Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)
1999-03-03 / 51. szám, szerda
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 3. JEGYZET Nelci banda kell BUCHLOVICS PÉTER Mondják, nem kell komolyan venni, sőt, figyelemre sem szabad méltatni őket, mert minél többet foglalkozunk velük, annál szemtelenebbek és agreszszívabbak lesznek. Aki így gondolkodik, cinkosuk. Aki sunyi és álszent módon szó nélkül hagyja az ő kis happeningjeiket, az titokban maga is vallja a „rend mindenáron" totalitarizmusát, a „szabaduljunk meg az élősködőktől és a nemzetidegen elemektől" fajtiszta társadalmát. Az az ember anyagilag és világnézetileg - Hamvas Béla kifejezésével élve - „kibiztosított". Róluk van szó, a neonácikról. Arról a fiatalemberről is, aki a budapesti gyűlést Európa fiatalsága kellemes találkozójának, a szeretet ünnepének (!) minősítette. Szegény. Talán pszichiáterhez kellene fordulnia, ha már történelemből alapfokon megbukott. Neki(k) már fölösleges példákat sorolni a huszadik század nagy kataklizmáiról, népirtásokról, Mauthausenről, Auschwitzról, Katynról vagy éppen a háború utáni lengyelországi pogromokról, melyben a lakosság a rendőrség és a katonaság támogatásával, a szovjetek csendes beleegyezésével tömegesen irtotta a hazájukba visszatérő zsidókat. Neki(k) már hiába is bizonyítanánk be, hogy a fasizmus és a sztálinizmus édestestvérek, szülőanyjuk a Eltűnnek a kérdőjelek? V DUSZA ISTVÁN Politikai életképek Szlovákiában: Öklüket és botjaikat rázó emberek a Parlament épülete előtt, akik a magyarok távozását követelik a kormányból, majd lecigányozzák a kormányfőt. Pánszláv szolidaritásra felszólító, jugoszláviai tömeggyilkosokat támogató üzenet a Szlovák Nemzeti Párttól. A kisebbségi nyelvek hivatalos használatát is megengedő nyelvtörvény parlamenti tárgyalásakor kezdődő országos tüntetésekkel, elszámoltatásokkal való fenyegetőzések. A szlovák nemzetet az elmagyarosítástól féltők nagysurányi nemzetébresztése. Mindezeket látva és hallva nem hihetjük, hogy az MKP részvétele a kormányban minden látható és lappangó magyarellenes gyűlölködést megszüntethet. Annál kevésbé sem, hiszen a kormánykoalícióban is számosan vannak olyan politikusok, akik Mečiar első két kormányában (érdekből vagy a vér szavára hallgatnemzetállam totális őrülete. Ha ez a fiú netán zsidó lenne, ő volna a legvéresebb kezű palesztinvadász, az ő istene Mániu és a Vasgárda, Ante Pavelič és az Usztasa, az ő eszményi társasága Berija és csapata, az SA és az SS, a hlinkások... Pol-Potot és Milosevicset is elfogadná apukájául. Ha nincs pénze, a büdös cigány lopta el, ha a pénze elértéktelenedik, arról a piszkos zsidók tehetnek, ha nincs munkája, a koszos vendégmunkások vették el tőle, „ősi" földjét a rohadék magyarok. A megoldás: elűzni, Dunába lőni, kiirtani. Be kell vezetni a numerus clausust, hogy tanulhasson, meg kell teremteni a lebensraumot, hogy élhessen. Szegény. Mert - noha ő sétafikál baseballütővel - elnyomják. Kik? A többiek. Mindenki, aki nem akar RENDET! Akinek nincs jól kifejlett üldözési mániája, és a saját frusztráltságát nem a másokra irányuló erőszakban vezeti le. Mert az üyenek a mi kis nácink szemében nemzetárulók, paraziták, korcsok. Manipulált agyával csak azt nem veszi észre, hogy ő a korcs. Az öngyűlölet roncsa. Értelmileg, erkölcsileg kiégett. Neki banda kell, mert önmagában semmi. Legfőbb érve egy jól irányzott ökölcsapás. Elie Wiesel, a Nobel-békedíjas író világhírű regényében, az Esküben egy pogrom „fejlődéstörténetét" írta meg. A regény vége a gyűlölet apokalipszise, melynek végén szinte az egész város elpusztul. Ezt a könyvet a világ minden iskolájában kötelező olvasmánnyá tenném. Okulásul. va? - ne firtassuk!) még nyíltan magyarellenesek voltak. Vagy akik mindenható egyenlőséget hirdető baloldaliságukkal álcázták a magyarok iránti ellenszenvüket, mígnem sikerült kiebrudalni a DBP vezetéséből a magyarokat. A közös kormányban hatalmi döntéshozatali helyzetbe kerülve szemérmeskedés nélkül rúgnak fel koalíciós megállapodásokat, kijelentve: csak a szakmai feltételek a fontosak, és az se baj, ha a kiválasztottjuk éppen a DSZM-hez közeli hivatalnok. A kisebbségi nyelvtörvénytervezet parlamenti vitája ezért is lesz parlamenten belül és kívül nemcsak a négyes kormánykoalíció, hanem Szlovákia jövőjének is a próbája. Aligha tévedek, amikor a mi józanságunktól, türelmünktől is függőnek gondolom egy elfogadható kisebbségi nyelvtörvény megszületését. Az sem feledhető, hogy némely kormánykoalíciós politikus arról nyilatkozgat, a magyaroknak létérdeke a mostani kormány stabilitása, ezért lényegi kompromisszumokra is hajlanak. Hát, nem tudom. Annyi bizonyos, hogy a kérdőjelek hamarosan kiegyenesednek. Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidő H. Zoltán - gazdaság (58238310),-kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma(58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Sajnálom, drágám, képtelen vagyok olyan férfival szeretkezni, akinek nincs képviselői immunitása (Peter Gossányi karikatúrája) Európa nem a világ közepe, válsággócok másutt is vannak, újak is kialakulhatnak Ideje lenne aggódni Oroszország SZ-300 típusú korszerű rakétaelhárító rendszereket telepít egy örményországi orosz támaszpontra -jelentette be a napokban az orosz légierő parancsnoka. GÖRFÖL ZSUZSA Mindez egyelőre nem hír mondja erre az ügyeletes szerkesztő, s még az „aprók" között sem szorít neki helyet a lapban. Igaza van, mert így önmagában valóban nem hír. De amint negpróbáljuk végiggondolni, miért tudósított erről a hírügynökségek többsége, rá kell jönnünk, hogy ez bizony „ügy" a javából. Mert a volt szovjet köztársaság, Azerbajdzsán területébe beékelődik egy örmények lakta rész, Hegyi Karabah, amely nem ismeri el Baku fennhatóságát. Fegyveres harca még a szovjet időkben kezdődött, s 1991-ben függetlensége egyoldalú kikiáltásához vezetett. Azóta arra törekszik, hogy csatlakozhasson Örményországhoz, függetlensége egyetlen elismerőjéhez. Azerbajdzsán megtalálta a bosszú eszközét: kiváló kapcsolatokat ápol a szomszédos Törökországgal, az örmények ősellenségével. Ráadásul nemzetiségi és vallási alapon jó viszonyban van Iránnal is, ami újabb adu a keresztény örményekkel szemben. Ezzel azonban a bonyodalmaknak távolról sincs vége. Oroszország immáron tisztában van azzal, hogy számára Azerbajdzsán végleg elveszett. Ha tehát meg akarja őrizni legalább minimális befolyását a térségben, kénytelen a kedvébejárni Grúziának, de főleg Örményországnak - még akkor is, ha ezek a szovjet időkben ellenségesebbek voltak Moszkvával szemben, mint OLVASÓI LEVÉL Reklám minden mennyiségben Az újságárusnál képes folyóiratokat vásároltam. Otthon nagy kíváncsisággal lapozgattam, s rögtön a második oldalon reklámhirdetésekre lettem figyelmes. Nevető arcok, meleg ajánlások, ilyen vagy olyan hasznos tudnivalókkal. Persze, az ajánlatok két vagy három oldallal arrébb megismétlődnek. Summa summárum, a lap terjedelmének egyharmada Azerbajdzsán. Az elmúlt hetekben azonban az azeri államfő környezetéből lehetett hallani olyan véleményeket, hogy az Egyesült Államoknak, a NATOnak vagy éppen Törökországnak csapatokat kellene telepítenie az országba, s esetleg egy támaszpont létesítése is szóba jöhetne az érzékelhető orosz fenyegetés ellensúlyozására. A Kreml azonnal reagált, a kemény hangú nyilatkozaton túl nemcsak az örményországi rakétatelepítést rendelte el, hanem Görögországgal is tető alá hozott egy rakétaüzletet. Elvégre a görög-török ellentétek szítása ugyancsak jó eszköz a NATO-val szembeni langyosháború folytatásához. Mindez egyelőre csak sunyi piszkálódás ahhoz képest, ami azuEgy konfliktus ebben a viharsarokban amerikai érdekeket sértene. tán következhet, ha már beindult a nagy olajüzlet. Geológusok állítják ugyanis, hogy a Kaszpi-tenger hatalmas olajkincset rejt. A tervek szerint amerikai cégek biztosítják a kiaknázáshoz szükséges infrastruktúrát, a nagy amerikai olajvállalatok már eddig is dollármilliárdokat fektettek be Azerbajdzsánban. Amiből az következik, hogy egy esetleges konfliktus ebben a viharsarokban amerikai érdekeket sértene, tehát törvényszerűen amerikai - akár katonai - szerepvállaláshoz vezetne. Még akkor is, ha az amerikai sajtó nem győzi hangsúlyozni: veszélyes ez a játék, hiszen Gejdar Alijev tipikus diktátor, s ha Washington kiáll mellette, akkor egy nem demokratikus kormánnyal találhatja magát szövetségesi viszonyban. Az olaj illata azonban annyira csábító, hogy ilyen apróság bizonyára nem készteti az amerikai kormányzatot az olajlobby visszatáncoltatására. „Amerikát Európában, Oroszországot Európán kívül, Németországot pedig a föld közelében tartani" - így fogalmazta meg a NATO küldetését 1949 :ben első főtitkára, lord Ismay. Ötven év múltán a szövetséget életre hívó veszélyek, úgy tűnik, már megszűntek, de az európai biztonság megőrzésében a harmadik évezred küszöbén is a NATO-ra hárul a vezető szerep. Bizonyítja ezt a közép-kelet-európai képlékeny helyzet ugyanúgy, mint Bosznia vagy Koszovó. De nem szabad arról sem megfeledkezni, ami Európa és Ázsia határán, a Kaukázus térségében történik. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogyan lépett fel Oroszország a csecsenekkel szemben, vagy még annak előtte a Baltikumban. Nem lehet közömbös Oroszország és Ukrajna vitája sem a Krím körül, s Moldovában is ott állomásoznak az orosz csapatok, melyeknek már évekkel ezelőtt távozniuk kellett volna. S itt van Primakov kormányfő újdelhi javaslata az orosz- indiai- kínai stratégiai háromszög létrehozására az amerikai befolyás ellensúlyozása érdekében. Ez még akkor is veszélyes ötlet, ha India visszafogottan, Kína pedig határozott elutasítással reagált. A javaslat ugyanis világos bizonyíték arra, hogy míg Moszkva az egyik oldalon szégyentelenül segélyeket és hiteleket koldul, a másikon keresi a módját nagyhatalmi törekvései érvényesítésének bármi áron. S van még egy dolog, amit szem előtt kellene tartani. A legújabb orosz rakétatelepítés abba a térségbe irányul, ahol vagy huszonötmillió kurd hat országban keres egy hazát. TALLÓZÓ NÁRODNÁ OBRODA Pavol Rusko jelentős tőkebefektetésre készül - a Národná obroda kiadóját szeretné megvenni. A Markíza televízió igazgatója hétfőn elismerte: tárgyalásokat kezdeményezett a napilap tulajdonosával, a Nofra Idadóval - de megjegyezte: az ügy még hetekig elhúzódhat. „Ideje, hogy megváltozzék a lap arculata" - jelentette ki a Twist Rádióban. Ha a Markíza tulajdonába kerülnének a Nofra részvényei, valószínűleg komoly változásokat hajtana végre a szerkesztőség felépítésében. Egyébként március végétől nem Pavol Rusko lesz az egyetlen országos hírű televízió-tulajdonos: Jozef Majský ugyanis megveszi a VTV-t. SME Elsősorban a volt igazgatót vádolják a vasúttársaság vagyonának hűtlen kezelésével - írja a lap. Az akkori gazdasági miniszter, Alexander Rezes által kine.vezett Bartolomej S. cáfolja az ellene felhozott vádakat, szerinte az általa megkötött szerződések nem nevezhetők előnyteleneknek, hiszen a munkát minden esetben „átlagon felüli minőséggel" végezték el. Szakértők szerint „érthető", de jogellenes, amiéit nem írtak ki versenytárgyalást a Margonya melletti vasúti csomópont felújítására. A vasút vezetősége a Trio Tatra céget bízta meg az említett munka elvégzésével - és jóváhagyta az általa kért 127 millió koronát. Utólag derült ki, hogy a cég csekély 53 millióhoz jutott így jogtalanul. Hamarosan nyilvánosságra hozzák a „gyanús" szerződések listáját. Volt olyan eset, hogy egy zsolnai cég „tanácsadói tevékenységért" körülbelül hat és fél millió koronát kapott. HANDELSBLATT A Magyarországon bekövetkezett személyi változásokról számol be a német üzleti körök lapja. Példaként említi a MÓL Rt. és az MLSZ élén történt változásokat, amelyeket szerinte a kormány „takarításnak" nevez. „Úgy tűnik, hogy Magyarországon pártpolitikává vált a személyügyi politika" - írja a német újság, és egy osztrák befektetési bank munkatársát idézi, aki megértően mondja: „Legyünk őszinték: nálunk sincs ez másként. Magyarországon ma a Fidesz-MPP, az FKGP és az MDF szeleteli föl és osztja el a kalácsot." Orbán Viktor pártja „már a választási hadjárat idején sem titkolta, hogy véghez akaija vinni azt, amit az ország első konzervatív kormányfője, Antall József elmulasztott - kisöpörni a gazdaságból és társadalomból a régi kommunistákat. Antall tekintettel volt arra, hogy a kommunisták 1989ben lehetővé tették a hatalom békés átadását. Annál furcsábban hat, hogy tíz év elteltével új pártrevansizmus ölt testet. „Amíg ez szakmai hozzáértéssel nem rendelkező egykori pártkinevezetteket érint, rendben van a dolog, ám ha helyükre ismét protezsáltak kerülnek, az árt a reformoknak" - vélekedett egy hivatalnok. hirdet, ajánl „életbevágóan" fontos dolgokat. Bármelyik rádióállomást hallgatom a nap folyamán, felkészülhetek rá, hogy az adásokat félórás vagy még rövidebb intervallumokban reklámmal szakítják meg. Unos-untalan ugyanazt a szöveget harsogják csaknem egy lélegzettel egyazon témáról. Ellentmondást nem tűrnek, az idegeimre nincsenek tekintettel. Estefelé a televízióhoz menekülnék. De minden hiába. Fölöslegesen kapcsolom be percnyi pontossággal a műsor kezdetekor, hogy elkerüljem a reklámot, rajtavesztek. Árad felém a hirdetés, a beharangozott program meg eltolódik percekkel. Gyanútlanul nyúlok a postaládámba. Szórólapok, vaskos borítékok várnak rám. A gyomrom összeszorul. Még hányszor hívják fel a figyelmemet a nagy, elmulaszthatatlan szerencsejátékra? ! Már csak ezt és amazt rendeljem meg, s a milliót már a zsebemben érezhetem. Máskor a Bahama-szigetekre kapok ingyenes ajánlatot. Nem kell fizetnem a repülőjegyet, biztosítást, zsebpénznek való valutát. Nemegyszer az utcán sétálva nyomtak kezembe szórólapot: vegyek részt társasutazáson, ingyenes ebéd, városnézés, rövid egészségügyi előadás stb. Csupán az utazás költségeit kell menet közben megfizetnem. Reklám a hirdetőtáblákon, reklámot sugároz a helyi hangszóró. Kérem! Mi történne, ha holnaptól kezdve reklámmentes napokat vezetnénk be? Mondjuk először csak havonta egyszer. Amikor nyugodtan elmehetnék az orvosomhoz az idegeimet kezeltetni, s akkor talán nagyobb sikerrel vehetném fel a harcot a reklámáraddattal szemben. Szalay János Tornaija