítását. Utalt arra, hogy Csernomirgyin ma Helsinkiben folytat tárgyalásokat a finn államfő­vel, találkozik Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyet­tessel, „s ezért joggal várhatunk áttörést a közeli napokban". MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Az orosz alsóház nagy va­lószínűséggel holnap - már első ne­kifutásra - megszavazza Borisz Jel­cin orosz államfő miniszterelnök-je­löltjét, Szergej Sztyepasint. Az ügy­vezető kormányfő jó esélyeiről egybahangzóan nyilatkozott az álla­mi duma négy legnagyobb frakció­jának vezetője. Gennagyij Zjuganov, a kommunis­ták vezetője azt hangoztatta ugyan, hogy előbb látni szeretnék Sztyepa­sin gazdasági programját és azt, kik lesznek az új kormány tagjai, de ő is úgy ítélte meg, hogy a duma nagy valószínűséggel megszavazza Jelcin jelöltjét. Zjuganov ugyanakkor nem tartotta kudarcnak, hogy a duma szombaton nem emelt vádat az ál­lamfő ellen, hiszen maga a vita is bi­zonyította: Jelcinnek távoznia kelle­ne posztjáról. A kommunisták ugyanakkor készek a duma feloszla­tására, nem félnek a választások előrehozatalától. Vlagyimir Zsiri­novszkij, a Liberális Demokrata Párt vezére azt emelte ki, hogy a duma különben is csak statiszta lehet a kormányalakítás kérdéseiben, Jel­cin úgyis azt tesz meg kormányfő­nek, akit akar. Grigorij Javszlinszkij, a liberális Jabloko frakció első em­bere szerint a Sztyepasin-kormány „ideiglenes kabinet" lesz ugyan, de azért sokat tehetne a gazdaság fel­lendítéséért a decemberben esedé­kes parlamenti választásokig. Figye­lemre méltó, hogy a hatalompárti Otthonunk Oroszországnak - Vik­tor Csernomirgyin választási moz­galmának - a frakcióvezetője is azt hangsúlyozta: a Sztyepasin-kabinet átmeneti kormány lesz, hiszen az al­kotmány lehetőséget biztosít az el­nöknek arra, hogy akár naponta vál­togassa kormányfőjét. Ellenzéki elnökválasztás volt Fehéroroszországban Négymillióan voksoltak Robin Cook közölte, hogy a száraz­földi csapatok térségbeli felsorakoz­tatásában a NATO félúton van, Ma­cedóniában és Albániában már 20 ezer NATO-katona vár bevetésre, Nagy-Britannia további 2300 főt he­lyezett készültségbe, hogy bármikor a térségbe indulhassanak. Cook hangoztatta: a NATO-tagállamok tudatában vannak annak, hogy a hatalmas mértékű pusztítás miatt sokkal nagyobb létszámú erő beve­téséről kell gondolkodni, mint a rambouillet-i békemegállapodás be­tartására tervezett 28 ezer katona. Cook nem zárta ki annak lehetősé­get, hogy a válság rendezéséhez vezető úton a légi csapásokban szünet áll be. „Ehhez az szükséges, hogy Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnök haladást mutasson fel a szövetség öt alapvető követelésé­nek elfogadásában." MTI-HÍR Minszk. Fehéroroszországban az ellenzék elnökválasztást rendezett, amely vasárnap fejeződött be. A tit­kos szavazások alatt a választások több száz szervezőjét letartóztatták - közölte Borisz Gunter, az ellenzéki választási bizottság titkára. Az or­szág 7 millió választásra jogosult polgára közül mintegy négymillió­an adták le voksukat. A választást kétféle módon bonyolí­totta le az ellenzék, amely nem is­meri el az 1996-ban megtartott nép­szavazás érvényességét. A népsza­vazáson Lukasenko elnöki megbíza­tásának 2001-ig történő meg­hosszabbítása mellett döntöttek a fehéroroszok. Május 6-tól mozgó választási bizottságok járták be kör­zeteiket, illetve vasárnap kijelölt vá­lasztási körzetekben és szavazóhe­lyiségekben adhatták le voksaikat a választópolgárok. Az alternatív elnökválasztáson két jelölt indult: Zenon Poznyak, a leg­erősebb ellenzéki párt, a Fehérorosz Népfront amerikai emigrációban élő vezetője, valamint Mihail Csigir volt miniszterelnök, akit sikkasztás vádjával letartóztattak egy nappal azután, hogy az ellenzéki választási bizottság közzétette jelöltségét. Az eredményről egyelőre még becsült adatok sem állnak rendelkezésre. Meglehetősen morbid, de nagyon jövedelmező Kínai bombaüzlet MTI-HIR Peking. Kínai üzletemberek és könyvkiadók a belgrádi kínai misz­sziót május 7-én ért rakétatámadást idéző termékek piacra dobásával és a hivatalos kínai véleményt tartal­mazó könyvek megjelentetésével próbálnak busás haszonhoz jutni. Az erőszakos, amerikaellenes pe­kingi tüntetések elszaporodásával a kereskedők megkezdték a NATO­bombázást ellenző jugoszláv tilta­kozók által viselt céltábla-logók áru­sítását. Annak ellenére, hogy az in­gek a szokásosnak majdnem duplá­jába kerülnek, a kínai főváros diplo­matanegyedének közelében levő hí­res bevásárlóutcában gyorsan vevő­re találnak. Az egyetemek közelé­ben olcsóbb változatok is kaphatók. Két könyvben a halott újságírók hozzátartozóinak nyilatkozatai ol­vashatók, „A kínaiakat nem lehet el­nyomni" című könyv pedig a rakéta­támadásról szóló riport mellett köz­li Jelcin orosz és Csiang Cö-min kí­nai elnök röviddel a támadás után folytatott telefonbeszélgetésének szövegét. Nem hiányzik a könyvből Hu Csin-tao alelnök televíziós, nem­zethez idézett beszéde sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom