Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-26 / 95. szám, hétfő

EJ POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 1267. Merényletek Koszovó kapcsán Jekatyerinburg/Athén. Két merénylet történt a hétvégén a koszovói válsággal kapcso­latban. Az uráli Jekatyerin­burgban szombat hajnalban pokolgép robbant az ameri­kai és a brit konzulátusnak otthont adó épület előtt. A merénylet nem követelt áldo­zatokat, viszont komoly ká­rokat okozott, a detonáció a környező házakban is betörte az ablakokat.A görög fővá­rosban sem sérült meg senki, amikor három lövést adtak le szombaton ismeretlen fegy­veresek az ENSZ athéni kép­viseletének székházára. Szemtanúk szerint két fiatal­ember kis motorkerékpárral a támadás színhelyére haj­tott, majd egyikük tüzet nyi­tott az épületre. (MTI) Hazarendelt nagykövet Moszkva. Oroszország „kon­zultációra" hazarendelte szombaton budapesti nagy­követét - közölte az orosz külügyminisztérium szóvivő­je. Azt azonban nem közölte, hogy Feliksz Bogdanov med­dig marad Moszkvában. Az orosz ITAR-TASZSZ a hírt kapcsán felidézte, hogy két héttel ezelőtt a magyar határon hosszabb időn át vesztegelni kényszerült a Ju­goszláviának küldött orosz­fehérorosz segélyszállít­mány. (MTI) Schüssel újraválasztása Bécs. Wolfgang Schüssel osztrák alkancellárt szomba­ton az Osztrák Néppárt kong­resszusán megerősítették pártelnöki tisztségében. Az 53 esztendős politikus négy éve vette át az ÖVP vezetését Erhard Busektől. Schüssel he­lyetteseivé választották Elisabeth Gehrer közoktatási és kulturális minisztert, illetve Wilhelm Molterer mezőgaz­dasági és erdészeti minisztert. Harmadik helyettese tovább­ra is Elisabeth Zanon tiroli tartományi képviselőnő ma­radt. (MTI) A 461 küldött közül 440 vok­solt Schüsselre. (Archívum) Fajgyűlölők merénylete London. Londonban szom­baton a második pokolgépes merényletet követte el egy héten belül a Combat 18 ne­vű, fajgyűlölő nézeteiről hírhedt neonáci csoport. A London keleti részén lévő 70 ezres lélekszámú, dél­ázsaiak lakta Tower Hamlet negyedben robbantott ismét szögekkel töltött pokolgé­pet, megsebesítve hét em­bert. A támadás ugyanab­ban az időpontban, és ugyanolyan körülmények között történt, mint egy he­te a London déli részén lé­vő, feketék lakta Brixton ne­gyedében elkövetett hason­ló robbantás. (MTI) Martonyi János külügyminiszter szerint nem kizárt Csapás Magyarországról MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. Martonyi János köz­lése szerint nem lehet kizárni, hogy a NATO Magyarország felől is végre fog hajtani légitámadáso­kat Jugoszlávia ellen. A magyar külügyminiszter tegnap a NATÓ-csúcstalálkozó helyszínén tartott sajtótájékoztatóján el­mondta: ésszerű az a feltételezés, hogy az atlanti szövetség az eddi­ginél intenzívebben fogja használ­ni a magyarországi repülőtereket. Hogy bombázni is felszállnak-e majd onnan a NATO katonai gé­pei, erről Martonyi azt mondta, hogy „nem kizárt". Végh Ferenc tábornok, magyar ve­zérkari főnök, aki a külügyminisz­ter után válaszolt az újságírók kér­déseire, egyebek közt elmondta: a magyar légteret a Jugoszlávia elle­ni akciósorozattal összefüggésben már eddig is igénybe vette a NA­TO, magyar repülőtereket azon­ban eddig nem használt erre a cél­ra, kivéve a taszári bázist, ahonnan már hajtottak végre különböző műveleteket. E műveletek jellegé­ről viszont a vezérkari főnök nem mondott többet. Végh közölte, a NATO az esetleges akciókhoz bármely magyar repte­ret igénybe veheti. Arról is beszá­molt, hogy sem a magyarországi támaszpontokon elhelyezni kívánt gépek számáról, sem az igényelt repülőterek számáról nem érke­zett egyelőre kérés a NATO-tól. A jubileumi NATO-csúcs tegnapi eseményei Hármak és kilencek A menekültáradatnak se vége, se hossza. Macedónia a bírálatok után ismét megnyitotta határait. (TA SR/AP) A Pentagon újabb harckocsikat, tüzérségi ütegeket és katonákat vezényel Albániába Oda a szerb önbizalom Belgrád/Washington. Koszo­vó déli részén a szerb erők a jelek szerint felkészülnek egy esetleges szárazföldi NATO-akcióra - közölte szombaton Washingtonban a NATO katonai szóvivője, Konrád Freytag. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A német tábornok a szövetség har­ci helyzetről tartott szokásos napi tájékoztatóján elmondta, hogy a szerbek folyamatosan változtatják helyzetüket, rejtekhelyeiket és ál­lásaikat a tartományban. Legutób­bi mozgásaik arra utalnak, hogy igyekeznek felkészülten várni egy esetleges szárazföldi támadást. A szerb aggodalmakat nyilván csak fokozza a washingtoni hír, hogy William Cohen amerikai vé­delmi miniszter elrendelte 15 Abrams harckocsi, 14 Bradley tí­pusú páncélozott szállító jármű, valamint újabb 155 milliméteres tüzérségi ütegek Albániába szállí­tását. Megnövelik - több mint 5 ezerre - azoknak a katonáknak a számát is, akik a 24 Apache heli­kopter védelmét látják el, illetve háttértámogatást nyújtanak majd e helikopterek alkalmazásához. Jamie Shea, a NATO politikai szó­vivője elmondta, hogy egyre nyil­vánvalóbb jelei mutatkoznak a szerbek tevékenységében az üzemanyaghiánynak. A koszovói szerb erők már ott tartanak, hogy az albán menekültek elhagyott au­tóiból igyekeznek kinyerni a fel nem használt üzemanyagot. A NA­Belgrádban nem foghatók a szerb televízió adásai. TO többször sikeresen lesújtott már a két legfőbb olajfinomítóra, az újvidékire és a pancsovaira. Tegnap hajnali 2 óra 50 perc óta Belgrádban nem foghatók a szerb televízió adásai. A NATO légiereje kevéssel 3 óra előtt bombázta a ju­goszláv fővárostól mintegy 15 km­re délre emelkedő Avala-hegyet, ahol a szerb hírközlés egyik nagy teljesítményű átjátszó állomása is van, de a Tanjug hírügynökség sze­rint ezt a műszaki létesítményt nem érte találat. Ugyancsak hajna­li 3 óra körül a belgrádi rádió adá­sának frekvenciája is megváltozott. Szombatra virradó éjszaka Belg­rád térségében sűrű köd volt, így a várost nem érte támadás. A szövet­séges légierő ezúttal Nisre lőtt ki összesen 26 rakétát. Újvidéket is támadás érte, legalább tíz robba­nást lehetett hallani. Tegnap ismét Nis volt a célpont, továbbá a Belg­rádtól 140 km-re délnyugatra fek­vő Lucani város vegyiüzeme. Végül egy diplomáciai hír: Flavio Cotti svájci külügyminiszter elhá­rította az ENSZ főtitkárának felké­rését, hogy vállalja el a világszer­vezet balkáni közvetítőjének fel­adatát. Ezek után Kofi Annan vagy Carl Bildt volt svéd miniszterelnö­köt, vagy Franz Vranitzky volt osztrák kancellárt fogja felkérni balkáni közvetítőnek. MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. A NATO washingtoni csúcstalálkozójának résztvevői teg­nap a koszovói válságterülettel hatá­ros országok képviselőivel folytattak megbeszélést. Bili Clinton amerikai elnök vitaindító beszédében meleg szavakkal méltatta Albániát és Ma­cedóniát, mondván, ezek az orszá­gok csaknem félmillió menekültet fogadtak be. Az amerikai elnök ösz­szehangolt együttműködést szorgal­mazott a NATO és a válságterülettel szomszédos államok között. Ugyancsak a tegnapi programban MTI-HÍR Genf/Tirana. Újabb négyezer ko­szovói menekült érkezett Macedó­niába a hét végén - jelentette be Szkopjében az ENSZ Menekült­ügyi Főbiztossága (HCR). Tegnap reggel 1800 ember érkezett a ma­cedóniai Blace központba, csatla­kozva ahhoz a 2200 menekült­höz, aki még az előző este töltötte meg az ott lévő táborokat. Ezzel 137 ezerre emelkedett a jelenleg Macedóniában tartózkodó koszo­vóiak száma. A szóvivő elmondta: a menekülttáborok jelenlegi ka­szerepelt a NATO-ba már bekerült három állam képviselőinek talál­kozója a tagságra pályázó kilenc ország vezető illetékeseivel. Ezt a megbeszélést alapvetően a „hár­mak" által a csatlakozási folyamat során szerzett tapasztalatok átadá­sának szentelték. A tegnapi legnagyobb szabású rendezvény az Euro-atlanti Part­nerségi Tanács ülése volt, amelyen a NATO-államok és a békepartner­ségi programban részt vevő orszá­gok csúcsszintű vezetői vitatták meg a partneri együttműködés el­mélyítésének lehetőségeit. pacitása elégtelen, ezért a HCR el akarja érni a szkopjei hatóságok­nál, hogy engedélyezzék újabb három, 30 ezer embert befogadni képes - tábor felépítését. Koszovóból a múlt héten - keddtől szombatig - 10 300 menekült lép­te át a montenegrói-albán határt ­jelentette be a HCR egy másik szó­vivője. Kedden 2500, szerdán 1500, csütörtökön 2800, pénteken 2000, szombaton pedig 1500 el­űzött érkezett Albániába. A szóvi­vő szerint a légi csapások kezdete óta 68 ezer koszovói albán távo­zott Montenegróba. Minden erőfeszítés ellenére súlyos a menekülthelyzet Megteltek a táborok DOKUMENTUM A NATO csúcstalálkozójának közleménye MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. A XXI. századba lépő NATO tagállamainak állam- és kor­mányfői - a washingtoni csúcsta­lálkozóról szombaton közzétett közlemény szerint - elfogadták a NATO korszerűsített stratégiai koncepcióját, tagsági akciótervek kiadásával megerősítették a szö­vetség elkötelezettségét a bővítési folyamat továbbvitele mellett, be­fejezték az önálló európai bizton­sági és védelmi arculat megterem­tését alkotó főbb elemekkel kap­csolatos munkát, megfogalmazták a védelmi képességi kezdeménye­zést, intenzívebbé tették a partne­rekkel folytatott együttműködést az Euroatlanti Partnerségi Tanács keretében, szorgalmazták a földkö­zi-tengeri térség országaival folyta­tott párbeszédet, valamint úgy ha­tároztak, hogy növelik a szövetség erőfeszítéseit a tömegpusztító fegyverek és az azok célba juttatá­sára alkalmas eszközök ellen. A stratégiai koncepció fontosabb elemeiről szólva a kommüniké egyebek közt kiemelte azt a megfo­galmazást, miszerint a szövetség­nek - esetenként meghozandó dön­téssel - készen kell állnia arra, hogy tevékenyen bekapcsolódjék a vál­ságkezelésbe, beleértve a krízisekre adandó válaszlépéseket is. Bili Clin­ton amerikai elnök külön üdvözöl­te, hogy a koncepció teljes mérték­ben figyelembe vette a koszovói vál­sággal kapcsolatos tapasztalatokat. Az európai védelmi arculattal kap­csolatban a NATO olyan célkitűzé­seket igyekezett felvázolni, amelyek előmozdíthatják a NATO, a Nyugat­európai Unió és az Európai Unió he­lyének tisztázását az euroatlanti kapcsolatrendszerben. Mint Javier Solana főtitkár fogalmazott, tovább dolgoznak azon, hogy az európai NATO-tagállamok saját műveletek­be bocsátkozhassanak. A védelmi képességi kezdeménye­zéssel a tagállamok azt tűzik ki cé­lul, hogy növekedjék a jövőbeni több nemzetiségű műveletek haté­konysága - nem csupán a szövet­ség tagjai között, hanem a szövet­ség és a partnerek között is. A part­nerségi együttműködésen belül kulcsfontosságú követelmény az átláthatóság növelése, a kölcsönös bizalom, valamint a képesség a szövetséggel való közös akciókra is. Washingtoni sajótájékoztatóján Clinton hozzátette: minden előze­tes reményt túllépett a kelet-euró­pai államokkal folytatott partneri együttműködés, amely mind Bosz­nia, mind Koszovó esetében kitű­nően működött. A kommüniké több fontos megál­lapítást tartalmaz a balkáni térség­gel kapcsolatban is. Ami Boszniát illeti, a washingtoni NATO-csúcs résztvevői megerősítették elköte­lezettségüket az 1995-ös daytoni egyezmény és az SFOR tevékeny­ségének folytatása mellett. Leszö­gezték ugyanakkor: a békeérvé­nyesítő erő nem maradhat a végte­lenségig Bosznia-Hercegovinában. Koszovóval kapcsolatban a közle­mény a pénteken elfogadott megál­lapításokat ismételte meg, és átfogó megközelítést szorgalmazott annak érdekében, hogy egész Délkelet­Európát mentessé tudják tenni az erőszaktól és az instabilitástól. A NATO továbbra is szilárdan elkö­telezett az Oroszországgal való partnerség mellett, hiszen közös ér­dek az euroatlanti térség biztonsá­gának és stabilitásának erősítése. Ezzel összefüggésben a vezetők is­mét utaltak Koszovóra, és megálla­pították: a NATO és Oroszország együttesen vallja a nemzetközi kö­zösség célkitűzéseit, vagyis az erő­szak megállításának, az emberi ka­tasztrófa elhárításának, a politikai megoldáshoz vezető feltételek meg­teremtésének a szükségességét. Az atlanti szövetség a hét végén megerősítette a tömegpusztító fegyverek terjedésének megaka­dályozására irányuló nemzetközi szerződéses rendszerek támogatá­sát. Kezdeményezést tett arra, hogy élénk, lényegi vitát folytassa­nak a tömegpusztító fegyverek kérdéseiről, valamint hogy a szö­vetség tagállamai növeljék, illetve javítsák a tömegpusztító fegyverek témájában a hírszerzési és egyéb értesülések kicserélésének meny­nyiségét és minőségét. A NATO az európai biztonság sa­rokkövének tartja az európai ha­gyományos erőkről szóló megálla­podást. Megerősítette elkötele­zettségét amellett, hogy az erről szóló szerződést sikeresén ültessék át a megváltozott biztonsági kör­nyezetbe, megteremtve az utat az európai biztonság növelése előtt a hagyományos erők tekintetében. A kormányfők elismerték az ENSZ Biztonsági Tanácsának elsődleges felelősségét a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában, haté­konynak minősítették a NATO és az ENSZ együttműködését a boszniai békefenntartásban, valamint han­goztatták, hogy várakozással tekin­tenek az ENSZ-szel való kapcsola­tok és információcsere fejlesztése elé a konfliktusmegelőzés, a válság­kezelés, illetve a válságokra adandó válaszlépések - közöttük a béke­fenntartás és a humanitárius akciók - terén. Koszovóval összefüggésben a szövetség együttműködik az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával is. A kommüniké szerint a tagállamok nagy fontosságot tulajdonítanak a terrorizmus elleni harcnak. Clinton elhagyta „atombőröndjét" Washington. Ha egy amerikai államfőnek nagyon sietős a dolga, megeshet, hogy még az „atomkulcsot" rejtő aktatáskát is ott felejti valahol. így járt szombaton Bili Clinton. Az amerikai elnöknek a NATO-csúcstalálkozó színhelyéről gyorsan vissza kellett érnie a Fe­hér Házba. Ezért az elnöki konvoj anélkül az ember nélkül indult el, aki az atomrakéták indításának „kulcsát" tartalmazó táskát hordja mindig az elnök után. A véletelnül hátrahagyott derék „tás­kahordozó" ezért kénytelen volt gyalog megtenni azt a négyszáz méteres utat, amely a Fehér Ház és a csúcstalálkozónak otthont adó, Ronald Reagan nevét viselő épület között húzódik. Az ameri­kaiak nem is sejtették, hogy országuk egy jó félórára „harcképtelen volt" egy esetleges külföldi atomcsapással szemben. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom