Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)
1999-05-03 / 100. szám, hétfő
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 3. KOMMENTÁR Életünket és pénzünket TÓTH MIHÁLY Háborúnak kellett kitörnie ahhoz, hogy legalább valamelyest civilizálódjék a (nem hivatalosan) már hónapok óta folyó elnökválasztási kampány. Mióta a jelöltek a jugoszláviai tragédiát sem átallják latba vetni a televíziós mérkőzéseken, akadt a tévében néhány higgadt vezető, akinek volt bátorsága kimondani: ami sok, az sok, nem engedjük, hogy százezrek szenvedéséből bárki is profitáljon a kampány idején. A politikai jó ízlés győzelmének is tekinthetjük, hogy a televíziós adók újabban kikapcsolták a telefonhívás-számlálókat. A népszerűségmérés e módszerének ártatlansága mindössze egy hétig tartott. Addig, amíg a pártközpontokban működő legbetonfejűbb propagandista is felfedezte, hogy egy-egy 50 perces politikai párbaj alatti intenzív telefontáltatás kevesebb pénzbe kerül, mint óriásplakátok telepítése országszerte, kisebb szellemi erőfeszítést igényel, mint egy politikai vitairat megírása, összehasonlíthatatlanul kevesebb szervezéssel jár, mint a nagygyűlésezés. Komoly műszaki fejek állítják, technikailag nem megoldhatatlan olyan készülékek üzemeltetése, amelyekhez már mindenre kész pártaktivisták se kellenek. Két, éppen ügyeletes politikai zseni szellemi párviadala megkezdésének pillanatában minden érdekelt pártirodában csak bekapcsolják a szavazótelefont... így már akár ki is iktathatok a buliból a demokrata asszonyságok, a veteránklubok és a nemzeti szesztestvér-kompániák, amelyek úgy begerjedtek, hogy se életüket, se telefonszámlájukat nem kímélik az „ügy" érdekében. Egyszerűbbé válik a párttagok szolgálati telefonszámláinak rendezése. A szavazókészülék beszerzése egyszeri kiadás, és a távközlési vállalat talán árengedményt is ad a nagyüzemi szavazógépek működtetőinek. A telefonos népszerűségszámlálás első időszakában még jó nevű közvélemény-kutatók is messzemenő következtetéseket vontak le a demokratikus pártok debattereinek elsöprő győzelme láttán. Nem minden pikantéria nélkül való, hogy a telefonálással való visszaélés lehetőségét csak akkor fedezték fel, amikor már a módszer - hogy úgy mondjam - elveszítette szüzességét. Amire pedig kezdettől fogva számítani kellett volna. Még akkor is, ha csak mendemonda, hogy ügyes műszakiak feltalálták a szavazótelefont. Azt is illett volna bekalkulálni, hogy a háztartások jelentős részében még nincs telefonkészülék. Ez a „csendes kisebbség" még nagyon hangos meglepetést okozhat. Csak egy valamiben lehetünk teljesen biztosak: a voksolás napján néhány percig mindenki egyedül lesz a szavazófülkében, és maga dönti el, kit részesít előnyben a tíz jelölt közül. JEGYZET Választunk! Választunk? SÓKI TIBOR Válogatunk. Jobban mondva: szavazgatunk. Hiába, mi már csak ilyen időket élünk. Előbb parlamenti választások voltak, aztán helyhatóságiak, most meg nyakunkon a legeslegelső legeslegközvetlenebb legeslegelnökválasztás. Már akinek választás. Mert igaz ugyan, hogy mindannyian az urnák elé járulhatunk, és ha már egyszer ott vagyunk, mindannyian bedobhatunk egy-egy papirost a lepecsételt dobozba, de... Itt kezdődik a baj. Mert miből is választhattunk tavaly szeptemberben? A kérdés nagyon egyszerű volt. Túl egyszerű. Vagy a mečiarizmus folytatása mellett dönthettünk (annak minden átkával együtt), vagy a demokrácia némi reménye mellett. Nekünk, szlovákiai magyaroknak még szűkebb volt a mozgásterünk. Kire is szavazhattunk volna? Talán a Fico-Migaš-Koncoš-trió neve által, fémjelzett DBP-re, vagy a nacionalizmusát éppúgy alig takargató Čarnogurský-féle KDM-SZDK-ra? Mert ugye, a DSZM meg az SZNP szóba sem jöhetett. Egy választásunk maradt, az MKP. Aztán ugyanez következett csak pepitában - a helyhatósági urnábadobálósdi alkalmával. Most meg eldől, hogy ki lesz az elnökünk legalább öt évig. A nemzet atyja avagy anyja. Mi pedig megint ugyanott vagyunk, ahol eddig is voltunk. Hát, mit mondjak, már megint nem fenyeget a bőség zavara. Ahelyett, hogy normális, demokratikus jelöltek között válogathatnánk, olvasgatnánk a jobbnál jobb programokat, ízlelgetnénk a finomabbnál finomabb kortesgulyást meg -sört, aztán bedobnánk a papírt az urnába aszerint, hogy melyik jelölt gulyása volt finomabb, vagy maga a jelölt szimpatikusabb, nekünk már megint a demokratikus reformok folytatása vagy a mečiarista politikai huligánkodás visszatérése között kell választanunk. Megint ugyanaz a kérdés: Mečiar igen vagy nem. Ha nem, akkor már megint előre tudjuk, kire kell szavaznunk (akár tetszik, akár nem). Közben meg reménykedhetünk benne, hogy egyszer majd tényleg választhatunk. Vagy azt az unokáink sem fogják látni? Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt- politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238311),-kultúra-(58238313), Urbán Gabriella-panoráma-(58238338), Bolemanr Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport- (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. 0. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341,58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-maü: redakcia@voxnova.sk • Aujíru.uaí; IPCÍ.3IL • . -w U u4|& fíf^iíieri -icrssnBfc (r^snjľtjnr Rudolf Schuster: - Ideje, hogy eldöntsétek, kit is akartok! (Agócs Ernő rajza) A héten kezdődnek meg a tárgyalások a világbanki kölcsönök folyósításáról Államfő és gazdaság A közvetlen elnökválasztás miatt nemcsak a gazdasági reform lassult le, hanem a külföldi befektetők is pihenőt vezényeltek. TUBA 1AJOS Nem sokat köntörfalazott Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter, miután hazatért londoni és washingtoni tárgyalásairól. Közölte, hogy Vladimír Mečiar államfővé való jelölése óta a külföldi befektetők várakozó álláspontra helyezkednek. Ebben nincs is okunk kételkedni, hiszen a tavalyi orosz válság még mindig sokakat óvatosságra késztet, ha a környékünkről van szó. Sajnos, ezt akkor sem tudjuk majd teljesen eloszlatni, ha az országot hatéves elszigeteltségbe taszító egykori kormányfő csak a második helyen végez május 29én. Egy hosszú távú szlovákiai pénzkihelyezés szempontjából ugyanis nem éppen biztató a tény, Első hallásra nagyon csábítónak tűnik a pénzintézet ajánlata... hogy az ország politikai (és gazdasági) életében még mindig ő jelenti az alternatívát. Márpedig ez olyan ország számára, ahol fejenként mindössze 420 dollárt tesz ki a külföldi tőke nagysága, nem túl jó hír. A vergődő országokban általában jelen levő intézmények közül ezen a héten a Világbankkal is megkezdődnek a tárgyalások. Első hallásra nagyon csábítónak tűnik a pénzintézet ajánlata: alacsony kamatoVISSZHANC Nekünk más a véleményünk Már harmadik alkalommal fogtam tollat, hogy írok Önnek, de mind ez ideig nem volt merszem elküldeni levelem. Miért? Egyszerű a válasz, mert nem akartam ujjat húzni D. Évával. Most is csak S. Piroska néni szomszédainak nevében írok. Figyelemmel követtük az eddig megjelent cikkeit. Sajnálom, de nekünk más a véleményünk az esettel kapcsolatban. Olyan hibába esett, amilyet szerintünk egy újságíró nem engedhet meg magának. Elfogult D. Évával szemben, és, sajnos, cikkeiben csak ez tükröződik. Meghallgatott embereket az esetről. De kérdezem én: kiket? D. Éva ismerőseit? Hány olyan szomszéddal beszélt, aki mindennapi kapcsolatban volt szegény megzású kölcsön a két legszorítóbb teendő, vagyis a bankkonszolidáció és az ipari szerkezetátalakítás meggyorsítására. Az ügy szépséghibája, hogy feltételként nagyon kemény gazdasági megszorítások párosulnak. A világ különféle pontjain kitört válságok tapasztalata, hogy a hazai politikai lobbyk a Világbankot csak nagy baj esetén szokták beengedni az országba. Majd pedig a normális gazdasági folyamatok újraindulása után igyekeznek minél hamarabb kizsuppolni. Magyarországon például a Bokros-csomag második évében jelentették alig titkolt elégedettséggel, hogy majdnem két évtized után nincs többé kötelezettségük az intézmény felé. Nálunk mindez csak most kezdődik. Egyre azonban mindenképpen jó lehet. A patthelyzetbe jutott koalíciós gazdaságpolitika számára jó hivatkozási alapot jelenthet a további kellemetlen intézkedések meghozatalához. A múlt héten Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter egyik nyilatkozatából az is kiderült, hogy még a partnereknél sem teljesen tisztázott, miként függ a világbanki kölcsön a Nemzetközi Valutaalap véleményétől. Márpedig az IMF munkatársai is gyakori vendégek a pénzügyminisztériumban, és bár helyeslik a gazdasági reform koncepcióját, mégsem különösen elégedettek megvalósításával. A szerkezetátalakító pénzre mindenestre sokan pályáznának. A sort kezdheti akár az Általános Hitelbank is, amely konszolidációs és - ehhez kötődő - privatizációs projektjét az ígéretek szerint napokon belül a kormány elé terjesztik. Ha minden jól megy, az Általános Hitelbank 2001-re már magánkézbe boldogulnál? Igen embertelen körülmények között élt a néni. Nem tudom, tudomására jutott-e, hogy Piroska néni évek hosszú során rokkantnyugdíjból élt, annak következtében, hogy nem volt teljesen beszámítható. Rokonaival állandó nézeteltérései voltak. Sokat veszekedtek, és gyakran nem is voltak beszélő viszonyban vele. Éppen ezért, úgy tartották helyesnek, hogy a nénit öregotthonba helyeztetik el, mivel hozzájuk az állandó viszálykodás miatt nem vihették, ő viszont már nem tudta ellátni magát. Igen, D. Éva járt hozzá látogatóba, de nem hinném, hogy egy gondozónő ilyen módon gondozna. Maga nem ismerte a nénit, sajnos, a körülményeit sem. Szegény asszony mindig piszkos és ápolatlan volt. Nem úgy nézett ki, mint akire rendszeresen mosnak. Számtalanszor panaszkodott, hogy nincs mit felvennie, mert D. Éva elégette ruháit. Álldogált az kerülhet. A sor végén pedig ott állhat a 280 ezer kisvállalkozó, aki eddig csak ígéretet kapott. Ilyen mézesmadzagnak számít a mikrohitelekről közzétett hír is. A program papíron már évek óta fut, de még mindig ott tartunk, hogy a múlt heti közlés szerint mindössze 12 kérvénynek tehetnek eleget. Más szóval ez azt jelenti, hogy a szlovákiai országos mikrohitelprogram mindössze töredéke egy Ilyen mézesmadzagnak számít a mikrohitelekről közzétett hír is. magyarországi megyei fejlesztési alapítvány lehetőségeinek. Talán az lenne a legjobb, ha a sajtó bojkottálná az ilyen hírek megjelentetését, amellyel legfeljebb felingerii a továbbra is teljesen kilátástalan helyzetben levő kisvállalkozókat. A múlt hét érdekes információi közé tartozik még Ľudovít Černák gazdasági miniszter bejelentése, amely szerint törvény készül a hazai kereskedelem védelmére. Példaként azt hozta fel, hogy ennek köszönhetően az államigazgatás a kiskereskedők védelmére hivatkozva beleszólhatna a nagy áruházláncok terjeszkedési politikájába. Változások várhatók a munkahelyteremtő támogatások rendszerében is. Az elképzelések szerint vége szakadna a közvetlen támogatásnak (ugye, nem kell találgatnunk, hogy a pénzt mi módon osztogatták). Ha valóban bevezetnék, hogy az új munkahelyet teremtő számára alanyi jogon járna adókedvezmény vagy más előny, elmondhatnánk: újabb piackonform intézkedéssel gazdagodtunk. utcán, és ismerősöket szólított meg, hogy hozasson magának enni- és innivalót a boltból. Egy esetben több napig feküdt az ürülékében a földön, mire az ajtót betörve rátaláltak. Hogy eshetett ez meg, ha olyan lelkiismeretes volt a gondozója? Miért csak akkor lett fontos D. Évának, hogy hivatalosan vegye őt gondozásba, amikor már elvitték? Hisz lett volna alkalma rá már korábban is. Miért akkor hívta Önt, mikor már meghalt? Tudja, hölgyem, ez fölöttébb gyanús. Nem akarom megsérteni Önt, de egy kicsit érdeklődhetne D. Éva után. Minden elöljáró rossz, és csak neki akar rosszat. Nem tudom, mesélt-e Önnek az iskolában történtekről? Az igazgató úrnak kellett kittesékeltetni az iskolából, mert a gyermekek előtt trágár megjegyzéseket tett több tanítónőre is. Maga szerint nem használja ki az Ön jóhiszeműségét? Én elhiszem, hogy nehéz a helyzete, hogy TALLÓZÓ LESOIR Nevetséges lenne azt feltételezni, hogy az ENSZ-zászló alatt működő békefenntartó erő telepítése egyenértékű lenne a nemzeti terület megszállásával - jelentette ki a belga lapnak Vuk Draskovics, a napokban leváltott jugoszláv miniszterelnök-helyettes. Szembe kell nézni a realitásokkal. A emberi és anyagi veszteségek figyelemre méltóak, a NATO folyamatosan fokozza csapásait, Szerbia a gazdasági hanyatlás útján jár, és a hivatalos propaganda az első nap óta ugyanazt az üzenetet közvetíti mondta. Draskovics úgy vélte, Moszkvának kellene az átfogó politikai rendezés középpontjában állnia. Ezt a kívánságot szerinte a Nyugat is osztja. Belgrádban mindazonáltal tévednek Moszkva bizonyos szándékait illetően: Oroszország nem ad katonai támogatást, de kész igen jelentős diplomáciai segítséget nyújtani Belgrádnak. JHE NEW YORK TIMES A Jugoszlávia ellen öt hete folyó bombázások nem bénították meg és nem demoralizálták a szerb hadsereget. Ellenkezőleg: növelték harci elszántságát. Most a hadsereg „a zászló körül tömörül", felsorakozik Milosevics mellett, a közös ellenséggel, a NATO-val szemben. A szerb lakosság és a hadsereg között megfigyelhető bizonyos „egymásra találás", a korábbinál több fiatal óhajtja magára ölteni az egyenruhát. A lap szerint washingtoni illetékesek erősen eltúlzottnak ítélik azokat a kijelentéseket, hogy lényegesen sikerült volna meggyengíteni a jugoszláv hadsereg Koszovóban tartózkodó egységeinek katonai erejét. LIBERATION A Jugoszlávia elleni légi csapások jellege egyre inkább az iraki bombázásokhoz hasonlít. A harci gépek nagyarányú bevetése végén minden ésszerűség szerint a szárazföldi hadműveletek következnének. Ez utóbbit senki sem kívánja. A NATO-tervezőknek mégis foglalkozniuk kell vele, és a jelek szerint a nyár végére irányozzák elő elindításukat. A francia lap úgy véli, kevéssé valószínű, hogy a közvélemény jelentős eredmények híján ilyen hosszú ideig kitart. Semmi nem tiltja meg Milosevicsnek, hogy időközben egyoldalú tűzszünetet hirdessen, részlegesen visszavonja csapatait Koszovóból. Az amerikai vezetők egyértelművé tették, hogy már egy ilyen gesztus is elegendő számukra, hogy felfüggesszék a légitámadásokat. Egy ilyen helyzetben viszont nehéz lesz elkerülni a fellélegzés hamis érzetét, és azt, hogy egy szégyenletes tárgyalás kezdődjön Koszovó félhangon már emlegetett esetleges felosztásáról a Boszniáról kötött daytoni egyezségek mintáját követve. egyedül neveli gyermekeit. Szülei sokat segítettek neki, mikor elhagyta a férje, de azokkal is csúnyán összeveszett, és a mai napig nincs velük beszélő viszonyban. Nem gondolja, hogy bizonyos dolgokban ő is hibás? Ha valaki dolgozni akar, akkor talál is munkát. Panaszkodik a cikkben, hogy csak 5400 koronából él. Akkor miért utazza el legalább a felét? Nincs olyan nap, hogy ne futna a vonatra vagy az autóbuszra. Gyermekei legtöbbször az utcán vannak. Mindenki rossz, mindenki őt bántja. Szerintem egy jó pszichológusra volna szüksége, és arra, hogy többet foglalkozzon saját dolgaival, több időt fordítson családi problémáira. Ne azon rágódjék, hogy Piroska néni után nem ő lett az örökös. Mert hiszen itt ez az egyedüli probléma, amit Ön, sajnos, nem ismert fel. Tisztelettel: a szomszédok