Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-08 / 80. szám, csütörtök

UJ SZO 1999. ÁPRILIS 8. A TÉMA: KOSZOVÓI MENEKÜLTEK Jugoszlávia egyszer s mindenkorra el akarja űzni a koszovói albánokat Századvégi tragédia Erőszakkal, tervszerű és irányított módon kényszerítik a szerbek menekülésre a koszovói albánokat. Nyilvánvaló céljuk a tartomány etnikai összetételének gyökeres megváltoztatása. ÖSSZEFOGLALÓ A NATO légi csapásainak kezdete óta több mint 430 ezer émber hagyta el Koszovót vagy zsúfolódott össze a tartomány határain. A világszervezet adatai szerint kedden reggel 262 ezer menekült volt Albániában; 36 ezerrel több, mint egy nappal korábban. A március 24-e - a légi csapások kezdete óta Macedóniába érkezett menekültek száma már elérte a 120 ezret. A jugoszláv-macedón határ térségében káosz uralkodik, vagy 65 ezer ember céltalanul kóborol a határ menti sáros mezőkön, miközben a menekültközpontok egy része üresen áll. Montenegróba, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság tagköztársaságába keddig 36 ezer menekült jutott el. Hatezer ember menekült Törökországba, 7900 (nemcsak koszovóiak, hanem szandzsáki muzulmánok is) Bosznia-Hercegovinába. Az itt felsorolt mintegy 430 ezer ember előtt a légi csapásokat megelőző hetekben kb. 150 ezer koszovói hagyta el a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot. Ezen felül mintegy 30 ezer koszovói már korábban Szerbia más tartományaiba, 25 ezer pedig Montenegróba menekült, s több tízezerre volt tehető azok száma, akik koszovói otthonukat elhagyva a tartomány más részeiben kerestek menedéket. Kétségkívül Albániában a legsúHa akarnának, se legyen hová visszatérniük. lyosabb a helyzet, s innen került ki az a pár száz menekült is, akit már más, távolabbi országokba szállítottak, vagy már felkerültek a befogadásra kiválasztottak listáira. Ugyanakkor éppen Albánia ellenzi a leghevesebben az elszállításukat, tartva attól, hogy már sosem térnek vissza. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg, az UCK úgyszintén helyteleníti, hogy távoli országokban szórják szét az elűzötteket, hiszen ezzel a szerbek kezére játszanak. A szerb hatalom már nem is próbálja leplezni valódi célját, a „vegytiszta" szerb Koszovó megteremtését. Ezért szedi el az elűzöttek mindennemű iratait, de még a gépjárművek rendszámát is, nehogy valamikor is bizonyítani tudják: Koszovóban volt az otthonuk. Az albánok házainak, egész falvainak lerombolása is ezt az aljas célt szolgálja: ha akarnának, se legyen hová viszszatérniük. Közben persze hangzatos nyilatkozatokat tesz közzé, maradásra szólítva fel az albánokat, s egyben azzal vádolva a NATO-t, hogy bombázásai nyomán indult el a menekülthullám. Vuk Draskovics jelenlegi jugoszláv miniszterelnökhelyettes, volt demokratikus ellenzéki egyenesen a határok lezárását indítványozta. Nyilván tisztában van vele: a halálosan kimerült, nincstelen, éhes gyerekek, öregek, asszonyok tragédiája még inkább a szerbek ellen hangolja a nemzetközi közvéleményt. S főleg az, hogy döbbenetesen kevés a férfi a menekültek között... (gzs) Szkopje közelében a héten egy új, 2 ezer férőhelyes menekülttábor nyílt. A beköltözéskor minden kézre szükség volt, s a brit NATO-katona is bizonyította: tudja, hogyan kell bánni egy csecsemővel. (TA SR/EPA) Játszani kell: koszovói gyerekek bújócskáznak a tiranai menekülttábor sátrai között. • (TA SR/EPA) A Balkánon is: Orvosok határok nélkül Gyorsak, hatékonyak ban, s ezek legfőbb feladata az adományok megszerzése: tavaly például összesen 1,5 milliárd frankot kaptak a különböző magánszemélyektől, vállalatoktól. Az MSF egyébként még azt is megengedheti magának, hogy válogasson az adományok között: eleve elzárkózik az állami segélyektől (attól tartva, hogy segítségüket az adott országok politikai nyomásgyakorlásra fogják majd felhasználni), de a magánadományoknál is vannak tiltott szektorok, „piszkos pénzek": ilyenek például a szeszgyártók, a dohánygyárak, illetve a gyógyszerés hadiipar. A szervezet mindenekelőtt hatékonyságával emelkedik ki a többi humanitárius szervezet közül: minden 100 frank adományból 83 eljut a szükséget szenvedőkhöz, s a szervezet adminisztrációja, működtetése, illetve az adománygyűjtő reklámkampányok finanszírozása csak 17 százalékot követel, ami ezen a téren világrekord. A szervezet másik - sokat dicsért - sajátossága, hogy pillanatok alatt képes beindítani egy-egy akciót. MTI-PANORAMA A NATO-csapások nyomán a Balkánon ismét fontos szerep hárul a különböző humanitárius szervezetekre, amelyek elsőként vették gondozásukba - jóval megelőzve a külföldi államok segélyeit - a földönfutóvá vált koszovói albánok tömegeit. Az egyik leghíresebb ilyen szervezet az Orvosok határok nélkül (Médecins sans frontieres MSF), amely a világ minden részén 100 különböző programban vesz részt, segítve a betegeket, éhezőket, menekülőket. A „francia doktorokról" - mert franciaországi székhelye miatt világszerte így hívják a szervezet alkalmazottait - a fejlődő világban elég romantikus kép él: a legtöbb rászoruló szerint egy személyben testesítik meg Che Guevarát, Teréz anyát, illetve a minden helyzetet megoldó amerikai filmfőhőst, McGyvert. A szervezet azonban a valóságban nagyon is profi módon működik: mint egy vállalat. Tizennégy kirendeltsége van a világ fejlett országaiMegalapozott aggodalom Nagyszámú menekült halhat meg a macedón-jugoszláv határon, mert a macedón hatóságok késleltetik belépésüket az ország területére - figyelmeztetett kedden Clare Short, a brit kormány nemzetközi fejlesztési minisztere. Short, aki vasárnap és hétfőn Albániában és Macedóniában tárgyalt a helyi vezetéssel, majd a határvidékeken tett tényfeltáró körutat, londoni sajtóértekezletén határozottan ellenezte, hogy az albán menekülteket akaratuk ellen kényszerítsék arra, hogy külföldi országokba távozzanak. A brit miniszter elmondta, hogy minden koszovói albán menekült, akivel beszélt, jelezte, hogy majdan haza akar térni Koszovóba. - A nemzetközi közösség csak azok számára tegye lehetővé az ideiglenes letelepedést nyugati országokban, akik önként akarnak távozni. Számos ember családtagjaira vár, további kínokat állnak ki, ha elszállítjuk őket, amikor nem találták meg gyerekeiket, feleségeiket, férjeiket - hangoztatta Clare Short. (MTI) A balkáni konfliktus fő okozójának, Szlobodan Milosevicsnek a helyzete változatlanul szilárd maradt Lesznelc-e szárazföldi hadműveletek? ONDREJCSÁK RÓBERT A NATO-bombázások leple alatt Koszovóban megkezdődött az albán lakosság 20. századvégi holocaustja. A szövetséges repülőgépek megsemmisítik a jugoszláv radarokat, légvédelmi ütegeket, de az albánok ellen harcoló csapatoknak nem okoznak olyan károkat, hogy megállítanák a népirtást. Az utóbbi években már többször bebizonyosodott - például Afganisztán, Szudán, de főleg Irak esetében -, hogy a bombázások bármekkora kárt okoznak is, és elindítóik bármennyire hisznek is mindenhatóságukban, az ilyen problémák megoldására alkalmatlanok. A balkáni konfliktus fő okozójának, Szlobodan Milosevicsnek a helyzete épp olyan szilárd marad, mint a Közel-Kelet mumusának számító Szaddám Huszeiné. Sőt, Milosevics elnök pozíciója még meg is szilárdult a légitámadások után (az iraki diktátorhoz hasonlóan), mert hazafias érzelmekre apellálva felkorbácsolta a nacionalista indulatokat, maga mögé állítva így az egész szerb népet. Nyilvánvaló, hogy csak bombázásokkal nem lehet a szerb hadsereget rákényszeríteni Koszovó kiürítésére. Az Öböl-háborúhoz hasonlóan a légitámadásoknak egy nagyarányú szárazföldi hadműveletet kellene előkészíteniük, azonban áldozatoktól tartva, a szövetségesek ezt - egyelőre - elutasítják. Amennyiben a NATO-t a helyzet rákényszerítené a szárazföldi hadműveletekre, az totális háborút jelentene Jugoszláviával. Ebben az esetben valószínűleg az sem elég, ha a szövetséges erők elfoglalják Koszovót, mert a szerbek ebbe nem nyugodnának bele, és országuk „maradék" területéről támadnák a NATO-csapatokat. Ha ez megtörténik, és Milosevics továbbra sem írja alá a békeszerződést, a konfliktus kétféleképpen zárulhat le. Az egyik lehetőség, hogy Belgrádban hatalomváltásra kerül sor, aminek következtében mérsékeltebb, kompromisszumkész erők veszik át az ország irányítását, lehetővé téve a válság gyors rendezését. A másik lehetőség, hogy a NATO elszánja magát a jugoszláv hadigépezet teljes megsemmisítésére. Ezzel valószínűleg egész Jugoszlávia területére kiterjednének az összecsapások, és a teljes NATO-sikerhez az egész ország ellenőrzésére lenne szükség. Ehhez a térségben most állomásoztatott erőktől nagyságrendekkel nagyobb hadseregre lenne szükség. Jelenleg a Jugoszláviával (és Koszovóval is) határos Macedóniában tízezer szövetséges katona állomásozik. Őket - békemegállapodás esetén - a béke ellenőrzésére telepítenék a tartományba. A szárazföldi beavatkozáshoz - bizakodóbb NATO-elemzések szerint - legalább 200 ezer katona szükséges. Figyelembe véve a jugoszláv hadsereg létszámát - ami 120 ezer fő, de az összes tartalékos behívása esetén (ami már megkezdődött) 570 ezerre duzzasztható a NATO óriási technikai fölényével is számolva, ez meglehetősen optimista becslésnek tűnik. Összehasonlítva az Öböl-háborúval, ahol Kuwait felszabadításában több mint félmillió katona vett részt, a balkáni terepviszonyok a NATO számára jóval kedveződenebbek. Az erdőkkel borított, hegyes vidéken a NATO sokkal kevésbé tudja kihasználni haditechnikai fölényét, és légierejének hatékonysága is sokkal korlátozottabb, mint az Öbölben. Ezzel szemben a jugoszláv hadsereg egy többszörös túlerőben levő, szövetséges hadsereg elleni hadviselésre van felfegyverkezve és kiképezve. Mindezek mellett még a már említett terepviszonyok is tökéletesen alkalmasak a partizánháborúra (a szerbeknek ez a taktikája a második világháborúban a németek ellen már bevált). Figyelembe kell venni a gazdasági szempontokat is: Jugoszlávia gazdaságának jelenlegi állapota nem teszi lehetővé, hogy az ország hosszan tartó totális háborút viseljen, de a rendelkezésére álló néhány hét tökéletesen elég a koszovói albán lakosság megtizedelésére, a NATO ellen pedig amúgy is a gerillaháború a leghatékonyabb eszköz. Mindezen kockázatok miatt a szövetség tagországai ódzkodnak katonákat küldeni a Balkánra, de ha a válságot valóban meg akarják oldani, és a koszovói albánokon valóban segíteni akarnak, nincs más lehetőségük, mint szárazföldi csapatokkal kikényszeríteni a rendezést. Ennek legnagyobb ellenzője Oroszország, mely már most „állami terrorizmust" emleget, amikor a NATO-gépek szuperpontos fegyvereikkel támadnak katonai célpontokat, minimális számban szedve polgári áldozatokat. Kár, hogy az orosz vezetőknek ez nem akkor jutott eszükbe, amikor rakétavetőkkel lőtték a csecsen falvakat ezrek halálát okozva... • A több mint ötvenezer öszszeírt menekült mellett legalább másfélszer-kétszer enynyien tartózkodnak összeíratlanul Macedóniában. Hannu Pekkolai, a vöröskereszt szkopjei szóvivője hétfőn elmondta: az utóbbi napokban 50 ezer körül állandósult a jugoszlávmacedón határon a senki földjén bebocsátásra várók száma. • Az amerikai légierő által rendelkezésre bocsátott teherszállító repülőgéppel tegnap indult Taszárról az első magyar segélyszállítmány Albániába. A mintegy 50 tonna és körülbelül 25 millió forint értékű segélyszállítmányt a magyar kormány és a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat gyűjtött össze. A segélyszállítmányban a Magyar Honvédség által rendelkezésre bocsátott takarók, ágyneműk és ruhamenűk találhatók. • Mit tegyünk a koszovói menekültekkel? - tette fel a kérdést a Neue Zürcher Zeitung. A tekintélyes svájci lap szerint nem ítélhető el a nyugat-európai államoknak az a szándéka, hogy távol tartsák maguktól a menekülteket, s a Koszovóval szomszédos államokban támogassák őket, ha valóban tudnak megfelelő segítséget adni. • Ausztria összesen félmilliárd schillinges programmal segít a koszovói albán menekülteken. A kormány válságstábjának döntése szerint Ausztria Albániában ötezer menekült számára rendez be tábort, ahol a hazájukból elüldözött emberek a szálláson kívül ellátást és orvosi segítséget kapnak. Egy további albániai tábori kórházban asszonyokat és gyerekeket ápolnak majd. • A menekültáradat enyhítését célzó nemzetközi erőfeszítések részeként Spanyolország 7-10 ezer, Ausztrália 4000 koszovói befogadását ajánlotta fel, miközben Finnország bejelentette: vöröskeresztes csoportokat küld Macedóniába, hogy segítsenek az elűzöttek ellátásában. • A japán kormány kedden eldöntötte, hogy küldöttséget meneszt Albániába és Macedóniába a menekülthelyzet és a segélyszükségletek felmérésére. Egyúttal egymillió dollár értékben ezer sátrat szállít a menekülteknek az azonnali segítőkészség jeleként. Japán múlt csütörtökön 15 millió dolláros segélyszállításról hozott döntést. • Macedóniából hétfő este Törökországba szállították a hazájukból elűzött koszovói albánok első csoportjait: mintegy ezer ember érkezett öt repülőgéppel az ország nyugati részén lévő Corluba. • Mintegy száz koszovói albán érkezett kedden hajnalban Macedóniából a norvég fővárosba. A kimerült, lerongyolódott embereknek néhány hetet a Vöröskereszt Barumban lévő átmeneti központjában kell tölteniük. • Öt izraeli repülőgép szállt fel kedden reggel Tel-Avivból, hogy humanitárius segélyt vigyen a koszovói menekülteknek. Egy 70 fős egészségügyi csoportot is útnak indított, amely tábori kórházat létesít a földönfutóknak. • Moszkvából kedden 900 tonna humanitárius segély indult útnak - Jugoszláviába, úgymond „a bombázások áldozatává vált polgári lakosság" megsegítésére. A szállítmány, amelyet megáldott II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája, április 11-én, vagyis az ortodox húsvétra érkezik a balkáni országba. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: GÖRFÖL ZSUZSA