Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-13 / 108. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 13. KOMMENTÁR A bizalom posztja TUBA LAJOS A korona árfolyamromlását a küszöbön álló elnökválasztás is befolyásolja - állítják pénzpiaci szakértők az elmúlt napok eseményeit látva. Ez az összefüggés első hallásra irracionálisnak tűnik, hiszen az államfő a hatásköreit tekintve szinte semmiben nem képes közvetlenül befolyásolni a gazdaság működését. Van azonban egy olyan kategória is, amely grafikonnal ugyan nem kifejezhető, mégis kulcsfontosságú a befektetési döntéseknél ez pedig a bizalom. Képzeljük csak bele magunkat annak a külföldinek a helyzetébe, aki kemény munkával megszerzett tőkéjét ezen a tájon szeretné kamatoztatni. Az egyik oldalon ott áll a piacszerzés lehetősége, az olcsó, de képzett munkaerő, ami ide csábítja. Ez azonban nem feltétlenül győzi meg őt arról, hogy pénzének sorsa miatt hosszabb távon sem kell aggódnia. Ez elsősorban politikai stabilitás kérdése és függvénye. Mert a tájainkra érkező külföldi valamiképp átvergődik a nehézkes jogrendszer, a hiányos infrastruktúra vagy akár a hivatali korrupció jelentette akadályokon, a politikai helyzettel szembeni bizalmatlanságot azonban nagyon nehéz eloszlatni. A környező országok tapasztalatai alapján ebben az államfő játszhat alapvető szerepet. A szlovákiai magyarok által legismertebb Göncz Árpád és Václav Havel egyebek közt a komoly pénzek sorsáról döntő befektetők számára is biztos tájékozódási pontot jelentenek. Valószínű, hogy közvetlenük soha senkivel sem tárgyaltak konkrét akciókról. Mégis a tény, hogy ők kerültek az országot jelképező legmagasabb posztra, sokak számára szavatolta a politikai stabilitást. Sőt, már becslések is készültek arról, hogy az említett államfők hány milliárd dollárt vonzottak saját országukba. Szlovákiában szombaton közvetlen elnökválasztásra kerül sor, ami a külföldiek szempontjából még komolyabb jelzés lesz az ország lakosságának irányultságáról. Ha a többség olyan elnököt ültetne a székbe, akinek irányítása alatt korábban kardcsörtetve zárták ki a külföldieket a privatizációból, és mindent megtettek az integrációs folyamatok ellen, akkor még az is hátraarcot vezényel, aki az elmúlt hónapokban már az érkezés gondolatával foglalkozott. Ha viszont olyan államfője lesz az országnak, aki elkötelezett híve az európai integrációnak, akkor ez rólunk is üzenetet visz a világba. Olyan üzenetet, mely szerint Szlovákiában többségben vannak azok, akik megérdemlik, hogy lehetőséget kapjanak az európai életre, és ezért küzdeni is hajlandóak. Márpedig ehhez a külfödi tőke beáramlására is szükség van. Dumaszorítóban GÖRFÖL ZSUZSA Már évek óta zajlik Oroszországban az a politikai pókerjátszma, amelynek hatalmas tétjeit az istenadta nép állja, de még mindig nem tudni, ki viszi a bankot, kié lesz a hatalom - az elnöké vagy a törvényhozásé. Jelcin egyszer már elveszítette a türelmét, felborította a kártyaasztalt: 1993-ban tankokkal lövette szét az engedetlen parlamentet. Csakhogy azóta rendre újrateremtődtek a veszélyes viszonyok: a mind erőtlenebb Jelcin ilyen-olyan reformer kormányai sorra szemben találták magukat a kommunista többségű, erősen nacionalista törvényhozással. Pedig a honatyák valójában Jelcintől akarnak'szabadulni, s ma meg is kezdik a leváltására irányuló eljárást. Mivel azonban az orosz impeachment az amerikainál is kacifántosabb, a dumaszorítóba került Jelcin feláldozta Primakovot, egyetlen miniszterelnökét, akit a duma simán elfogadott, és azóta is támogatott. Az elnök ugyanis joggal tarthat attól, hogy a leváltási eljárást ezúttal nem ússza meg, az erre kijelölt három hónapot pedig képtelen lesz végigblöffölni. így viszont van egy ásza: ha a duma háromszor egymás után elutasítja kormányfőjelöltjét, akkor szélnek eresztheti az egész törvényhozást, s ehhez csak három hétre van szüksége. Ebben a helyzetben tehát teljesen mindegy, hogy ki az elnökjelöltje, egy rendőr altábornagy vagy a titkos favoritnak tartott vasútügyi miniszter. A lényeg, hogy Jelcin visszavághasson, hiszen végeredményben bízhat abban, hogy ezúttal is akad jó néhány képviselő, aki nem fogja kockáztatni nagy fizetéssel és számtalan előnynyel járó mandátumát, s inkább visszatáncol. Jelcinnek ez a húzása néhányszor már bejött, csakhogy most úgy tűnik, mintha kifutott volna az időből. A Kreml csapata is valahogy tehetetlenkedik. Tegnap lemondott a második számú ember, aki egy nappal korábban még azt állította, hogy Primakov marad, s nincs a tarsolyukban semmilyen „Barbarossa-terv" a duma ellen. Nyilván neki sem szóltak, hogy változott a műsor, mint ahogy Jelcinnek sem, hogy már lépnie kellene. Mert kellett volna - úgy három héttel ezelőtt. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: S8238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238311), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP' Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk - Kérem, vigyenek a boldogabb jövőbe! (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ PRÁCA A Jugoszlávia elleni hadművelet elhúzódása, és a Duna jugoszláviai szakaszának blokádja az egyetlen eredményes szlovákiai vállalatot, a komáromi hajógyárat is komoly veszélybe sodorhatja. A gyárnak amely aktívan befolyásolja Szlovákia külkereskedelmi mérlegét 2614 dolgozója van, leányvállalatai több mint 800 embert foglalkoztatnak. Ha a koszovói konfliktus a legtragikusabb forgatókönyv szerint alakul, a Komáromi járásban 19,7 százalékról 27-re nőhet a munkanélküliség aránya. A tengerjáró teherhajók kizárólag exportra készülnek. A megrendelő előleggel járul hozzá a gyártáshoz, az utolsó részletet a hajó vt'zrebocsátásakor fizeti ki. A megsemmisített hidak és a légitámadások viszont nem teszik lehetővé, hogy a hajók kijussanak a tengerre. Így tehát a hajók - jelenleg kettő - a hajógyár medencéjében várakoznak. Értékük megközelítőleg 12 millió német márka. Eleve úgy alakították ki az új rendszert, hogy a pártok rá legyenek kényszerítve az együttműködésre Kérdőjelekkel teli brit jövő Mostantól jóval érdekesebbek lesznek a hírműsorok mondta a BBC egyik legtekintélyesebb rádiós politikai programja, a Today műsorvezetője a „szupercsütörtöknek" elkeresztelt választások után. TÓTH VALI Arra utalt a szerkesztő, hogy vége a brit politikában mostanában már megszokott kiszámíthatóságnak, túlzás nélkül állíthatjuk, az ország történelmi változásokon megy keresztül, és bizony senki sem tudja, hogy az ezek nyomán felvetődő gondokat miképpen kell megoldani. Május 6-án Nagy-Britannia polgárai két okból járultak az urnák elé. Az egyik, hogy az ország nagy részén ekkor választották meg a helyi önkormányzatok képviselőit, a másik pedig, hogy Skócia és Wales lakói most választhatták meg először új autonóm önkormányzataik tagjait is. A Munkáspárt ugyanis 1997ben, hatalomra kerülése után az ország történetében páratlan alkotmányreformot kezdett. Választási ígéretének megfelelően autonómiát kínált Skóciának és Walesnek. Miután az érintettek ezt korábban népszavazáson elfogadták, illetve megerősítették, ezúttal arról szavaztak, kik legyenek az önálló skót parlament és az alcsony fokú autonómiát jelentő walesi önkormányzat első képviselői. Azt már az autonómiáról rendelkező törvény világossá tette, hogy a külügyek, a hadügy, az alkotmányozás és a pénzügyek a westminsteri parlament hatáskörében maradnak, az oktatás, az egészségügy, a gazdaság és a közlekedés zöme viszont átkerül az új edinburghi, illetve cardiffi testületek hatáskörébe. Míg a walesi nemzetgyűlés nem hozhat törvényeket, és hatásköre a számára kijelölt autonóm területekre korlátozódik, a skót parlament korlátozott körben hozhat saját törvényeket, és adómódosító hatáskört is kapott: három százalékkal eltérhet a Westminster által megállapított adók mértékétől. Most, itt próbálták ki először a Magyarországon megszokott, ám itt óriási újdonságot jelentő arányos képviseleti rendszert, vagyis azt, hogy nemcsak az egyéni képviselőkre, hanem pártlistákra is leadják voksukat a polgárok. A brit válaszA koalíciós kormányzás eddig ismereden volt a brit politikai gyakorlatban. tás eddig „a győztes mindent visz" elvén működött, vagyis kizárólag egyéni képviselőket választottak, a töredék szavazatok elvesztek. A listás szavazás, a kombinált választási rendszer egyik következménye általában az, hogy egyetlen párt sem szerez abszolút többséget, és így koalíciós kormányzásra kényszerülnek, ami a brit politikai gyakorlatban eddig szinte ismeretlen volt. Az eredmények messzemenően igazolták ezt a feltételezést. A legfeltűnőbb az volt, hogy noha a Munkáspárt a westminsteri parlamentben óriási többségben van, ezt a szinte nyomasztó fölényt nem tudta automatikusan érvényesíteni az új autonóm testületekben. A 129 fős edinburghi parlamentben 56 mandátumot szerzett a Munkáspárt, óriási meglepetésre 35-öt a Munkáspárt által már szinte eltemetett Skót Nemzeti Párt, az SNP. A Liberális Demokrata Párt csak 17-et tudott gyűjteni, ennél egy szavazattal még a Konzervatív Párt is többet szerzett (pedig az 1997es választásokon Skóciában egyetlen egy konzervatív képviselő sem tudott bejutni a westminsteri parlamentbe, és itt is csak az új választási rendszernek köszönhették, hogy feltámadhattak politikai halottaikból). Végül három mandátumot független képviselők szereztek meg. (Ez az eredmény azt is jelentette, hogy nem igazolódtak be a választási kampány során egyesek által mesterségesen gerjesztett félelmek, miszerint Skócia majd minden áron elszakadásra törekszik Nagy-Britanniától, és kiharcolja függetlenségét...) A 60 tagú cardiffi nemzetgyűlésben is érdekesen alakult a mandátumok eloszlása. A Munkáspárt 28 mandátumot szerzett, óriási meglepetésre itt is nagyon jól szerepeltek a sokat támadott nacionalisták, a Plaid Cymru 17 mandátumot szerzett. A konzervatívok 9-cel, a liberális demokraták 6-tal vigasztalódhatnak. A listákat végignézve világos, hogy a vegyes választási rendszer a kis pártoknak kedvez. A politológusok szerint ez azért kedvező fejlemény, mert a brit politikai életbe túlságosan is beleivódott a konzervatívok és munkáspártiak váltógazdálkodása, és a csapatmunka, az együttműködés nem tudott kifejlődni. Az új rendszert tehát eleve úgy alakították ki, hogy a pártok rá legyenek szorítva az együttműködésre. Wallesben ennek még nem sok jelét látni. A Munkáspárt cardiffi képviselői egyelőre nem mutatnak túl sok hajlandóságot a koalícióra egyik partnerrel sem. Mint mondják, kisebbségben is tudnak kormányozni, hiszen nekik nem kell nap mint nap törvényeket elfogadtatniuk. Skóciában azonban már gőzerővel folynak a Munkáspárt és a Liberális Demokraták megbeszélései. Nem lesz könnyű dolguk: a liberálisok programjának középpontjában a Munkáspárt által bevezetett egyetemi tandíj eltörlése áll. Ezt az ígéretüket semmiképp sem akarják feladni, és nekik kevesebb a vesztenivalójuk is. A Munkáspárt kutyaszorítóba került, hiszen szükségük van a liberálisokra a stabil kormányzás érdekében, viszont ha beleegyeznek a tandíj eltörlésébe, akkor várhatóan Nagy-Britannia többi részén is kikövetelik ugyanezt, azt viszont a brit államkassza legalább 40 millió fontja bánná. Bármennyire nem tetszik is Londonnak ez a lépés, semmit sem tehet ellene, hiszen az autonómia lényege, hogy többé nem lehet a központból diktálni mindent. A jövő kérdőjelekkel teli. Hogyan alakul London, Edinburgh és Cardiff viszonya? Miként oldják majd fel az eltérő érdekekből fakadó konfliktusokat? A héten leteszik az esküt az új képviselők, és megkezdik első, kissé még bizonytalan lépéseiket az ingoványos új politikai talajon. A választ a jövő kérdéseire nekik kell megtalálniuk. A szerző londoni állandó munkatársunk VISSZHANG Kulturálatlan kultúra Kénytelenek voltunk egy újabb cikket írni a Tompa Mihály szavalóversenyről, ugyanis a két előző messze nem fedi a valóságot. Alapvető hiányosságok voltak a szervezésben. A gyerekek a nap nagy részét átunatkozták. A szállásról reggel behozta őket az autóbusz, és csak késő este mentek vissza, hacsak el nem feledkezett róluk a sorőr, mert sajnos ez is megesett. Napközben a szavalóversenyen kívül más program nem volt a gyerekek számára. Voltak, akik szombaton a kultúrházban tengődve már el-elsírták magukat unalmukban. Jobb esetben elmehettek volna esőben koszorúzni! A helyfoglalásért is a szülőket és a tanárokat kárhoztatták, de arról megfeledkeztek, hogy aki visszajelzett, annak se maradt hely. Nem is szólva arról, hogy voltak olyan résztvevők, akik az előző napi Új Szóból értesültek a szavalóversenyről. A Mélyépítő Vállalat újságban említett tiszta, otthonos, szerény munkásszállójáról is megvan a véleményem. Sajnos, nekünk is részünk volt benne. A szoba egyszerű volt, ezzel nem is lett volna probléma, de az asztal és a székek ragadtak, a szekrény bűzlött és majd szétesett. Állításukkal ellentétben fűtésnek híre sem volt. Az emeleten zuhanyozó nem volt, csak pár mosdó hideg vízzel, az illemhelyet meg egyáltalán nem lehetett használni. Nem is szólva arról, ha benyitottunk, az első amit megláttunk, jobbkéz felől 3 piszoár és ugyanabban a helyiségben szemben 2 WC. Tehát, ha a kislány el akart menni WC-re, ki volt téve annak, hogy először szembetalálkozik egy kisdolgát végző férfival! A zuhanyozó is csak egy emelettel lejjebb volt, a munkásszállón lakó férfiak között. Nem szólva az egész éjjel tartó dáridóról, amitől az egész szálló nem tudott nyugodtan pihenni! A kislányom a szoba láttán elsírta magát, hogy milyen koszos helyre küldtek minket. A megnyitóra egyik gyerek se volt hajlandó ünneplőbe öltözködni. Ezeket a szervezési „bakikat" a legjobb jóindulattal sem lehet tolerálni. Minden szervezésben vannak hibák, az ember tévedhet, mivel tévedni emberi dolog, de tévedés és alapvető hiányosságok, mulasztások között különbséget kell tenni! Nem utolsósorban megemlíthetném az étkezés körüli gondokat. Az étkezés ugyanis jegyekre történt, már ha sikerült mindenki számára a helyes jegyet (az oda szólót, ahol neki kellett étkeznie) megtalálni. Esetenként, ahová küldték az embert, vagy a jegyet nem fogadták el, vagy csak nemes egyszerűséggel zárva volt a hely. Egyszóval a szervezőknek sikerült a felemelő 3 napos országos szintű kulturális eseményt rémálommá változtatni. Erősen kétlem, hogy jövőre ha eljutnánk is odáig, részt veszünk ilyen szervezés mellett. A sok feleslegesen kidobott pénzt (utazás, szállás stb.) inkább a kislányomra fordítom. Mert az rendben, hogy ne legyen minden kulturális esemény Komáromban, de akkor szervezzék meg tisztességesen vagy igenis hozzák vissza Komáromba a Jókai Napokra. És még úgy halkan megjegyeznénk, hogy idén kapott először a rendezvény 300 000 korona támogatást. Akkor miért sikerült sokak szerint most messze a legpocsékabbra? Bár a rossz nyelvek azt is suttogták, hogy a Csemadok rimaszombati szervezete a felét megtartotta magának. Sokak nevében: Janda János, Komárom