Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-11 / 106. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 11. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK Az Első Lapterjesztő Társaság tavalyi privatizációja súlyos helyzetbe hozta a szlovákiai lapkiadókat Hová tűnt a PNS nyeresége? Az Első Lapterjesztő Társa­ság (PNS) tavaly februári magánosításával egy szoká­sos szlovák privatizációs tör­ténet vette kezdetét, amely­nek vége sok milliós tartozá­sokkal és többheti fizetési hátralékokkal jellemezhető. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A szlovák lapterjesztésben mono­polhelyzetben levő Első Laptetjesz­tő Társaság magánkézbe adása már 1991-ben felmerült, és 1994-ben a Jozef Moravčík vezette kormány egy privatizációs döntést is hozott, amely azzal számolt, hogy a vállalat 34%-a tartósan, 17%-a átmenetileg állami tulajdonban maradna. A fennmaradó részvények túlnyomó részét (46%) a vagyonjegyes priva­tizációban kellett volna felhasznál­ni. A rövid életű Moravčík-kabine­tet követő Mečiar-kormány azon­ban másképp képzelte a dolgokat, és a tervezett magánosítás elma­radt. Közben a lapterjesztő vállalat elindult a szlovák cégek tipikus út­ján a gazdasági csőd felé. A mások által már jól kitaposott ösvényt előnytelen szerződések, fedezet nélküli hitelfelvételek, ve­szélyes pénzügyi tranzakciók és el­hibázott beruházások jellemezték. Egy nyitrai adminisztratív épület­be befektetett 20 millió korona, és egy működőképtelen informatikai rendszerre kidobott 50 millió mel­lettjutott arra is, hogy a lapterjesz­tő a Szlovák Televízióval karöltve 25 millióval beszálljon az „arany kulcs" nevű programba, hogy csak a jelentősebb „beruházásokat" em­lítsük. Mindez persze előzetes pénzügyi tervezés nélkül történt, így nem csoda, hogy a társaság hi­telállománya szépen gyarapodott. Történt mindez aközben, hogy a társaság által forgalmazott napi­lapok példányszáma az 1992-93­as egymilliós szintről a felére zu­hant. A hazai viszonyokra jellemző módon a forgalom csökkenését, persze, nem követte semmilyen ésszerűsítés és a hatékonyságjaví­tása a cégen belül. így szinte már meglepőnek tűnik, hogy a 97-es évet az PNS még mindig 40 millió koronás (igaz egyesek szerint csak fiktív) nyereséggel zárta. A lapter­jesztő társaság azonban - napi 5 milliós forgalmával - még mindig A lapok kiadói bizonyára még jó ideig várhatnak arra, amikor a lapterjesztő végre időben fog fizetni nekik. (Dömötör Ede felvétele) zsíros falatnak számított a hazai piacon. 1998. február 24-én a Mečiar­kormány által kézi vezérléssel mű­ködtetett Nemzeti Vagyonalap döntést hozott a társaság eladásá­ról. Részvényeinek 97%-át a po­zsonyi Danubiaprint Rt. szerezte meg 190 millió koronáért 220 mil­liós beruházási kötelezettség mel­lett. Ez akkor a lapkiadók és az el­lenzéki pártok kemény tiltakozását váltotta ki. Ók attól tartottak (nem is alaptalanul), hogy a Mečiar­kormány ezzel a húzásával igyek­szik majd akadályokat gördíteni a társaság által forgalmazott jórészt ellenzéki sajtóorgánumok elé. Az mindenesetre tény, hogy a lapter­jesztő tavaly szeptemberében még „csak" két hetes késedelemmel fi­zetett a lapkiadóknak, ez év márci­usában azonban a fizetési hátralé­kok már meghaladták a 60-70 na­pot! Azt, hogy a lapterjesztő társa­ságnál nincs minden a legnagyobb rendben, az is jelezte, hogy 1998. november 3-án egy végrehajtás alapján a pozsonyi Distipress Kft. az RM-Systém Slovakián keresztül rátette a kezét az PNS 18 704 darab részvényére (az alaptőke 20,42%­a). A tulajdonos Danubiaprint öt nappal