Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-05 / 53. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 662. POLITIKA - hirdetés 5 5 Közgyűlés utáni beszélgetés Csanda Endrével, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának alelnökével A miniszter csak riogatott A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása február végi tisztújító közgyűlésén az egyik alelnök, Csanda Endre, Érsekújvár polgár­mestere is megpályázta az elnöki széket. Sportnyel­ven szólva harmadik befu­tóként végzett a verseny­ben. Ezzel kapcsolatban tettük fel neki az első kér­dést: GAÁL LÁSZLÓ Ha valaki megpályáz egy elnö­ki posztot, általában azért te­szi, mert javítani szeretne az addigi elnök munkáján. Ön milyen ambíciókkal szállt ver­senybe? Célratörőbben valósítanám meg az elképzeléseimet. Elsősorban átértékeltetnék minden, az ön­kormányzatokat érintő jogsza­bályt, kivéve az önkormányzat alaptörvényét. A járások és ke­rületek létjogosultságát is átér­tékelném. Megpróbálnék olyan regionális szervet létrehozni, amely összehangolná a helyi, a regionális és az állami érdeke­ket. Ez egy választott és egy ki­nevezett testületből álló, olyan integrált szerv lenne, amelyben az előbbiek kénytelenek lenné­nek együtt dolgozni. Ezzel elke­rülnénk, hogy párhuzamos szer­veket építsünk ki az önkor­mányzatban és államigazgatás­ban, és megspórolnánk az ál­lampolgárok adóját is. Elképze­lésem talán táptalajra talál, tag­ja vagyok a közigazgatás felépí­vv Átértékeltet­nék minden, az önkormányza­tokat érintő jog­szabályt. „Elsősorban a gazdasági feltételeket kell figyelembe venni, az ön­kormányzatok csak ezek alapján vállalhatnak át hatásköröket." (A szerző felvétele) « tésének átértékelését végző bi­zottságnak. Ez a gyakorlatban úgy is meg­valósulhat, hogy nem hozná­nak létre új regionális önkor­mányzatokat, hanem a már meglevő járási vagy kerületi hivatalok mellett létesíte­nének önkormányzati szerve­ket, amelyek együtt végeznék a közigazgatási feladatokat? El kellene indítani egy új mecha­nizmust: megmondanánk, ez és ez a hatáskör átmegy az alap­szintű önkormányzatokra a megfelelő anyagi háttérrel, úgy­mond fejadagokkal együtt. A vá­rosoknál ez nem gond, egysze­rűen eldöntik, hogy elvállalják a szociális ügyeket, az iskola­ügyet, az egészségügyet stb. Ha a kisközségek nem képesek rá, eldönthetik: vagy többen össze­állnak, vagy megbízzák a járási hivatalt, hogy intézze az ügyei­ket. Koncoš földművelési minisz­ter a konferencián azt mond­ta, ha az önkormányzatok át­vállalják a nevesítetlen földe­ket, azzal sok restitúciós köte­lezettséget is vállalniuk kell. Valóban így van ez, vagy a mi­niszter csak riogatni akarta a polgármestereket? Szerintem a miniszter valóban csak riogatni akart. Az önkor­mányzatok 1990. május elsejé­től rendelkeznek saját tulajdon­nal, s a restitúciós törvény érin­tette az önkormányzati tulaj­dont is. Vagyis a községeknek már vannak tapasztalataik restitúcióval kapcsolatos kötele­zettségekben, előfordult, hogy ki kellett adniuk egy-egy földtu­lajdont. Másrészt a restitúcióval kapcsolatos igényeket bizonyos határidőig kellett benyújtani. Ha ezt nem tették meg, nem be­szélhetünk restitúcióról, ha igen, és még nem született dön­tés, figyelmeztetni lehet az ön­kormányzatot, hogy adott eset­ben restitúcióval kell számolnia. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az önkormányzatok nem tulaj­donba, hanem kezelésbe ven­nék a földeket. A restitúciós igényt a jogosultak az állammal szemben érvényesítik, hiszen ál­lami tulajdonban levő földet kapna kezelésbe a község. De még ha községi tulajdonról len­ne is szó, minden községnek tu­datosítania kell: ha a bíróság jo­gosnak ítéli a restitúciós igényt, a község köteles alávetni magát ennek az ítéletnek. A közgyűlés is ldmondta, amit Dzurinda kor­mányfő már korábban kijelen­tett: a nevesítetlen földek igenis menjenek át a községek kezelé­sébe, s azok vállalják az esetle­ges restitúciós követelésekkel kapcsolatos problémák megol­dását is. Ezzel kapcsolatban olyan határozatot is elfogad­tunk, hogy a Szlovák Földalap igazgatótanácsában az önkor­mányzatokképviselője is kapjon helyet. így képet kaphatnánk ar­ról is, mennyiben igazak azok a fejtegetések, melyek szerint ez csak Dél-Szlovákia gondja és nem az egész országé. A közgyűlésen ön beszélt egy olyan lehetőségről, hogy a községek kinnlevőségeit is fel­használhatnák a munkanélkü­liség csökkentésére. Ez ho­gyan működne? A munkanélküliség csökkenté­sének egyik lehetőségét a közsé­gek kinnlevőségeinek tőkésíté­sében látom. Sok községnek je­vv Anevesítet­/ / len földek igenis menjenek át a községek keze- . . lésébe. N> lentős követelései vannak az adót nem fizető szubjektumok­kal szemben. Általában koroná­ban is kifejezhető összegről van szó, teszem azt másfél-kétmillió koronáról. Ebben az értékben le lehetne foglalni az adós ingatla­nát, és azt az önkormányzat fel­ajánlhatná valamilyen vállalko­zásra, ahol falubelieket foglal­koztathatnának, esetleg part­nert kereshetne az ingatlan tő­késítéséhez. Ehhez azonban olyan törvény kellene, mely le­hetővé tenné az adóhátralék fe­jében történő elkobzást. Jelen­leg ugyanis az ingatlant nem le­het elkobozni, előbb pénzzé kell tenni. Ezt a fajta munkát viszont csakis végrehajtók csinálhatják, ami pedig nagyon hosszadalmas folyamat. Dönthessünk adónk egy százalékának sorsáról Ivan Mikloš megvonta a tavalyi év mérlegét Egyenlő feltételeket Vállalkozók érdekében ÚJ SZÓ-TU DÓSLTÁS Pozsony. „Meggyőződésünk, hogy demokratikus államban a hatalomnak kötelessége a leg­jobb feltételeket biztosítani a harmadik szektor számára" ­mondta Ondrej Dostál. A DP szóvivője szerint a kormányon kívüli szervezetek nagyban hoz­zájárultak a tavalyi választások eredményéhez. A mečiari idő­szakban olyan törvények szület­tek, amelyek ellehetetlenítették a demokrácia alappilléreként is emlegetett harmadik szektort, pl. az alapítványokról szóló tör­vény miatt az országban műkö­dő alapítványok zöme meg­szűnt. „Ezért mielőbb módosíta­ni kell az említett törvényt és az összes olyan jogszabályt, ame­lyek hátráltatják a harmadik szektor munkáját. Úgyszintén módosítani kell az adózásról szóló törvényeket, hogy a polgá­rok adójuk egy százalékát a kor­mányon kívüli szervezeteknek adhassák. Hosszú távon pedig szeretnénk, ha a kormányon kí­vüli szervezetek hasonló körül­mények közt működhetnének, mint az állami szervezetek, első­sorban a kultúra, a környezetvé­delem és a művelődés terén" ­fűzte hozzá, (levi) SITA-I N FORMÁCIÓ Pozsony. Szlovákia folyó fizeté­si mérlegének hiánya 1998 vé­gén elérte a bruttó hazai termék 11 százalékát - közölte Ivan Mikloš, a gazdaságpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egy nemzetközi konferencián. Az elmúlt évet Szlovákia 12,3 milliárd dolláros küladóssággal zárta, ebből 20 százaléknyi az államot terhelte, viszont a vál­lalkozói szektor hitelfelvételei­nek 60 százalékáért az állam ga­ranciát vállalt. Ebben az évben a vállalkozásbarát környezet ki­alakítása, a makro- és mikro­szféra javítása a fő gazdasági cél - tette kozzá az alelnök. Ezen belül különösen fontos a kis- és középvállalkozások támogatá­sa, mivel ez a szektor jó esetben sok új munkahelyet teremthet. Magyarország, Ukrajna: lesz rosszabb is? Aggasztó vízhelyzet Megváltozik az MKP nemzetközi megítélése? Liberális hiány UJ SZO-HIR Pozsony. A Liberális Internacio­nálé (LI) Brüsszelben tartott kongresszusa a Magyar Koalíció Pártja nélkül zajlik, pedig az ülés egyik programpontja az MKP-val foglalkozik. Lapunk ér­tesülései szerint ugyanis az MKP-t, amely a Magyar Polgári Párt és az Együttélés utódpártja­ként az LI tagja, az állandó ta­gok közül a megfigyelői státus­sal rendelkezők közé akarják „átsorolni". Ennek okairól és arról, hogy az MKP tagjai miért nem vesznek részt a konferencián, eddig nem tudtunk meg semmit, mivel nem sikerült elérni a Liberális Platform elnökét, A. Nagy Lász­lót. Mihelyt bővebb informáci­ókhozjutunk, visszatérünk a té­mához. (st) HIROSSZEFOGLALONK Budapest/Ungvár. Magyaror­szágon a belvízzel elöntött terü­letek nagysága a magas hőmér­séklet hatására jelentősen növe­kedett, és megközelítette a 300 ezer hektárt - derült ki a tegnap esti hivatalos közleményéből. Az északkeleti országrészben erő­sen olvad, és még mindig sok he­lyütt igen magas víztartalmú az összefüggő hótakaró. Hatására a belvízzel borított területek egyre növekszenek. Ukrán szakemberek szerint nem zárható ki, hogy Kárpátaljára idén tavasszal a tavaly novembe­rinél is katasztrofálisabb árvíz zúdul. Ukrajnában minden törté­nelmi rekordot megdöntő meny­nyiségű hó esett. A Kárpátokban a sokévi átlagnál négyszer több a hó, a legnagyobb folyók - Desz­na, Pripjaty, Dnyeper, Déli-Bug­vízgyűjtőin is két és félszer annyi hullott belőle, mint más évek­ben. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a talaj rendkívül telítve van vízzel, sok helyen a nedvesség kétszerese a normának. Ráadá­sul hirtelen megemelkedett a hő­mérséklet, ami igencsak felgyor­sította az olvadást, s a következő napokban jelentős mennyiségű eső is várható. RÖVIDEN Büntetés a magyar nyelvért Bukarest. Pénzbüntetésre ítélte a román pénzügyőrség a Ki­rályhágó-melléki Református Egyházkerületet a magyar nyelv használata miatt - derült ki abból a tiltakozásból, amelyet Tő­kés László püspök és Szilágyi Aladár főgondnok írt alá. Febru­ár végén az egyházkerületet súlyosan rágalmazó cikk jelent meg a nagyváradi Vest című napilapban, s ennek megjelenésé­vel egyidőben a pénzügyőrség ellenőrzést kezdett az igazgató tanács hivatalában. A pénzügyőrök mindent rendben találtak, csak a magyar nyelv használata miatt róttak ki 2 millió lejes pénzbüntetést az egyházkerületre. (MTI) Hozzánk is jönnek az eurók Pozsony. Százezer eurót, tehát kb. 4,37 millió koronát kap az idén Szlovákia PHARE-forrásból. A Partnership '99 prog­ram nyitott: támogatásra magánszemélyek, illetve szerveze­tek és önkormányzatok pályázhatnak. A pénz elosztását a Polgári Tevékenységet Segítő Alapítvány (NPOA) végzi, a pá­lyázatokat április 16-ig hozzájuk kell eljuttatni. Egyszerre legfeljebb tizenötezer euró (600 000 korona) igényelhető, de a PHARE csak a költségek kilencven százalékát egyenlíti ki: a maradék tíz százalékot a pályázó saját forrásból fizeti. (ČTK) Az alkotmányos tényezők vagyonáról Pozsony. Olyan összeférhetetlenségi törvényre van szükség, amely kötelezné a közjogi méltóságokat, hogy hozzák nyilvá­nosságra vagyonukat - mondta Ivan Brndiar, a DP alelnöke. Szerinte minden állampolgárnak jogában áll informálódni e személyek anyagi helyzetéről. A DP legalább olyan törvény­módosítást szeretne, hogy ne lehessen titokban tartani a köz­jogi méltóságok vagyonát, (levi) Nem csökken a romaellenesség Pozsony. Miroslav Lacko azt fontolgatja, hogy menekültjogi sátust kér Nagy-Britanniától. A Roma Értelmiség az Együttélésért (RIS) „megdöbbenéssel" fogadta saját alelnökének döntését. Lacko egyébként szolgálatilag tartózkodik a szigetországban. „Már többször is felhívtuk a figyelmet a romák nem csökkenő diszkriminációjára, de mindhiába" - nyilatkozta tegnap Alexan­der Patkoló, a RIS elnöke. Szerinte nem veszik kellőképpen fi­gyelembe a szervezetét, holott már többször felajánlották: szak­embereik együttműködnének az állami intézményekkel. (SITA) Gyertyát gyújtanak a gyárban Pöstyén. Sikerült meggyőzni az embereket, hogy jogaikért harcolniuk kell - mondta Emil Machyna, a KOVÓ gépipari szakszervezet elnöke. A kormányfő levele, melyben az adózás megváltoztatását ígéri, elfogadható számukra - ennek ellené­re, ha szükség lesz rá, folytatják a tiltakozó megmozdulásokat. „Május elsején gyertyák égnek majd a legsúlyosabb helyzetben levő üzemekben" - tette hozzá Machyna. (TA SR) Zsirinovszkij elzárná a gázcsapot Moszkva. Vlagyimir Zsirinovszkij tegnap, a dumában benyúj­tottjavaslatában szorgalmazta, hogy Oroszország állítsa le Csehországba irányuló földgázszállításait, megtorlásul az or­szág küszöbön álló NATO-belépéséért. Szerinte Oroszország­nak létre kellene hoznia a maga katonai-politikai tömbjét, és fejlesztenie kellene haderejét. (MTI) Részvények a Nemzeti Vagyonalaphoz Pozsony. A Slovnaft részvényeinek 10 százaléka vagy az érté­küknek megfelelő közel egymilliárd korona visszakerül a Nemzeti Vagyonalap kezelésébe - közölte tegnap Ľudo Kaník, a Nemzeti Vagyonalap elnöke, (ú) Lexa szerint Ľudovít Černák bizonylata hamis Lusztrációs titkok HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. „Vladimír Mitro már öt éve is visszaélt jogkörével. Jóval a törvény által megszabott határ­idő után lusztrációs bizonylatot állított ki Ľudovít Cérnáknak, amely ráadásul hamis" - áll Ivan Lexa, volt titkosszolgálati igazga­tó feljelentésében, melyet tegnap juttatott el a főügyészhez. Szerin­te 1994 márciusában Mitro, a SZISZ akkori főnöke - holott 1994. január 20-a után már nem volt erre joga - „tiszta" bizonyla­tot adott ki a mostani gazdasági miniszternek. Lexa értesülései alapján Černák igenis kapcsolat­ban állt az egykori állambiztonsá­gi szervekkel, Mitro tehát okirat­hamisítással gyanúsítható. Lexa egyébként a szolgálati titoktartás megsértésére is hivatkozik: azt ál­lítja, Mitro hozzájárult ahhoz, hogy a Lexa vezette SZISZ 1994­98 közötti tevékenységéről szóló jelentést kiszivárogtatták a sajtó­nak. (TA SR, ČTK) A nyelvtörvény minden nemzetiséget érint Gondole a gazdaságban UJ SZO-HIR Pozsony. Bugár Béla, a parla­ment alelnöke tegnap fogadta Günter Meyert, Szászország szö­vetségi és európai ügyekkel meg­bízott miniszterét. Tájékoztatta vendégét a szlovákiai fejlemé­nyekről, rámutatva: a kormány és a parlament igyekszik mielőbb teljesíteni az EU-tagság politikai feltételeit, ám a gazdaság terén problémák várhatók, és megol­dásuk nagy türelmet igényel. A találkozón a kisebbségi nyelvek használatát szabályzó törvény előkészítése is szóba került. Ez­zel kapcsolatban Bugár Béla ki­fejtette, a törvény nemcsak a ma­gyarokat érinti, hanem a többi nemzetiséget, például a közép­szlovákiai németeket is. (sóti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom