Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-08 / 80. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fOgyaszTóK ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 7. Kiadják a három amerikait? Belgrád. Milosevic jugoszláv elnök állítólag felajánlotta, hogy átadja a ciprusi görög hatóságoknak a fogságba esett három amerikai katonát, de Washington egyelőre nem erősítette meg a hírt. (MTI) Rálőttek a békefenntartókra Szarajevó. A NATO légi csapásainak kezdete óta szaporodnak a nemzetközi békefenntartó erőkkel (SFOR) szembeni incidensek Boszniában: legutóbb egy szerb terület felett járőröző katonai helikopterre lőttek rá. A személyzet egy villanást látott, majd egy repülő tárgy tűnt fel a gép előtt, de a helikopter kitért a gránát elől. (MTI) A pilóta beszámolója Washington. Az amerikai légierő közzétette a Szerbia fölött lezuhant F-117-es gép megmentett pilótája vallomásának egy részét. A pilóta mezőgazdasági területen ért földet ejtőernyőjével. Rádiókapcsolatban állt a NATO-erőkkel. Egy árokban húzta meg magát, hat órán át kuporgott, miközben hallotta a keresést folytató szerb katonák hangját és a kutyák ugatását. (MTI) Rugovát fogva tartják? Washington. Az Egyesült Államok szerint Ibrahim Rugova koszovói albán vezetőt fogva tartja a belgrádi hatalom, ezért követeli szabadon engedését, hogy a nemzetközi közösség képviselői Jugoszlávián kívül, a megfélemlítettség lehetőségét kizárva találkozzanak az albán politikusssal és családjával. (MTI) Ibrahim Rugova hollétéről a napokban több egymásnak ellenmondó hír jelent meg (TA SR/EPA) Megszállták a Zöldek székházát Bonn. A NATO légi csapásainak ellenzői megszállták a német Zöldek pártközpontját. A magukat „Észak-rajnawesztfáliai Rasszizmusellenes Csoportnak" nevezők közölték, hogy akciójuk „a háború és a német részvétel ellen irányul". A Zöldeket azzal vádolják, hogy elárulták pacifista elveiket. (MTI) Robbanás Franco sírjánál Madrid. Robbanás rongálta meg a volt spanyol diktátor, Franco hamvainak helyet adó bazilikát Madrid mellett. A merényletet a szélsőbalodali GRAPÓ szervezet követte el, amely a '70-es években több halálos merényletet hajtott végre. (MTI) Belgrád/Brüsszel. A NATO légiereje kedden sikeres támadást intézett egy jugoszláv páncélozott járművekből álló gépkocsisor ellen Koszovóban. MTI-HÍR Ez volt az első eset, hogy a koszovói albánok kiűzésében részt vevő földi csapatokat támadtak. A NATO-nak fejtörést okoz, hogy a még nem eléggé megrongált légvédelem mellett, szárazföldi beavatkozás hiányában hogyan tegye harcképtelenné a tisztogatásban részt vevő, elszórt egységeket. A harci gépekkel csak óvatosan mernek alacsonyabb repüléseket végezni, magasból viszont a páncélozott járművek bombázása nehezebb. A szövetség a harckocsik elleni harcra kívánja bevetni a speciálisan erre tervezett Apache helikoptereket, amelyek napokban foglalják el állásaikat Albániában. A NATO szerdára virradó éjjel több célpontot támadott Belgrád közelében, a Vajdaságban, Pristinában és a montenegrói főváros körzetében. Számos lövedék érte Lucsaniban a vegyipari üzemet, a gyárban tűz ütött ki. A szövetség ismét bombázta a Belgrádtól húsz kilométerre lévő Pancsova iparvárost. A Vajdaságban nyersolajraktárat és olajfinomítót gyújtott fel a NATO légiereje. A tüzet három órai munkával fékezték meg. Zombortól 10 kilométerre egy másik Az etnikai tisztogatásának egy célja van: elüldözni és kiirtani a lehető legtöbb albánt Annan népirtással vádolja Belgrádot MTI-HIR Genf/Brüsszel. Kofi Annan ENSZfőtitkár népirtással vádolja a szerb hatóságokat. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának a XX. században tartott utolsó ülését komor felhőként árnyékolja be a koszovói népirtás mondta a főtitkár. „A szerb hatóságok módszeresen végrehajtott szégyenteljes etnikai tisztogatásának egyetlen célja elüldözni vagy kiirtani a lehető legtöbb koszovói albánt, megfosztva így egy népet a legalapvetőbb emberi jogoktól, az élethez, a szabadsághoz és a biztonsághoz való jogtól, szörnyű emberi katasztrófát okozva az egész térségben" - tette hozzá Annan. Javier Solana NATO-főtitkár elégtelennek minősítette a Jugoszlávia elleni NATO-csapások leállításához a kedden meghirdetett egyoldalú jugoszláv tűzszünetet. Leszögezte, hogy mielőtt a tűzszünetről szó lehetne, Milosevics elnöknek teljesítenie kell a nemzetközi közösség feltételeit. - A szövetség katonai akciója egy békés, több nemzetiségű, demokratikus Koszovó megteremtését szolgálja, ahol mindenki biztonságban él - hangoztatta Solana. - Ezt valamennyi menekült visszatérésével, nemzetközi katonai jelenlét mellett lehet teljesíteni. Mindezt kísérnie kell a szerb katonai és rendőri erők visszavonulásának - szögezte le. Jugoszlávia ENSZ-nagykövete kijelentette: a tűzszünet ideiglenes, semmiképpen sem haladja meg a három napot, amíg az ortodox húsvét tart. Chirac: a borzalom minden képzeletet felülmúl Barbárok és bűnösök MTI-HIR Párizs. A borzalom mára minden képzeletet felülmúlt, megtervezett szörnyű etnikai tisztogatás folyik Koszovóban a szerb rendszer legnagyobb cinizmusával és kegyetlenségével - jelentette ki Jacques Chirac francia államfő. Chirac hangoztatta: Milosevics nem győzhet, a barbárság nem mondhatja ki a végszót. Az igazság felül fog kerekedni, s a bűnösöknek számot kell adniuk. A szövetségesek ezért folytatják missziójukat, amíg céljuk be nem teljesül. Chirac elnök szerint nem megoldás a menekültek „nyugati szétosztása", ami Milosevics legnagyobb örömére szolgálna. A koszovóiak óriási többsége szülőföldjére kíván visszatérni, s addig is annak közelében kíván maradni. Ezért a szomszédos országokat kell segíteni, hogy ez lehetővé váljon. Reményei szerint a nagyrabecsült és baráti szerb nép hamarosan tisztán látja majd, hogy valójában milyen az országot vezető rendszer. Chirac európai, amerikai, orosz együttműködéssel, az ENSZ égisze alatt kialakítandó politikai egyezséget sürgetett a koszovói és a térség egészét veszélyeztető válságra. Kína nem a szerbekért, hanem maga miatt aggódik Tibet Kína Koszovója Tegnap napközben folytatódtak a NATO légi csapásai Jugoszlávia területén. A szövetségesek először tudtak jelentős sikert elérni a szerb páncélozott alakulatok megsemmisítésében (TA SR/EPA) NATO-bombázások Belgrádban, a Vajdaságban, Koszovóban és Montenegróban Légi csapás földi erőkre MTI-HIR Los Angeles. Az Amerikában tartózkodó kínai miniszterelnök nyíltan kifejtette, országa azért ellenzi a Jugoszlávia ellen indított támadást, mert attól tart, hogy ez előrevetíti a külföldi beavatkozást Kína etnikai problémáiba. Csu Zsungcsi kifejtette: a koszovói kérdés etnikai probléma, amely természetesen belügy. Ilyen ügyek számos országban vannak: Kanadában Quebec kérdése, Nagy-Britanniában Észak-Írországé, Kína számára pedig Tibet jelenti Koszovót. Ha katonai intervenciót hajtanak végre emberi jogi okokból, az rossz precedens az egész világ számára. Ha elutasítjuk egy ország szuverenitását, az háborúhoz, esetleg világháborúhoz vezethet - mondta Csu. üzemanyagraktárai is felgyújtottak a bombák. A támadás károkat okozott két közeli falu, Csonoplya és Kerény épületeiben is. Egy hét szünet után a NATO ismét támadott montenegrói célpontokat. Találat érte a főváros, Podgorica közelében lévő katonai repülőteret. Koszovó fővárosának, Pristinának a központjában lakóházakat ért találat, a külvárosban egy üzemanyagraktárai. A NATO székhelyén több csatornán folyik az egyeztetés a további koszovói teendőkről. Hétfőn várhatóan a tizenkilenc NATO-tagország külügyminisztere találkozik Brüsszelben, de ezt megelőzően csütörtökön az EU-tagállamok külügyi tárcáinak vezetői ülnek össze Luxembourgban. Eltűnt a határról harmincezer koszovói menekült Korlátlan befogadás MTI-HIR Budapest/Tirana. Magyarország nemzetközi kötelezettségei alapján nem teheti meg, hogy egy koszovói drámai fordulat esetén számszerűen korlátozná, hány menekültet fogad be - jelentette be Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő. Megfogalmazása szerint ezt Magyarország földrajzi elhelyezkedése indokolja. - Közvetlen és természetes befogadó országgá válhatunk, amennyiben a nemzetközi közösségnek nem sikerül megállítania a humanitárius katasztrófát - szögezte le. A szerb hatróságok tegnap lezárták a legfontosabb macedón határátkelőt, s az ott veszteglő több tízezer menekült eltűnt a térségből. A jugoszláv hatóságok szerint biztonságban hazatérhetnek otthonukba az egyoldalú jugoszláv tűzszünet bejelentése után. A határsávon kedden még több mint negyvenezer koszovói albán vesztegelt, szerdára viszont csak a szeméthalmaz emlékeztet a tömegre. 10 ezer embert Blazhdébe, a NATO által felállított elosztó telepre vittek, ahonnan külföldre, illetve menekülttáborokba szállítják őket - közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. A szóvivő hozzátette, hogy 30.000 emberről nincsenek információik. Az integrációs kihívás és egyúttal lehetőség Aznar Budapesten MTI-HIR Budapest. Spanyolország támogatja, hogy Magyarország a legrövidebb időn belül csatlakozzék az Európai Unióhoz: az új tagok felvétele kihívás, de óriási lehetőség is - jelentette ki Jósé Maria Aznar spanyol miniszterelnök Budapesten, ahol Orbán Viktor miniszterelnökkel és Göncz Árpád köztársasági elnökkel tárgyalt. Aznar elmondta: biztos abban, hogy átmeneti időre lesz szükség a magyar gazdaság alkalmazkodásához. Meggyőződése szerint Magyarország komoly lehetőségeket tartogat a spanyol vállalkozók számára, s kormánya támogatja a spanyol beruházások növelését. Budapest reméli, a látogatás hozzájárul ahhoz, hogy a spanyol tőke felfedezze Magyarországot. Egy túlélő beszámolója Vérengzés Libenicben ONDREJCSÁK RÓBERT A NATO jugoszláviai légi csapásai az új nemzetközi rendszer fokozatos kialakulásának ékes bizonyítéka. A nemzetközi jog alapján egy ország önvédelemből alkalmazhat erőt egy másik ország, az agreszszor ellen, vagy rövid humanitárius akciók során, például állampolgárai életének megmentésekor (ilyen volt Izrael túszszabadító akciója Ugandában). Egy szuverén állam elleni hadviseléshez az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása szükséges, a testület megállapítja az agresszió tényét és felkéri a tagállamokat a beavatkozásra (ez történt 1991-ben Kuvait felszabadításakor). A jelenlegi NATO-akció a BT beleegyezése nélkül történik, tehát nem áll összhangban a nemzetközi joggal. De az sem teljesen helytálló, amikor Jugoszlávia, Oroszország vagy Kína egy szuverén ország elleni agresszióról beszél, mivel a BT az agresszió tényét sem állapította meg (nem beszélve arról, hogy egy ország saját lakossága ellen folytatott népirtó hadjárata az egyik legsúlyosabb bűn). A NATO beavatkozása a szervezet még e hónapban elfogadásra kerülő új stratégiai koncepcióján alapszik. Eszerint a NATO számára a fő veszélyforrást a Közép- és Kelet-Európában kirobbanó konfliktusok és az ezzel járó menekülthullámok, szélsőséges esetben a terrorizmus jelenti. Ezek megakadályozására a szövetség az új koncepció alapján határain kívül is közbeléphet, ha kell, a BT jóváhagyása nélkül. A BT „megkerülése" azért fontos a NATO számára, mert tudatosította: érdekei gyakran ütközhetnek Moszkvával, mely élhet BT-beli vétójogával, és megakadályozhatja az ENSZ égisze alatti beavatkozást. A koszovói válság esetében pontosan ez történt. De az a három NATO-tagállam, mely a BT állandó tagja is (USA, Nagy-Britannia, Franciaország), vétójogával megakadályozhatja, hogy a világszervezetben elítélő határozat szülessen. Mindez egyben jelzi Oroszország nemzetközi szerepének visszaesését, hiszen a NATO Moszkva hozzájárulása nélkül, sőt kifejezett tiltakozása ellenére is beavatkozhat, ha érdekei úgy kívánják. Moszkva egy súlyosan beteg félkarú óriás, aki csak vélt vagy valós ellenfele - a Nyugat - pénzinjekcióinak segítségével marad életben. Egyeden megmaradt karjának, nukleáris erejének segítségével néha nagy rémületet képes okozni, de valójában ez a kéz hasznaveheteden, hiszen bevetése esetén mindenki elpusztul - maga az óriás is. Ezt jól tudja Moszkva, így komolynak tűnő, de valójában nem oly vészes válaszlépéseket foganatosított: megszakította kapcsolatait a NATO-val, kiutasította képviselőjét Moszkvából. Valószínűleg mindez csak időszakos lesz, hiszen a kapcsolatok befagyasztásával az oroszok járnak rosszabbul: nyugati segítség nélkül az ország összeomlik. A balkáni NATO-akció jelentőségét egy történelmi pillanat is kiemeli: a második világháború után először vesznek részt német harci egységek - repülőgépek - külföldi bevetésben. Mindez jelzi, Németország nagyobb felelősséget kíván vállalni az európai ügyekben. A német Tornádók bevetése egyben a II. világháborús német bilincsek lehullását is jelenti, és csak remélni lehet, hogy a koszovói válság megoldásához is hozzájárul. A szerző állandó munkatársunk Kukes. Egy menekült szerint jugoszláv rendőrök 150 koszovói albánt végeztek ki Libenic településen. Betuszkolták őket egy istállóba, majd golyózáport zúdítottak rájuk. „Szerencsénk volt. Lerogytunk a fölrde, a többiek ránk estek" - mondta a férfi, akit lőtt sebekkel ápolnak Albániában. Rajta kívül hárman élték túl a vérengzést. Vuk Draskovics jugoszláv miniszterelnök-helyettes szerint a koszovói albánoknak nincs okuk elhagyni szülőföldjüket, Belgrád rövidesen felszólítja őket, hogy térjenek viszsza. Elmondta, Rugovával készek tárgyalni, alapnak elfogadható a rambouillet-i tervezetet, és amnesztiában részesítik a megbékélő albán fegyvereseket. Hozzátette, kormánya tárgyalna a szerb csapatok visszavonásáról is, ha a NATO leállítaná légitámadásait. (MTI) HÍRHÁTTÉR Népirtás - a legsúlyosabb háborús ok