Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-01 / 76. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 1 KOMMENTÁR Hátrányos halogatás SIDÓ H. ZOLTÁN A kormány tovább folytatja halogató politikáját. Tegnap kellett volna végre eldöntenie, hogy a behozatali vámpótlék bevezetésével vagy a hozzáadottérték-adó alsó kulcsának emelésével erősíti-e az állami költségvetés bevételét. Ehelyett a döntés immár ki tudja hányadik időpontját kitolták április 14-re. Az adókulcs 6-ról 10 százalékra történő emelése az Ivan Mikloš miniszterelnök-helyettes megbízásából működő elemzőcsoport számításai szerint közel 7 milliárd koronával növelné az államkassza nettó bevételét, a villamos energia átsorolása a 6 százalékos adókulcsból a 23 százalékosba további 900 millió korona többletbevételt eredményezne, végezetül a benzin, a gázolaj és a dohánytermékek fogyasztási adójának módosítása újabb 500 millió, esetleg egymilliárd korona pótlólagos bevételt jelenthet. A Szlovák Statisztikai Hivatal becslése szerint az adókulcs emelése és a többi tervezett intézkedés öszszességében 2,5-4 százalékponttal növeli az éves inflációt. Eugen Jurzyca neves közgazdász úgy vélekedik: az elkerülhetetlen áremelések két éven keresztül mintegy 5-10 százalékkal vetik vissza a polgárok életszínvonalát. A másik megoldás, azaz a behozatali vámpótlék bevezetése, mely 10 százalékos volna, éves szinten mindössze 3,4 milliárd korona többletbevételhez juttatná az államkasszát, ráadásul a vámpótlékot fokozatosan csökkenteni kellene, ha egyáltalán a Világkereskedelmi Szervezet engedi alkalmazását. A kormány gazdasági miniszterei kedden este az adókulcs emelése mellett tették le a garast, a tanácskozás idején a parlamentben tartózkodó Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter pedig közölte: alkalmazkodik a kormány döntéséhez. Akkor hát hol a bökkenő, miért e halogatás? A válasz a megzabolázhatatlan, a túlzott önbizalomtól sugárzó Demokratikus Baloldal Pártja magatartásában keresendő, mely párt a tényekkel dacolva a parlamentben egyelőre nem szavazná meg az adókulcs emelését. A további két hét tehát ahhoz kell, hogy meggyőzzék a valóságtól elrugaszkodott DBP-t. A halogatás ára viszont a növekvő bizonytalanság, a pénzpiac fokozódó idegessége és a kormány határozottságának, problémamegoldó képességének megkérdőjelezése.. JEGYZET Miénk itt a légtér HOLOP ZSOLT A parlament tegnap igyekezett állást foglalni a szlovák légtér és Koszovó összefüggésében, egy héttel azután, hogy a NATO megkezdte a bombázást és a szerbek minden állást elfoglaltak Koszovóban. Ha már egy hétig halasztódott a vita, és éppen az ellenzék miatt, aki indián mesék felolvasásával és más történetekkel hátráltatta a költségvetés elfogadását, minél később, annál jobb, minél roszszabb az országnak, annál jobb nekünk alapon, szóval eddig tartott az időhúzás, hogy ne jusson másra, és most pont ezt róják fel, a kígyó önfarkába harap és csodálkozva kémlel körül, támadó után kutatva. De ha már eddig halasztódott, egy napot várhatott volna, mert néhány felszólalás, mely aztán alaphangul szolgált, felettébb morbid április elsejei tréfaként fogható csak fel. Az ellenzéknek sikerült elérnie azt a szintet, hogy mint az óvodásoknak, úgy magyarázzák el nekik a nemzetközi helyzetet, amely fokozódik. A DSZM és az SZNP arra a sziklaszilárd és megdönthetetlen érvre épített, hogy a szerbek is szlávok (úgy mint a szlovákok, szemben az albánokkal, akik a legkevésbé sem), hogy a kirobbant válságban a jugoszláviai szlovák kisebbséghez tartozók élete is veszélybe került, s a légtér megnyitása eleve rossz döntés volt, mert a Dzurinda-kormány hozta. Az ellenzéknek ezért meg kellett hallgatnia, hogy a szlovének és a horvátok is szláv testvérek, akiket lebombáztak a szerbek, hogy egy szlávnak sincs „több" emberi joga, mint egy nem szlávnak, illetve a nem szlávnak is van, s hogy Milosevics őrült politikája miatt minden katonaköteles jugoszláviai szlovák kisebbségi fiatalember élete potenciálisan veszélyben van. A kormánypárti padsorokból még az is elhangzott, hogy Magyarországnak e szerint az ellenzéki okfejtés szerint Trianon után, 1918-ban ugyanolyan joga lett volna megvédeni területi integritását, mint most Milosevicsnek. Arról már nem is beszélve, hogy Szlovákia elszakadása sem ment volna olyan simán, mint amilyen simán ment, ha Klaus helyett Miloseviccsel kellett volna tárgyalnia Mečiarnak. Szóval szerb, horvát, szlovén, szlovák, magyar. Meg 600 ezer albán menekült. S a halottak, akik már nem tudnak elmenekülni. Ha az ellenzék szól, rögtön április elseje van, de a mai ülésen még több teret kellene neki hagyni az „önmegvalósításra". Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238310), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella-panoráma - (58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Harcolok az infláció ellen, eliszom minden pénzemet (Peter Gossányi karikatúrája) A Kelet-szlovákiai Vasmű túl van a nehezén, de átszervezés előtt áll Iűcsi, de fontos lépések a kassai vasműben A kassai óriásvállalat, a hazai ipar zászlóshajója nagy valószínűség szerint kint van a vízből, közvetlen elsüllyedés tehát jelenleg nem fenyeget. Gabriel Eichler, aki egyes források szerint szép summáért vállalta a nagytakarítást, egyelőre csak a portalanításnál tart, ám mosolygósabb, mint három hónappal ezelőtt, amikor munkába állt. JUHÁSZ KATALIN A vasmű-elnök kicsi, de fontos lépésekről számolt be legutóbbi sajtótájékoztatóján, nem felejtve el kihangsúlyozni, hogy gyors átszervezésre van szükség a vezetőség munkájában és a vállalat struktúrájában egyaránt. Az üzletkötés nem erős oldala a „top management" illetékeseinek, hiányzik a nyugati marketingesek dörzsöltsége, ezért a vasmű nehezen boldogul a külföldi piacon. Eichler és csapatának munkáját az első hónapokban olyan apróságok is hátráltatták, mint az irányítás alapját képező cash-flow kimutatás, melyet csak hosszas íróasztal-püfölést követően tudtak rendszeresíteni a vállalatnál. A lassú, keleties ügymenet bizonyítéka a sokat emlegetett luxuslimuzinok esete is, melyeket a vezetés szeretne eladni, viszont a mai napig különböző leányvállalatoknál vannak szétszórva, ahonnan képtelenség „bevonni" őket. Ennél sokkal fontosabb viszont, hogy az adósok lassan folyósítani kezdtek kisebb-nagyobb összegeket a vasműnek, így az ki tudta fizetni a szállítókat, van nyersanyag, lehet termelni. A korOLVASÓI LEVÉL Ne essünk túlzásba A Szlovák Televízió Pressclub című vitaműsorának vendége volt Csáky Pál. Az újságírók a kisebbségi nyelvhasználati törvényt érintő kérdéseket tettek fel miniszterelnök-helyettesünknek. Sajnálattal kell konstatálnom, hogy a műsor nemigen szolgálta az MKP koncepciójának alaposabb megismerését e tárgykörben. Csáky feltűnő módon kerülte a konkrét megfogalmazásokat. Egyetlen olyan kérdésre sem adott választ, amelyik azt firtatta, mánnyal egyelőre barátságos a vezetés viszonya, a külföldi bankokkal szintén, Eichler Bécsben négy hónapos haladékot kapott, azaz a pénzintézmények nem fordulnak bírósághoz, sőt a kamatok fizetésétől is megkímélik a vállalatot. Külföldi befektető ugyan még nincs, ám azt is pozitívumnak kell tekinteni, hogy egyáltalán folynak a tárgyalások, méghozzá több potenciális partnerrel. Ezek előbb feltérképeznek, számolnak, ellenőriznek, ami hónapokig is eltarthat. Két hónapon belül a Sparta Praha labdarúgócsapata is gazdára talál, nemrég maga Eichler nyugtatta meg a játékosokat. Mára már az összes leány-, fiók- és alvállalat helyzetét analizálták, és eldöntötték, melyiknek mi lesz a sorsa. A közeljövőben kineveznek egy alelnököt a vállalat restrukturalizálásának vezetésére. A vasmű tényA drága limuzinokon eddig még nem tudtak túladni. leges anyagi helyzetét feltérképező és a hitelező pénzintézmények számára jelentéseket készítő Pricewaterhouse Coopers nevű elismert könyvvizsgáló cég szakemberei nemrég, az eddigi számok ismeretében, prognosztizálásra is vállalkoztak. Eszerint idén a tavalyihoz képest hatszázalékos termelésnövekedés várható. Tavaly viszont tizenkét százalékkal termeltek kevesebbet, mint 1997-ben, tehát a vasmű megáll ugyan a lejtőn, ám felfelé még nem kapaszkodik. A „megállás" feltétele viszont egyebek közt az, hogy a termékek ne az eddigi módon, a Barkós cég közvetítésével kerüljenek eladásra. A Barkós 1997 óta gyakorlatilag önkényesen szabta meg a termékek külhoni árát, a vasműnek jelenleg 100 millió dollárral tartozik, szerződésszegés okán pedig 130 millió dollár kártérítést követel a kassai vállalattól. Az .utóbbi hónapokban több ehhez hasonló előnytelen szerződésre bukkantak a szakemberek, ezek tisztázása jogászok bevonásával folyik. Kiderült továbbá, hogy a kassai anyavállalat szinte egyáltalán nem ellenőrizte hat külföldön működő leányvállalatának anyagi ügyeit, mindenről az ügyvezető igazgatók döntöttek - gyakran helytelenül. Eichler fontosnak tartja egy, az alelnöki hatáskörrel egyenrangú, jogi ügyekben illetékes vezetőségi tag kinevezését. A Pricewater-house Coopers egyébként a továbbiakban is ellenőrizni kíván minden bevételt és kiadást a hitelezők nyugalmának érdekében. Abba is beleszólhatnak, mire használja fel a vállalat a nemrég kapott 50 millió dolláros kölcsönt. A leépítések következtében elbocsátott dolgozók száma a korábbiakban közölthöz képest nem változott: 1845, közülük sokan nyugdíjba vonulnak, illetve lejár a szerződésük a vállalattal. Csaknem biztos, hogy a korábbi években megszokott 13. és 14. fizetés idén elmarad. A vasmű 192 millió dolláros adóssághegyéből 120 milliónyit terveznek törleszteni ebben az évben. Ebből 23 milliót a vasmű elsődleges szállítója, a Trade Trans Rail, illetve nyersanyagellátója, a Trade Trans Import kap majd, mivel e cégek maguk is végveszélybe kerültek. Ha tönkremennek, veszélyben a vasmű nyersanyagellátása. Márpedig ez a megtépázott zászlóshajó nem kaphat több léket. TALLÓZÓ NOVÝ ČAS Somorján új zsaroló banda szeretne színre lépni - állítja a napilap. Jól tájékozott forrásra hivatkozva a lap azt írja, hogy egy somorjai kávéházban, amely azelőtt a Dunaszerdahelyen kivégzett Pápaybandának fizetett védelmi pénzt, már vasárnap este megjelent egy másik, helybeli csoport, és kijelentette, ezután nekik kell fizetni. Erről azonban tudomást szerzett a Pápay-klán két tagja, akik túlélték a Fontána bárbeli vérengzést - röviddel az álrendőrök érkezése előtt távoztak a vendéglőből. Ezek a keményfiúk állítólag brutálisan megverték az új pénzbeszedőket közvetlenül a „védelmezett" kávéházban. Egyiküknek súlyos sérülést okoztak, amellyel az egy pozsonyi kórházba került, a rendőrségen azonban eddig senki nem tett feljelentést. PRÁCA A Szlovák Televízió kidolgozta a tévéhasználati, ún. koncessziós illetékről szóló törvénytervezetét, amelyet a közeljövőben a parlamenti bizottságoknak is meg kell vitatniuk. Ľuboš Jariabek, a televízió kereskedelmi igazgatója a lapnak adott interjúban kifejti: az új törvény egyáltalán nem növelné a koncessziós illeték összegét, egyedüli célja, hogy azokat is rákényszerítse az illeték befizetésére, akik eddig ezt nem tették. Alapvetően abban változnék a módszer, hogy az állampolgárnak kellene bizonyítania, hogy nincs tévé-, illetve rádiókészüléke, és nem a közszolgálati intézménynek kellene ez után kutatnia. PRAVDA A versenypályázatok manipulálása és jogköri visszaélés miau emeltek vádat az egyik - a nyomozásra hivatkozva egyelőre meg nem nevezett - dél-szlovákiai járási adóhivatal igazgatója ellen. A botrány azzal kezdődött, hogy a G. vállalat 2,5 milliós tartozást • halmozott fel be nem fizetett adó formájában. Mivel a vállalat nem tett eleget a befizetési felszólításnak, elrendelték ingatlan vagyonának elárverezését. Hivatalos becslések szerint a szóban forgó vagyon értéke 25 millió korona. Az árverés sikertelen volt, mivel senki nem tette le a 12 milliós biztosítékot. Ezt követően az adóhivatal értékelte a benyújtott pályázatokat, és felállította a jelentkezők sorrendjét: az R. vállalat 18 millió, a H. vállalat több mint 15 millió, az O. vállalat pedig 12,5 millió koronát ígért az ingatlanért. Miután az első vállalat viszszalépett, a hivatal a H. vállalatnak ajánlotta fel a megvétel lehetőségét. Mivel azonban ez a vállalat a megszabott időn belül nem fizette ki a vételárat, új pályázatot kellett kiírni, erről azonban a harmadik vállalatot nem tájékoztatták. Ellenkezőleg, az adóhivata

>en igazgatója a vállalat igazgatójáénak azt állította, hogy az ingatlant 1 a második vállalat már megvásárolta, s ezzel kijátszotta a harmadik vállalatot. Végül a vásárt a H. vállalattal kötötte meg, de már csak 13 millió koronáért. meddig terjedne a kétnyelvűség az állami hivatalokban. A nézőben nem alakult ki kép a nyelvtörvénnyel kapcsolatos elvárásait illetően. Nem elfogadható az érvelés, hogy konkrétumokról nem nyilatkozhat, mivel még nem készült el a kormánytervezet. A szlovákiai magyar választópolgár tudni akarja, milyen célokkal ülnek tárgyalóasztalhoz politikai képviselőik. Ugyanis nagyon pontosan meghatározott célkitűzések nélkül szó sem lehet eredményes érdekképviseletről. Hogyan ítéljük meg politikusaink munkáját, ha arról sem tájékoztatnak, hogy a kisebbségvédelem egyes területein milyen célokat követnek. Csáky Pál nem volt meggyőző. Olyan politikus benyomását keltette, akinek nincs egyértelmű és határozott álláspontja a nyelvtörvénnyel kapcsolatos igényeinkről. Ez meglehetősen váraüanul ért, hiszen annak idején a Magyar koalíció a kisebbségi nyelvtörvény paragrafizált változatát is kidolgozta. Kitűnt, kormánytisztviselőink bármilyen kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadását sikerként tüntethetnék fel. Elvégre nem vallhatnak kudarcot azok, akik nem tűznek ki maguk elé konkrétan megfogalmazott célt vagy túl alacsonyra teszik a mércét. Csáky Pál arra a kérdésre, hogyan fogalmazná meg a lehető legrövidebben alapelvünket a kétnyelvű közegben folytatott hivatali ügyfélszolgálattal kapcsolatban, döbbenetes választ adott. Szerinte minden hivatalban ! alkalmazni kellene egy mindkét nyelvet bíró személyt. Az ilyen el - I várás már „a túlzó követelések ne- i továbbja". „A mércének ilyen magasra állítása után" joggal lehetünk hálásak Dzurinda kormányfőnek, aki leszögezte, a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvény a jelenleg érvényes állapotokat fogja rögzíteni. Pedig róla elmondhatjuk, hogy nem szenved beteges nagylelkűségben, amikor a nemzetiségek jogos elvárásainak törvényes biztosításáról van szó. Együd László Feled