Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-06 / 54. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 6. VENDÉGKOMMENTÁR Karitatív vállalkozás menteni a helyzetet, mondván: „Ha valaki melldöngetve hangoztatja, hogy a mi emberünk, s hogy a kormányt támogatja, az még nem jelenti, hogy ez így is van." Majský a kormány számára persona non grata lehet. Egyébként már régóta ezt a szerepet játssza. A PEP-nek és a parlament padjában ülő szőke barátnőjének hála, ismét felvirradt a napja. Ezért aztán a kormányalakításkor megengedhette magának azt a luxust, hogy egy újságírót azzal utasított vissza: „Nem érek rá, éjjel-nappal kormányt alakítok." S miután fölállította a kormányt, elrohant Vladimír Poórhoz, akinek politikai védőszentjei elvesztették a választást, hogy újraosszák a területeket: neked a nagyszombati autógyár, nekem a Nafta. Ha ennek a kormánynak valamire nincs szüksége, az éppen az olyan vállalkozó, akinek fontosabb a kormánynyal való kapcsolat a jól menő vállalkozásnál. A szerző a Domino fórum munkatársa. A piacgazdaság alapja a nyereség. Jozef Majský vállalkozó ezzel szemben azt állítja, a Nafta Gbely részvényeit más céllal szerezte meg: ő a kormánynak akar segíteni. Mosolyogva igyekezte meggyőzni a tévénézőket, hogy mindnyájunk boldogulása érdekében „vágta fejszéjét ebbe a nagy fába". Ha egy olyan vállalkozó, akinek több cége is csődbe megy, állítja azt, hogy neki teljesen mindegy, Gbelyben mekkora a befolyása, akkor nem hihetünk neki, legyünk bármilyen jó szándékúak is. Azzal a kijelentésével pedig, hogy a Gbelyben szerzett befolyásával csak a kormánynak akart segíteni, éppen a kormánynak ártott a legtöbbet. Az a cég, amelyre a legjobban figyelünk, amelyet a Mečiar-klán juttatott politikai döntéssel ismeretíenek kezére, váradanul, a Vladimír Poórral való megegyezés után olyan ember kezébe került, aki azt állítja magáról, jó vállalkozó, s hogy a mi emberünk. A belügyminiszter kénytelen volt nem kifejezetten a diplomataszótárból vett kifejezéssel KOMMENTÁR Farkas a bárány MALINÁK ISTVÁN Nincs hová hátrálni, mondta Farkas Pál, amikor megindokolta, miért elfogadhatatían az MKP számára a kisebbségi kultúrákra szánt félszáz millió, s hogy a magyarok az ilyen költségvetést nem tudják megszavazni. Több szlovák médiumban lett ezért Farkas Pál fekete bárány, pedig nem ő mondta ezt ki először, s nem utoljára. Az össznépi koldusszolidaritásra buzdító kollégák naiv háborgása érthető, hiszen érvelésükből nyilvánvaló: sejtelmük sincs arról, milyen helyzetbe kerültek a kisebbségi kulturális intézmények. Kňažko miniszter úrról az effajta dilettantizmus aligha feltételezhető, ezért az ő véleményét Farkasról mindenképpen célzatosnak kell tekinteni, többet sejtet a tárca és a büdzsé védelmezésénél. De nem is ez a legfontosabb az ügyben, hanem az a félmondat, hogy már nincs hová hátrálni. Ez akkor válik különösen igazzá, ha a kormánykoalíción belüli erőviszonyok átrendeződését figyeljük. Ami eddig suba alatt folyt, most leplezeden politikai szándék lett; az MKP elveszti a kormánykoalíción belüli, eddig is gyengécske - jobb kifejezés híján - hátországát. Nem szorul magyarázatra az MKP esete a baloldallal. A szervezetileg erős DBP és a szervezetileg gyenge PEP összeborulásának logikus eredménye lehet az összeolvadás, ami a feltételeket tekintve a PEP szempontjából inkább beolvadás. Erős baloldali centrum alakul ki, 23 +13 mandátummal, Schuster államfővé választása esetén a 3 legfontosabb alkotmányos tisztség közül kettővel, amit még a fontos miniszteri, államtitkári posztok is megtámogatnak. Valószínűsíthető, hogy e balos központ szívó hatása a fellazult SZDK-t is eléri, a szocdemekhez és zöldekhez mindig is ez az értékrend állt közelebb. Egy erősen balra billenő, a gazdaságban is inkább a kollektivizmus és a központi irányítás elemei felé hajló koalícióban a kisebbségi érdekérvényesítés esélyei csökkennek. Ez a veszély akkor nem volna reális, ha az SZDK egységes, erős jobboldali párt volna. De nem az. Hogy mivé lesz, az majd a KDM kongresszusán kiderül. Viszont tény, hogy az anyapártokkal és különösen a saját kereszténydemokratáival is hadakozó Dzurinda már nemegyszer volt kénytelen a DBP támogatására hagyatkozni. Nagy árat fizethet(ünk) érte. szlovAkiai maoyar napilap Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238310), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. -Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk - Állítólag demokrata államfőjelöltet keresnek... (Peter Gossányi rajza) TALLÓZÓ PRAVDA „Múltam legalább olyan tiszta, mint azoké, akik most kiabálnak" - nyilatkozta Peter Magvaši a lapnak. A munkaügyi tárca vezetője nem cáfolta, hogy 1989 előtt valóban kapcsolatban állt az állambiztonsági szervekkel, de „ezt akkor törvény írta elő", mint általában a külföldre sokat utazó gazdasági szakembereknek. Magvaši egy fegyvergyártó cég magas beosztású alkalmazottja volt, így államtitkokról is tudhatott. „Ebbe a munkakörbe hiába próbál valaki besúgói tevékenységet belemagyarázni: bárkinek nyugodtan a szemébe tudok nézni" - szögezte le Magvaši. A miniszter novemberben még március végére ígérte a munkanélküliség csökkenését, most elismerte, hogy „bizonyos külső tényezők" miatt valószínűleg nem tudja teljesíteni ígéretét. Több elfogadhatatlan jelölt miatt nem tudják megválasztani az Általános Egészségbiztosító új igazgatótanácsát Makacskodnak a munkáltatók A közszolgálati Altalános Egészségbiztosító tevékenységéért nem csupán az igazgató, hanem az állam, a biztosítottak és a munkáltatók képviselőiből álló igazgatótanács is felel. PÉTERFI SZONYA Pontosabban: felelne - ha volna ilyen szerv. De nincs, mégpedig néhány hónapja. Több próbálkozás után sem sikerült megválasztani az új tagokat, mert olyan személyeket is javasoltak, akiket a parlament nem fogad(hat)ott el. A legnagyobb gondot a munkáltatók szövetségének jelöhjei okozzák. Amikor a parlament koalíciós képviselői felrótták kissé „sáros" múltjukat, a munkáltatók annyira megsértődtek, hogy - felrúgva a szociális békét - felfüggesztették az érdekegyeztető tárgyalásokat is. És hangos méltatlankodásba fogtak jogsértésről meg állami dirigizmusról papolva. Kinyilvánították: vagy elfogadják az általuk ajánlott személyeket, vagy nem lesz a biztosítónak működőképes igazgatótanácsa! A parlament egészségügyi bizottságának kormánypárti tagjai azonban hajthatatlanok. Mégpedig azért, mert a kifogásolt személyek bizonyíthatóan visszaéltek tisztségükkel. Például F. B. aki most is a tiltakozó szövetség tisztségviselője - azonkívül, hogy a polgári hivatása mellett végzettekért négy év alatt 750 ezer korona jutalmat zsebelt be, tagja volt (egyidejűleg és törvényellenesen) egy másik egészségbiztosító igazgatótanácsának is. M. K. az előző megbízatási időszakban ugyancsak több százezer koronával lett gazdagabb, s egyidejűleg szintén egy másik biztosító érdekeit is védte. Š. T. a „megérdemelt" munkáért (havi egy ülésért) járó anyagiak mellett megbízást kapott egy épület 90 millió koronába kerülő felújítására, persze versenytárgyalás nélkül. A parlamenti bizottság elutasította dr. M. B kórházigazgató jelölését is. Ő sem mondott le az anyagi javakról, holott az Általános EgészA kifogásolt személyek bizonyíthatóan visszaéltek tisztségükkel. ségbiztosító több mint 2 milliárd korona adósságot halmozott fel. Bár igaz, hogy a többi egészségbiztosító anyagi helyzete sem jobb, azokban legalább kevesebb pénzt osztottak el egymás között. A közszolgálati biztosító a tanácstagok jóváhagyásával egyebekben is remekelt. Négy év alatt mestere lett az ingatlanvásárlásnak, épületek felújítására legalább 2 milliárd koronát fordított, holott ebből a pénzből akár az alapellátás számláit is rendezhették volna. Csoda, hogy a parlamenti bizottság megkérdőjelezi az újrajelöltek megbízhatóságát? A munkáltatók szövetségének vezetői ezekről a megállapításokról persze mélyen hallgatnak, s nem hozzák nyilvánosságra azt sem, hogy a várható elutasításról tudomásuk volt. Hiszen egyik jelöltjük (volt igazgatótanácsi tag, a turócszentmártoni kórház igazgatója) épp a munkáltatók szövetsége nevében vett részt az egyeztetéseken, és szemébe mondták a kifogásokat. A kérdés már csak az: mi lehet az oka, hogy mindezek dacára a vétkesek a szövetség bizalmát élvezik? Feljelentgetésekkel „védekezik" a parlamenti képviselői mandátum mögé bújt volt titkosszolgálati vezető Lexa ellenlépései, avagy az üvöltő egér SOKI TIBOR El tudják képzelni, hogy egy egér vérfagyasztó cincogással a macskára veti magát? Merthogy ilyesmi történt Pozsonyban. Ivan Lexa, a titkosszolgálat korábbi igazgatója feljelentette utódját, Vladimír Mitrót. Nem is akármikor, hiszen Lexát lassan becserkészték, akár a macska leendő áldozatát. Nem volt nehéz, mert - ki tudja, miért - a volt SZISZ-főnök nem sokat törődött azzal, hogy eltüntesse maga után a nyomokat. Talán azért, mert maga is elhitte, hogy a törvények felett áll vagy azért, mert nem hitte, hogy Vladimír Mečiaron kívül más is alakíthat kormányt. Vagy egyszerűen dilettáns módjára viselkedett. Most mindenesetre elegendő bizonyíték gyűlt össze ahhoz, hogy a parlament mandátumvizsgáló és meneteimi bizottsága elővegye ügyét. Márpedig ha megfosztják OLVASÓI LEVÉL Színvonalas előadás-sorozat Februárban a Karvai Kertészeti Szakközépiskola és Mezőgazdasági Szaktanintézet diákjai színvonalas előadás-sorozat részesei lehettek. Az előadásokon a növényvédelem biológiai módjairól esett szó. Az érettségi vizsgára váró tanulók nagy érdeklődéssel követték a Bio-Tomal Kft. mentelmi jogától, és vizsgálat indulhat ellene, alaposan megütheti a bokáját. Mint arra Bárdos Gyula, a bizottság tagja is rámutatott, nem véleüen, hogy Lexa pont úgy került a parlamentbe, ahogy került. Pótképviselőként Mečiar helyére. Akkoriban azt is emlegették, hogy Lexa kényszerítette a DSZM vezérét, adja át neki mandátumát. Mečiar kétszeres amnesztiája is magáért beszél. De ha elfelejtettük volna is az elmúlt négy évet, akad még mindig elég dolog, ami felfrissítheti emlékezetünket. Elvégre a Twist rádió által leadott hanganyag is meggyőzőnek tűnt. És mit csinált erre Lexa? Egy nappal azután, hogy az említett felvételt közzétette a rádió, levelet küldött a legfőbb ügyésznek, leírva, hogy egy rablás zsákmánya, 2 millió korona Ladislav Pittner belügyminiszter egyik fiának lakásában található. Talán úgy gondolta: legjobb véképviselőjének, Tomašek Zoltánnak érdekes és szakmai szempontból értékes előadásait. Az előadó szellemes megjegyzéseivel, fiatalos temperamentumával tette színessé és érthetővé az egyébként bonyolult tudományos témát. A mezőgazdasági növények biológi védelme azt jelenti, hogy élő szervezetet használunk fel egy másik élő szervezet ellen, miközben a hasznos megőrzi szaporodóképességét. A biológiai módszernek sok előnye van a vegyi bedekezés a támadás. Ha valóban kiépített egy ámyék-titkosszolgálatot - márpedig erre egyre több jel utal akkor talán arra is képes lett volna, hogy a pénzt tényleg becsempéssze a lakásba, és csupán a razzia időpontját kellett volna megtudnia. Csakhogy az egésznek volt egy kis szépséghibája. Sokban emlékeztetett ifj. Michal Kováč ügyére. Amikor ifj. Kováčot elrabolták, a köztársasági elnököt akarták lejáratni. Klasszikus eset. Mivel id. Kováčot közvetlenül nem tudták megtámadni, a fián keresztül intéztek ellene rohamot. Most sem kétséges, hogy ki ellen indult a támadás, hiszen a közeljövőben Ladislav Pittner belügyminiszter lesz a SZISZ egykori igazgatójának egyik „ellenfele". Lexa talán úgy gondolta, ha megingatja a belügy fejét, leállhat az igazságszolgáltatás gépezete. Aztán nem történt semmi. De Lexa nem adta fel. Inavatkozással szemben (nem szennyezi a környezetet, nem veszélyezteti a hasznos állatfajokat), de sok munkát igényel, lassan és hosszú ideig hat. A biológiai növényvédelem feladata a jövőben is a növényi kártevők ellenségeinek védelme lesz. Sokat hallhattunk a rovarok káros és hasznos tevékenységéről is. Pontosan megtudhattuk, hogy melyik rovarnak melyik a természetes ellensége, és milyen módon pusztítja el az egyik a másikat. A rovarok annak ellenére, hogy az kább nekirontott a kormánynak. Bejelentette, hogy a kabinet tagjainak egyhatoda volt ŠtB-s ügynök. És ezt éppen ő mondja,_ akinek vezetése alatt nem kevés ŠtB-s „szakember' teljesített szolgálatot a SZISZ-ben. Ráadásul ténylegesen a rossz emlékű kommunista titkosszolgálat eszközeit alkalmazva. Aki nem hiszi, beleolvashat a titkosszolgálat elmúlt négy évéről szóló jelentésbe, amelynek egyes részeit az új igazgató, Vladimír Mitro nyilvánosságra hozta. Ezért Lexa fel is jelentette. Ám ezt is meglehetősen dilettáns módon tette, hiszen állítása szerint Mitro azzal, hogy a dokumentum egyes részeit a nyilvánosság elé tárta, visszaélt jogkörével. Azzal, hogy nem a jelentést támadta, Lexa valójában elismerte, hogy a dokumentum minden mondata igaz. így pedig újabb bizonyítékot adott azok kezébe, akik mentelmi jogáról döntenek. emberek többségében ellenérzést váltanak ki, a bemutatott diafilmek révén szinte mindenkit ámulatba ejtettek. Csodálatos volt, ahogy a kockák megörökítették az állatkák rövid életének fontosabb mozzanatait. Sok olyan új módszerről hallottunk, amelynek a jövő kertészei számára (azok számára, akik ott ültek és hallgatták a szakember tanácsait) már megszokottá és mindennapossá kellene válniuk. Jóba Erzsébet az iskola tanulója