Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-03 / 77. szám, szombat

POLITIKA UJ SZO 1999. ÁPRILIS 3. Milosevics és Rugova a szerb televízióban Belgrád/Brüsszel. Szlobo­dan Milosevics jugoszláv el­nök csütörtökön Belgrádban váratlanul találkozott Ibra­him Rugovával, a koszovói albánok vezetőjével. MTI-HÍR A szerb állami televízió olyan képe­ket sugárzott a találkozóról, ame­lyeken a tárgyalófelek mosolyog­tak. A képek alá mondott szöveg szerint a felek teljes egyöntetűség­gel nyilatkoztak a koszovói válság politikai megoldásának szükséges­ségéről. A tévé szerint Milosevics és Rugova „közös álláspontra helyez­kedett, kölcsönösen elkötelezték magukat a politikai folyamat mel­lett". A NATO-légitámadások meg­kezdése óta Rugova pristinai házá­ban a szerb rendőrség védőőrizet­ében volt. Javier Solana NATO-fő­titkár kételkedik abban hogy Rugova valóban szabadon mozog­hat. Rugova még a hét elején a Der Spiegel című német hírmagazinnak adott interjújában követelte, hogy hazájában a NATO a tömeggyilkos­ságok és az elűzetés megelőzése vé­gett vessen be szárazföldi erőket. „A NATO-nak most mindent egy lapra kell feltennie, és szükség ese­tén teljes megsemmisítéssel kell megfenyegetnie Szerbiát" - mond­ta az albán vezető. A Der Spiegel az interjút hétfőn készítette, egy nap­pal később már nem lehetett érint­kezésbe lépni Rugovával. Az albán vezető szerint Oroszország roppant kedvezőtlen befolyást gyakorolt a balkáni helyzetre azáltal, hogy fegyvereket juttatott a térségbe. Rugova úgy látja: a NATO destabili­zálásának nagyon örülnének az orosz szélsőséges erők. Szerb rend­őri források tegnap délután azt kö­zölték, hogy Rugova estig visszatér pristinai lakhelyére. Az AFP meg­próbálta telefonon hívni a politikus otthonát, de senki nem válaszolt. A helyszíni jelentések szerint Pris­tina teljesen elnéptelenedett, az al­bánok távoztak, a szerb erők fel­égették a várost, a pusztítást pedig a NATO-támadások számlájára ír­ják. Koszovóban elképesztő mére­teket öltött a menekültek hulláma, a szerb hatóságok az albánoktól el­veszik irataikat, hogy ne térhesse­nek vissza. Aki nem akar távozni, azt megölik, a holttesteket elégetik, így próbálva eltüntetni a „nyomo­kat". Egy olasz rádió tudósítója sze­rint hiábavalók a NATO légi csapá­sai, mert a szerbek kórházak udva­rán és sportstadionok alatt rejtették el a harckocsikat és a lőszert. A brit védelmi minisztérium közöl­te: bizonyítékok vannak arra, hogy Milosevic „államcsínyt" készít elő Montenegróban, a belgrádi veze­téssel szembeszegült Djukanovics elnök megbuktatása végett. Milo­sevics szerdán leváltotta a Monte­negróban állomásozó 2. jugoszláv hadsereg parancsnokát, és a helyé­re egyik hűséges szövetségesét ne­vezte ki. Hol vannak a koszovói férfiak? A menekülésre kényszerített ha­talmas tömeg lényegében csak nőkből, gyerekekből és idősek­ből áll - vetette fel mély aggoda­lommal Emma Bonino, az EU humanitárius ügyekkel foglalko­zó biztosa. Most ismét, akárcsak egykor Szrebrenica esetében, azt kutatjuk, hová lettek a férfi­ak és a 20-40 év közötti asszo­nyok? Európa nem feledheti, hogy a „Schindler listájára" em­lékeztető deportálásokat beszá­mítva is még legalább egymillió koszovói van a tartományban, sorsukról semmi hír- hangoztat­ta Emma Bonino, aki fegyveres védelmet kért a humanitárius segélyezéshez. Egyúttal bejelen­tette, hogy az EU külügyminisz­terei április 8-án Luxembourg­ban rendkívüli ülést tartanak, amelyen a koszovói helyzetet vitartják meg. A NATO lebombázta az egyik újvidéki hidat, mindkét irányban leállt a hajóforgalom Dunába rogyott újvidéki híd MTI-HIR Újvidék. A NATO légiereje meg­semmisítette a vajdasági tartomá­nyi székváros egyik Duna-hídját, személyi sérülés nem történt. Az Újvidék és elővárosa, Pétervárad közötti hidat, amelyen át vezet a régi belgrádi út, csütörtökön két ta­lálat érte. Az első rakéta feltehető­en célt téveszthetett, de a tíz per­cen belül becsapódó második már lerombolta a hidat. Az 1945-ben épített híd közel feküdt Újvidék bel­városához. A légnyomás kitörte a városközpontban, a sétálóutcán és folyóparton fekvő épületek ablaka­it, megrongálta a háztetőket. A la­kóépületek és az üzletek mellett megrongálódott a Vajdaság Múze­um, az újvidéki egyetem bölcsész­kara, s egy közeli általános iskola épülete is. Az elpusztult híd mellett két másik is összeköti Újvidéket és Péterváradot. Az áram- és telefon­szolgáltatás működik, Pétervárad azonban vízszolgáltatás nélkül ma­radt, mert a híd alatt húzódtak a vízcsövek. A híd lebombázása nyo­mán leállt a hajóforgalom. A kö­zép-európai országok számára a Duna fontos kereskedelmi útvo­nal, így a hosszabb fennakadás ko­moly veszteséget okozhat. hajlandó hadifogolykérdésként kezelni. Belgrád viszont hadbíró­ság elé kívánja állítani a foglyokat, a jugoszláv hadsereg vezérkará­nak egy tagja szerint „igen gyorsan ítélkeznek felettük", mivel hadiál­lapotvan. Szerinte a három katona börtönbüntetést kap, amelyet fel­függesztenek, mihelyt a stratégiai helyzet megengedi. MTI-HIR Belgrád. A szerb televízió bemu­tatta azt a három amerikai felderí­tőt, akiket szerdán fogtak el jugo­szláv területen". James Stone és Andrew Ramirez, nem hivatásos tisztek és Steven Gonzalez közka­tona a felvételen véres arccal és zúzódásokkal volt látható. Mind­hárman egy Németországban állo­másozó amerikai egység felderítői. Egy Macedóniában szolgálatot tel­jesítő amerikai tiszt viszont azt mondta, hogy macedón területen ejtették fogságba őket, öt kilomé­terre a szerb határtól. Más forrá­sok szerint az őrjárat útvonala olyan területen húzódik, amely­nek hovatartozása vitatott Jugo­szlávia és Macedónia között. Wa­shington szerint a katonák Mace­dónia területén estek fogságba, s tevékenységük nem kapcsolódik a Jugoszlávia elleni légitámadás­hoz. így nem tekinthetők hadifo­golynak, és követeli azonnali sza­badon engedésüket, az ügyet nem Lassan módosulhat az amerikai álláspont Független Koszovó? MTI-HÍR Washington. Amerikai sajtókörök úgy ítélik meg, hogy miután a hábo­rú és az „etnikai tisztogatás" beár­nyékolta a Rambouillet-ban kidol­gozott béketervet, az amerikai kor­mányzat másfajta megoldást igyek­szik találni. Egy amerikai kormány­zati illetékes azt mondta, hogy ha folytatódnak az atrocitások, az Egyesült Államok és szövetségesei felülvizsgálhatják eddigi álláspont­jukat,amely szerint ellenzik Koszo­vó függetlenné válását. Washing­tonban továbbra is úgy látják, hogy a függetíen Koszovó gazdasági szempontból nem lenne életképes, (ČTK/AP) de a szerb támadások folytatódása kiválthatja ezen álláspont megvál­toztatását. „Elérkezhet a pillanat, amikor már nem gondoljuk azt, hogy a koszovói albánok hajlandó­ak iennének Szerbián belül élni, még széles körű autonómia mellett sem" - fogalmazott a kormányzati tisztségviselő. Clinton elnök is arról beszélt, hogy Milosevics kockáztatja a Koszovóra támasztott szerb igény megalapo­zottságának nemzetközi elismert­ségét. Washington ugyanakkor szá­mos megfigyelő szerint tart attól, hogy egy „második albán állam" a terjeszkedő „Nagy-Albánia" gondo­latának tüzét szítaná. Solana: még hetekig tarthat a bombázás Az UCK fegyvereket kér A lebombázott híd alatt húzódott a vízvezeték. (TA SR/EPA) MTI-HIR Tirana. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) csütörtökön fel­szólította a NATO-t, hogy indítson szárazföldi hadműveletet Jugo­szlávia ellen, vagy szállítson fegy­vereket a Koszovó függetlenségé­ért küzdő szervezetnek. Jakup Krasnici, az UCK szóvivője Tiraná­ban tartott sajtóértekezletén elis­merte, hogy a szervezet har­cosainak helyzete a dél-szerbiai tartományban nagyon nehéz. Le­szögezte, hogy ennek ellenére az összes lehetséges módon folytat­ják a harcot. Kijelentette, hogy két választás maradt: a NATO vagy szárazföldi csapatokat vezényel Koszovóba, vagy felfegyverzi a Ko­szovói Felszabadítási Hadsereget. A Rambouillet-ben aláírt megálla­podásról szólva kifejtette: az egyezmény értelmét vesztette, te­kintettel a Koszovóban jelenleg fo­lyó eseményekre, illetve arra, hogy a dokumentumot csak az albánok küldöttsége írta alá. Javier Solana NATO-főtitkár teg­nap nem tudott pontos dátumot mondani, mikor fejeződhet be Ju­goszlávia bombázása, úgy vélte azonban, hogy a légi hadjárat még hetekig tarthat. „Inkább hetekben gondolkodhatunk, mint napok­ban" - vélte a főtitkár. A szövetséges erők még több bombázót vezényelnek a tér­ségbe (ČTK/AP) Csehország ellenkezik Prága. A NATO-ba nemrég bekerült Csehország ellenzi a jugoszláviai légitámadások ki­terjesztését. Ellenezzük a csa­pások kiterjesztését nem kato­nai célpontokra és nem ad­nánk beleegyezésünket példá­ul Belgrád bombázásához ­mondta Antonín Peltrám köz­lekedési minisztert. A szociál­demokrata kormány szerdán tanácskozott a válságról, a hír­adások szerint a vitában szóba került Csehország brüsszeli NATO-nagykövetének esetle­ges visszahívása is. (MTI) Agani és Haxhiu életben van Brüsszel. Amerikai diplomá­ciai és koszovói albán források szerdán egybehangzóan meg­erősítették, hogy életben van Fehmi Agani, Ibrahim Rugova koszovói albán „elnök" tanács­adója és Baton Haxhiu, a Koha Ditore című újság főszerkesz­tője. A két politikus halálhírét David Wilby, a NATO szóvivő­je még hétfőn jelentette be, megbízható forrásokra hivat­kozva. (MTI) Bezárt a magyar nagykövetség Budapest. Mintegy ötven szerb szerdán megtámadta a belgrádi magyar nagykövet­séget, bezúzták az épület ab­lakait és megfenyegették a nagykövetségen tartózkodó személyzetet. Ezután Buda­pest a külképviseleten techni­kai feladatok ellátására ott maradt két fős személyzetet hazarendelte, ezzel a belgrá­di magyar nagykövetség ápri-' lis l-jétől mindennemű tevé­kenységét szünetelteti. (MTI) Feszültség az olasz kormányban Róma. Az olasz kormányban növekszik a feszültség a jugo­szláviai katonai beavatkozás miatt. A marxisták és a zöl­dek aláírtak egy, a reform­kommunisták balszárnya ál­tal is helyeselt felhívást, a­mely azt követeli a kormány­tól, hogy legalább húsvétra harcoljon ki fegyvernyugvást. A kommunisták megvonják támogatásukat a kormánytól, ha nem tesz konkrét lépést a tűzszünet kieszközlésére, s ha nemleges választ kap, ak­kor politikailag el kell határo­lódnia a NATO-tól. (MTI) Még több lopakodó Washington. Az USA további 12 darab F-117-es lopakodó vadászbombázót vezényelt át a Jugoszláviába, s további egyet a múlt szombaton lezu­hant F-117es pótlására. A NATO cáfolta a belgrádi lég­védelem sikerekiről szóló je­lentéseket, szóvivője közölte: a NATO egyetlen vesztesége a szombaton lezuhant lopa­kodó volt. (MTI) Koszovói menekülők és belgrádi tüntetők, szerb célpontok és NATO-célpontok (TA SR/EPA-felvételek) Javier Solana kételkedik abban, hogy Rugova valóban szabadon mozoghat Az amerikai tiltakozás ellenére hadbíróság elé kerülnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom