Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-29 / 98. szám, csütörtök

UJ SZO 1999. ÁPRILIS 29. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK Megnyílt a pozsonyi Flóra '99 nemzetközi kiállítás - az idei szemle virága a színpompás kála lett Virágkiállítás huszadszor Pozsony. Huszadik alkalommal nyitották meg tegnap a pozsonyi nemzetközi virágkiállítás kapuit. Az első napon csak az üzletemberek és az újságírók nyertek belépést a szemle színhelyére, tehát az Óndrej Nepela téli stadionba és a téglamezei strand területére, azonban mától vasárnapig mindenki megtekintheti a közel 6 ezer négyzetméteren kiállított vágott és cserepes virágokat, díszcserjéket, szökőkutakat és kerti kiegészítőket, kerámiavázákat és cserepeket, öntöző rendszereket, kisgépeket és vásárolhat vetőmagot, szakirodalmat, virágkertészetben használatos növényvédő szereket és műtrágyákat egyaránt. Az idei szemlére összesen 109 kiállító és 57 virág és vetőmag, illetve díszcserjeárus nevezett be. A szervezők a Flóra '99 virágává a színpompás kálát választották. Nálunk eddig csak a fehér kálát ismerték és termesztették. A Hollandiából most behozott krémszínű, sárga, barna és rózsaszín bizonyára hamar elnyeri a szakmai és a laikus A Flóra '99-et Jozef Moravčík Pozsony főpolgármestere és Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg. (TA SR-felvétel) közönség tetszését és a színes kála hamarosan megjelenik a hazai virágüzletekben is. A kiállítás kísérő rendezvényeként virágkötő versenyt rendeztek. A Flóra '99 kiállításon a hazai cégeken kívül cseh, olasz, holland és német kiállítók vannak jelen. Jó hír a kiállításra látogatóknak, hogy a jegyárak nem változtak: a felnőttek 50, a nyugdíjasok, diákok és katonák belépője 30 koronába kerül, (gyor) Csak az intenzív külfölditőke-befektetések jelenthetnek megoldást a szlovák iparvállalatok gondjaira Elmaradt a szerkezetváltás Pozsony. A Mečiar-kormány négyéves ténykedése alatt az ország iparszerkezete vajmi keveset javult, a „szlovák utas" gazdaságpolitika eredménye Közép-Európa Svájca helyett egy eladósodott, veszteséges és gyenge hatékonyságú vállalatokkal jellemezhető, zsákutcába futott ország lett. GÁL ZSOLT A mai nehézségek fő oka az elmúlt évek privatizációs gyakorlata, amely nevetséges összegekért juttatta hazai, tehát „nemzeti" tulajdonba a szlovák vállalatok jó részét. Ez a fajta magánosítás azonban aligha vezethetett a hazai iparszerkezet átalakításához. A jórészt nyersanyagokat és félkész termékeket gyártó, a világpiacon csak az áraival versenyképes szlovák ipar óriási pénzinjekciókat igényelt volna. A keleti piacok összeomlása után nehéz helyzetbe került fegyvergyárak, nehézipari üzemek vagy kohók új tulajdonosai persze saját zsebükből képtelenek voltak előteremteni a hatalmas összegeket. Jó részük azzal volt elfoglalva, hogy a könnyen megszerzett cégek életképes részeit új vállalatokba mentse át, és minél több pénzt szivattyúzzon ki belőlük. Általánossá vált a vagyon egy részének (gépek, berendezések stb.) eladása, miközben elmaradtak a fejlesztések és az új beruházások, sőt számos helyen a meglévő gyártósorok karbantartása is. A cégek jó része közben tetemes tartozásokat halmozott fel, a vezetőségek pedig politikai kapcsolataik révén az adók egy részének elengedését is el tudták intézni. A tőkeerős külföldi társaságok csaknem teljesen kimaradtak a privatizációból, és a szlovák vállalatokban általánossá vált a körbetartozás, a vagyonátmentés, a krónikus fizetésképtelenség és a törvénytelen praktikák egész sora. Az ipar nyeresége egyre csökkent az ágazat adósságai viszont egyre nőttek. A társaságok a magas hazai hitelkamatok következtében külföldi hitelek után nyúltak, s ezek megszerzése a nagyobb cégeknek (Kelet-szlovákiai Vasmű, Nafta A mai nehézségek fő oka az elmúlt évek privatizációs gyakorlata. Gbely, Slovnaft) nem is okozott problémát. A korona árvesztése után azonban rendkívül nehéz helyzetbe kerültek. A Kelet-szlovákiai Vasmű kétségbeejtő helyzete közismert, és a luxusautókra, spanyol villákra, futballklubokra és előnytelen szerződésekre elfolyt milliárdok után ez nem is meglepő. Néhány privatizált vállalat vezetősége viszont a példa értékűnek nem igazán nevezhető magánosítás után szinte mintaszerűen vezette a céget. A Slovnaft menedzserei a belső forrásokat és a külföldi hiteleket a termelés fejlesztésére, benzinkúthálózat kiépítésére és külföldi terjeszkedésre fordították, az olajárak világpiaci esése és a korona folyamatos értékvesztése azonban térdre kényszerítette ezt a mégoly sikeres vállalatot is, amely most kénytelen külföldi befektetők után érdeklődni. Ha más nem is, a szlovák gazdaság „zászlóshajóinak" tartott cégek „süllyedése" mindenképpen jelzi, hogy semmiféle különutas szlovák átalakulás nem lehet eredményes. Az eladósodott, gazdaságtalanul termelő és jórészt elmaradott technológiájú vállalatok talpraállításához pénzre, sok pénzre van szükség. Az elkövetkező időszakban újabb kölcsönöket aligha kapnak a sokfelé tartozó ipari üzemek, az állam pedig képtelen lesz nagyobb összegekkel támogatni őket. A kormány ugyanis már nem számíthat nagyobb bevételekre a még privatizálásra váró cégek eladásából. Egyedül csak az országos áram - és gázszolgáltató vállalatok áruba bocsátása hozhatna még komolyabb összegeket az államkasszába, ezt azonban épp az iparvállalatok viszsza nem fizetett hitelei miatt nehéz helyzetbe került bankok rendbetételére és a magas államadósság visszafizetésére kellene fordítani, nem pedig bizonytalan végkimenetelű vállalatmentő akciókra. A szerkezetváltáshoz és a fejlesztésekhez nélkülözhetetlen tőkét így csak külföldi befektetőktől várhatjuk. A Volkswagen példája jól muÁltalános a körbetartozás, a vagyonátmentés, a fizetésképtelenség. tatja, hogy az ilyen méretű beruházások nemcsak egy üzem sikeres működését jelenthetik, hanem háttéripari beszállító cégek egész sorát tarthatják el megrendeléseikkel. Mikuláš Dzurinda kormányfő választási kampányban elhangzott szavait idézve: „Szlovákiának több Volkswagenre van szüksége", és tegyük hozzá, több vastagabb pénztárcájú külföldi tulajdonosra. A valódi tulajdonszerkezet kialakulása azonban súlyos szociális következményekkel járhat. Számos elemzés szerint a szlovák nagyvállalatok négyszer, ötször annyi munkással termelnek ugyanannyi árut, mint nyugati társaik. A termelékenység javítása érdekében valószínűleg elbocsátásokra is szükség lesz, ez pedig egy 17% feletti munkanélküliséggel küzdő országban nem épp reménykeltő fejlemény. Mennyit fizetnek a kisfogyasztók Európa egyes országaiban a villanyáramért és a földgázért (1999-es árszint) A villamosenergia ára Sk/kWó Ausztria ! Dánia ! Belgium MM Németország Franciaország A földgáz ára Sk/Nm

3 Dánia Franciaország Németország Ausztria 15,8 *f: 2 £ tűm \t 10,3 111 TANÁCSADÓ Elkülönített hitelező D. G.: Az unokatestvérem két éwel ezelőtt kezdett el vállalkozni. A banktól nem kapott kölcsönt, így tőlem kért pénzt. Én garanciát kértem a kölcsönre. Ezután beszéltünk egy jogásszal, aki aláíratott velünk bizonyos szerződéseket, és azt mondta, hogy a garancia be lesz jegyezve a telekkönyvbe. Később kaptam is erről valamilyen rendeletet. Engem ez most azért érdekel, mert az unokatestvérem a hét végén elmondta, hogy bajban van. A hitelezői csődeljárást akarnak indítani ellene, és ezzel kapcsolatban a múlt héten már volt is tárgyalás. Mi lesz a nekem adott garanciával, ha időközben másoknak is adósa lett? FEKETE MARIAN Alighanem elő kell szednie az üggyel kapcsolatos iratait, illetve ismét jogászhoz (ügyvédhez, jogtanácsoshoz) kell majd fordulnia ezekkel. A két éwel ezelőtt felkért jogász alighanem jól végezte a munkáját, ha „a kölcsön garanciáját a telekkönyvbejegyeztette be." Az egykori telekkönyvbe (ingatlannyilvántartásba), azaz a mai kataszterbe jegyzik be például a kölcsön visszafizetését biztosító jelzálogjogot, esetleg az ingatlanátruházás korlátozását. Ha a két éwel ezelőtt aláírt megállapodás (szerződés) ilyen garanciaként, biztosítékként volt megfogalmazva, a csődről és az egyezségről szóló 328/1991. Tt. számú törvény (amely az elmúlt 8 év során vagy tucatszor volt módosítva) feltehetőleg kellő védelmet nyújtana az Őn jogainak. Az említett törvény 28. §-ának (1) bekezdése szerint a jelzáloggal, esetleg az ingatlanvagyon átruházásának korlátozásával biztosított követelések hitelezőinek elsőbbségi joguk van. Az ilyen hitelezők követeléseit külön kezelik, és rájuk ún. „elkülönített hitelezőkként" tekintenek. Éppen ezért, ha az unokatestvérével szemben csődeljárás indulna, a csődbiztos ugyan eladhatja azt az ingatlant, amelyre betáblázták (bejegyezték) az Ön jogát, az Önt megillető garanciát is, de ennek az ingatlannak az eladásából származó bevételből elsősorban az Ön követelését kell majd kielégítenie, ha Ön a bíróságnak időben bejelenti majd a követeléseit. Az, hogy az unokatestvére időközben másoknak is adósa lett, egyáltalán nem kell hogy érdekelje ha két éwel ezelőtt minden szükséges lépést megtettek. CAZDASAGI HÍRMORZSÁK Ujabb kormánytanács Pozsony. A kormány kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó tanácsának előkészítő bizottsága két-három héten belül kidolgozza a tanács felállításával kapcsolatos konkrét lépéseket nyilatkozta Pavol Prokopovič parlamenti képviselő. A tanács az előzetes tervek szerint 12 tagból áll majd, elnöke Ľudovít Černák gazdasági miniszter, fő feladata a kormány vállalkozással kapcsolatos intézkedéseinek előkészítése és koordinálása lesz. (SITA) Visszaesés a Metro üzletláncnál Frankfurt. A legnagyobb európai kiskereskedelemmel foglalkozó vállalat, a Metro AG eladásai az év első három hónapjában 5,4 százalékkal csökkentek, és 20 milliárd márka alá estek. Németországon kívüli eladásaik ugyanakkor elérték a 7,14 milliárd márkát, ami 2,8 százalékos növekedésnek felel meg. A Metro az amerikai WalMart Stores után a világ második legnagyobb kiskereskedelmi hálózattal rendelkező cége. (SITA) A kereskedelemről az lntraco'99-en Pozsony. A szlovákiai jogszabályokat - a hazai piac és kereskedelem védelme érdekében úgy kellene alakítani, hogy a külföldi üzletláncok csak fokozatosan jelenhessenek meg nálunk- hangzott el a kereskedelemről és marketingről szóló nemzetközi szakkonferencián, az Intraco '99-en. Pavol Konštiak, a szlovákiai kereskedők szövetségének elnöke úgy tartja, Szlovákia még nincs felkészülve az EU-csatlakozásra. Ha zöldet adunk a külföldi tőkének, úgy a szlovákiai kereskedelmi vállalatok súlyos válságba kerülnek. Az Avodis már papírra vetette, nézetük szerint mit kellene tartalmaznia a kereskedelemi láncokról szóló törvénynek, amely azonban csak később kerül a parlament menetrendjébe. (SITA) A legjobb kereskedő a Tesco Stores Pozsony. A pozsonyi Tesco Stores Rt. lett az 1998-as év legjobb kereskedelmi és forgalmazó vállalata. A 50-es toplista első helyezettje a múlt évben több mint félmilliárd koronával növelte forgalmát. Az idén két hipermarketet nyit, éspedig Nyitrán és Kassán. Ezzel kilencre bővül a Tesco üzletek száma Szlovákiában. (SITA) Kötvényekért részvényeket Pozsony. Ľudovít Černák gazdasági miniszter szerint már a jövő héten a kormány elé kerül a stratégiai vállalatokról szóló törvény módosítása. A tervezet elfogadása esetén lehetővé válik ezen vállalatok részvényeinek megvásárlása, vagy cseréje vagyonalapi kötvényekért. A gazdasági tárca eredetileg új törvényben gondolkodott. (SITA) A villanyáram ára néhány európai országban. (Forrás TA SR) A földgáz ára néhány európai országban. (Forrás TA SR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. április 29-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,902 Magyar forint (100) 17,838 Angol font 68,061 Német márka 22,958 Cseh korona 1,189 Olasz líra (1000) 23,190 Francia frank 6,845 Osztrák schilling 3,263 Japán jen (100) 35,285 Spanyol peseta (100) 26,987 Kanadai dollár 28,475 Svájci frank 27,930 Lengyel zloty 10,543 USA-dollár 42,049