Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-05 / 53. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 662. PoLiTika - hiRdetés 5 9 CÉDULAJEGYZET Szabó Ottó kiállításának megnyitója Rozsnyó. Ma 15.30-kor nyitják meg Szabó Ottó „Sok ember van, ki érzéketlen, mint én..." című kiállítását a Rozsnyói Galériában (Bányászok tere). A kiállítás március 31-ig te­kinthető meg. (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Hat szerep keres egy szerzőt 19 KIS SZÍNPAD: Marcus Aurelius a Garamnál 19 a ha SZÍNHÁZ: A hóban 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Tom Sawyer kalandjai 10 GYŐR NEMZETI SZÍNHÁZ - NAGYSZÍNHÁZ: Az ügynök halála 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Vízhordó (am.) 17,19,20.45 OBZOR: Az adósságok ideje (am.) 15.30,18,20.30 MLADOSŤ: Erzsébet királynő (am.) 15.15 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Pokoli szerencse (cseh) 16 Sekalnak meg kell halnia (cseh-szlov.-Iengy.-fr.) 18.30,20.30 Lolita (am.) 17.30 Ha eljön Joe Black (am.) 16.30, 19.30 Iván gyermekkora (szovjet) 20 Méhek völgye 19.30 KASSA DRUŽBA - A vízhordó (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA - Sziki­szökevény (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL - Pokoli szerencse (cseh) 16 A vízhordó (am.) 18, 20 ÚSMEV - Ha eljön Joe Black (am.) 16,19.15 IMPULZ-A szerelem lángjai (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Egy bogár élete (am.) 16, 18 GALÁNTA - VMK: A tó királynője (cseh) 15,17.30 VÁGSELLYE - VMK: X-akták (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Ronin (am.) 17, 19.15 LÉVA - JUNIOR: Keresd a nőt (am.) 16.30 A vasálarcos 19 SLOVAN: Copland (am.) 19 LOSONC ­APOLLO: Egy bogár élete (am.) 17, 19 ZSELÍZ - SZPUTNYIK: Mulan (am.) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: X-akták (am.) 18 GYŐR CINEMA CITY - GYŐR PLAZA 6:3, avagy Játszd űjra Tutti (magy.) 16, 18 Good Will Hunting (am.) 17.15, 19.45, 22.15 Vámpírok (am.) 14.45,17.15,19.45,22.15 Szerelmes Shakes­peare (am.) 14.45, 17.15, 19.45, 22.15 LLYOD: Apád-anyád idejöjjön (am.) 18, 20 RÁBA: A katona (am.) 15.30,17.45, 20 RÁBA EURÓPA: Ámbár tanár úr (magy.) 17.30, 19.30 MISKOLC BÉKE: Rémségek könyve (am.) 15. 30, 20 Jó Will Hunting (am.) 17.45 HEVESY: Kalózok (magy.) 17 Gengszterfilm (magy.) 19, 20.45 Korosztályos könyv Hétvége a rádióban DUSZA ISTVÁN (Anekdota és tragédia) Mi más juthatott volna eszembe Dr. Kiss László orvosíró Viagra, az ezred­vég gyógyszere című soha aktuá­lisabb' könyvecskéjét elolvasva, mint a rozsnyói múzeumban lát­ható Paczka Ferenc-festmény, az Attila halála. A képen egy férfi véresen fekszik az ágyon, s mel­lette egy megrémült fiatal nő áll. A nagy hun hadvezér titokzatos halálával kapcsolatosan egy het­venen túli öregembemek, akinek diákkoromban egy-egy nyári munka során segédmunkásként ebben az esetben is értedenkedő munkatársa voltam, mindunta­lan az jutott eszébe, hogy bárcsak egy fiatal nővel töltött éjszaka után halna meg. Azt azért hozzá­fűzte: ez a vágya csak akkoriban, hetvenedik születésnapja után kezdett felerősödni. Nem részle­tezem az okát, ki-ki gondoljon azt, amit akar. Ez a vágya, ha még élne, mostanában könnyen telje­sülhetne. Elég lenne beszereznie a Viagrát, amely vérmes termé­szetű öregemberek és szívbeteg férfiak halálát is okozta már. Miért írom le mindezt? Mert Dr. Kiss Lászlónak a Nap Kiadónál megjelent zsebkönyve elsősor­ban a Viagra túlzott szedésének a veszélyeire figyelmeztet. Az elő­nyeire aligha kell nagyon, hiszen mindazokat a nők kínálják a férfi­aknak és fordítva. Ennyit a köny­vecske témájáról, a részleteket megismerhetik, ha elolvassák. Sokkal fontosabb azonban, hogy sabb politikai eseményével fog­lalkozunk. Vasárnap reggelen­ként folytatásos regényt köz­lünk - ezúttal Grendel Lajos Galeri című regényének rádió­változatát hallhatják. Ezentúl tíz perccel hosszabb lesz egyhá­zi magazinunk, a Világosság; a kilenc órakor kezdődő műsor­ban Pohóczky Béla serkei lelki­pásztor igehirdetése hangzik