Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-07 / 79. szám, szerda

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 7. A világ nagy terménytőzsdéin emelkedik a búza ára A behozatalnak azzal vehetjük a legjobban elejét, ha szerződést kötnek a tenyésztők és a feldolgozók Csökkenő tartalékok TA SR-INFORMACIO A világ terménytőzsdéin emelkedik a búza, a szója és a kukorica ára. A chicagói terménytőzsdén például a májusra lekötött búza ára 5 száza­lékkal növekedett, mégpedig ton­nánként 106 dollárra. Ez azt jelenti, alacsonyabb, február végi árhoz ké­pest 15 dollárról 91 dollárra emel­kedett; a február végi árhoz képest a növekedés tonnánként 8,70 dol­lár. Az áremelkedés legfőbb oka a NATO Jugoszlávia elleni támadása, ami bizonytalanságot váltott ki a vi­lágpiacokon. Nagy várakozás előzi meg az amerikai mezőgazdasági minisztériumnak a tavaszi búza ve­tésterületére vonatkozó jelentését. Őszi búzából tavaly nyolc százalék­kal kevesebbet vetettek a farmerek az egy évvel korábbinál, miközben az 1997-es vetésterület 1972 óta a legkisebb volt. A búza árának emelkedéséhez hoz­zájárult a londoni Nemzetközi Ga­bonatanács (ICC) jelentése, amely szerint az 1999/2000-es idényben az eredetileg feltételezett 583 mil­lió tonnával szemben csak 569 mil­lió tonna búzatermés várható. A következő, ugyancsak nem elha­nyagolandó tényező a világ búza­tartalékainak mennyisége. 1997­ben 610 millió tonna búza termett, a fogyasztás pedig 589 millió tonna volt. Tavaly 583,4 millió tonnát ta­karítottak be, ám a fogyasztás 586 millió tonnát tett ki. Ebben az év­ben a feltételezett 568,8 mülió ton­nányi terméshez várhatóan 592 millió tonnás fogyasztás párosul. Ennek következtében a világ búza­tartaléka 104 millió tonnára csök­ken, ami 1990 óta a legalaconyabb érték. A fogyasztás növekedésével a lakosság számának emelkedése következtében elsősorban Közel­Keleten és Afrikában kell számolni. Az utóbbi három évben csökken a búza vetésterülete. Míg tavalyelőtt 226,6 millió hektáron termesztet­ték, tavaly 222,4 millió hektáron, idén pedig csupán 213,9 millió hektáron. Elemzők szerint a tavalyi rossz termés után idén magasabb hozamokra lehet számítani Orosz­országban, ugyanakkor az USA­ban, az EU-ban és más fontos ter­melőknél terméskiesés várható. TANACSADÓ Az adótúlfizetésről K. M.: Március 29-én adtam be a jövedelmi adóbevalláso­mat, mert a szüleimtől örö­költ földekből is származott valamilyen jövedelmem. Akárhogy is számítottam, akármennyit forgattam a jö­vedelmi adóról szóló tör­vényt, nekem mindig az jött ki, hogy annak ellenére, hogy az adóelőleget csak a fizeté­semből vonták le és a földjeim utáni jövedelmet adóelőleg le­vonása nélkül fizették ki, még én követelhetnék valamit az államtól. Majd 300 koronával több adóelőleget vontak le, mint amennyit köteles lennék fizetni. Visszafizeti nekem az adóhivatal, az állam ezt az összeget? FEKETE MARIAN Az állam azt szereti, ha pénzt kap - különösebb felszólítás, kérvényezés nélkül. Az állam, erre a törvényhozás útján köte­lezi is az állampolgárait, illetve mindenkit, akit a joghatósága alá tud vonni. Az államtól pénzt kapni, sőt visszakapni is csak kérvényezéssel lehet. Ép­pen ezért az adók és illetékek kezeléséről szóló 511/1992. Tt. számú törvény 63. §-ának 4.bekezdése szerint Ön kérel­mezheti ennek az adótúlfize­tésnek a visszatérítését. A túlfi­zetést az említett rendelkezés szerint akkor térítik vissza, ha meghaladja az ötven koronát. A visszatérítés határideje egy hónap. Ezzel kapcsolatban még azt is meg kell jegyezni, hogy az adóvisszatérítés iránti kére­lem illetékmentes, úgyhogy a kérvényében csak annyit kell megfogalmaznia, ez a túlfizetés mikor keletkezett. Ajánlatos lenne az adóvisszatérítés iránti kérvényéhez csatolni a jövedel­mi adóbevallás előterjesztésé­ről szóló igazolást is, amelyen nyilván szerepel a túlfizetés összege. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Ukrán cukortermelés Kijev. Ukrajna idén 2,5 millió tonna cukor előállítását tervezi, a tavalyi termelés elérte az 1,88 millió tonnát. Idén 20 millió ton­nás cukorrépatermésre számíta­nak, ami 5 millió tonnával több mint 1998-ban. Az ukrán cukor­termelők szerint az idei cukor­termelés elérheti a 2,3-2,5 millió tonnát, az eredeti tervek 3 millió tonnával számoltak. A prognózis módosítását a cukorrépa vetéste­rületének csökkenése váltotta ki -1,2 millió hektárról 1 millió hektárra. Idén 800 ezer tonna cukor exportját tervezik, főként a FÁK tagállamaiba. A szovjet időkben Ukrajna évi 3,5 millió tonnás termelésével a volt Szov­jetunió vezető cukortermelő or­szágai közé tartozott. (SITA) Amerikai élelmiszer Oroszországnak Moszkva. Az USA a jugoszláviai NATO-bombázással kapcsolatos nézetkülönbségek ellenére foly­tatja az élelmiszer-szállításokat Oroszországnak-jelentette a Prime-TASZSZ hírügynökség. A közeljövőben 25 ezer tonna ga­bona érkezik, a későbbiekben kukorica- és szójaszállítmány várható. Az amerikai kormány a tavalyi rossz termésre való tekin­tettel idén 3,15 millió tonna élel­miszert szállít Oroszországnak 500 millió dollár értékben, ezen belül 1,7 millió tonna búzát, 500 ezer tonna kukoricát, 200 ezer tonna szójababot, 120 ezer ton­na marhahúst és 100 ezer tonna sertéshúst. Az élelmiszersegélyt elsősorban a rosszul ellátott te­rületeknek szánják. (NG) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvénybe n 1999. április 7-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,913 Magyar forint (100) 17,693 Angol font 66,835 Német márka 22,964 Cseh korona 1,172 Olasz líra (1000) 23,196 Francia frank 6,847 Osztrák schilling 3,264 Japán jen (100) 34,492 Spanyol peseta (100) 26,993 Kanadai dollár 27,846 Svájci frank 28,140 Lengyel zloty 10,410 USA-dollár 41,844 Bőven vannak még tartalékok Pozsony. Mészáros Győző földművelésügyi államtitkár­ral a mezőgazdaságot érintő aktuális kérdésekről beszél­gettünk. V. KRASZNICA MELITTA Államtitkár úr, a kinevezése óta eltelt időszakban melyek voltak a legfontosabb feladatok, amelyek­kel foglalkozott? Kinevezésemet követően kötelessé­gemnek tartottam, hogy minél több régióban személyesen ismerked­jem meg az ottani problémákkal, részt vegyek a gazdálkodók tanács­kozásain. Egy-egy ilyen összejöve­telen mindig elmondtam: vélemé­nyem szerint még jelenleg is mint­egy 30 százalékos tartalék rejlik a termelésben. Ez általában felhábo­rodást váltott ki a résztvevők köré­ben. Ha azonban figyelembe vesz­szük, hogy nálunk az átlagos ma­lacelválasztás 13-14 darab, fejésát­lag 3600 liter körül mozog, ala­csony a súlygyarapodás stb., igazat kellett adniuk nekem. Roppant nagy különbségek vannak az egyes, gyakran szomszédos termelő üze­mek között is. Az utóbbi hónapokban a hazai te­nyésztőket hátrányos helyzetbe hozó olcsó sertésbehozatal volt a leggyakoribb téma az érintettek körében. Bár 1997-ben 10 ezerrel, 1998-ban további 10 ezerrel csökkent az anyasertés-állomány, az előző kor­mány nem hozott megfelelő intéz­kedéseket a helyzet orvoslására. Ebből kifolyólag