később be is perelte az emlí­tett kft-t és az RM-Systém végre­hajtóját, bírósági döntés természe­tesen máig sincs. Közben (1998. nov. 20.) a monopolellenes hivatal - amint az várható volt - döntést hozott arról, hogy a lapterjesztő és a Danubiaprint tömörülésével lét­rejött szubjektum kizárólagos hely­zetéből adódóan veszélyezteti a pi­aci verseny szabadságát, ezért meg kell szüntetni a Danubiaprint ré­szesedését a lapterjesztő társaság­ban. Döntését ez év januárjában másodfokon is megerősítette. A Danubiaprint viszont - élve törvé­nyes lehetőségével - bírósághoz fordult, és a legfelsőbb bíróság 1999. március 11-én hozott hatá­rozatában a monopolellenes hiva­tal mindkét döntését elhalasztotta. A Vagyonalap időközben kicserélt vezetősége azonban komolyan gondolta a választásokon hata­lomra került egykori ellenzék ígé­reteit a privatizáció felülvizsgálá­sáról, és ez év február 2-án felbon­totta a tavalyi privatizációs szerző­dést. Erre a döntésére törvény jo­gosítja fel a vagyonalapot, mely szerint a magánosítási szerződés felbontható, ha a monopolellenes hivatal törvénytelennek ítéli a cég­koncentrációt. Miután a Danubia­print a legfelsőbb bíróság ítéletére hivatkozva a versenyhivatal több­szöri felszólítására sem szüntette meg részesedését a lapterjesztő társaságban, a Vagyonalap döntés­re szánta el magát, és kihasználva azt, hogy az a legfelsőbb bíróság határozatát írásban nem kapta meg (tehát „nem tudhatott róla"), az Értékpapír-központon keresztül visszaszerezte a PNS részvényei­nek 76,58%-át a Danubiaprinttől. A tulajdonrész így gyakorlatilag visszakerült az államhoz, a jogi kö­télhúzás azonban még eltarthat egy darabig. A Vagyonalap még egy március ha­todiki határozatában felhívta a PNS vezetőségét a cég közgyűlés­ének összehívására, amelyen nyil­vánvalóan személyi változásokat akart kikényszeríteni, erre azon­ban máig sem került sor. A lapter­jesztő társaságot a korábbi évek­ben súlyos helyzetbe juttató veze­tőség tehát még mindig a helyén van, a vállalat tartozásai pedig egyre nőnek. Az újságok kiadói bi­zonyára még jó ideig várhatnak ar­ra, amikor a lapterjesztő végre idő­ben fog fizetni nekik. (A PNS több mint 10 millió koronával tartozik lapunk kiadójának.) Az pedig igencsak kérdéses, hogy a közvéle­mény valaha tudomást szerez-e ar­ról, hová „vándorolt" a lapterjesz­tő társaság bevételeinek egy része éveken keresztül, (gzsol) A legolvasottabb magyar női lapok - az utóbbi néhány év alatt gyökeresen átrendeződött a sajtópiac Milliókat vonzó színes magazinok ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az elmúlt tíz év alatt alaposan átrendeződött a magyar sajtópiac. Vonatkozik ez a megálla­pítás a női lapokra egyaránt. A néhány éve még a példányszámát tekintve listavezető Nők Lapja mára elveszítette hegemón szerepét pia­con. Mindazonáltal a maga másfél millió olvasójával változatlanul igen előkelő helyet foglal el nem­csak a női magazinok palettáján. hanem az egész magyar sajtópia­con is. Egyedül a könnyed hangvé­telű Kiskegyed előzi meg, amelyet 1,8 millióan olvasnak. A legolva­sottabb női magazinok között van még a Meglepetés (800 ezer olva­só), a Lakáskultúra (700 ezer), a Tina (560 ezer) a Fakanál (300 ezer), a Burda (250 ezer) és az Őnagysága (130 ezer). A lapok jö­vedelemtermelő képességét tekint­ve a sorrend már teljesen más. A tíz legtöbb reklámbevételt hozó női lap listájának élén magasan a Nők Lapja áll megelőzve a Kiskegyedet és a többi lapot. A GfK Hungária pi­ackutató adatai szerint az előbbi la­pokat a magyarországi felnőtt la­kosság egyharmada - mintegy 2,7 millió ember - olvassa rendszere­sen. Az olvasók 70 százaléka nő, 30 százalék harminc évnél fiatalabb, 40 százalék harminc és ötven kö­zötti, 30 százalék pedig túl van az ötvenen. Nagyjából fele-fele arány­ban aktív dolgozók és nyugdíjasok, az olvasók 25-30 százaléka kistele­pülésen él. A felmérés szerint a Csók és Könny, a Romana, a Tiffany és a Bianca kiadványokban megjelenő szerelmes történeket a felnőttek 8 százaléka rendszere­sen, 10 százaléka időnként olvassa. A női olvasók aránya 83 százalék. Az olvasók többsége falun él, ala­csonyabb iskolai végzettséggel ren­delkezik - az olvasók egyharmada érettségizett vagy diplomás. (A Népszabadság alapján) A világpiacon emelkedő nyersolajárakkal együtt a motorbenzin és a gázolaj ára is folyamatosan felfelé kúszik Drágább lett a benzin HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Míg januárban alig 10 dollárba került a nyersolaj barre­lenkénti (159 1) ára, addig május első hetében már 16 dollár fölé kú­szott az ár. Ennek következtében Ma-gyarországon a MÓL Rt. már pénteken 2 forinttal emelte a mo­torbenzin, és 1 forinttal a gázolaj árát. Nálunk a Slovnaft Benzinol tegnaptól 0,50 koronával emelte a benzin, és 0,40 koronával a gáz­olaj árát. A HN információja sze­rint ez indokolatlan, mivel a Slovnaft beszerzési költségei csök­kentek, mivel a cég az áremelés hatását kivédendő, előnyös szer­ződést kötött az amerikai Merryll Lynch bankházzal. A Kőolaj-exportáló Országok Szer­vezete (OPEC) áprilisban átlago­san napi 1,6 millió hordóval csök­kentette olajtermelését, napi 26,2 millió hordóra, Oroszország 1999 első negyedévében 1998 hasonló időszakához képest 1,5%-kal mér­sékelte olajbányászatát. A kiter­melés visszafogása látványosan emelte az árat, a múlt szerdán már 19,05 dollárt fizettek egy barre­lért. 20 A nyersolaj átlagára 15 13,5 y 15,5 16.3 16^2 ápr. 19 12,8 ápr. 22. ápr. 26. ápr. 30. máj. 4. máj. 7. 10 A nyersolaj átlagárának alakulása az elmúlt napokban. Az adatok dol­lár/barrelben értendők. (Forrás: HN) TANÁCSADÓ A csődeljárás ára H. L.: A férjem 1990-ben kez­dett el vállalkozni. Felvett va­lamilyen kölcsönt, ezt törlesz­tette is addig, amíg az üzlet le nem égett. A férjem rendbe­hozatta az üzletét, amelyet aztán a bank adott el. Nemrég a bank csődeljárást indított a férjemmel szemben, a bíróság jóvá is hagyta ezt, a bírósági végzés rendelkezik a közös vagyonúnkról, a közös csalá­di házunkról is, amelyet a szüleim és a testvéreim áldo­zatos segítségével sikerült csak befejeznünk. Milyen ala­pon rendelkezik a bíróság er­ről a vagyonról is? FEKETE MARIAN A csőd kihirdetésének (az erről szóló bírósági végzésnek) egyik következménye az, hogy a csődről szóló 328/1991. Tt. számú törvény 14. §-a első be­kezdésének k) pontja szerint a csődbe jutott házastársi osztat­lan közös vagyona megszűnik. Ilyen értelemben a csődöt el­rendelő bírósági végzés valóban és törvényesen rendelkezhet az Önök közös vagyonáról, s így a házasságuk fennállása idején épített családi házukról is. A törvény említett rendelkezése szerint a csődtömegbe a házas­társi osztatlan közös tulajdon­nak az a része tartozik, amellyel a csődbejutott vállalkozott. Ön a levelében arra is utalt, hogy a férje a vállalkozói kölcsön felvé­telekor a családi házukat zálo­gosította el. Éppen ezért a csőd­eljárásban erre az elzálogosított családi házra alighanem úgy te­kintenek majd, mint egy olyan vagyonra, amellyel a férje vál­lalkozott - annak ellenére is, hogy a házastársi osztatlan kö­zös tulajdonba tartozott. A csődnyitásról szóló határozat után nyilván sort kell keríteni az Önök házastársi osztatlan közös vagyonának megosztásá­ra is. Ezt egy bírósági eljárás­ban fogja megoldani az a csődbiztos, akit a bíróság a csődnyitásról szóló határozat­ban jelölt ki (lásd a csődtörvény 26. §-át). Ebben az eljárásban Ön érvényesítheti mindazokat a kifogásokat és ellenvetéseket, amelyeket mondjuk egy váló­per utáni vagyonmegosztási perben érvényesíthetne. VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMÉBE Erősödött az euró Az elmúlt héten az euró az 1,05-1,08 dollár, a dollár pe­dig 119-121 jen szinteken in­gadozott. Az európai közös pénz árfolyamát jótékonyan befolyásolták a koszovói hely­zettel kapcsolatos legújabb fej­lemények, amelyek a konflik­tus békés megoldásának lehe­tőségét vetítették előre. A ju­goszláv háború befejeződésé­nek lehetősége lendített az euró jegyzésein, amely több hete nem látott magasságba emelkedett a dollárral szem­ben. Az elmúlt hét elején ked­vezően hatott a dollárra, hogy a Wall Streeten rekordmagas­ságba emelkedtek a részvény­árfolyamok. Az elmúlt napok­ban viszont gyengült a jen, mi­vel az amerikai-japán csúcsta­lálkozón újabb ígéretek mellett nem sok konkrétum hangzott el. Ezen a héten előrelátható­lag az 1,06-1,09 dollár szintek között fognak ingadozni az euró jegyzései. (MH) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Megingott a korona Pozsony. Tegnap enyhén megingott a korona árfolyama. Röviddel a devizapiaci üzletelés megkezdési után árfolyama 45 SKK/EUR, illetve 45,190-45,290 SKK/EUR szintre esett. Pénzpia­ci szakértők szerint az árfolyam­kilengés átmeneti. Ezt támasz­totta alá az a tény is, hogy a ko­rona árfolyama a nap folyamán enyhén erősödött. (SITA) Német tőke a biztosítóban Pozsony. A pozsonyi Értékpa­pírközpont megerősítette, hogy a Deutscher Auslandskassenve­reing AG (a Deutsche Börse AG csoport tagja) a múlt héten szer­dán megvette a Szlovák Biztosí­tó Rt. 130 ezer részvényét, a pa­pírokért darabonként 970 koro­nát fizetett. Ezzel birtokába ke­rült a legnagyobb szlovákiai univerzális biztosító részvényei­nek a 8,67 százaléka. Az eladó a B Consult Rt. volt, amely febru­árban a Consult Invest Rt. társa­ságtól szerezte meg a Szlovák Biztosító részvényeit. (SITA) Óriásfúzió előtt az olajipar London. Egyesülési tárgyalá­sokat folytat a Texaco és a Chevron; a két amerikai olaj­óriás frigye 100 milliárd dol­láros tranzakciót jelentene. A két cégnek már van egy kö­zös finomító és értékesítési vállalkozása, a Caltex. A világ olajiparának legnagyobbjai között már jó ideje dúl az egyesülési láz, a közelmúltban többek között az amerikai Exxon és a Mobil, valamint a brit-amerikai BP Amoco és az amerikai Atlantic Richfield fuzionált. (MTI) Az áprilisi infláció Pozsony. A Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb kimutatása szerint áprilisban 0,5 százalék­kal emelkedtek a fogyasztói árak márciushoz viszonyítva. Az egy évvel korábbi helyzethez képest ez 7,1 százalékos növe­kedéstjelent. Legnagyobb mér­tékben az alkoholtartalmú ita­lok és a szállítás drágult (1,4 százalékkal), a ruházati cikkek és a lábbelik ára pedig 1,0 szá­zalékkal emelkedett, (ú) VALUTAARFOLYAMOK Érvényben 1999. május 11-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 45,214 Magyar forint (100) 18,059 Angol font 68,429 Német márka 23,118 Cseh. korona 1,200 Olasz líra (1000) 23,351 Francia frank 6,893 Osztrák schilling 3,286 Japán jen (100) 34,821 Spanyol peseta (100) 27,174 Kanadai dollár 28,883 Svájci frank 28,122 Lengyel zloty 10,780 USA-dollár 42,097

Next

/
Oldalképek
Tartalom