Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)
1999-04-26 / 95. szám, hétfő
EJ POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 1267. Merényletek Koszovó kapcsán Jekatyerinburg/Athén. Két merénylet történt a hétvégén a koszovói válsággal kapcsolatban. Az uráli Jekatyerinburgban szombat hajnalban pokolgép robbant az amerikai és a brit konzulátusnak otthont adó épület előtt. A merénylet nem követelt áldozatokat, viszont komoly károkat okozott, a detonáció a környező házakban is betörte az ablakokat.A görög fővárosban sem sérült meg senki, amikor három lövést adtak le szombaton ismeretlen fegyveresek az ENSZ athéni képviseletének székházára. Szemtanúk szerint két fiatalember kis motorkerékpárral a támadás színhelyére hajtott, majd egyikük tüzet nyitott az épületre. (MTI) Hazarendelt nagykövet Moszkva. Oroszország „konzultációra" hazarendelte szombaton budapesti nagykövetét - közölte az orosz külügyminisztérium szóvivője. Azt azonban nem közölte, hogy Feliksz Bogdanov meddig marad Moszkvában. Az orosz ITAR-TASZSZ a hírt kapcsán felidézte, hogy két héttel ezelőtt a magyar határon hosszabb időn át vesztegelni kényszerült a Jugoszláviának küldött oroszfehérorosz segélyszállítmány. (MTI) Schüssel újraválasztása Bécs. Wolfgang Schüssel osztrák alkancellárt szombaton az Osztrák Néppárt kongresszusán megerősítették pártelnöki tisztségében. Az 53 esztendős politikus négy éve vette át az ÖVP vezetését Erhard Busektől. Schüssel helyetteseivé választották Elisabeth Gehrer közoktatási és kulturális minisztert, illetve Wilhelm Molterer mezőgazdasági és erdészeti minisztert. Harmadik helyettese továbbra is Elisabeth Zanon tiroli tartományi képviselőnő maradt. (MTI) A 461 küldött közül 440 voksolt Schüsselre. (Archívum) Fajgyűlölők merénylete London. Londonban szombaton a második pokolgépes merényletet követte el egy héten belül a Combat 18 nevű, fajgyűlölő nézeteiről hírhedt neonáci csoport. A London keleti részén lévő 70 ezres lélekszámú, délázsaiak lakta Tower Hamlet negyedben robbantott ismét szögekkel töltött pokolgépet, megsebesítve hét embert. A támadás ugyanabban az időpontban, és ugyanolyan körülmények között történt, mint egy hete a London déli részén lévő, feketék lakta Brixton negyedében elkövetett hasonló robbantás. (MTI) Martonyi János külügyminiszter szerint nem kizárt Csapás Magyarországról MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. Martonyi János közlése szerint nem lehet kizárni, hogy a NATO Magyarország felől is végre fog hajtani légitámadásokat Jugoszlávia ellen. A magyar külügyminiszter tegnap a NATÓ-csúcstalálkozó helyszínén tartott sajtótájékoztatóján elmondta: ésszerű az a feltételezés, hogy az atlanti szövetség az eddiginél intenzívebben fogja használni a magyarországi repülőtereket. Hogy bombázni is felszállnak-e majd onnan a NATO katonai gépei, erről Martonyi azt mondta, hogy „nem kizárt". Végh Ferenc tábornok, magyar vezérkari főnök, aki a külügyminiszter után válaszolt az újságírók kérdéseire, egyebek közt elmondta: a magyar légteret a Jugoszlávia elleni akciósorozattal összefüggésben már eddig is igénybe vette a NATO, magyar repülőtereket azonban eddig nem használt erre a célra, kivéve a taszári bázist, ahonnan már hajtottak végre különböző műveleteket. E műveletek jellegéről viszont a vezérkari főnök nem mondott többet. Végh közölte, a NATO az esetleges akciókhoz bármely magyar repteret igénybe veheti. Arról is beszámolt, hogy sem a magyarországi támaszpontokon elhelyezni kívánt gépek számáról, sem az igényelt repülőterek számáról nem érkezett egyelőre kérés a NATO-tól. A jubileumi NATO-csúcs tegnapi eseményei Hármak és kilencek A menekültáradatnak se vége, se hossza. Macedónia a bírálatok után ismét megnyitotta határait. (TA SR/AP) A Pentagon újabb harckocsikat, tüzérségi ütegeket és katonákat vezényel Albániába Oda a szerb önbizalom Belgrád/Washington. Koszovó déli részén a szerb erők a jelek szerint felkészülnek egy esetleges szárazföldi NATO-akcióra - közölte szombaton Washingtonban a NATO katonai szóvivője, Konrád Freytag. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A német tábornok a szövetség harci helyzetről tartott szokásos napi tájékoztatóján elmondta, hogy a szerbek folyamatosan változtatják helyzetüket, rejtekhelyeiket és állásaikat a tartományban. Legutóbbi mozgásaik arra utalnak, hogy igyekeznek felkészülten várni egy esetleges szárazföldi támadást. A szerb aggodalmakat nyilván csak fokozza a washingtoni hír, hogy William Cohen amerikai védelmi miniszter elrendelte 15 Abrams harckocsi, 14 Bradley típusú páncélozott szállító jármű, valamint újabb 155 milliméteres tüzérségi ütegek Albániába szállítását. Megnövelik - több mint 5 ezerre - azoknak a katonáknak a számát is, akik a 24 Apache helikopter védelmét látják el, illetve háttértámogatást nyújtanak majd e helikopterek alkalmazásához. Jamie Shea, a NATO politikai szóvivője elmondta, hogy egyre nyilvánvalóbb jelei mutatkoznak a szerbek tevékenységében az üzemanyaghiánynak. A koszovói szerb erők már ott tartanak, hogy az albán menekültek elhagyott autóiból igyekeznek kinyerni a fel nem használt üzemanyagot. A NABelgrádban nem foghatók a szerb televízió adásai. TO többször sikeresen lesújtott már a két legfőbb olajfinomítóra, az újvidékire és a pancsovaira. Tegnap hajnali 2 óra 50 perc óta Belgrádban nem foghatók a szerb televízió adásai. A NATO légiereje kevéssel 3 óra előtt bombázta a jugoszláv fővárostól mintegy 15 kmre délre emelkedő Avala-hegyet, ahol a szerb hírközlés egyik nagy teljesítményű átjátszó állomása is van, de a Tanjug hírügynökség szerint ezt a műszaki létesítményt nem érte találat. Ugyancsak hajnali 3 óra körül a belgrádi rádió adásának frekvenciája is megváltozott. Szombatra virradó éjszaka Belgrád térségében sűrű köd volt, így a várost nem érte támadás. A szövetséges légierő ezúttal Nisre lőtt ki összesen 26 rakétát. Újvidéket is támadás érte, legalább tíz robbanást lehetett hallani. Tegnap ismét Nis volt a célpont, továbbá a Belgrádtól 140 km-re délnyugatra fekvő Lucani város vegyiüzeme. Végül egy diplomáciai hír: Flavio Cotti svájci külügyminiszter elhárította az ENSZ főtitkárának felkérését, hogy vállalja el a világszervezet balkáni közvetítőjének feladatát. Ezek után Kofi Annan vagy Carl Bildt volt svéd miniszterelnököt, vagy Franz Vranitzky volt osztrák kancellárt fogja felkérni balkáni közvetítőnek. MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. A NATO washingtoni csúcstalálkozójának résztvevői tegnap a koszovói válságterülettel határos országok képviselőivel folytattak megbeszélést. Bili Clinton amerikai elnök vitaindító beszédében meleg szavakkal méltatta Albániát és Macedóniát, mondván, ezek az országok csaknem félmillió menekültet fogadtak be. Az amerikai elnök öszszehangolt együttműködést szorgalmazott a NATO és a válságterülettel szomszédos államok között. Ugyancsak a tegnapi programban MTI-HÍR Genf/Tirana. Újabb négyezer koszovói menekült érkezett Macedóniába a hét végén - jelentette be Szkopjében az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (HCR). Tegnap reggel 1800 ember érkezett a macedóniai Blace központba, csatlakozva ahhoz a 2200 menekülthöz, aki még az előző este töltötte meg az ott lévő táborokat. Ezzel 137 ezerre emelkedett a jelenleg Macedóniában tartózkodó koszovóiak száma. A szóvivő elmondta: a menekülttáborok jelenlegi kaszerepelt a NATO-ba már bekerült három állam képviselőinek találkozója a tagságra pályázó kilenc ország vezető illetékeseivel. Ezt a megbeszélést alapvetően a „hármak" által a csatlakozási folyamat során szerzett tapasztalatok átadásának szentelték. A tegnapi legnagyobb szabású rendezvény az Euro-atlanti Partnerségi Tanács ülése volt, amelyen a NATO-államok és a békepartnerségi programban részt vevő országok csúcsszintű vezetői vitatták meg a partneri együttműködés elmélyítésének lehetőségeit. pacitása elégtelen, ezért a HCR el akarja érni a szkopjei hatóságoknál, hogy engedélyezzék újabb három, 30 ezer embert befogadni képes - tábor felépítését. Koszovóból a múlt héten - keddtől szombatig - 10 300 menekült lépte át a montenegrói-albán határt jelentette be a HCR egy másik szóvivője. Kedden 2500, szerdán 1500, csütörtökön 2800, pénteken 2000, szombaton pedig 1500 elűzött érkezett Albániába. A szóvivő szerint a légi csapások kezdete óta 68 ezer koszovói albán távozott Montenegróba. Minden erőfeszítés ellenére súlyos a menekülthelyzet Megteltek a táborok DOKUMENTUM A NATO csúcstalálkozójának közleménye MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. A XXI. századba lépő NATO tagállamainak állam- és kormányfői - a washingtoni csúcstalálkozóról szombaton közzétett közlemény szerint - elfogadták a NATO korszerűsített stratégiai koncepcióját, tagsági akciótervek kiadásával megerősítették a szövetség elkötelezettségét a bővítési folyamat továbbvitele mellett, befejezték az önálló európai biztonsági és védelmi arculat megteremtését alkotó főbb elemekkel kapcsolatos munkát, megfogalmazták a védelmi képességi kezdeményezést, intenzívebbé tették a partnerekkel folytatott együttműködést az Euroatlanti Partnerségi Tanács keretében, szorgalmazták a földközi-tengeri térség országaival folytatott párbeszédet, valamint úgy határoztak, hogy növelik a szövetség erőfeszítéseit a tömegpusztító fegyverek és az azok célba juttatására alkalmas eszközök ellen. A stratégiai koncepció fontosabb elemeiről szólva a kommüniké egyebek közt kiemelte azt a megfogalmazást, miszerint a szövetségnek - esetenként meghozandó döntéssel - készen kell állnia arra, hogy tevékenyen bekapcsolódjék a válságkezelésbe, beleértve a krízisekre adandó válaszlépéseket is. Bili Clinton amerikai elnök külön üdvözölte, hogy a koncepció teljes mértékben figyelembe vette a koszovói válsággal kapcsolatos tapasztalatokat. Az európai védelmi arculattal kapcsolatban a NATO olyan célkitűzéseket igyekezett felvázolni, amelyek előmozdíthatják a NATO, a Nyugateurópai Unió és az Európai Unió helyének tisztázását az euroatlanti kapcsolatrendszerben. Mint Javier Solana főtitkár fogalmazott, tovább dolgoznak azon, hogy az európai NATO-tagállamok saját műveletekbe bocsátkozhassanak. A védelmi képességi kezdeményezéssel a tagállamok azt tűzik ki célul, hogy növekedjék a jövőbeni több nemzetiségű műveletek hatékonysága - nem csupán a szövetség tagjai között, hanem a szövetség és a partnerek között is. A partnerségi együttműködésen belül kulcsfontosságú követelmény az átláthatóság növelése, a kölcsönös bizalom, valamint a képesség a szövetséggel való közös akciókra is. Washingtoni sajótájékoztatóján Clinton hozzátette: minden előzetes reményt túllépett a kelet-európai államokkal folytatott partneri együttműködés, amely mind Bosznia, mind Koszovó esetében kitűnően működött. A kommüniké több fontos megállapítást tartalmaz a balkáni térséggel kapcsolatban is. Ami Boszniát illeti, a washingtoni NATO-csúcs résztvevői megerősítették elkötelezettségüket az 1995-ös daytoni egyezmény és az SFOR tevékenységének folytatása mellett. Leszögezték ugyanakkor: a békeérvényesítő erő nem maradhat a végtelenségig Bosznia-Hercegovinában. Koszovóval kapcsolatban a közlemény a pénteken elfogadott megállapításokat ismételte meg, és átfogó megközelítést szorgalmazott annak érdekében, hogy egész DélkeletEurópát mentessé tudják tenni az erőszaktól és az instabilitástól. A NATO továbbra is szilárdan elkötelezett az Oroszországgal való partnerség mellett, hiszen közös érdek az euroatlanti térség biztonságának és stabilitásának erősítése. Ezzel összefüggésben a vezetők ismét utaltak Koszovóra, és megállapították: a NATO és Oroszország együttesen vallja a nemzetközi közösség célkitűzéseit, vagyis az erőszak megállításának, az emberi katasztrófa elhárításának, a politikai megoldáshoz vezető feltételek megteremtésének a szükségességét. Az atlanti szövetség a hét végén megerősítette a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozására irányuló nemzetközi szerződéses rendszerek támogatását. Kezdeményezést tett arra, hogy élénk, lényegi vitát folytassanak a tömegpusztító fegyverek kérdéseiről, valamint hogy a szövetség tagállamai növeljék, illetve javítsák a tömegpusztító fegyverek témájában a hírszerzési és egyéb értesülések kicserélésének menynyiségét és minőségét. A NATO az európai biztonság sarokkövének tartja az európai hagyományos erőkről szóló megállapodást. Megerősítette elkötelezettségét amellett, hogy az erről szóló szerződést sikeresén ültessék át a megváltozott biztonsági környezetbe, megteremtve az utat az európai biztonság növelése előtt a hagyományos erők tekintetében. A kormányfők elismerték az ENSZ Biztonsági Tanácsának elsődleges felelősségét a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában, hatékonynak minősítették a NATO és az ENSZ együttműködését a boszniai békefenntartásban, valamint hangoztatták, hogy várakozással tekintenek az ENSZ-szel való kapcsolatok és információcsere fejlesztése elé a konfliktusmegelőzés, a válságkezelés, illetve a válságokra adandó válaszlépések - közöttük a békefenntartás és a humanitárius akciók - terén. Koszovóval összefüggésben a szövetség együttműködik az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával is. A kommüniké szerint a tagállamok nagy fontosságot tulajdonítanak a terrorizmus elleni harcnak. Clinton elhagyta „atombőröndjét" Washington. Ha egy amerikai államfőnek nagyon sietős a dolga, megeshet, hogy még az „atomkulcsot" rejtő aktatáskát is ott felejti valahol. így járt szombaton Bili Clinton. Az amerikai elnöknek a NATO-csúcstalálkozó színhelyéről gyorsan vissza kellett érnie a Fehér Házba. Ezért az elnöki konvoj anélkül az ember nélkül indult el, aki az atomrakéták indításának „kulcsát" tartalmazó táskát hordja mindig az elnök után. A véletelnül hátrahagyott derék „táskahordozó" ezért kénytelen volt gyalog megtenni azt a négyszáz méteres utat, amely a Fehér Ház és a csúcstalálkozónak otthont adó, Ronald Reagan nevét viselő épület között húzódik. Az amerikaiak nem is sejtették, hogy országuk egy jó félórára „harcképtelen volt" egy esetleges külföldi atomcsapással szemben. (MTI)