Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-23 / 93. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 23. KULTÚRA - HIRDETÉS G. A megzenésített Hazudj igazat! Oscar Wilde-vígjáték a komáromi Jókai Színház színpadán Feledhető, magát viktoriánus korinak mutató szórakozás És lett világosság Galánta. A Galántai Múzeum kiállítótermeiben a kassai Szlovák Műszaki Múzeum vándorkiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítás, melynek címe És lett világosság, a társadalom fejlődését követve a világítás történetét mutatja be a legkezdetlegesebb for­máktól egészen a mai legmodernebb világítótestekig. A kiállított műtárgyak segítségével ismertet meg a témával foglalkozó tudo­mányágak történeti fejlődésével. A témához szervesen kapcsolódik két rövidfilm is. A Thomas Alva Edison születésének 150. évfordu­lója alkalmából még 1996-ban készült kiállítás nemcsak Szlovákia számos nagyobb múzeumában volt látható eddig, hanem Budapes­ten is. Galánta és környéke lakosai május 31-ig láthatják, szombat, vasárnap és hétfő kivételével naponta 10.00-15.30-ig. (dti) Április 26-tól: nemzetközi vizuális művészeti fesztivál Mediawave Győrött Varsányi Mari (Lady Bracknell), Benkő Géza (John) és Sfubendek Katalin (Gwendolen) a Hazudj igazat! fur­csa pillanatában (Ladislav Vallach felvétele) Fogalmam sincs, miért kell azon töprengenem, vajon használ-e valaminek is, ha megírom: ezúttal is meny­nyire unatkoztam a színház­ban. Sokadszor történt meg ez velem, nem kevésszer a komáromi Jókai Színház­ban. Akkor meg minek eny­nyit morfondírozni? DUSZA ISTVÁN Már maga a díszlet is laza, könnyed és inog (Platzner Tibor munkája), ha valamely ajtón bejön valaki. Csak az inas és a komornyik óvatos, mert nekik ez a feladatuk. Most is ismét­lem magamat. Ki tudja, hányadszor néztem letaglózva a magát köny­nyednek mutató szórakoztatást. Boldognak, vidámnak kellene len­nem, akkor meg miért nem vagyok az? Lehetnék félhőtlenül elégedett, elvégre a színészeken még vannak kosztümök (Dobis Márta tervezte), mégha csupán illusztrálják is a kort, és semmi közük az amúgy karakte­resen megírt figurákhoz. A színé­szek énekelni, táncolni is tisztes színvonalon tudnak, mégha prózai színészként mégiscsak magasabbra tett leceket sem vernek le. Ez a Bor József m.v. rendező és Molnár Ernő m.v. koreográfus beállította lécről is elmondható, bár ők is őrizték a könnyedség látszatát. Dehát milyen is legyen egy Oscar Wilde-vígjáték, amit valamikor Nincs segítségükre a megzenésítés rózsaszín mámora. megzenésítettek némely muzsikus lelkű urak: feledje már a nép a kommunista diktatúra nehéz éve­it? Könnyed, s mivel feledni min­dig kell, még a demokráciában is, feledjen hát a néző mindent, mi a RECENZIÓ A komáromi Imanap 10 éves törté­nete után most jelent meg az első át­fogó, hiteles feldolgozás az Imana­pok történetéről Hív a komáromi imanapi harangszó címmel. A könyv szerzője, Bartakovics István nem ismeretien a hazai magyar ol­vasók körében. A témakör kiváló is­merője, tevékeny résztvevője és je­les szervezője az Imanapoknak. Az ünnepi kiadvány bőséges hiteles forrásanyag alapján körültekintő gonddal készült. írások és kritikák tükrében ad képet a szlovákiai ma­gyar keresztények magyar főpász­torért folytatott küzdelméről. Nem­csak felvillantja, hanem elemzi is az Imanap ügye körüli hazai valóság egyes elemeit. Az olvasó többek kö­zött azt is megtudhatja, milyen erők fékezik Szlovákiában a ma­gyar püspök, illetve püspökség el­nyerését. A szerző nem hallgatja el azt sem, hogy milyen érzékenyen reagál a szlovákság e jogos ké­relemre. Az Imanap eseményeinek nyomon követésénél arra törekszik, hogy azt írja, amit látott, amit hal­lott, amit igazán hisz. Szívvel-lélek­kel harcol az Imanap ügyéért - a magyar főpásztorért, de nem rom­bol. Éles szóval bírál, de nem gyű­löl. Szóra indít, de nem tömeget hív kapu elé. Ahogy a könyvben írja: „... az oltárnál kell maradnunk." Nem margójegyzet a könyvben az a megállapítás sem, hogy a hívek „... olyan egyházközösségben akarják megélni hitüket, melyben a belső élet történelmi, nemzeti tu­dathoz is kapcsolódik, amelyben a magyar lélek önmagára talál, mert szívét nyomja. Csak a kritikusnak nem szabad megfeledkeznie magá­ról, mégha unatkozik is a nézőté­ren. Egy ideig még talál mustrálni valót az általa színpadon még soha nem látott Zakariás Éva m.v. (Ce­cily) bájain. Azon is hosszasan töp­renghet két Oscar Wilde-szelle­messég között, hogy Stubendek Katalin (Gwendolen) újra itthon játszik. Sajnos, mindketten a ma­gyar zenés színpadokjói megtanult sablonjaival próbálnak meg hatni a nézőre. Partnereik közül inkább Benkő Géza (John) volt az, aki va­lamennyire ellene játszott a Bor Jó­zsef gyengébb rendezéseiben is el­uralkodó zenés színházi sablonok­nak. Fogalmam sincs, hogy milyen azt sem tagadják, hogy nyíltan él bennük a nemzeti tudat." A kötet eleven és sokoldalú képet ad az Imanapok legapróbb mozzanata­iról is. Úttörő munkára vállalkozott a szerző, mert Szlovákiában ilyen jellegű mű még nem jelent meg. Bi­zonyára hasznos ismeretet nyújt majd minden olvasó számára, és nélkülözhetetlen forrásmunka lesz az Imanapok történetéről. A rendkívül gazdag adatanyagra tá­maszkodó, fontos megállapítások­ban bővelkedő szöveget képek és dokumentumok teszik teljessé. A szerző fejtegetése csak erősíti bennünk azt a meggyőződést, hogy nemes célért küzdünk, és új lendületet ad a kitartáshoz. A ko­máromi KT Kft. Könyvkiadó jóvol­tából időszerű és hiánypótló köny­vet vehetünk kézbe. A könyv kiadását nagyrészt a magyar községi hivatalok, magánszemélyek és vállalatok adománya segítette. indíttatásból játssza el Kukola Jó­zsef (Algernon) a táncos komikust egy olyan szerepben, amelynek eredeti szövegváltozatában a jel­lemkomikum összetettsége hatá­rozza meg a figurát. Kétségtelen, hogy ebben a megzenésített, ere­detileg a viktoriánus álerkölcsöket kigúnyoló vígjátékba utólag kerül­tek a megzenésítés során írt operet­tes versszövegek. Ezek által csem­pészték bele a magyar operett jel­legzetes hangütésű dalait, amit az­tán a bonviván és a primadonna, valamint a táncos komikus és a szubrett énekel, olykor négyesben. Ami még ennek ellenére is megma­radt Wilde pazar humorából, ironi­kus szellemességeiből, azt vagy ér­AJÁNLÓ Szombaton reggel 8.00 órakor Agócs Valéria várja a hallgatókat a Hétről hétre című publicisztikai magazinban. A tartalomból: a hét politikai eseményeinek összefog­lalója; Duray Miklós azt elemzi, hogy Szlovákia politikai színteré­nek melyik fele népesebb, és hol, milyen értékrendek uralkodnak; nők szerepe a politikában és a közéletben; a néprajzkutató a Szent György-napi hiedelmekkel, szokásokkal és hagyományokkal foglalkozik. A Kulturális körkép­ben (13.00) Szűcs Jenő fotómű­vészre emlékezünk születésének 50. évfordulója alkalmából, a Má­rai Sándor Alapítvány Nyitott Eu­rópáért Díj tulajdonosa, Szkuká­lek Lajos vall - őszintén, beszélge­tés hangzik el a 30 év után előke­rült Izraeli levelekről. 13.30-tól a Chicagói Szimfonikus Zenekar előadásában Solti György vezény­letével Richard Strauss: Till Eu­lenspiegel című szimfonikus köl­teményét és Maurice Ravel nép­szerű zenekari művét, a Bolerót hallgathatják meg. A 14.30-kor kezdődő Segítsünk című műsorban a Marcelházán élő Rácz lelkészházaspárhoz láto­gattunk el. Négy gyemekük közül két fiú halmozottan sérült. 15.00­kor Irodalmi mozaik. A közel­múltban mutatkozott be Pozsony­ban a budapesti székhelyű Ister Könyvkiadó, amelynek nagysza­bású vállalkozása A csehszlováki­ai magyar művelődés története 1918-1998 című kiadvány megje­lentetése. A műsorban megemlé­zékeli a mai néző, vagy nem. A rea­gálások alapján inkább nem. így az ilyen operettrendezői felfogásban eljátszott zenés vígjátékban igen­csak nehéz feladatot teljesítenek az éneklésből kizáratott figurákat ala­kító színészek. Nekik nincs segítsé­gükre a megzenésítés rózsaszín mámora, számukra csak Oscar Wilde olykor duplafenekű humo­ra marad, mint eljátszandó fel­adat. Ha mégis dalra fakadnak, akkor a többiekkel együtt belera­gadnak a hamis érzelgősségbe. Le­het, hogy a néző ettől igazán bol­dog, s nem a rendező részéről Os­car Wilde elhanyagolhatónak te­intett humorától, az élet fonáksá­gait is célbavevő kiszólásaitól. ^ RO,! » A­kezünk Jósika Miklósról is. 15.30­tól részletek hangzanak el Web­ber-Hart: Az opera fantomja cí­mű musicaljéből. Vasárnap reggel a 8.00 órai hírek és sporthírek után megismételjük a Héten történt című politikai ösz­szefoglalót, 8.30-tól pedig foly­tatjuk Grendel Lajos: Galeri című regényét. 9.00 órakor jelentkezik a Világosság, melyben Sápos Gyu­la naprágyi lelkipásztor a kísér­tésről szól igehirdetésében. Be­számoló hangzik el a FIRESZ Sá­roskőszegen megtatott ifjúsági tá­boráról, Géresi Róbert, a FIRESZ elnöke ismerteti az idei nyári ter­veket. Az egyházi műsor után (9.40) Mangore- és Vivaldi-mű­vek hangzanak el Wolfgang Len­de, ill. a Zsapka házaspár előadá­sában. 10.00 órától 14.00 óráig sok érdekességgel várja az ifjúsá­got a Randevúban Csenger Fe­renc. 14.05-kor Mayer Judit ol­vassa fel írását a szóláskeveredé­sekről. Néprajzi műsorunkban (15.30) a nyitracsehi férfi éneklő­pcsoportot mutatjuk be. (ML) MTI-HlR Győr. A Mediawave '99 nemzetközi vizuális művészeti fesztivált április 26. és május 1. között tartják Győ­rött-közölték a rendezők sajtótájé­koztatójukon. Hartyándi Jenő fesz­tiváligazgató elmondta: 59 ország ezernél több nevezéséből válogatta ki az előzsűri a seregszemlén látha­tó 150 filmet. Szinte a világ minden tájáról érkeztek filmek, még olyan egzotikus vidékekről is, mint Kirgizisztán, Új-Zéland vagy India. A fesztivál egyik fő támogatója, a Magyar Mozgókép Közalapítvány képviseletében Hegedűs László kommunikációs igazgató a közel egy évtizedes múltra visszatekintő Mediawave-et méltatva hangoztat­ta: az esemény a kísérleti, jelenlegi irányzatoktól független filmek egyetlen megjelenési fóruma Ma­gyarországon, ahol a fiatal fényírók JUHÁSZ KATALIN A Rush neve Kanadában körülbe­lül olyan jól cseng, mint Magyaror­szágon az Omegáé, de mivel Kana­da könnyűzenei nagyhatalomnak számít, ezt a triót világszerte isme­rik, immár harminc éve. A kerek jubileum okot adott a zenekarnak egy kis summázásra, ám nem az ilyenkor szokásos Best of... album lehetőségét választották, hanem egy kuriózumnak számító vállal­kozásba fogtak. Different Stages címmel nemrég jelent meg egy tripla koncertlemez, amelynek da­rabjain egy 1978-as, egy 1994-es, valamint egy 1997-es koncert rész­letei hallhatóak. A rajongók így összehasonlíthatják a valamikori hangszeres tudást, dalszerzői tálentumot és összhangzást a mai­val. A Rush zenészeinek nincs szé­gyenkeznivalójuk ezen a téren, a huszonegy éwel ezelőtt készült dalok időtállónak bizonyultak. A teljesség kedvéért ide kívánkozik nyilvánosság elé léphetnek. Fontos­ságát jelzi, hogy a millenniumi fil­mes programsorozat kiemelt ren­dezvényeként támogatja a kulturá­lis tárca. A vetítések sorát színházi, képzőművészeti események és koncertek egészítik ki. A kapcsoló­dó programok közül igazi különle­gességnek ígérkezik az ujgur Szür­ke farkasok zenekar vendégsze­replése Kínából és a csíkszeredai Ordasok néptáncegyüttes fellépé­se Romániából. A fesztivál kereté­ben Matuz István fuvolaművész május l-jén koncertet ad a győri zsinagóga helyreállítása javára. A fesztivál érdekessége lesz a bűn és bűnhődés problémakörével foglal­kozó nemzetközi konferencia ápri­lis 29-én és 30-án. Az idei Mediawave új vonása az is, hogy eseményeinek a Győr melletti Rábapatona és Dunaszerdahely is otthont ad. az is, hogy a kanadai kormány kép­viselői nemrég „az ország zenei nagyköveteinek" nevezték az együttest, amely tény behatóbb vizsgálódásra ad okot. A Rush-t viszonylag hosszú, igé­nyes hangszerelésű dalok jellem­zik, 110 fölötti IQ-vel rendelkező rockereknek játszanak, ahogy nyi­latkozni szokták. Gyakoriak a da­lon belüli tempóváltások és a nyers hangzás keverése cizellált dalla­mokkal. Szövegeikben gyakran sci­fi témákkal foglalkoznak, azaz nem csupán szerelmes dalokat gyárta­nak. Bár nem hoztak gyökeres vál­tozást a rockzenébe, nem alakítot­tak ki új trendet, ám kivételes mu­zikalitásról és virtuóz hangszeres tudásról tesznek tanúbizonyságot. A hármas albumon hallhatók a leg­nagyobb slágerek (Show Don't Tell, Test for Echo, XYZ) és kevésbé ismert szerzemények is, amelyeket nem a kiadó, hanem maguk a zene­karokjavasoltak a lemezre. Warner Music, 1998 Bőséges hiteles forrásanyag alapján készült a kiadvány A magyar adás kétnapi kínálatából válogathatnak Az Imanapolc története Hétvége a rádióban Harmincadik születésnapját ünnepli a kanadai Rush Tripla koncertlemez

Next

/
Oldalképek
Tartalom