tavaly 20 ezer ton­Mészáros Győző: Teljes mértékben támogatom, hogy a nevesítetlen föl­dek a községek kezelésébe kerüljenek. (Somogyi Tibor felvétele) nányi hiány keletkezett. Idén szin­tén 20-30 ezer tonnányival számo­lunk. Azt azonban nem láthattuk előre, hogy az egész mennyiséget az első negyedévben hozzák be. Nem számolhattunk azzal sem, hogy az EU-ból, illetve Csehország­ból magasan dotált sertéshús kerül Szlovákiába, amelynek kilónkénti ára 6-7 koronával olcsóbb az egy évvel ezelőttinél. Míg tavaly ilyen­kor 39 koronáért hozták be a ser­téshúst, most 32-ért. Bizonyos mértékben érthető a húsfeldolgo­zók magatartása, akik kihasználják a kialakult helyzetet. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a tenyésztők jelenlegi problémáit részben a szerződések hiánya okozta. Azok a feldolgozók, akik a hosszú távú, jó együttműködést tartják fontosnak, most is 42 koro­náért vásárolják fel a sertéshúst. Nem lehet a behozatalra építeni, az EU-ban már a nyár folyamán válto­zik a támogatási rendszer. A beho­zatalnak azzal vehetjük legjobban elejét, ha a 200 ezer tonnányi évi hazai szükséglet biztosítására szer­ződést kötnek a tenyésztők és a fel­dolgozók - az állami támogatás nyújtásának egyik feltétele a szer­ződések felmutatása. A nagyobb üzemek kötöttek is szerződést a húsmennyiség 75%-ára. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara törvény adta kötelessége a piaci mozgások monitorozása és jelzése. Nagyon fontos az informá­ciócsere a kamara és a tárca között. Ezért is örülök annak, hogy az ag­rárkamara elnöke decembertől tag­ja a minisztériumi vezetésnek. Az árvíz és esők okozta károk to­vább súlyosbítják az amúgy is problémákkal küszködő mező­gazdasági üzemek helyzetét. A termelők milyen segítségre szá­míthatnak ezen a téren? 580 millió koronát kérünk a kor­mánytól kártérítésre, ám 30%-ot a mezőgazdasági üzemeknek kell áll­niuk. Az összegből 200 milliót tar­talmaz az állami költségvetés, a többi előteremtésére még keressük a forrásokat. Egyesek számára úgy tűnhet, Ön nem fejtett ki kellő aktivitást a nevesítetlen földek körül kiala­kult vitában, azt a látszatot kelt­ve, mintha Pavel Koncoš minisz­terrel értene egyet. Határozottan visszautasítok min­den ilyen irányú feltételezést. Az MKP tagjaként teljes mértékben tá­mogatom, hogy a nevesítetlen föl­dek a községek kezelésébe kerülje­nek. Sőt, a parlament mezőgazda­sági bizottságában is kifejtettem, milyen módon lehet ennek a kor­mányprogramban foglalt feladat­nak eleget tenni. Mivel a kérdés a koalíciós tárgyalások alapját ké­pezte, tehát politikai, nem szakmai problémáról volt szó, ezért nem tartottam helyénvalónak, hogy a minisztériumon belül folytassak róla vitát. Elismerem: arra gondol­ni sem mertem, hogy az ügy tisztá­zása öt hónapot vesz majd igénybe. Annál is inkább, mivel a ne­vesítetlen földek kérdése a koalíci­ós szerződés részét képezi. Ahhoz kétség sem férhetett, hogy az MKP kitart eredeti követelése mellett, ez a választóinkkal szembeni köteles­ségünk. A német ZMP szakértőinek előrejelzése az európai és az amerikai sertéshús- és vágómarha-kínálatról Kevesebb sertés az EU tagországaiban Bonn. Az év második felétől csökken a sertéshús- és stag­nál a vágómarha-kínálat az Európai Unióban - vélik a német agrárgazdaság köz­ponti információs szolgála­ta, a ZMP szakértői. JUHASZ IMRE A vágómarhák árszínvonala aligha lesz tartható, miután még az Oroszországba irányuló segély után is 400 ezer tonna fölött ma­radnak az uniós marhahús-készle­tek. Az EU országaiban az elmúlt évben 202,34 millió sertést vágtak le, 6,7%-kal többet, mint egy évvel korábban, s a ZMP előrejelzése szerint idén további 0,9%-kal, 204,14 millióra nő az unió tizenöt tagországában vágóhídra kerülő sertések száma. A növekedés 1999 első felében még várhatóan eléri a 4-6%-ot a múlt év azonos idősza­kához képest, a második félévben azonban jelentős - a harmadik ne­gyedévben 1,8, a negyedikben 3,7%-os-visszaesés valószínű. Ez­zel párhuzamosan a vágóállatárak az év közepétől kezdve már meg fogják haladni a múlt évi, rendkí­vül alacsony árszínvonalat. Éves átlagban a legjobban, várhatóan 10%-kal a korábban sertéspestis által sújtott Hollandiában bővül az állomány, 2-3% körüli éves növe­kedési ráta valószínű Spanyolor­szágban, Németországban és Dá­niában, ezzel szemben Olaszor­szágban, Írországban, Görögor­szágban, Belgiumban és Luxem­burgban az egész évre várható ál­latszám már nem éri el a tavalyi re­kordot, Nagy-Britanniában pedig a csökkenés mértéke egészen drasztikus lesz, megközelíti a 10%-ot. Németországban a koráb­binál magasabb átlagos vágósúly miatt a sertéshústermelés tavaly jó 7%-kal, 3,8 millió tonnára, a fel­használás körülbelül 5%-kal, 4,6 millió tonnára, az egy lakosra jutó fogyasztás pedig 53,5 kilogramm­Az EU-országok termelői tüntetnek - tartanak a keleti bővítéstől. ról 56 kilogrammra növekedett. Idén a németek 40 millió sertést vágnak le vagy exportálnak, 1,6%­kal többet, mint az elmúlt évben. A süldőbevitel várhatóan újra meg­haladja az exportot, így a sertések száma összességében el fogja érni a 40,75 milliót. Az Egyesült Államokban is folyta­tódik a vágósertések számának nö­vekedése, a washingtoni mezőgaz­dasági minisztérium előrejelzése szerint 2,6%-kal, így összességé­ben 102,95 millió sertés lesz - azu­tán, hogy 1996-ban és 1997-ben jelentősen csökkent az állatok szá­ma. A vágások időbeni ütemezése nagyjából megfelel az európai át­lagnak, így a második és harmadik negyedévben folyamatosan csök­ken a növekedési ráta, október és december között pedig már 1,7%­kal kevesebbet vághatnak, mint 1998 utolsó negyedévében. Szarvasmarhából az EU tagorszá­gaiban tavaly 28,57 milliót vágtak le, 3,1%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A vágómarhák ár­színvonala a sertésével ellentétben aligha lesz tartható - vélik a ZMP szakértői -, mivel az unió „önellá­tottsága" még akkor is jóval 100% felett marad, ha a tizenötök vágó­marha- és borjútermelése fél szá­zalékkal, 28,41 millióra tovább csökken. Marhahúsból az inter­venciós készletek mennyisége a múlt év őszén meghaladta a félmil­lió tonnát, s az Oroszországnak nyújtott segélyszállítmányok telje­sítése után is jóval 400 ezer tonna fölött marad. A táblázatból kitű­(TA SR-felvétel) nik, hogy míg Írországban előre­láthatóan 9,6%-kal, Belgiumban, Spanyolországban, Görögország­ban és Nagy-Britanniában pedig körülbelül 2-3%-kal növekszik, addig a két legfőbb termelőnek számító Franciaországban és Né­metországban 2, illetve 3,8%-kal csökken a vágómarha-termelés. Csökkenés várható Dániában, Ola­szországban, Hollandiában, Portu­gáliában, Finnországban és Auszt­riában. A világ első számú terme­lőjének számító USA-ban idén 5,6%-kal, 34,8 millióra mérséklő­dik a vágómarhák száma. Ausztrá­liában szintén csökken a termelés, a becslés szerint 2,4%-kal, 8,3 mil­lióra, s hasonló irányú változást, 5,2%-os visszaesést prognosztizál­nak Új-Zélandon is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom