Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-28 / 97. szám, szerda

8 Tévé ÉS rádió - vASárnap ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 24. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Növekvő tejtermelés Pozsony. Szlovákia tavalyi tej­termelése 2,29 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva, ami mintegy 25,6 millió liter tejnek felel meg. Idén további 2 száza­lékos növekedésre lehet számí­tani, ugyanakkor csaknem 13,6 ezerrel csökken a tehenek szá­ma. Tavaly a szarvasmarhák száma 7,4 százalékkal csök­kent. Ezzel párhuzamosan 10,16 százalékkal nőtt a fejésát­lag. (SITA) Az agrárkamara közgyűlése Pozsony. A Szlovák Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Kama­ra május 27-ére hívta össze köz­gyűlését, amelyre a pozsonyi Kulturális és Pihenőparkban (PKO) kerül sor - jelentette be Emil Dúfala, a kamara elnöke a regionális kamarák képviselői­vel megtartott találkozója után. A mezőgazdászok május 3-án találkoznak Ivan Miklóssal, a gazdaságért felelős miniszterel­nök-helyettessel. A megbeszélés központi témája a szlovákiai mezőgazdaság áldatlan helyze­te lesz. A mezőgazdászok konk­rét eredményt várnak a találko­zótól, ellenkező esetben a ka­mara újabb országos tiltakozó megmozdulást szervez. (SITA) Romlott hús az oroszoknak? Moszkva. Oroszország a múlt héten leállította az amerikai Thorn Apple Valley társaság által előállított húsipari temékek importját. A behoza­tali tilalom mindaddig érvény­ben marad, amíg az amerikai hivatalok meg nem állapítják, hogy a cég termékei emberi fo­gyasztásra alkalmasak-e. Az Egyesült Államok mezőgazda­sági minisztériuma ugyanis április 13-án bejelentette, hogy az amerikai vállalat hoz­závetőleg 5400 tonna romlott húst szállított Oroszországba és Dél-Koreába. (SITA) Kubai cukortermelés Havanna. Kuba nagyobb hazai cukortermeléssel számol az idén. A karibi ország a most zá­ruló aratási idényben 3,8 millió tonna cukor betakarítására szá­mít. A szovjet műtrágya- és növényvédőszer-, üzemanyag­és pótalkatrész-szállítások el­maradása miatt az ágazat sú­lyos válságba került. A kilencve­nes évek közepén tapasztalt át­meneti növekedés után tavaly 3,2 millió tonnára csökkent a cukortermelés, az 1959-es for­radalom óta a legalacsonyabb szintre. (MTI) Kisebb bevétel az agrárexportból Budapest. A legoptimistább előrejelzések alapján 1999-ben 200 millió dollárral kevesebb exportbevételre tehet szert a magyar mezőgazdaság, mint egy évvel korábban. Az agrár­tárca vezetője szerint ennél is nagyobb lesz a visszaesés, a ma­gyar agrárium az idén előrelát­hatólag csak 2 milliárd dollárral gyarapítja a költségvetést. A hi­ányzó bevételek ronthatják az ország külkereskedelmi mérle­gét is, hiszen az idegenforgal­mon kívül a mezőgazdaság az egyetlen ágazat, amelynek egyenlege pozitív. (Nsz) Nyilvántartott a biotechnológia Budapest. Magyarországon az év elején hatályba lépett gén­technológiai tevékenységről szóló törvény. Ennek értelmé­ben minden korábban megkez­dett és még folyamatban lévő biotechnológiai tevékenységet ugyanúgy engedélyeztetni kell, mint az újonnan megkezdette­ket. (VG) Aquatherm, Enviro és Gardenia Nyitra. Tegnap hármas kiállítás nyílt a nyitrai Agrokomplex ki­állítóközpontban. Az érdeklő­dők április 30-ig tekinthetik meg a fűtő- és légkondicionáló, valamint víztisztítóberen­dezések kiállítását, amely az Aquatherm elnevezést kapta. Annak ellenére, hogy Szlováki­ában első ízben rendezték meg, a gyártók és forgalmazók érdek­lődése máris óriási -12 ország­ból 110 cég termékeit hozták el Nyitrára. A vállalkozások és a természetvédelem kapcsolatá­val az ökológiai beruházásokkal és új természetkímélő technoló­giákkal foglalkozik az Enviro természetvédelmi kiállítás, amely május l-ig tart. Ugyan­csak május l-ig várják a szerve­zők a virágszerető közönséget, a Gardenia kertészeti kiállítás­ra, ahol kedvezményes áron vá­sárolható cserepesvirág és vi­rághagyma. (bee) Az állami szervek hátráltatják az eurorégiók létrejöttét Válság az építőiparban Nem engedélyezett a génmanipulált vetőmagok és növények behozatala, termesztése vagy felhasználása Sok a megválaszolatlan kérdés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A jelenlegi adótörvé­nyeknek és a kormány következet­len politikájának köszönhetően szeptemberig Szlovákiában egy olyan kis- és középvállalkozó sem lesz, aki megfelelne az Európai Unió elvárásainak. A kis- és közép­vállalkozásokat módszeresen lik­vidálják - jelentette be Jozef Novák, az Építkezési Magánvállal­kozók Szlovákiai Szövetségének alelnöke. Ľubomír Hečko, a szö­vetség igazgatótanácsi tagja sze­rint a krízist, amelyet egyelőre sem a kormány, sem a média nem vesz komolyan, az építőipart sújtja a leginkább. Ennek következtében november óta 20 ezer építőipari alkalmazottat bocsátottak el. Ha nem sikerül orvosolni az építőipar problémáit, akkor a szövetség szá­mításai szerint a munkanélküliség az ágazaton belül elérheti az 50-70 százalékot. A szövetség el­nöke, Igor Tóth elmondta, a válság elsősorban az állami megrendelé­Pozsony. A szlovákiai lakos­ságnak nem kell attól tarta­nia, hogy génkezelt növénye­ket, vetőmagokat importál­nánk, hogy ezek belföldi for­galomba, vagy élelmiszeripa­ri feldolgozásra, netán takar­mányozásra kerülhetnének. GÁGYOR ALÍZ A Központi Mezőgazdasági és El­lenőrzési Intézet illetékesei han­goztatják: a tilalom mindaddig fennáll, amíg a felmerülő megvá­laszolatlan kérdésekre, kételyekre nem kapnak megbízható választ. Márpedig ilyen kérdésből van né­hány, s nem csupán nálunk, ha­nem az EU-ban is, amely például Amerikával, Kanadával vagy Ausztráliával ellentétben megle­hetősen konzervatív magatartást tanúsít az ügyben. - Nem vagyunk fejlődésellenesek, és nem akarunk gátat vetni az új technológiák elterjedésének, ám a megfontoltság, óvatosság nagyon is indokolt - hangoztatja Pavel Fil­korn, a pozsonyi székhelyű intézet igazgatója. - A génkezelt növé­nyek terméshozama ugyan na­gyobb, és a növényzet ellenálló a betegségekkel, kártevőkkel szem­ben, ám tény az is, hogy nem csu­pán a kártevők pusztulnak el, ha­nem a hasznos baktériumok is. A génkezelt növények termesztése során bebizonyosodott, hogy a nö­vények első és második generáció­ja problémamentes, ám a későbbi generációknál ismét megjelennek a kártevők, azzal a lényeges kü­lönbséggel, hogy ezek már ellenál­lóak a hagyományos növényvédő­szerekkel, antibiotikumokkal szemben, tehát a megszokott keze­lés lehetetlen és egyben értelmet­len is. A genetikailag módosított növények új allergén és toxikus anyagok forrásai lehetnek, s nem kizárt az sem, hogy kedvezőtlen hatással lennének más növényekre - sorolja a szakértő. Statisztikák szerint Észak-Ameriká­ban jelenleg 30 génkezelt növény­fajtajóváhagyása van folyamatban. Amíg 1996-ban 2,8 millió hektáron termesztettek ilyen növényeket, 1997-ben már 12,8 millió, tavaly pedig 30 millió hektáron. A listave­zetőnek az Egyesült Államok szá­mít 8,1 millió hektárral (1997-es adat). A sorban a következő Kína (1,8 millió ha), Argentína (1,4 mil­lió ha), Kanada (1,3 millió ha), il­letve Ausztrália (0,1 millió ha). Eu­rópa óvatos - a franciák mindössze a múlt év óta kísérleteznek Bt-re­zisztens kukorica termesztésével, mindössze 2 ezer hektáron. Néme­tországban pedig képtelenek elvé­gezni a több évet igénylő kísérleti termesztést, mert a környezetvé­dők kipusztítják a növényeket az összes kísérleti parcellán. Szlovákiában két évvel ezelőtt állt fel, de ténylegesen csak a múlt év eleje óta működik az a szakértőkből álló bizottság, amely a génkezelt nö­vények, vetőmagok hazai értékelé­sének és felhasználásának kérdés­körével foglalkozik. Nálunk még Növény USA Kanada Európa Egyéb Összesen Kukorica 470 0 0 o ­470 Gyapot 2000 0 0 0 2000 Repce 0 350 0 0 350 Szója 1000 0 0 375 1375 Paradicsom 11 0 0 50 61 Burgonya 0 0 0 1 1 Dohány 0 0 0 2000 2000 Összesen 3481 350 0 2426 6257 Genetikailag módosított növények termesztése 1996-ban, az adatok 1000 acre-ban értendők. (1 acre = 0,4 hektár) Az egyéb országok kate­góriájába Kína, Mexikó és Argentína tartozik. Forrás Népszabadság Kirúgták, mert figyelmeztetett 1998. augusztus 10-én a 68 éves Pusztai Árpád professzor (Rowett Research Institute, Skócia) a brit televízió World in Action cimű műso­rában arról beszélt, hogy a genetikailag módosított összetevőt tartal­mazó élelmiszereket világszerte nem kielégítő mélységben tesztelik. Az általa vezetett kutatócsoport egy ilyen transzgénikus burgonyavo­nal vizsgálata során - patkányok esetében - egészségkárosító hatá­sokra figyelt fel. Az intézet igazgatója ekkor, némi politikai támoga­tással - a professzor meggondolatlanságára hivatkozva - munkaköré­ből felfüggesztette, eltiltotta a nyilatkozástól, majd később nem hosz­szabbította meg a szerződését. Pusztai professzor tehát nem fejezheti be a már mindenkit érdeklő kísérleteit. (É.T.) nincsen törvény, amely ezt a terüle­tet szabályozná, ezért genetikailag módosított növények, vetőmagok engedélyezésére nincs is lehetőség. Eddig csupán a törvény tervezete készült el - kidolgozói szerint a ja­vaslat összhangban van az EU­normákkal. (A közép-európai orszá­gok közül mindössze három, éspe­dig Magyarország, Észtország és Szlovénia foglalta törvénybe a nö­vények génkezelésének kérdését.) Pavel Filkorn hangoztatja: Európa óvatos magatartása mögött nem Nálunk nincsen törvény, mely a génkezelt növé­nyek ügyét szabályozná. szabad (csak) politikai okokat ke­resni. S nem is az egykor nálunk is széles körben alkalmazott DDT-vel kapcsolatos tapasztalatok késztetik Brüsszelt és a kontinens többi or­szágát a megfontolt magatartásra. - Amíg Amerikában nagy területe­ken termesztenek egy-egy növényt, Európában és nálunk kis parcellá­kon folyik a gazdálkodás, márpedig egyelőre nem tudni, hogy a gén­technológiával kezelt növények mi­ként hatnak a környezetre, például a vadon élő növényekre. Európát a BSE, azaz a szivacsos agyvelősorva­dással kapcsolatos tapasztalatok is óvatosságra intik - a kórt előbb csak marhákon, később más állatokon is tapasztalták, s egyes vélemények szerint akár az emberre is veszélyes lehet - emlékeztet Pavel Filkorn. A fent említettek arra késztették a szlovákiai szakértőket, tudósokat, hogy elsajátítsák azt a vizsgálati módszert, amellyel kimutatható, vajon nem génkezelt-e az állati etetésre szánt, külföldről behozott tápban a szója. Az eddigi vizsgála­tok eredménye negatív volt. Filkorn úr szavai szerint Közép-Eu­rópában - Ausztriát kivéve - csak nálunk végeznek ilyen teszteket. Elmondta, hogy a szakértők hama­rosan kiterjesztik figyelmüket, il­letve vizsgálataikat más, szóját tar­talmazó élelmiszerekre, így példá­ul a csokoládéra is. A vizsgálat azonban hosszadalmas lesz. Az EU-országokban arról vitáznak most, vajon kötelezővé tegyék-e annak feltüntetését, hogy az adott élelmiszer génkezelt alapanyagok­ból készült. USA és Brüsszel között hamarosan egy újabb kereskedel­mi háborúba torkolló vita is kirob­banhat, amiért az Unió megtiltotta a hormonkezeléses hústermékek importját. Az USA még március derekán közzétette azon EU­termékek listáját, amelyeket 100 százalékos büntetővámmal sújt, ha Európa - a WTO által megsza­bott határidőig, azaz május 13-ig — nem vonja vissza tilalmát. Arra hi­vatkoznak, hogy nincs tudomá­nyos bizonyíték az ilyen hizlalási módszerek ártalmas következmé­nyeire. A májusi határidő közeleg. Az EU most azon mesterkedik, hogy időt szerezzen a hormonke­zelés ártalmas hatásainak bizonyí­tását célzó tudományos vizsgála­tok befejezésére. Erősen megoszlik a szakértők és a gyártók véleménye a genetikailag módosított növényekről, élelmiszerekről Csodazöldség vagy időzített bomba? sek visszafogásában keresendő, ami a nagyvállalatokat arra kény­szeríti, hogy a kis- és középvállal­kozásokat kiszorítsák a piacról. Ugyanakkor a nagyvállalatok fize­tésképtelensége a beszállító cége­ken csapódik le, amelyek szintén a kis- és középvállalkozások közül kerülnek ki. A szervezet vezetői hangoztatták: az Építkezési Ma­gánvállalkozók Szlovákiai Szövet­sége mindent megtesz a vállalko­zók hatékony védelméért, amit el­sősorban a kormány kis- és közép­vállalkozásokkal foglalkozó bi­zottságán keresztül szeretne elér­ni. A szövetség képviselői jelentős tartalékokat látnak az eurorégiók kiterjesztésében és a turizmus fej­lesztésében. Az állami szervek sze­rintük jelenleg inkább hátráltatják az eurorégiók létrejöttét, mintsem segítenék. A szövetség fontosnak tartja a hazai vállalkozók támoga­tását is, hiszen szerintük a kor­mány jelenleg úgy viselkedik, mintha „hazai vállalkozók nem is léteznének", (mi) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Angliában mindennaposak a gén­manipulált szóját és kukoricát tar­talmazó termékek. A Safeway és a Sainsbur/s élelmiszerláncok gene­tikailag módosított paradicsom­pasztát árulnak. A környezetvédők azonban arra ösztönzik az áruháza­kat és a feldolgozókat, hogy köves­sék a génmanipuláció-ellenes szu­permarket-láncokat. Ezek tavaly ki­jelentették, hogy saját termékeik mentesek lesznek az ilyen alap­anyagoktól. A génmanipuláció támogatói állít­ják, a géntechnika forradalmasítani fogja az élelmiszer-termelést. A géntechnika segítségével már ter­mesztik a lassan érő brokkolit, az élősködőmentes banánt, a ropogós­ságát megőrző zellert és az alacsony koffeintartalmú kávét. A szakértők bizonyosak benne, hogy nemsokára képesek lesznek olyan új növénye­ket előállítani, amelyeket a gyógy­szerészetben és az üzemanyagipar­ban is hasznosítani tudnak. A géntechnológia ellenzői szerint a génmanipulált termékek fenyegető veszélyt hordoznak magukban. Né­hány növény keresztbeporozhatja a természetes példányokat, megbont­ja a világ ökológiai egyensúlyát, és hosszú távú negatív hatása lehet az egészségre és a népességre. A világ biotechnológiai vállalatai az amerikai Monsantot vádolják a génmanipulált növények rossz hír­be hozásával. Szerintük Európa el­lenállását az a szójarakomány vál­totta ki, melybe a Monsanto Roundup Ready nevű, gyomirtó szereknek ellenálló génmanipulált szóját kevert. 1997-től Európában rohamosan csökkent a génmanipu­lált élelmiszerek iránti kereslet. Az angol biotechnológiai cégek sem Amerikából importálnak szóját, hanem Argentínából és Brazíliából, ahol a szóját genetikailag nem mó­dosítják. A Monsanto vezetői sze­rint termékeik nem ártalmasak a környezetre és az egészségre. Úgy vélik, a rohamos fejlődés során el­kerülhetetlen a géntechnológia al­kalmazása, hiszen a hagyományos növénytermesztés nem alkalmas az ezredfordulóra 6 milliárdra nö­vő világnépesség ellátására. Néhány magyar szakértő szerint a génmanipuláció kevésbé kockáza­tos, mint a hagyományos nemesí­tés, mivel az előbbit mesterségesen szabályozni lehet. A keresztezéssel azonban ismeretlen tulajdonságo­kat is átvisznek a kiválasztottakon kívül. (A Népszabadság alapján) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 1999. április 26-án) Bank Felmondási idő Felmondási idő 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 2 év nélkül ÁG Banka Bank Austria Creditanstalt 10,75-11,00 12,50-13,00 13,50-14,00 13,50-14,00 5,75-6,00 Banka Slovakia 17,53 17,86 16,50 15,00 8,00 HypoVereinsenbank Slovakia 8,75-10,25 9,00-10,00 7,75 Beruházási és Feji. Bank (IRB) 17,00 17,00 16,00 15,00 13,50 6,00 Istrobanka 16,50-17,00 17,20-17,70 17,50-18,00 16,50-17,00 16,00-16,50 13,50-14,00 5,50 Ľudová banka 15,00-16,00 16,00-16,50 16,00-16,25 16,00-16,50 5,00 Pol'nobanka 15,10 16,00 12,00 6,50 Postabank 16,00 17,00 13,00 12,65 3,75 Prvá komunálna banka 15,00 14,50 11,50 13,00 14,50 7,00 Devín Bank 18,40 18,60 18,80 ­Slovenská kreditná banka 13,00-13,50 13,50-14,00 14,00-14,50 13,50-14,50 14,00-18,00 14,50-15,00 4,00 Szlovák Takarékpénztár 15,25-16,00 6,00-16,75 7,50-16,50 9,50-15,25 10,50-13,00 4,00 Általános Hitelbank (VÚB) 15,00 16,00 16,50 16,50 17,00 17,00 4,75

Next

/
Oldalképek
Tartalom