Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-23 / 93. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 23. KOMMENTÁR Jelöltek árfolyama TÓTH MIHÁLY Mindenki tisztában van azzal, hogy Vladimír Mečiar az államfői posztért folyó versenyben - a lovas sport nyelvén - nem a „futottak még" kategóriába tartozik. Az is nyilvánvaló, hogy lélektanilag meghatározóan befolyásolja a szélsőségesen nemzeti és populista politikát igénylők táborának biztonságérzetét, bekerül-e a volt kormányfő a második fordulóba, vagy pedig igaz, tisztes eredménynyel, elvérzik valahol a harmadik, negyedik helyen. Ha Slota viszszalép, és Kováč, Vášáryová, valamint Švec versenyben marad, úgyszólván holtbiztos^ hogy Mečiar ott lesz az elnökválasztás második fordulójában. Ennek megakadályozására kezdeményezte a koalíciós képviselők egy csoportja, hogy a polgárok által jelölt trióból ketten lépjenek vissza a legesélyesebb javára. Vášáryová könynyű helyzetben volt, amikor igent mondott a felhívásra; a közvélemény-kutatási eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy népszerűbb Kováénál, és összehasonlíthatatlanul népszerűbb Švecnél Mindketten sokszor és nagyokat tudtak mondani az önfeláldozásról és a közéleti önzetlenségről. Az elméletet nagyon jól ismerik. A gyakorlati vizsgán, ha csak nem szállnak magukba, mindketten megbuknak e két „tantárgyból". Sőt, egyikük, a professzor matematikából már meg is bukott. Ugyanis a legesélytelenebbek egyikeként nem átallotta kijelenteni: elképzelhetetlen, hogy Schusterből elnök lesz. Nagyon valószínű, hogy egyikük sem lép vissza. Más, sokkal áttekinthetőbb a helyzet az ellenzéki táborban. Legalább 90 százalékos annak az esélye, hogy Mečiar javára Slota viszszalép. Igaz, az elmúlt hetekben virágnyelven, abban reménykedve, hogy egymástól majd szavazókat sikerül elcsábítaniuk, többször okolta egymást a két párt a választási kudarcért. Mečiar politológusai azt próbálták elhitetni, hogy más stílusban történt volna a kormányzás, ha a nemzetiek nem kényszerítik radikális, kevéssé európai megoldásokra az előző kormány fő erejét. Az SZNP viszont azt próbálja sejtetni lehetséges választóival, hogy még radikálisabban nemzeti lett volna az 1994-98-as időszak politizálása, ha Mečiarék egyértelműbbé teszik NATO- és EU-ellenességüket. Megborzong az ember, ha arra gondol, hogy Slota próbál királycsináló lenni, miközben a demokratikus táborban senki se kész Mečiar esélyeinek csökkentésére. Sőt, szerződésszegéstől sem riad vissza a koalíciós pártok jelentős hányada; masszív kampányt bontakoztattak ki az elnöki palota kapuja előtt álló Rudolf Schuster ellen, miközben Vladimír Mečiar az ablakon keresztül próbál visszatérni a hatalomba. JEGYZET Sej-haj fekete vonat SÓKI TIBOR Vagy más színű. Mondjuk kék, egy négyágú NATO-csillaggal az elején. Ilyen szerelvény halad át Szlovákián, hogy katonákat, meg felszerelést szállítson délre. Merthogy Jugoszláviában valami készül. Olyasmi, amihez sok katona, meg felszerelés kell. Úgy látszik, a NATO vezetői belátták, hogy csak légitámadásokkal nem tudják megállítani a Koszovóban folyó elképzelhetetlen népirtást. De a vonat miatt nem csak ott lesz nagy hajcihő. Kies kis hazánkban is. A nemzetiek azonnal rendkívüli parlamenti ülés összehívásáról beszélnek, Slotáék bizalmatlansági indítványt akarnak benyújtani a kormány ellen. Hányadszor is? Mert szerintük Dzurindáék ezzel belevonják ezt a kis, békeszerető országot a jugoszláv konfliktusba, meg, jaj, szerb testvéreink, meg ilyesmi. Persze ez a reakció várható volt, hiszen bármit tett is eddig a kormány, a legnagyobb szlovákok azonnal elkezdtek jajveszékelni. Persze olyan veszélyekről beszéltek, amelyek aligha fenyegetik az ország népét. Azzal ugyanis, hogy a vonatok átgurulnak a szlovák síneken, aligha kerülünk közelebb a konfliktushoz. Hiszen egyetlen szlovák katona sem lesz a kocsikon. Hacsak Slota bele nem ül mégis a tankjába, és fel nem kéredzkedik a szerelvényre. Meg aztán repülők és vonatok közt politikailag nincs különbség. Ha már egyszer átengedtük a légteret, badarság lett volna visszautasítani ez utóbbi kérést. Pláne akkor, amikor szeretnénk felvetetni magunkat a NATO-ba. Az pedig, hogy Jelcin bácsi most pipa lesz egy kicsit, nem jelent sokat. A légi csapások ellen is tiltakozott, de azért szem előtt tartotta, meddig mehet el. És ne feledjük, miért mennek oda azok a katonák. Minél előbb eljutnak oda, remélhetőleg annál hamarabb megoldódik ez az egész véresen ostoba balkáni őrület. Mert százezrek elüldözését, és ki tudja, hány ember lemészárlását már nem lehet egyszerűen konfliktusnak nevezni. És ha manapság valaki meg akarja állítani azokat a vonatokat, az a gyilkosokat veszi védelmébe. Ezt akár a DBP tagjai is felfoghatnák. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika- (58238338), Sidó H. Zoltán-gazdaság (58238311), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella-panoráma - (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények fetadását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Kisasszony, nem a bájai, a voksa kell (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ NÁRODNÁ OBRODA Nincs bevált receptem a koszovói válság rendezésére, de nem látom értelmét Sz-300-as rakétákkal, önkéntesekkel fenyegetőzni - nyilatkozta Jelcin elnök balkáni ügyekkel foglalkozó megbízottja. Viktor Csernomirgyin elmondja: „nehéz, fáradságos" tárgyalásokkal szeretné meggyőzni (megfékezni) - a NATO tábornokait. Moszkvának továbbra is szüksége van a Világbank kölcsönére, ám ehhez éppen az USA jóváhagyása kell: Csernomirgyin szerint Moszkva Jugoszláviával kapcsolatos álláspontja nem befolyásolhatja a pénzügyi szervezetek korábban hozott döntéseit. Sőt, mivel a lap szerint ő az egyetlen orosz politikus, aki a NATO-csapásra eddig nem használta az „agresszió" kifejezést, kész a brüsszeli NATO-központba is ellátogatni, „hiszen egész Európára kiterjedt problémáról van szó, amit Moszkva nélkül nem lehet rendezni". Az ezredfordulós Európában is igaz, hogy a háború a politika folytatása erőszakos eszközökkel Újrafogalmazásra váró küldetés A NATO a jelenlegi posztbipoláris világban a helyét keresi, és ennek fontos állomása a washingtoni csúcstalálkozó. ONDREJCSÁK RÓBERT Az eredeti raison d'etre létének oka, a szovjet fenyegetés megszűnt, ezért a szövetségnek újra kell fogalmaznia fennállásának értelmét, küldetését és identitását. A Szovjetunió feloszlása és a kommunista diktatúrák bukása után 1989et követően optimizmushullám söpört végig Európán, amelyet az a feltételezés táplált, hogy eljött a pillanat, amikor minden konfliktus, ellentét megoldható csak tisztán politikai eszközökkel. A NATO enyhén háttérbe került, és felértékelődött az ENSZ, de főleg az EBESZ szerepe, amely „összeurópaiságával" és nem katonai jellegével vált vonzóvá. A kijózanodást a boszniai konfliktus hozta magával, amelyben megmutatkozott, hogy mindez csak illúzió, és ezek a szervezetek képtelenek a hatékony válságkezelésre. Világossá vált, hogy Európában az egyetlen akcióképes, hatékony szervezet a NATO. Á balkáni beavatkozás a NATO első határon kívüli akciója volt, de egyben új identitásának megfogalmazásában is segített. Míg a hidegháború alatt egy konkrét ellenség (a Szovjetunió és a Varsói Szerződés) jelentette a legnagyobb veszélyt, most a saját határán kívül előreláthatatlanul kirobbanó konfliktusok és az ezek által kiváltott menekülthullámok, a tömegpusztító fegyverek terjedése, a terrorista tevékenység. Ezek megelőzése érdekében a NATO saját határain kíVan amikor a béke és a nyugalom érdekében háborúzni kell. vül is közbeléphet, és béketeremtő vagy békefenntartó hadműveleteket indíthat. Ilyen volt a NATO fellépése Bosznia-Hercegovinában. Az új stratégiai koncepció ezeket a változásokat tükrözi. Elmozdulás tapasztalható a „kollektív védelem" álláspontjáról a „kollektív biztonság" biztosítása felé. Míg az előbbi kizárólag csak passzív védekezést foglal magába, tehát kizárt bármiféle hadművelet az esetleges NATO elleni támadás előtt, a kollektív biztonság olyan lépésekre is felhatalmaz, amelyek a szövetségre veszélytjelentő helyzetek kialakulását hivatottak megelőzni. Jó példa erre a jelenlegi koszovói válság. Mivel a NATO úgy ítélte meg, hogy az ottani események veszélyeztetik saját biztonságát is (menekülthullám, a Balkán és ezzel egész Európa destabilizálódásának veszélye), ezért a politikai lehetőségek kimerülése után katonailag is közbelépett. A NATO úgy definiálható, mintáz euroatlanti térség kulturális értékeinek védelmezője, politikai hagyományainak hordozója, amelyek védelme érdekében képesnek kell lennie szembenézni bármilyen fenyegetéssel. A szövetség különös hangsúlyt helyez a konfliktusok megelőzésére, aminek az egyik leghatékonyabb módja a kooperáció. Ennek elősegítésére hozták létre az Észak-atianti Együttműködési Tanácsot (NACC), amelyben a tagállamokon kívül az összes kelet- és közép-európai ország képviselve van. Ugyanezt a célt szolgálja a Partnerség a Békéért (PFP) program. Különleges helyet kapnak az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok, amelyeket a NATO szeretne minél jobb szinten tartani. Mindenképpen el akarja kerülni, hogy újra nyílt ellenségeskedéssé fajuljon közöttük a viszony, mert ez magában hordozza Moszkva „befeléfordulásának" veszélyét. Ha ez megtörténne, Oroszország izolálódna, viselkedése kiszámíthatatianná válna, ami a hidegháborús légkör viszszatérésével fenyegetne. Mindezeknek az erőfeszítéseknek az európai biztonság megszilárdítása a célja, mert a NATO-é és tagállamaié csak úgy lehet garantálva, ha Európában nyugalom van. Sajnos, van amikor a béke és a nyugalom érdekében háborúzni kell, így még az ezredfordulós Európában sem vesztettek érvényükből Carl von Clausewitz klaszszikusnak számító szavai, miszerint a háború a politika folytatása erőszakos eszközökkel. A washingtoni csúcstalálkozót beárnyékoló koszovói beavatkozás is olyan ár, melyet a NATO-nak saját biztonságáért, a kollektív biztonságért kell fizetnie. Oroszország szerint az új fegyverek bevetése után megnövekedett sugárzási aktivitást észleltek Koszovóban Radioaktív, de nem atomlövedékek MH-INFORMÁCIÓ Radioaktív fegyvereket vethet be Jugoszláviában a NATO. Ezt a feltételezést Ivanov orosz külügyminiszter kockáztatta meg. Moszkvai közlés szerint megnövekedett sugárzási aktivitást észleltek Koszovóban. A „radioaktív összetevőjű" új fegyver valószínűleg uránt is tartalmazó páncéltörő lövedék, amit először 1990-91-ben az öbölháborúban vetett be az amerikai és a brit hadsereg. Az „urán" és „radioaktivitás" szavak reflexszerűen az atomfegyverek fenyegető képét idézik fel. De ennek az új fegyvernek nincs köze OLVASÓI LEVÉL Baj van a demokráciával! Úgy tanultuk még a régi kapitalizmusban, hogy az ókori görögöknél teljes volt a demokrácia. A szabad polgárok az agórán szavazhattak fontos törvényekről. Akár száműzhettek is személyiségeket, ha azok vétettek a rend és a törvény ellen. A hivatalnokoknak fizetség nem járt. A szocialista rendszerben már árnyaltabban fogalmaztunk. „A görög demokráciában csak kevesekaz atombombához. Az urán kétféle változatban fordul elő a természetben: könnyebb, a 235 tömegszámú izotóp és a nehezebb, 238 tömegszámú izotóp. A természetes uránnak csak 0,72 százalékát teszi ki a könnyű izotóp. Az atomfegyverekhez nagy tisztaságú, közel 100 százalékban urán-235 tartalmú fémre van szükség, tehát meg kell változtatni a természetes izotóp-összetételt. Az urán könnyű izotópban való feldúsítását drága, soklépcsős műveletekkel végzik. A természetes uránból kivont urán-235 kerül a bombákba, és urán-238 marad vissza. Az új tüzérségi lövedék ezt nek adatott meg a teljes szabadság. Ugyanis a rabszolgák tömege, a jövevények, az idegenek korlátozva voltak jogaikban." 1989-ben megtörtént a „bársonyos forradalom", ami készületlenül ért bennünket. Nem éltettük, hogyan roppanhatott össze egyik napról a másikra a nagy szocialista világrendszer úgy, hogy a kezdeményezés is Keletről jöjjön, ami már a politológusoknak is sok volt. Azt hittük, könnyű lesz nekünk, mivel a - nyugati jólétet teremtő modellt csak át kell vennünk egy az egyben. A privatizáció során hazai ügyeskedőkre bíztuk vagyonunkat. Maradjon itthon a az ún. szegényített, kiürített, könynyű izotópot nem tartalmazó uránt hasznosítja. Nem a magfizikai jellemzőire építenek, egyszerűen annakvan szerepe, hogy az urán nagy sűrűségű anyag. A lövedék pusztító ereje függ a tömegtől, ezért használnak nehéz anyagokat. A különösen nagy átütőerejű, speciális, ún. kumulatív lövedékeknél a lövedék orr-része üreges, ezt bélelik ki nehézfémmel. A lövedékköpenyként használatos réz 8,96 gramm/köbcentiméter sűrűségéhez képest az uráné jóval nagyobb, 18,95 gramm köbcentiméterenként. Vannak sűrűbb anyagok is, de ezek nagyon tőke. A nyugati valuta pedig az olcsó munkaerő láttán kedvet kap, és gyökeret ereszt. Hát nem így történt. Az óvatoskodó dollár helyett ránk szabadult a kemény drog, a maffia, a bűnözés, a prostitúció. A meggazdagodásnak meg minden válfaját elsősorban az ügyeskedők gyakorolják. Közben megfeledkezünk arról, hogy a szociális segélyből tengődő tömegeknek munkát teremtsünk. Közgazdászaink kapkodhatják a fejüket. Miért nem jön a nyugati tőke? Merre vannak a piacok? Mégis miért akadozik minden? Mert nincsenek gondosan kimunkált törvényeink. Hézagosak drágák vagy nagyon ritkák, nagy sűrűségű pl. platina (21,4), az arany (19,3), az ozmium (22,6) vagy az indium (22,6). Az szól az urán mellett, hogy a hadiipar gyártási folyamatának melléktermékeként eleve rendelkezésre áll. Becslés szerint, az öbölháborúban 290 tonna szegényített urán szabadult fel az amerikai tankok és repülőgépek által kilőtt tankelhárító, páncéltörő lövedékekből. Azóta is fel-fellángol a vita a szegényített urán bevetésének esetleges következményeiről. Az amerikai katonákat mindenesetre utasították, kerüljék az urános lövedékkel kilőtt harckocsikat. és könnyen kijátszhatók. Jobban átgondolt adópolitika, ésszerű beruházások, a régiók fejlesztésének lehetőségei kellenek. Mindezeket látjuk és elmondjuk sokadszor. A Tisztelt Házban pedig a képviselő urak egynémelyike megállás nélkül pocskondiázza ellentáborát, s abban merül ki minden igyekezete, hogy a kormányon levő koalíciónak „keresztbe tegyen". Amíg végérvényesen el nem csitulnak a csatazajok, addig én, uraim, nem látok kivezető utat nehéz helyzetünkből. Szalay János Tornaija