Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-04 / 101. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 4. KOMMENTÁR A munkanélküliség ára PÁKOZDI GERTRÚD Aligha a munka ünnepe ihlette a kormányt és a koalíciós tanácsot, hogy vasárnapi rendkívüli ülésük napirendjére a szociálpolitikai kérdések megvitatását tűzzék. Pedig stílszerű lett volna, ha ilyen értelemben adják hírül az eseményt. Prózaibb oka volt ennek. A munkanélküliség 1990 óta eddig még soha nem tapasztalt mértéke sürgős orvoslást kíván. Ez viszont már azért sem egyszerű, mert az állami költségvetés fölöttébb ingatag lábakon áll, a kiadások legki­sebb mértékű növelése is megengedhetetlen. Márpedig a munka­nélküliség kezelése pénzzel jár. A munka- és szociális ügyi minisz­térium számításai szerint 10 ezer munkanélküli az államnak éven­te 500 millió koronájába kerül. Ha ezek az emberek dolgoznának, adóikkal és egyéb járulékaikkal 700 millió koronával gazdagítanák az államkasszát. Nyilvánvaló tehát, hogy a megoldást csakis a munkahelyteremtésre ösztönző politika jelentheti. A szóban forgó minisztériumnak néhány hete van még arra, hogy kidolgozza a kormány 2002-ig szóló foglalkoztatáspolitikai koncep­cióját. A tárca illetékesei nincsenek könnyű helyzetben, hiszen ah­hoz, hogy szándékaik szerint úgymond fokozottan érvényesítsék a járadékfolyósítások társadalmi igazságosságát és névre szóló voltát, ugyancsak biztos pénzforrások kellenének. Mindaddig azonban, míg az ország gazdasági fejlődésében nem következik be fordulat, érezhetően a lakosság szociális helyzetének alakulását leginkább meghatározó foglalkoztatási arány sem változik. És nem utolsósor­ban ennek következtében - sajnos - nem változik sokat az ország nemzetközi megítélése sem. Ilyen helyzetben semmiképpen sem se­gít az országon, ha a kormány jobb- és baloldali politikusai végérvé­nyesen nem tesznek le az „egymásra mutogatásról", s továbbra is csak halogatják az elkerülhetetlen kemény gazdasági intézkedése­ket, amelyek velejárója a segélyezési politika szigorítása is. A mun­kaügyi minisztérium javaslata, hogy csökkentsék a munkanélküli­segély felső határát, már érezhetően e követelmény jegyében szüle­tett, jóllehet a napnál is világosabb, hogy a munkanélküliség nem csökken majd egy ilyen intézkedés hatására. És persze, nem csök­ken majd érezhetően a szociális, illetve munkanélküli-segélyért so­rakozók száma sem. Mindez csak bizonyítja, hogy amiként a gazda­ságban elodázhatatlan a szerkezetátalakítás, a korszerűsítés, úgy a szociálpolitikában is elodázhatatlanok a koncepciós változások. A költségvetési hiány tervezettnél nagyobb arányú növekedésének ve­szélyét Ivan Mikloš gazdasági kérdésekért felelős miniszterelnök­helyettes sem zárta ki. Ha ez bekövetkezne, a kormány teljesen el­veszítené a lakosság amúgy is ingatag bizalmát. A megszorító intéz­kedéseket a lakosság most még talán különösebb zúgolódás nélkül elfogadná. Ha a kormány most nem él ezzel a „lépéselőnyével", le­hetséges, hogy néhány hónap múlva már késő lesz. JEGYZET Kulcan Király JARABIK BALAZS Soha nem látott személyes és professzionális siker „Eddie" Kukán pályafutásában, hogy Kofi Annan a szlovák külügymi­nisztertjelölte az egyik koszo­vói különmegbízottnak. Cool, mondaná a laza amerikai, ki­rályjelzővel illetné őt a pesti szleng. A megtiszteltetés mér­tékénél csak a megbízatás sú­lya, nehézsége, de főleg időigé­nyessége miatt főhet a feje sze­gény Eddie-nek. Merthogy időigényes feladatról van szó, az biztos. Tudja ezt Dzurinda is, ezért - eléggé sze­rencsétlen módon - a szlovák diplomácia irányítását illető egyes újságírói és szakmai fenntartásokat azzal próbálta megfékezni, hogy Szlovákiában van elég telefonvonal, így táv­úton is irányítható a külügy. De Washington, Moszkva, Belgrád és Pozsony között röpködve csak nehezen lehet operatívan irányítani a szlovák külügyi ak­tivitásokat is. Azt ellenben az újságírók is tudják, hogy az el­következő hetekben, hónapok­ban, amíg Koszovó kérdése na­pirenden lesz, Kukán nemcsak az ENSZ különmegbízottja lesz, hanem személyében Szlo­vákiának minden fórumra egyenes ágon bejutó, tekintet­és politikaitőke-vonzó repre­zentánsa is. Olyan reprezen­tánsa, akinek szabad a bejárá­sa a Fehér Házba, aki Brüsszel­ben felhívja az illetékesek fi­gyelmét erre a kicsiny, de in­tegrálódni akaró országra. Ar­ról nem is szólva, hogy ha vala­milyen megoldás is születne a koszovói helyzetre... Leszállva a politikai és diplo­máciai realitások talajára is va­lós megállapítás, hogy Kukán révén az ország is jócskán pro­fitálhat a kinevezésből. Ha meg Eddie nem bírná, még mindig választhat: a nemzetközi dip­lomácia vagy az itthoni taposó­malom. Mivel az SZDK „bírja" a külügyminiszteri posztot, nem gond méltó módon helyettesí­teni, hiszen Ján Figeľ államtit­kár alkalmas erre. Arra azon­ban gondolni is rossz, hogy va­laki más akarná megkaparinta­ni Kukán „helyét". Annyira azért nem király a külügy. SZLOVÁKIAI M.OT«» MNUR Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika-(58238338), SidóH. Zoltán-gazdaság ­(58238311), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://virww.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk . ,,'fttWW y.r*riru 'MnjVS' I/.. .,1 it-rwm - Tudtuk, hogy az első lépcsőfok lesz a legnehezebb, de mi alaposan felkészültünk (Agócs Ernő karikatúrája) TALLÓZÓ PRÁCA Az alkotmány kis módosításának kidolgozásával megbízott bizott­ság legutóbbi ülésén elsősorban Pavol Hrušovský, parlamenti alel­nök észrevételeit és javaslatait ér­tékelte. A bizottság a bíróság jog­köreit taglaló alkotmánycikkelyek kérdésében foglalt állást. A bírák négyéves megbízatási ideje intéz­ményének felszámolását támogat­juk, ugyanakkor megegyezés szü­letett egy bírói tanács létrehozásá­ban, amely a bíróságok igazgatá­sát irányítaná - jelentette ki Štefan Harabín, a Legfelsőbb Bíróság el­nöke. Tekintettel arra, hogy a múltban a törvényhozó és végre­hajtó testületek beavatkoztak a bí­rák gazdasági helyzetébe, az alkot­mányban rögzíteni szeretnénk a bírák áthelyezhetetlenségének in­tézményét, illetve egy olyan hatá­rozatot, mely szerint bérük csök­kentésére csak a bíróság döntése értelmében kerülhet sor - hangsú­lyozta Harabin. Mindemellett az is elképzelhető, hogy a parlament nem módosítja a bírák jogállására vonatkozó törvényt. Ha kiengedtük a szellemet a palackból, az sok kárt okozhat, míg újra sikerül visszazárni A határtologatások ideje lejárt A tűzzel játszanak azok, akik Magyarország NATO-hoz va­ló lojalitásáért cserébe ha­tárrevíziót emlegetnek a Vaj­daságban. Magyarország az elmúlt tíz év alatt a Kárpát­medence és egész Közép-Eu­rőpa egyik legstabilabb, leg­kiszámíthatóbb politikát folytató országává vált. ONDREJCSÁK RÓBERT Ennek köszönhetően szép szám­ban érkeztek a nyugati befektetők és vezető politikusok. E politika következtében került be Budapest a NATO-bővítés első körébe, és az EU-hoz csatlakozni kívánó orszá­gok között is a legesélyesebb. A határkiigazítást emlegetők mind­ezt kockára teszik, saját politikai karrierjük vagy kétes értékű ideál­jaik érdekében. Tisztában kell len­ni azzal, hogy a határtologatások ideje lejárt. Á nemzetközi közös­ség Koszovó függetlenségét is el­utasítja, mert tudatosítja az ezzel járó veszélyeket. Ma már nincse­nek etnikailag teljesen tiszta terü­letek, ezért bármiféle változtatás csak újabb válsággócok, sérelmek melegágyává válna. A nemzetisé­gek helyzetének javítása nem ér­hető el határkiigazítással, éppen a nemzetek keveredése miatt. Bár a Budapest nem teszi koc­kára eddigi eredményeit rég elavult eszmék miatt. kisebbségből többségi nemzet vál­na, az elcsatolt területeken élő, addig többségi nemzethez tarto­zók jutnának kisebbségi sorba. A kisebbségek támogatásának leg­hatékonyabb módja az anyaor­szág és a kisebbség által lakott or­szág közti kapcsolatok lehető leg­jobb szinten tartása. A határreví­OLVASOI LEVELEK Száz képeslap, száz reklám Szívből örülök, hogy a Lilium Aurum Könyvkiadó által megje­lentetett „Száz év, száz képeslap" sorozat harmadik kötete is nap­világot látott. A képeslapgyűjte­mények érdemi részével nincs is gondom. Véleményem szerint azonban a könyvek célja az el­múlt száz esztendő érsekújvári, galántai stb. képeslapjainak be­zió felvetése csak a helyi naciona­listákat erősíti, akik a komplexu­sokat, ellenszenvet kihasználva megerősítik befolyásukat. Ez pe­dig már kézzel fogható, reális ve­szély minden kisebbség számára. A régi sérelmek felemlegetése, a történelmi okokra való hivatkozás csak ellenségeskedést szül, hiszen minden népnek vannak sötét kor­szakai, amelyekkel saját magának kell megbirkóznia. A határvonalak újraszabása nem megoldás. Az igazi kiút a demok­rácia, az emberi jogok tiszteletben tartása. Egy demokratikus alapon nyugvó társadalomban a kisebb­ségek jogainak tiszteletben tartá­sa természetes. A gond Jugoszláviában sem első­sorban a szerbek és az albánok kö­zötti viszonyban van, hanem a rendszerben. A jelenlegi rendszer diktatórikus, fennmaradásához ál­landó ellenségképre van szüksége. A határrevízió emlegetése csak ronthat a vajdasági magyarok helyzetén, méghozzá radikálisan. Ha valaki valóban a kisebbségi ma­gyarság (és nemcsak a vajdasági) helyzetén akar javítani, a legtöb­bet azzal teszi, ha teljes erejéből támogatja a demokratizálódási fo­lyamatokat. Ez történelmi gon­dokkal terhelt régiónkban nehéz és hosszadalmas folyamat, s egy felelőtlen nyilatkozattal évekre visszavethető. Ezért tudatosítani kell, hogy ha egyszer kiengedtük a szellemet a palackból, az sok kárt okozhat, míg végül újra sikerül visszazárni. A magyar diplomácia egyértelmű elhatárolódása is jelzi, hogy Budapest tisztában van a ve­szélyekkel, amelyeket az ilyen megnyilvánulások jelentenek, és nem hajlandó kockára tenni az ed­dig elért eredményeket rég elavult eszmék miatt. A NATO beavatkozása már máso­dik hónapja tart, de a válság lezá­rása távolinak tűnik. Az optimista remények, melyek szerint Milose­vics csak légi csapásokkal rövid időn belül rábírható a békeszerző­dés aláírására, nem igazolódtak be. Ha a NATO továbbra is kitart eddigi stratégiája mellett, és foly­tatja a bombázást, akkor teljesen lerombolja Jugoszláviát (az eddigi károk meghaladják a százmilliárd dollárt). A fejlemények két irányba fejlődhetnek. Az első, hogy a sú­lyos károkat látva a szerb vezetés elfogadja a Nyugat feltételeit. A másik, hogy a légi csapások elhú­zódnak és nem oldanak meg sem­mit. Nem sikerülne megakadá­lyozni az „etnikailag megtisztított" Koszovó létrehozását. Ez a NATO számára egyértelmű vereséget je­lentene, hiszen éppen ennek meg­A NATO jugoszláviai beavatkozása már máso­dik hónapja tart. akadályozása szolgáltatta az er­kölcsi alapot a beavatkozáshoz. A szövetség elvesztené hitelét, és ez jelzésértékű lehet Európa, de az egész világ diktátorai számára. Megkérdőjeleződnék a NATO új stratégiai koncepciójának alapele­me, a válságok megelőzésének szükségessége is. Ebben az esetben Milosevics hoz­záláthat a többi szerbiai kisebbség eltüntetéséhez, a nemzetiségileg homogén Szerbia megteremtésé­hez, és leszámolhat Montenegró reformbarát vezetésével is. A sú­lyos gazdasági gondokkal küszkö­dő Albániában a menekültek száz­ezres tömege szociális robbanással fenyeget. Macedóniában, ahol a lakosság negyede albán, felbomol­hat az etnikumok közti egyensúly, ami egy újabb konfliktus kirobba­nását hordozza magában. Nyugat­Európa is menekültáradattal lenne kénytelen szembenézni, ami gyö­keresen megváltoztathatná a NA­TO európai tagállamainak a hábo­rú folytatásához való viszonyulá­sát. Ha ennek elkerülése érdekében az Észak-atlanti Szövetség száraz­földön is beavatkozik, akkor ismét több irányba fejlődhetnek az ese­mények. A legrosszabb lehetőség, hogy a szövetséges erők egy elhú­zódó háborúba keverednek, ami jelentős emberi és anyagi áldoza­tokkal járna, és ez szintén erősen befolyásolná a tagállamok lakossá­gának hangulatát. Ha a NATO szá­razföldi esetleges beavatkozása győzelemmel végződnék, még mindig nem világos, mi lenne Ko­szovó sorsa. Az eredeti elképzelés, amely szerint a tartomány tovább­ra is Szerbia része marad, és ezzel együtt az albánok nemzetközi fel­ügyelet alatt visszatérnek lakóhe­lyeikre, egyre kevésbé megvaló­sítható. Legfőbb akadálya, hogy az albánok az őket ért atrocitások miatt nem hajlandók visszaténi egy Szerbiához tartozó Koszovó­ba, és független államot szeretné­nek. Álláspontjuk érzelmileg telje­sen érthető, a Nyugat mégis sze­retné elkerülni Koszovó függet­lenségét. Lehetséges, hogy Bosz­niához hasonlóan gyakorlatilag egy nemzetközi protektorátus lé­tesül a tartományban. Ennek biz­tosítása érdekében jelentős kato­naságra lesz szükség, amelynek hosszú évekig a térségben kellene állomásoznia. Elképzelhető, hogy a NATO győzelme esetén Jugo­szlávia annyira meggyengül, hogy nemcsak Koszovó, hanem Monte­negró elszakadását sem sikerül megakadályozni. Ez lavinát indít­hat el Európa legbizonytalanabb jövőjű régiójában. Éppen e bi­zonytalanságot figyelembe véve nem zárható ki valami váratlan esemény, mely keresztülhúzhat minden számítást. Nem ez lenne az első eset, hogy meglepő dolog történik a Balkánon. A szerző állandó munkatársunk. mutatása, és nem a következő száz év reklámjainak, hirdetései­nek előtérbe helyezése kellett volna hogy legyen. Szívesebben végigböngésztem volna az egyes kötetek szponzorainak hirdeté­seit akkor, ha azok nem déd­anyáink képeslapjaival egyazon oldalon és ugyanazon méretben - amint az az említett kötetek­ben többször előfordul -, hanem mondjuk egy önálló blokkban, a könyvek végén kaptak volna helyet. Mánya Ágnes Szőgyén Ép testben ép lélek... Mottó:,.Amikor a jógi megtisztítja a testét a jóga tüze által, megsza­badul a pusztulástól és a betegsé­gektől." Tízrészes jógatanfolyam fejeződött be Izsán, melyen 15 kü­lönböző korú hölgy vett részt. A mai rohanó világban nagy szükség van arra, hogy az emberek néha megálljanak. A jóga mindenekelőtt módszert ad a tanítvány kezébe, arra tanítja, hogy a természet ere­jével, saját energiájával ésszerűen és hatékonyan gazdálkodjék. Meg­tanít betartani a helyes táplálkozás alapelveit, a hibádan légzést. Rendszeres gyakorlással tökéletes szinkront teremthetünk a légzés és a mozgás között. A tanfolyam résztvevői tapasztalhatták, hogy a gyakorlatok feloldják a belső lelki feszültséget, ami hozzájárulhat a káros folyamatok lassításához, a beteg gyógyulásához. Elsősorban a pszichoszomatikus jellegű megbe­tegedésekvonatkozásában érhetők el nagyon jó eredmények. Izsák Elvira Izsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom