Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-29 / 73. szám, hétfő

8 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 29. Ötven millió látogató a Louvre-ban Párizs. Amióta 1989. március 30-án felavatták az átépített párizsi Louvre üveg és acél piramisát, 50 milliónál is tóbben keresték fel az intézményt. A látogatók 63,4 százaléka külföldi, 19 százalákuk lie de France-ból érkezik, 17,6 százalék pedig vidéki. A látogatók csaknem 40 százaléka 25 évnél fiatalabb és a fele első ízben keresi fel a Louvre-t. A múzeumlátogatók számának növekedésével együtt a Louvre ugyancsak tíz éwel ezelőtt létesült, 420 személy befogadására alkalmas előadóterme is a francia főváros egyre népszerűbb szalonja, ahol a legkülönfélébb rendezvények kapnak helyet. (MTI) SZÍNHÁZ POZSON

Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Cosi fan tutte 19 a.ha SZÍNHÁZ: Johanna második halála 19 KASSA

: BORODÁČ SZÍNHÁZ: Oliver 10, 19 THÁLIA SZÍNHÁZ: Kár, hogy ká (budapesti vendégjáték) 19 KOMÁRO

M JÓKAI SZÍNHÁZ: Tom Sawyer kalandjai 10 TATABÁNY

A JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: Piaf, Piaf 19 MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Szerelmes Shakespeare 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Rush Hour (am.) 16,18 Lolita (am.-fŕ.) 20.30 MLADOSŤ: Kettős szerep (cseh) 15.15, 17.30 20 CHARLIE CENTRUM: Egy bogár élete (am.) 15.30,16.30 Sekalnak meg kell halnia (csehszlov.-lengy.-fr.) 18.30, 20.30 Szerelem az Interneten (am.) 17, 20.30 Ryan közlegény megmentése (am.) 17.30 Truman Show (am.) 18.15 Halloween 20 év múlva (am.) 17, 21 Nosztalgia (szovj.-ol.) 20 Jonáš és Melicharová (cseh) 19.30 KASSA DRUZBA: Apád, anyád idejöjjön! (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Rush Hour (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Szerelem az Interneten (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Az őrület határán (am.) 16, 19 IMPULZ: A szerelem lángjai (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKI

A ROZSNYÓ - PANORÁMA: Az őrület határán (am.) 16.30, 19.15 LÉVA - SLOVAN: Menekülés (am.) 19 MISKOL

C BÉKE: Joe, az óriásgorilla (am.) 15.30, 17.45 Az őrület határán (am.) 20 BÉKE KAMARA: Ryan közlegény megmentése (am.) 16, 19 KOSSUTH: Babe 2. (am.) 14.30, 16.30, 18.30 Nightwatch - Éjjeliőr a hullaházban (am.) 20.30 HEVESY: Truman Show (am.) 17, 19, Egy hölgy arcképe 20.45 HEVESY MESE: Mulan (am.) 15 Érdeklődéssel várják, hányan keresik fel a honlapot, amely kincset rejt: ötven év népzenei gyűjtését Népzenei anyag az Interneten Nem mindennapi vállalkozásba kezdett Nagy Iván, dunaszerdahelyi népzenekutató. Az „Erősíteni szíveket" című népzenei monográfia szerzője elhatározta, hogy a Csemadok által ötven év alatt összegyűjtött népzenei anyagot rendszerezi, és a közeljövőben mindenki számára hozzáférhetővé teszi a számítógépes világhálózaton. ÁGH JÓZSEF Milyen előnyökkel jár majd, ha megvalósulnak ez irányú terveid? A legnagyobb előnye az egész vállalkozásnak, hogy az összegyűjtött zenei anyag rendszerezett adatbázisként a világ bármely pontján hozzáférhetővé válik mind a szakemberek, mind pedig a nagyközönség számára. Á számítógépes adatfeldolgozás további óriási előnye, hogy a jelenleg még magnószalagon őrzött népzenei gyűjtéseink hangfelvételei a jövőben digitalizált formában lesznek tárolthatók. Az, hogy a rendszerezett zenei anyagot mielőbb számítógépre vigyük, annál is inkább sürgős feladat, mivel a szalagok állapota folyamatosan romlik. Honnan szereztél tapasztalatot a számítógépes adatfeldolgozást illetően? Eredeti szakmámat tekintve programozó vagyok. Miképpen szervezed a munkát? Tevékenységem több részből tevődik össze. A legaktuálisabb magának a gyűjtésnek a fázisa. Jelenleg is több irányú gyűjtőmunka folyik. Példának okáért megemlíthetem, hogy ezekben a napokban nyugat-szlovákiai cigányzenekarokat kutatunk fel, amelyek repertoárját szinte az utolsó pillanatban próbáljuk összegyűjteni, és ezáltal megőrizni az utókor számára. Arra, hogy mennyi minden vár még Nagy Iván most szenvedélyét és szakmáját kapcsolja egybe (Archív felvétel) fölfedezésre a vokális népzenében is, kitűnő példaként szolgálhat egy nemrégiben tett fölfedezésem: egy olyan menyasszonybúcsúztató, sirató eredetű ének nyomára bukkantam Nagyfödémesen, ami eleddig ismeretlen volt. Ezenkívül mire kell még tekintettel lenned? Tevékenységem következő fázisa az adatfeldolgozás és az elért eredmények közzététele. Sokan nem helyeznek kellő hangsúlyt a tudományos munkára. Nézetem szerint azonban két dolog nem választható el egymástól:, a gyűjtés és a kellő szakmai ismeretekkel alátámasztott feldolgozás. Erre a legjobb példa Budapesten, a Zenetudományi Intézetben alkalmazott módszer. Ott két részleget hoztak létre. Az egyik tudományosan dolgozza föl, majd közzéteszi az ott található zenei anyagot. A másik az adatbázis kezelésével, és új adatok beszerzésével, valamint azok széles körben való terjesztésével foglalkozik. Külön hangsúlyovv Nem elhanyagolható azonban a területi választmány technikai felszereltsége. \\ zom: egy intézeten belül működik mindkét szekció! Így a támogatásra szánt pénzösszegeket sem kell kétfelé osztani. Pontosan mit értesz kellő szakmai ismeretekkel alátámasztott feldolgozáson? Például: különféle zenetörténeti szempontok vagy az interetnikus kapcsolatok vizsgálatát. A számítógépes adatfeldolgozás után lehetőség nyílik különböző statisztikai kimutatásokra is. Mi a következő munkafázis? Munkám további része a rendszerezett anyag sajtó alá rendezése. Jelenleg a Gyurcsó István Alapítvány Füzetek újabb négy kiadványa van előkészületben. Ebből két könyv - Kelet-Szlovákia és Zoboralja népzenei anyagának bemutatása - Ág Tibor munkája, kettőnek pedig én vagyok a szerzője. Ez utóbbi két kiadvány a Csallóköz dudás hagyományait és Nagyfödémes népzenei örökségét van hivatva földolgozni, és megismertetni a nagyközönséggel. Terveid megvalósításához ki adja a szervezési hátteret? Miután a népzenei adattár a Csemadok tulajdona, amelyet már ötödik éve a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya kezel, természetes, hogy a területi választmány biztosítja a szervezési hátteret. A gyűjtésekkeljáró kiadások - például az útiköltségek, tiszteletdíjak - térítése nélkül elképzelhetetlen a folyamatos népzenei gyűjtő- és feldolgozó munka. Nem elhanyagolható azonban a területi választmánytechnikai felszereltsége, de a kiadói tevékenysége sem, hiszen a Gyurcsó István Alapítvány Füzetek sorozatban eddig már öt népzenei tárgyú kiadvány jelent meg. így Balony község népzenei monográfiája is. Természetes az is, hogy a Csemadok - mint az amatőr művészeti mozgalmak szervezője és irányítója - az a civil szervezet, amely minden nehézség ellenére a legelhivatottabb e téren. Konkrét példaként a „Tavaszi szél..." népzenei versenyt felváltó „Bíborpiros szép rózsa" népzenei vetélkedőt említeném meg. A vetélkedő idei második évfolyamában 194 produkció mutatkozik be - ebben 57 népdalkör, citera- és más hangszeres zenekar foglaltatik -, mintegy 1100 résztvevővel. Magától értetődő, hogy ezeknek a közösségeknek és a népdalt szerető embereknek szakmai és módszertani hátteret biztosítunk. CÉDÜLAJEGYZET Marián Labuda újra hinni kezdett abban, hogy vannak még jó rendezők, ha nem is Szlovákiában Politikus kultúrát vagy Macbeth, a bolond zsarnok világa kulturális politikát? DUSZA ISTVÁN (Kultúraveszteség vagy veszteségkultúra) Mintha alábbhagyott volna a lelkesedés és a törtetés a szlovákiai nemzeti kisebbségek kultúrájára februárban elkülönített pénzösszeg körül. Megalakult a kuratórium, abban öt magyar egy szavazattal büszkélkedhet. Sokan eleve csalódásként fogták fel a dolgok ilyetén való alakulását, mások szerint meg a dolog ezzel mintha el is lenne intézve. Csakhogy, a parlamentben a destrukció szolidabb és szelektív módszerével eredményt elérő magyar koalíciós képviselők a költségvetés végső megszavazása során is sikeresek voltak. Most már a költségvetési törvény kötelezi a kerületi és a járási hivatalokat, hogy a nemzeti kisebbségi kultúrákra szánt pénzösszegeket „pántlikázzák". Másra, mint a költségvetésben meghatározott célra, csak törvénysértéssel lehet elkölteni akár egyetlen fillért is. Kérdés azonban, hogy tisztában vagyunk-e azzal, hogy milyen tételek alkotják majd, mondjuk a Nagyszombati kerületi hivatal erre a célra kiszabott kilenc millióját és a kassai kerület majdnem harmincöt millióját. Ha a kassai kerületben élő népes roma etnikum kulturális támogatására szánják az összeg felét, akkor is több pénz marad a többi nemzeti kisebbségnek, mint a magyarok számarányára tekintve a két legnépesebb járást magábafoglaló Nagyszombati kerületben. Gondoljunk csak a Dunaszerdahelyi és a Galántai járások nagyszámú magyar népességére! Valamit sejtet, hogy Tisztában vagyunk-e azzal, hogy milyen tételek alkotják? a nyitrai kerületi hivatal is majdnem huszonkilenc milliót fordíthat a kisebbségek kultúrájára. Igaz, hogy a Kassai kerületben ruszin, roma és magyar színházak működnek, s a Nyitraiban is játszik egy. Mégis jólenne tisztázni, hogy a mostanában „visszaönállósuló" színházaink, múzeumaink, galériáink megkapják-e a tisztes járandóságukat, s az országos és regionális kulturális rendezvények támogatását átvállalják-e a kerületi hivatalok. Olyan ez, mintha a kultúra nem politizálna, s mindent rábízna a nem létező kulturális politikára. VRABEC MARIA Lángoló vörösben, gyászos feketében, tündöklő arany színben pompázó előadás a nyitrai színházban bemutatott Macbeth olyan ami nemcsak lenyűgözi és meghökkenti a nézőt, de egészen a csontja velejéig átjárja. Köszönhető mindez a provokatív ötletektől sem ódzkodó vendégrendezőnek, Vladimír Moráveknek, a káprázatos díszletek és kosztümök tervezőjének, Alexandra Gruskovának, valamint a hatást mesterien fokozó zenei betétek szerzőjének Daniel Fikejznek. Az a Macbeth, akit Morávek megálmodott és Marián Labuda megtestesített, nem is feltétlenül Skóciából jött, lehet éppen a mi kispolgári szomszédunk is, aki gipsztörpékkel díszíti a kertjét és mindeddig nem vágyott többre, mint egy üveg sörre az esti tévésorozat mellé. Mint ahogy Adela Gáborová Lady Macbethje sem született nagyasszonyi intrikus, csak egy naphosszat hálóingbe őgyelgő életunt vidéki nő, aki úgy érzi, férje feltörésével most aztán elérkezett a lehetőség, hogy végre ő is lehessen Valaki. Aztán kezdetét veszi a shakespeari történet, amely időnként oly távoli a mi világunktól mint maga Skócia, máskor pedig oly közel van, mint a bennünk is megbúvó hatalomvágy. A klasszikus királydráma úgy válik időnként 20. századi történetté, hogy a lényege nem változik - marad a gyűlölet, a hazugság és a cselszövés, és marad a végén a döbbenetes felismerés is, hogy lehetetlen felismerni hol van az a határ, ahonnan már nincs visszaút. Az egymást követő habkönnyű komédiák és a kasszasikernek számító musicalek után hosszú idő óta ez az első olyan darab a nyitrai színházban, amely a szórakozáson túl gondolkodni valót is nyújt a nézőknek és újdonságnak számít még a szakmai kritika számára is. Korántsem véletlen persze, hogy a darab két kulcsfigurája, a rendező Vladimír Morávek és a főszereplő Vladimír Labuda nem nyitrai. Az ő dinamikájuk és kísérletező kedvük ragadta magával a többi szereplőt is, és főleg nekik köszönhető az a pattanásig fokozott feszültség, ami az első pillanattól az utolsóig a darab jellemzője marad. Marián Labuda maga is bevallotta, a nyilvános főpróba utáni tájékoztatón, hogy főleg a rendező miatt vállalta el a nyitrai színház felkérését. „A pozsonyi színházakban úgy érzi az ember, hogy a rendezők a színészre bízzák a munkát és várják a csodát. Szinte oda lehetne írni a műsorfüzetbe a neMarián Labuda (a képen középen) partnerei Adela Gáborová (Lady Macbeth) ás Ján Greššo (Banguo) a nyitrai előadásban. vük elé, hogy tétlenül nézte: XY. Morávekot más fából faragták, ő az első próbától az utolsóig feladatokkal látott el bennünket, provokált és játszott velünk. Olyan volt mint egy homokóra, amelynek a tartalma a próbák előrehaladtával lassan átkerült a színészekbe. Utoljára akkor éreztem így magam, amikor Eszenyi Enikővel próbáltuk az Ahogy tetsziket. Érdekes, az is egy Shakespeare dráma volt. Enikő a legjobbkor jött Pozsonyba, mert már-már kezdtem azt hinni, hogy jó rendezők nincsenek is. Most pedig újra átéltem ezt a csodát, és egy kicsit korrigáltam a véleményemet: vannak jó rendezők, csak nem nálunk. A cseheket és főleg a magyarokat csak irigyelhetjük és csodálhatjuk ezen a téren - még akkor is, ha ezt a tőlünk jobb szlovákok nem így gondolják." Marián Labuda attól sem tart, hogy az Übü király filmszerepe és a nyitrai Macbeth után csupa zsarnokot kell majd játszania. „Fiatalabb koromban attól rettegtem szüntelen, hogy komikusként fognak beskatulyázni, aztán meg hogy örökre esztrádműsorok szereplője maradok. Most már nem zavar az ilyesmi, ha a hátralévő éveimben csak kegyetlen tiranusokat kell alakítanom, akkor azokban fogom keresni a bolondot, hiszen az minden emberben ott lapul."