Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-12 / 107. szám, szerda

Nem a kommersz, de nem is a művészfilmek híve. Az avantgárd elkerülte. A politizáló undergroundnak ő fordított hátat. Maradtak a függetlenek. A független amerikai filmesek. SZABÓ C. LÁSZLÓ Paul Morrissey (1939) azonban köztük is külön fejezet. Több mint húszéves pályafutása során tizenkét olyan filmet forgatott, amelyeket - morális és esztétikai szempontból vizsgálva - nyugodtan nevezhetünk egyedülálló alkotásoknak. A hús, A hulladék, A hőség (Flesh, Trash, Heat) mégsem tartozik a legtöbbet vetített amerikai filmek közé. Mint ahogy alkotójuk sem az egyértelmű elismerést kivívott tengerentúli alkotók csapatátáján „a nem kívánt alkotások" közé sorolták. Mint például Pasolini nem egy munkáját. Merész jelenetek, meztelenkedések, szokatlan „felállások"... fejből fújom a dalt. Már nem lep meg semmi. Az én filmjeim Amerikában is nagy indulatokat kavarnak. Vannak lelkes híveim, de nagy az ellentáborom is. Engem ez egyáltalán nem zavar. Ezt vagy elfogadja az ember, vagy nem. De ha nem, akkor az egész életét megkeseríti. Hogy tudta magát ennyire függetleníteni még a legfüggetlenebb amerikai rendezők között is? Úgy, hogy nem voltam tagja egyetlen filmes mozgalomnak sem. Én mindig kívülálló voltam, egész életemben. Még a függetlenek között is legfüggetlenebb. Hozzáértők azt állítják rólam, hogy én egy reakciAndy Warhol műhelyéhez, a Factoryhoz kötik. Milyen együttműködések voltak ezek? Ön írta a forgatókönyveket, Warhol pedig filmre vitte őket? Együttműködésről, a szó hagyományos értelmében ne is beszélPaul Morrissey Andy Warhollal közösen készített filmjei: The loves of Ondine 1967 Magányos cowboyok 1968 San Diego Surf 1968 Önálló alkotásai: Flesh 1968 Trash 1970 Heat 1972 Frankenstein 1974 Dracuía 1974 tette. Mi ezt New York-ban egyszerűen csak egy bolond ötletnek tartottuk. A kábítószernek természetesen ott is megvoltak a hívei, ideológiáról azonban szó sem volt. Inkább csak divatról. Andy ötletei, képei, szitanyomatai, művészeti termékei rengeteg pénzt hoztak a Factory konyhájára. Hatvannyolcban azonban, amikor elkezdtem önállóan dolgozni, A hússal olyan filmet adtam ki a kezemből, amelynek már semmi köze nem volt Andy Warholhoz. A hús „hőse" a test. Egy férfi teste, amellyel azt akartam megmutatni, mire leA forgatókönyveket egyedül írtam, a dialógusok is az én fejemben születtek meg, de a színészek vitték tovább. het használni. A vonzó test ugyanis eladható. Megszerezhető. Használható. Lehet a művészet, lehet az élvezet, de a megélhetés tárgya is. Akárcsak A húsnak, A hulladéknak, A hőségnek, a Frankensteinnek és a Draculának is Joe Dallessandro a főszereplője, akit mi elsősorban Serge Gainsburg híres remekművéből, a Szeretlek, én se tégedből ismerünk. Ez a karizmatikus, jó megjelenésű New York-i színész, aki Jack Robinsontól Francesco Scavullóig a világ leghíresebb fotósainak pózolt, egy ideig Andy Warhol számára is „múzsaként" szolgált. Hogy találtak rá? Véletlenül került az utamba. Találkoztunk, elbeszélgettünk, felhívtam a lakásomra, és elkezdtünk kísérletezgetni. Eleinte semmi sem sikerült. Abba is hagytuk egy idő után, de nem adtam fel. Amikor visszaállt a kamera elé, egyszer csak minden hajszálpontosan működött. Andy Warhol ugyanúgy kedvelte Joe-t, mint én. Később azonban elkezdett inni, amiből nehéz volt kilábalnia, s csak a nyolcvanas években állt újra kamera elé. Ma is dolgozik. Főleg tévé- és alacsony költségvetésű játékfilmekben. Az ön rendezéseiben azonban nemcsak a színészi képességeit kellett megmutatnia. A hústól a Draculáig szinte minden filmjében az attraktív megjelenésű, érzéki bevetésre kész ifjú hőst játszotta, a kor ideálját, aki csupasz testtel is fesztelenül mozog a kamera előtt. Joe-nak sosem okozott gondot a vetkőzés. Talán mert tudta, hogy „első osztályú árut" kínál. A forgatások hangulatára mindig ügyeltem. Általában délután dolgoztunk. A forgatókönyveket egyedül írtam, a dialógusok is az én fejemben születtek meg, de a színészek vitték tovább. Ha nem sikerült valami, eldobtuk és újraforgattuk. A mai feltételek mellett ilyesmit elképzelni sem tudok. Ma minden olyan drága, hogy még a legrövidebb párbeszédet is pontosan elő kell készíteni. A hulladékban a heroin is szerepet kapott. Joe Dallessandro ott, a kamera „szeme láttára"... ... fogta a vízzel töltött fecskendőt. Nem, én soha nem dolgoztam olyan színésszel, aki a kábítószer rabja lett volna. Joe valóban sokat játszott meztelenül; láttam a testét közelről is. Tűszúrások nyomát azonban sosem fedeztem fel rajta. A mai sztárok közül kivel dolgozna a legszívesebben? Ha például Németországban dolgoznék, akkor Till Schweigerrel. Rokonszenves fickó. Nem értem a németeket, hogy tudták elengedni Hollywoodba. Én az ő helyükben mindent rriegtettem volna, hogy otthon tartsam. Leonardo DiCaprio? Valami azt súgja, rosszul végzi. Én örülnék a legjobban, ha tévednék. Gondolkozom, kiről kérdezzem még. Jim Carrey a nagy kedvencem. Róla órákon át beszélhetnék. Zseniális komikus. Rettenetesen szeretem. Nálam a humor amúgy is elengedhetetlen. A dráma nem az én műfajom. Azt kezdettől fogva másoknak hagyom. A színészeimet is igyekeztem úgy összeválogatni, hogy a humorérzék egyikükből se hiányozzon. Nem szeretem a tragikus véget. Én annak „Minden nagy szexszimbólum neve o-ra végződik. Garbó, Harlow, Monroe, Brando, Dallessandro." Paul Morrissey örülök, ha az emberek élvezik az életet. Ha nem buknak el, ha nem zuhannak mélyre, ha nincs önpusztítás. Hosszú, több éves kihagyás után, állítólag ismét forgatni készül. Igen, rászántam magam. A divat, a modellek világáról szeretnék filmet rendezni. A forgatókönyv már az asztalomon van, a szerepeket azonban még nem osztottam ki. Egy biztos: világsztárokkal nem akarok dolgozni. Azok csak bonyolítják az ember életét. ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 1473. SPORT 5 Paul Morrissey frissen gondolkodó, fiatalos küllemű, rokonszenves úriember. Filmrendező. Független és amerikai. Régi filmjei most nyernek új közönséget Egy igazhitű puritán Zuzana Mináčová felvétele ba. Rendezései mégis körbejárták a világot, s „az igazhitű puritán", ahogy szakmai körökben nevezik, elérte azt, amit csak a kiváltságosok mondhatnak el magukról. Bizarr helyzetekben és érzéki jelenetekben gazdag munkái, ha szűk körben is, de már a hatvanas-hetvenes években kultuszfilmmé váltak, és mind a mai napig semmit sem veszítettek értékükből. Paul Morrissey - hatvan évével frissen gondolkozó, fiatalos küllemű, rokonszenves úriember. Mozdulatai finomak, gesztusai visszafogottak, beszéde halk. Ha nem kérdezik, hallgat. Kelet-Európában igazából csak a mozi megszállottjai ismerik. Az itteni tévéállomások egyetlen filmjét sem vetítették még, műveinek retrospektív sorozatát egyedül a Karlovy Vary-i fesztivál tűzte műsorára. Az elmúlt évtizedekben ugyanis az ilyen típusú filmeket Európának ezen a ós konzervativista vagyok. Biztosan igazuk van. Én csak azt tudom, hogy gyűlölöm a kompromisszumokat, és a magam által kialakított erkölcsi értékrendtől nem vaAndy Warhol még nálam is konzervatívabb családból jött. Nem ivott és nem drogozott, tehát semmi gondja nem volt. gyok hajlandó egy centit sem eltérni. Az én filmjeim kivétel nélkül olyan emberekről szólnak, akik szabadon élnek, akik mindenben a teljes szabadságot hirdetik. A művészetben is, a szerelemben is, a társadalomban is. Első munkái a pop-art királya, Mozdulatai finomak, gesztusai visszafogottak, beszéde halk. jünk! Andy legfeljebb beállította a kamerát, a munka jelentős részét azonban ránk bízta. A My Hustlertől egészen a Magányos cowboyokig minden filmjéhez én választottam színészeket, én irányítottam őket, majd a világítás, a vágás is az én feladatom volt. Andy legfeljebb ott állt a kamera mögött. A filmek esztétikai szemléletét is teljes egészében rám hagyta. Ő valóban „a passzivitás cézára" volt. Nála a felvevőgép nagyon keveset mozgott, ő a filmkészítést csupán a kamera rögzítőképességére alapozta. Ön, aki szigorú erkölcsi normák között, konzervatív, katolikus ír családban nőtt fel, hogyan érezte magát a meglehetősen szabad szellemű Factoryban? Andy Warhol még nálam is konzervatívabb családból jött. Nem ivott és nem drogozott, tehát semmi gondja nem volt. A hippimozgalom szele szinte meg sem legyin- A hőségben is Joe Dallessandro alakítja a férfifőszerepet A testét árusító fiú (Joe Dallessandro) a Flesh-ben