Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-03 / 51. szám, szerda

POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 3. Albright a kínai ellenzékért Peking. Madeleine Albright tegnap sürgette a kínai hatóságokat, hogy engedélyezzék ellenzéki pártok megalakulását. Az amerikai külügyminiszter pekingi látogatása során beszélt erről, amikor egy ellenzéki személyiség párt alapítását jelentette be. Egy hongkongi emberi jogi szervezet jelentése szerint a 30 éves Mu Hszi-ke „Kínai Jogpárt" néven akarja létrehozni politikai szervezetét. A kínai rendőrség már keresi őt. „Ha valaki azzal próbálkozik, hogy politikai pártot alapít, az nem tekinthető sem veszélynek, sem bűncselekménynek. Ezt a jogot az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szavatolja" - jelentette ki Albright. (MTI) Clintonnak nincs hitele Washington. Egy Utah állambeli városka könyvesboltjának hitelkártya-leolvasó rendszere hétfőn nem fogadta el Bili Clinton American Express hitelkártyáját, amikor az elnök ki akart egyenlíteni egy 65 dollár értékű vásárlást. A könyvesbolt alkalmazottja nagyot nyelt, és közölte Clintonnal: „Akár hiszi, akár nem, az ön kártyája lejárt". Az elnök tanácstalanul forgatta tárcáját, majd kíséretének egy tagja kisegítette némi készpénzzel. (MTI) Fizetésképtelen volt az amerikai elnök (ČTK/AP) Soares visszatér a politikába Madrid.„Azért térek viszsza, hogy hozzájáruljak a politikailag, társadalmilag és gazdaságilag erős Európa megteremtéséhez az Egyesült Államokkal szemben" jelentette ki Mario Soares. A 74 éves volt portugál kormányfőt a szocialisták jelölték az Európa Parlamenti elnökségért való indulásra. Soares alapvető reformokat vezetne be az EU intézményi rendszerében, amely szerinte szükséges az Unió kibővítéséhez. (MTI) „Hosszú" autonómia Canberra. Ausztrália minél hosszabb autonómia-időszakot javasol Kelet-Timor számára, mielőtt elnyerné függetlenségét, mert csak így lesz ideje megszilárdulni politikailag és gazdaságilag. Ausztrália még korainak tartja, hogy esetleg békefenntartó erőket küldjön a még Indonéz fennhatóság alatt lévő tartományban. Kelet-Timor régebben portugál gyarmat volt, de a gyarmattartók kivonulása után, 1976-ban új megszállók érkeztek: az indonézek. Indonézia a gazdasági válság miatt engedni kénytelen: széles körű autonómiát ajánlott. (MTI) Csehország kimaradhat az első körből Havel kételkedik Az Európa Tanács három szakértője felkereste a márvány-tengeri börtön szigetet „Kínzás szakértők" MTI-HIR Helybeli áldozatok: egy kislány és öt asszony Temetés Galtürben Ankara/Athén. A török parlament cáfolta, hogy norvég parlamenti képviselőket hívott volna meg Abdullah Öcalan kurd vezető küszöbönálló perére. Azzal vádolt bizonyos európai országokat, hogy cirkuszt akarnak csinálni a tárgyalásból. MTI-HÍR Egy norvég lap hétfőn jelentette, hogy norvég parlamenti küldöttséget hívtak meg Öcalan perére. A török parlament elnöke megismételte azt a török álláspontot, hogy Törökország nem engedélyezi külföldi megfigyelőkjelenlétét. Az Európa Tanács kínzásellenes bizottságának (CPT) három szakértője szombaton utazott Isztambulból a márványtengeri Imrali szigetére, hogy találkozzon a Kurd Munkáspárt fogva tartott vezetőjével. A CPT-nek joga van vizsgálódni bármely európai ország börtönében, amely ratifikálta a kínzásellenes egyezményt; Törökország megtette ezt. A CPT szóvivője február 23-án bejelentette, hogy a bizottság „nagyon odafigyel" az Öcalanügyre. Ugyanaznap a CPT közzétette jelentését az 1997 októberében tett törökországi látogatásáról, és ebben felhívta Ankarát, hogy tegyen fokozott erőfeszítéseket a foglyok kínzásának megMTI-HÍR Washington. Az amerikai külügyminisztérium megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, miszerint Bob Dole volt republikánus szenátor és elnökjelölt Koszovóba - és talán Belgrádba is el kíván látogatni, a koszovói rendezést célzó nemzetközi béketerv elfogadtatása érdekében. Dole évek óta szószólója a koszovói albánok ügyének, és a washingtoni kormányzat reméli, hogy ő talán segíthet rávenni a bizalmatlan albánokat a rugalmasabb magatartásra. Washington még hétfőn a szerbek értésére adta, hogy ha támadást indítanak az ártatlan koszovói falusiak ellen, akkor azt a tavaly októberi megállapodás szüntetése és a rossz bánásmód ellen. Lord Russell-Johnston, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke a múlt héten kénytelen volt lemondani törökországi útjáról, miután a török kormány a látogatást nemkívánatosnak minősítette. Az AFP szerint a Peloponnészosz nyugati részén fekvő, történelmi nevezetességű Olimpia tanácsa egyhangúlag a város tiszteletbeli polgárává választotta Öcalant. megsértésének fogja tekinteni, ami - függetlenül a béketárgyalásokon kifejtett álláspontoktól - azonnal kiváltaná a NATO erőinek támadását. A jugoszláv hadsereg tegnap harckocsikból és aknavetőkkel Koszovóban Macedóniával határos területet lőtt. A támadás az utóbbi napokban indított hadművelet része, amelynek nyilvánvaló célja egy stratégiai jelentőségű útvonal elfoglalása. Mint az AP fotóriportere elmondta, úgy tűnik, hogy a szerbek kedden elfoglalták a határtól három kilométerre lévő Gajre falut. Heves harc alakult ki, a szerb erők 15 kilométer hosszúságban felsorakozva aknavetővel és légelhárító ágyúkkal lövik a hegyoldalt, ahol valószíGörögország hagyományosan rokonszenvvel kíséri a kurdok függetlenségi harcát, s a város polgármestere szerint ezzel a döntéssel szeretnék „nemzetközivé tenni" a kurd kérdést. Egy török hírügynökség jelentette, hogy a török rendőrség őrizetbe vett 19 személyt, akiket azzal vádolnak, hogy tiltakozásul Öcalan letartóztatása ellen, bombákat robbantottak Isztambulban. nűleg albán menekültek is meghúzták magukat. Tegnap délelőtt megérkezett Pristinába Knut Vollebaek, az EBESZ soros elnöke, hogy tárgyaljon koszovói albán vezetőkkel a március 15-i franciaországi Koszovó-tárgyalások előkészítése végett. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg Hasim Tacit bízta meg a koszovói albán „átmeneti kormány" megalakításával, amely a választásokig maradna hivatalban. Az UCK hajlandó aláírni az autonómiáról szóló egyezményt, ha NATO-erők szavatolják majd végrehajtását. Tegnap Moszkvában tárgyalt Robin Cook brit külügyminiszter, hogy elnyerje Oroszország támogatását a koszovói békefenntartó erők telepítéséhez. Prága. Václav Havel szerint Prága nem lehet biztos abban, hogy Csehországot már a közeljövőben, a csatlakozás első körében felveszik az Európai Unióba. A cseh államfő véleményét egy belső és egy külső okra alapozza. Az első, belső okot „az uniós normák csehországi alkalmazása iránti közönyben, az ország felkészületlenségében" látja. „Ez oka lehet annak, hogy Csehország esetleg nem kerül be azon országok közé, amelyeket az EU*az első körben venne fel soraiba" - jegyezte meg. A külső ok szerinte az, hogy az Unió az MTI Bécs. A nyugat-ausztriai Galtürben tegnap eltemették a múlt heti, 38 halálos áldozatot követelő lavinakatasztrófa hat helyi áldozatát: egy hatéves kislányt, valamint öt 16 és 84 év közötti nőt. A település lakói szűk körben akartak elbúcsúzni halottaiktól, s ezért arra kérték a sajtót, hogy az elmúlt napokkal ellentétben most maradjon távol. Ezt viszont sok bel- és külföldi újságíró és televíziós társaság munkatársai nem vették figyelembe, jelen voltak a temetésen, ezért a helyiek haragja sem maradt el. Az innsbrucki ügyészség vizsgálatot indított, de nem egyes személyek ellen, hanem a katasztrófa körülményeinek felmérésére. MTI-HÍR Bukarest. II. János Pál pápa romániai látogatása belső pártharcok tárgya lett és vallási ellentéteket is felszínre hozott. A katolikus egyházfő programjával kapcsolatos viták árnyékot vethetnek arra a történelmi jelentőségű tényre, hogy a pápa első alkalommal készül egy ortodox többségű országot felkeresni. A tegnapi román lapok beszámolói szerint a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) a román görög katolikus egyház mitropolitája nevében tiltakozott amiatt, hogy a Román Ortodox Egyház elutasítja, hogy a pápa a római és a „ismert tartózkodási taktikáját" fogja alkalmazni, mert tart és fél a bővítéstől, az új tagoktól. „Nem lehet kizárni, hogy túlsúlyba kerül tartózkodási stratégia, ezért állandóan magyaráznunk kell nyugati partnereinknek: az unió kibővítése az ő érdekük is, és nem lenne jó, ha a bővítés elhúzódna vagy elmaradna" - vélte a cseh államfő. Leszögezte, hogy éppen ezt kívánja hangsúlyozni kétnapos párizsi látogatása alkalmával is, ahol vezető francia politikusokkal tárgyal. Havel első ízben figyelmeztette a cseh közvéleményt, hogy Prága nem veheti készpénznek az EU-tagságot. Becslések szerint Galtür. közepét, egy körülbelül 25 hektáros területet összesen 250 ezer köbméter hóval borított be a hólavina. Ez a hőmennyiség egy 60 kilométer hosszú, 3 ezer kocsiból álló tehervonatot töltene meg. Az osztrák kormány összesen 100 millió schillinget bocsátott rendelkezésre a lavinakárok helyreállítására és a lavinaelhárító építmények újjáépítésére Tirol és Vorarlberg tartományban. A károk felmérése azonban még csak most vette kezdetét. Hasonlóan Svájchoz, ezentúl Ausztriában is lesz egy központi lavinakutató intézet, amely információs központként működik majd. A legújabb keddi jelentések szerint Tirol tartományban ismét megnőtt a lavinaveszély. görög katolikus hívekkel Erdélyben találkozhasson. A görög katolikusok már kérték Radu Vasile miniszterelnök közbelépését, hogy II. János Pál „szabadon mozoghasson Romániában". Egy szenátor úgy fogalmazott, hogy az ortodox egyház elutasította a kolozsvári és bákói látogatást. Mint mondta, a görög katolikusok szeretnék, ha a pápa Balázsfalvát, a román görög katolikusok központját is felkeresné. Azt is követelte, közöljék: kik akarják megakadályozni a pápa kolozsvári, bákói és balázsfalvi programját, de ne csak nevüket hozzák nyilvánosságra, hanem Securitatedossziéjukat is. Az UCK a NATO-tól kér garanciát az egyezmény végrehajtásának felügyelésére Bob Dole Koszovóba utazik Vit

a"•

Jánospál romániailátogatásak5rü

l Hova mehet a pápa? HÍRHÁTTÉR Nigéria: diktatúra vagy demokrácia? ONDREJCSÁK RÓBERT A hétvégi nigériai választások legfőbb tétje a demokrácia volt. Képes lesz-e a katonai diktatúrával szembenálló, etnikailag és regionálisan is megosztott eddigi ellenzék visszavezetni az országot a demokráciába. Legutóbb 1993-ban volt erre esély, de az ellenzéki pártok széthúzása, kompromisszumképtelensége miatt ismét katonai diktatúra következett. Ez most is Damoklesz kardjaként függ az ország felett. Ha Nigériában elkezdődik a demokratizálódási folyamat, de a központi kormányzat nem lesz elég erős, ez a szeparatista törekvések felerősödéséíiez vezethet, ami azért is jelent nagy veszélyt, mert az egyes (ellenzéki) erőknek is eltérő a véleményük Nigéria jövőbeni elrendezésével kapcsolatban. Végső esetben felmerülhet az ország széthullása, hiszen az 1960-ban elnyert függedenség óta csak az egymást követő katonai diktatúrák tudták ezt megakadályozni, s csak erővel (lásd 1967-ben az ország keleti részén a független Biafra kikiáltását). A rezsimek leginkább az olaj miatt ragaszkodnak a hatalomhoz. Az ország déli részén található olajmezők hatalmas bevételhez juttatják az éppen hatalmon levő Végső esetben bekövetkezhet Nigéria széthullása is. szűk réteget, és a nagy olajipari cégeket (Royal Dustch, Shell) jobban érdekli a profit, mint az emberi jogok. Nem akármilyen gazdagságról van szó, hiszen a nigériai az egyik legjobb minőségű nyersolaj, 90 százalékát exportálják, s a katonai hatalomnak módjában áll ellenőrizni a bevételeket. Az országot megosztó ellentétek okait még a gyarmati időkben kell keresnünk. A volt brit gyarmat 1960-ban lett független a brit koronától, és azóta viseli a gyarmattartó hatalmak „vonalzópolitikájának" következményeit: az európai érdekek szerint, a helyi viszonyokra és népekre tekintet nélkül meghúzott határok állandó feszültségforrást jelentenek. Nigériában közel 400 nép él, rendezeüen és gyakran ellenséges viszonyuk komoly veszélyt jelent az országra nézve. Ráadásul Nigéria vallásilag is megosztott: északi részén az iszlám, a délin a kereszténység az uralkodó. Dél társadalmilag is fejlettebb, északon a fejlődés legnagyobb kerékkötője évszázadok óta az ortodox iszlám vallás. Nigéria az ellentétek országa. Lehetőségei nagyok, 120 müliós lakosságával a legnépesebb afrikai ország, gazdasága a második legerősebb a „fekete földrészen". Hadserege NyugatAfrika „csendőre", bizonyítja ezt aktív részvétele a Sierra Leone-i békefenntartó erőkben (ECOMOG), ahol a legnagyobb kontingens és a vezetés is nigériai. Mindezek ellenére az ellentétek megakadályozzák, hogy kedvező helyzetét kihasználva hatékonyabban érvényesítse érdekeit a térségben vagy akár a világban (gondolva itt az ENSZ Biztonsági Tanácsának előbb-utóbb bekövetkező bővítésére). A választások után az ellenzéken múlik Nigéria jövője: a hosszú diktatúrák után vagy újra elfoglalja az őt megillető helyet a nemzetközi közösségben, vagy továbbra is bizonytalansági tényező marad a térségben. Ha ez utóbbi igazolódik be, akkor etnikai-vallási ellentétei miatt - legszélsőségesebb esetben - szét is hullhat. Kérdés, van-e egyáltalán esélye Nigériának, és a többi hasonló helyzetben levő, soknemzetiségű, megosztott országnak a túlélésre? Parlamenti párhuzamok Történelmi megvonás Bukarest. A román képviselőház tegnap, történetében először, megvonta egy képviselő mentelmi jogát. Az alsóházának ülésén titkos szavazáson megvonták Gabriel Bivolaru, a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) képviselőjének mentelmi jogát. A lépést a PDSR vezetősége is támogatta. Gabriel Bivolarut már évek óta több mint 72 milliárd lejes adócsalással és több rendbeli okirathamisítással gyanúsítják. A román felsőházban ezzel egyidőben folyik a vita a szélsőséges nézeteiről hírhedt Corneliu Va* dim Tudor szenátor mentelmi jogának megvonásáról. A NagyRománia Párt elnöke tucatnyi rágalmazási per vádlottja, de felforgatásra való felbujtással és közméltóságok megrágalmazásával is vádolja a román legfőbb ügyészség. (MTI) Fekete kendő Szókratész és Platón szobrán. Görög diákok tegnap ezzel tiltakoztak Öcalan fogva tartása ellen (ČTK/AP)