el, beszámolunk a FIRESZ Jókán megtartott téli táboráról, és szó lesz a bibliaszeretetről. Századok zenéje szól tíz óráig. Ekkor hírek következnek, ifjú­sági magazinunk, a Randevú pedig a megszokottól öt perccel később jelentkezik. A műsor tartalmából: Megkérdeztük ­Ki az az irodalmár?; a világhírű tenor, Lucciano Pavarotti a ma­gyar popénekesnővel, Pap Ritá­val énekel duettet; Meződy Jó­zsef a legendás Apostol együt­tes újrakezdéséről beszél; Az éterízesítő ezúttal Csenger Fe­renc lesz. 14 óra 5 perckor nyelvművelő műsorunk, az Anyanyelvünk hallható. A nyugdíjasok műso­rának szerkesztője az érsekúj­vári kórház geriátriai osztályá­ra látogatott. Az Őszidő tizenöt órától hallható. Böjti szoká­sokat elevenítünk fel Nyitra­gerencsérről és a Bodrogközből Hazai tájakon című néprajzi összeállításunkban 15.30-kor. Hallgatóinkat köszöntjük a Kö­szöntőben, amely 17.45-ig tart, majd adászárásig hírösszefogla­lót hallanak. (r) Alemayehu Sara, a pozsonyi Duna utcai magyar gimnázium harma­dikos növendéke a kémiai olimpia országos döntőjén első helyezést nyert, maga mögé utasítva 24 versenytársát. Igy a tavalyi évhez ha­sonlóan ismét magyar diáklány lesz abban a csapatban, amely Szlo­vákiát képviseli az ifjúsági kémiai világversenyen. A rendezvény hely­színe ezúttal a thaiföldi Bangkok. (Dömötör Ede felvétele) Fogarasi Gergely huszonegy éves. Színházelméletet tanul és filmrendezőnek készül MŰSORAJÁNLÓ Hosszú idő után szombaton és vasárnap ismét reggel nyolc órától közvetítjük adásunkat, amely a Hétről hétre című pub­licisztikai magazinnal indul. A Csemadok fennállásának ötve­nedik évfordulója alkalmából a szövetség egykori és mai veze­tőivel beszélget a stúdióban a műsor szerkesztője, Agócs Va­léria. Hazai tükör a címe annak a félórás riportműsornak, ame­lyet ezentúl szombatonként 11.30-tól sugárzunk, és amely az önkormányzatok gondjaival foglalkozik. Á déli hírek után Nótacsokor következik. A 13­tól 14 óráig tartó kabaréműsor­ban a Marosvásárhelyi Rádió tavalyi szilveszteri műsorából közvetítünk válogatást. A ko­molyzenei fejtörő 14.05-kor je­lentkezik, utána a Slágermúze­umban régi slágerek csendül­nek fel. A 15 órakor kezdődő Irodalmi mozaikban a száz éve született Kodolányi Jánosra emlékezünk. Szó lesz Márai Sándorról is, akiről Kassán Kováts Miklós történész tartott előadást. Zenei újdonságokkal szolgálunk 15.30-kor - ezúttal George Michael felvételeiből hallanak néhányat. A Köszöntő és a hírösszefoglaló után tizen­nyolc órakor búcsúzunk hallga­tóinktól. Vasárnap reggel ugyancsak nyolc órakor indul adásunk, a hírek után sport, öt percben. Ezt követően a hét legfonto­Az ablak, amelyet kinyitottak Kiss László körzeti orvos, tudo­mányos ismeretterjesztő és orvostörténész ismét széles mű­velődéstörténeti keretbe ágyazta mindazt, amit a Viagra kapcsán sokakkal közölni akart. Nem va­lamifajta használati utasítást adott a rászorultak kezébe, ha­nem tudással, ismeretekkel látta el őket.* A „kék gyémántnak" be­cézett tablettáról sem úgy írt, mint aki lebeszélni vagy rábe­szélni akarná a rászoruló pácien­seket. Felnőtteknek ajánlja a könyvét, felnőtteknek, akik tisz­tában vannak lelki és testi lehető­ségeik határaival. Az sem mellé­kes szempont, hogy orvostör­ténészként nemrég védte meg kandidátusi értekezését a Szlo­vák Tudományos Akadémia Tör­ténettudományi Intézetében. Öröm, hogy ismét mi lettünk gazdagabbak általa is. Két filmben is feltűnt az idei szemlén. Koltai Ró­bert vígjátékában, az Ám­bár tanár úrban és Jancsó Miklós Nekem lámpást adott az Úr Pesten című lá­tomásában. Most ő is ren­dezni fog. Három Mándy­novella alapján egy har­mincperces kisjátékfilmet. SZABÓ G. LÁSZLÓ Két főiskolát is elkezdett. Járt a színművészetire, és járt a képző­művészetire is." Mindkettőt ott­hagyta. Most másodéves egyete­mista. Színházelméletet tanul az ELTÉ-n. „Kiábrándultam az itthoni mű­vészeti főiskolákból. Régi a rendszer, amelyben működnek. Elavult a szerekezet. Tíz-tizenöt éves a lemaradásuk a világtól. Amikor kiléptem a színművé­szeti vagy a képzőművészeti ka­puján, mindig az volt az érzé­sem, hogy annak, amit bent csi­nálunk, semmi köze ahhoz, ami kint zajlik. így pedig nehéz a ta­nulás. Éltem egy ideig Angliá­ban; ott másfajta szemléletet kaptam. Ott jöttem rá, hogy a vi­lág nem egészen úgy működik, mint ahogy azt nálunk tanítják. Kint sokkal szabadabb, képléke­nyebb a művészeti oktatás. Ná­lunk poros. Archaikus. Nem va­gyok én lusta, elkényeztetett ember, most is tanulok. Szín­házelméletet, levelező tagoza­ton. Nekem is szükségem van klasszikus tudásra, csak ezt a művészeti főiskolákon nem kap­tam meg. Az egyetem mellett természetesen van másféle el­foglaltságom is. Festek. Forga­tókönyveket írok. Nyáron szín­házat rendezek." Színészként a rádióban kezdett. Ezt követte a szinkron, majd a színpad. Szerepelt a Vígszín­házban, a Pestiben, a Radnóti­ban. Hívták alternatív társula­tokhoz is. Fellépett a Szkéné, az Egyetemi Színpad, a Pinceszín­ház és a MU színpadán. Mindig A Magyar Adás kétnapi kínálatából válogathatnak Pénzt is kapott a filmhez ott, ahol valami újat kapott. Leg­frissebb élménye a Jancsó-film. „Nem tudom, hogyan, egyszer­csak ott álltam a kamera előtt. Nyilván tetszett a figurám. Jancsónál nincsenek szerepek. Illetve te magad vagy a szerep. Hihetetlen hangulatban dolgo­zik. Miki bácsi mellett mindenki felszabadult. Talán mert erőt és biztonságot sugároz. Nála a szí­nész önként adja a maximumot, és nem azért, mert kiverik belő­le. Instrukció nincs. Elkezdi az ember a szövegét, improvizál hozzá, és már megy is a megta­lált úton. Kap egy lehetőséget, és biztos kézzel vezetik." Mándyval, pontosabban az írá­saival, még gyerekként találko­zott. Ifjúsági rádiójátékainak, a (Oláh Csaba felvétele) Csutak-sorozatnak szinte állan­dó szereplője volt. „Szerencsésnek mondhatom magam, hogy játszhattam ezek­ben a hangjátékaiban. Már ak­„Ezt én írtam, én ön­töm formába..." kor is többet éreztem mind­egyikben, mint a puszta ifjúsági regényt, vagy az általam kevés­nek tartott gyerekszintet. A Mándy-hősök az én szememben akkoriban a Kisherceg világából jöttek. Kamaszkoromban aztán sorra egymás után olvastam a Mándy­novellákat. Tizenöt-tizenhat é­ves fejjel, amikor a régi kávéházi kultúrát kerestem Pesten, a Mű­vész Cukrászdában kétszer is ta­lálkoztam vele. Bemutatkoztam neki, leültem mellé és mindkét alkalommal húsz-huszonöt per­cig beszélgettünk. Nekem ez fre­netikus élmény volt, ő meg vagy beleszőtt valamelyik novellájá­ba, vagy azonnal elfelejtett. Rám mindenesetre olyan hatást gyakorolt, hogy évekig a nyo­mában jártam. Egyszer megkér­dezték tőle, miért ír. Azt felelte: »Értük. A lerongyolódott háza­kért. A megvakult ablakokért. Az udvarokért. A gangokért. A porolórúdért. Az ecetfáért. A sö­tét kapualjért, ahova az Isten be­húzódott.« Ezt mind látni akar­tam. Érezni. Feltérképeztem sok mindent, ahol megfordult. Tere­ket, kapualjakat, udvarokat. Először látnom kellett, miről írt, aztán megértettem, mit, hogyan látott. A gondolkodási módját akartam elsajátítani. Önmagát soha nem akarta megszemélye­síteni, mert minden figurájában ott volt. Még a tárgyakban is. Ő volt a kabát, amely a fogason ló­gott, a szőnyeg, amelyet megta­postak, az ablak, amelyet kinyi­tottak." Kisjátékfilm három Mándy­novella alapján. Ez a rendezés foglalkoztatja most Fogarasi Ger­gelyt. A forgatókönyv már elké­szült. Pénzt is kapott a filmhez. „Mándyról nem kell dokumen­tumfilmet készíteni, az ő doku­mentumai ugyanis hallgatnak. Nem árulják el, amit az íróról tudnak. Ázt csak fikcióban le­hetne megeleveníteni. Én há­rom kései novelláját raktam egybe. A Tizenegy dresszt, a Te­leki teret és Az árust. Mind a há­rom a fociról, illetve a foci halá­lán keresztül a kulturális halál­ról szól. Most minden napom, minden álmom erről a filmről szól. Ezt én írtam, én öntöm for­mába, és olyan lesz, amilyen­nek én képzeltem el. Minden kockájában Mándy. Ahogy azt egy magamfajta, huszonegy éves fiú látja."

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom