Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-24 / 69. szám, szerda

POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 923. Harci gépek Belgrádnak Moszkva. Az orosz külügyi szóvivő tegnap megerősítette, az azeri hatóságok szombaton a bakui repülőtéren feltartóztattak egy orosz szállítógépet. A Poljot légitársaság gépe úgymond kazah teherárut hozott volna Pozsonyba, s üzemanyagért szállt le az azeri fővárosban. Viszont nyugati hírügynökségek azeri forrásokra hivatkozva azt írták, hogy az óriásgép MiG típusú harci gépeket (állítólag hat darabot) vitt fedélzetén, s úticélja Jugoszlávia lett volna. Karol Šefčík külügyi szóvivő tegnap közölte, sem a kül-, sem a belügyminisztériumnak nincs tudomása az orosz szállítógép feltartóztatásáról, de Pozsony a moszkvai szlovák nagykövetségen keresztül megpróbál közelebbi információkat szerezni az őt is érintő ügyről. (MTI) Pakisztán: saját rakéta Iszlámábád. Pakisztán kedden első ízben mutatta be a nyilvánosságnak saját fejlesztésű ballisztikus rakétáját, amely nukleáris robbanófej hordozására képes, és az ősellenség, India belsejében fekvő célpontokat is el tudja érni. Az 1500 km hatósugarú Gauri földföld rakétát tavaly próbálták ki. (MTI) II. János Pál Izraelbe látogat? Jeruzsálem. Történelmi útra készül a pápa: tervei szerint jövő márciusban a Szentföldre látogatna a kereszténység harmadik évezredének kezdete alkalmából. Az utazás tervét az izraeli idegenforgalmi minisztérium szóvivője jelentette be azután, hogy Móse Kacav, a tárca birtokosa megbeszéléseket folytatott Roger Etchegaray bíborossal, magas rangú vatikáni tisztviselővel. (MTI) A pápa már régóta fel szeretné keresni Krisztus szülőhelyét. (Archívum) Göncz Árpád Norvégiában Oslo. A magyar államfő tegnapi oslói programja: találkozott Bondevik kormányfővel, üdvözölte a MagyarNorvég Üzletemberi Fórum résztvevőit, majd előadást tartott a norvég Atlanti Bizottságban. A kétoldalú árucsere-forgalom 1998ban alig 63 millió dollár értékű volt. Az elmaradás a távolságnak és a figyelem eltérő irányának tudható be, de az elnököt kísérő üzletemberek remélik, hogy ezen szívós munkával változtatni lehet..(MTI) Történik-e valamilyen csoda, vagy a NATO megindítja a légitámadásokat? Feszült várakozás Washington/Belgrád/Mosz kva. A nemzetközi közvélemény és a világ politikusai is feszült várakozással figyelték a Belgrádban zajló diplomáciai tárgyalásokat, hiszen rendkívül súlyos a tét. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A lapzártakor érkezett hírek szerint Richard Holbrooke amerikai különmegbízott és Milosevics jugoszláv elnök második találkozója sem hozott eredményt. Első megbeszélésükre hétfőn késő este került sor, ezt követően az amerikai diplomata hosszasan tájékoztatta a szövetségesek képviselőit. Jelentések szerint a különböző szintű diplomáciai megbeszélések kedden hajnali négy óráig zajlottak. Mindezek után tegnap délelőtt Holbrooke még egy legeslegutolsó esélyt adott Milosevicsnek: tíz órakor ismét tárgyalóasztalhoz ültek. Több mint két órás megbeszélésük után Holbrooke telefonon, hosszasan tájékoztatta a Fehér Házat, melynek szóvivője, Joe Lockhart délután újságírókkal közölte: nem sikerült áttörést elérni. „Hacsak valami drámai fordulat nem történik, Holbrooke néhány órán belül távozik a jugoszláv fővárosból. A NATO fellépése gyors és erőteljes Kinevezés Belgrád. Milosevics a jugoszláv vezérkar biztonsági osztályának vezetőjévé nevezte ki Farkas Géza altábornagyot. A Tanjug által ismertetett rendelet szerint Milosevics a vezérkar biztonsági osztályának eddigi vezetőjét, Alekszandar Dimitrijevics vezérezredest Pavle Bulatovics szövetségi védelmi miniszter helyettesévé nevezte ki. lesz abban az esetben, ha Belgrád nem változtat eddigi álláspontján" - tette hozzá. Tegnap a jugoszláv fővárosban tartózkodott még Christopher Hill amerikai, Borisz Majorszkij orosz és Wolfgang Petritsch EU-megbízott is. Petritsch hangsúlyozta: a koszovói válság „rendkívül kritikus" szakaszba jutott. Borisz Jelcin megkapta Bili Clinton Koszovóval kapcsolatos üze- • netét - közölte tegnap az orosz elnök sajtószolgálata, csak anynyit fűzve hozzá, hogy az orosz államfő „az üzenet tanulmányozása után válaszol Clintonnak". Az amerikai elnök hétfőn küldött üzenetet Jelcinnek arról, hogy a NATO kész cselekedni a szerb erők ellen. Clinton emelWashington nemcsak Koszovó ügyében gyakorolhat nyomást Moszkvára Primakov pénzért kilincsel HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Moszkva/Washington. Ötnapos amerikai látogatásra indult Jevgenyij Primakov orosz kormányfő. Gépe út közben leszállt Shannon repülőterén, ahol megbeszélést folytatott Bertie Ahern ír miniszterelnökkel. Az előzetes tájékoztatás szerint Primakovnak közép-európai idő szerint este tíz óra után (tehát már lapzártánk után) kellett megérkeznie az USA-ba. Az orosz vezetés a koszovói helyzetre való tekintettel eleve fontolgatta Primakov washingtoni látogatásának lerövidítését, de az orosz kormányfő, a helyzet alakulásától függően, maga dönt majd arról, mikor tér vissza Moszkvába. Primakov tegnap reggel még hosszas tanácskozást folytatott Igor Ivanov külügyminiszterrel, Anatolij Kvasnyin vezérkari főnökkel (Igor Szergejev védelmi miniszter Újdelhiben járt), továbbá az orosz felderítés két ágának vezetőivel a koszovói fejleményekről. A Jugoszlávia elleni NATO-csapások minden bizonnyal a Primakov-látogatás megszakítását eredményeznék. Ezt erősítette meg keddi nyilatkozatában Maszljukov első miniszterelnökhelyettes, amikor azt hangsúlyozta, hogy a NATO-akció „megtorpedózhatja az orosz- IMF tárgyalásokat, semmissé téve az eddigi eredményeket". Oroszországnak a fizetésképtelenség elkerülése érdekében égető szüksége van a külföldi hitelekre, hiszen alig másfél hónap múlva Moszkvának komoly törlesztéseket kell teljesítenie. Moszkvai sajtóértékelések szerint így a Clinton-kormányzatnak soha vissza nem térő lehetősége kínálkozik arra, hogy az orosz vezetést példátlan katonai, diplomáciai és kereskedelmi-gazdasági engedményekre bírja rá, tehát Washington nyomásgyakorlása nem csak Koszovó tekintetében lehet eredményes. Javier Solana főtitkár csak később keresi fel a NATO három új tagállamát A 20. volt szovjet tagállam lesz? MTI-JELENTÉS Brüsszel. Javier Solana NATO-főtitkár, aki a koszovói helyzet miatt kénytelen volt későbbre halasztani e hétre tervezett programjait, így magyarországi, lengyelországi és csehországi látogatását is, az MTI-nek adott tegnapi nyilatkozatában elmondta, hogy egyebek mellett a jövendő feladatokról kívánt szót váltani a magyar vezetéssel. Solana leszögezte: Magyarország képes teljes körű szerepet játszani a NATO-ban anélkül, hogy közvetlen szárazföldi összeköttetése lenne a szövetség bármelyik másik tagországával. Ugyanígy a NATO teljes védelmi garanciát tud biztosítani Magyarországnak, függedenül a földrajzi kapcsolat hiányától. „Megvalósítottuk az eddig elérendő minimális katonai célkitűzéseket, de azt is felismertük, hogy a beilleszkedés a tényleges csatlakozás időpontján jóval túlmutató erőfeszítéseket igényel. Azt várjuk az új tagoktól, hogy a következő években folyamatosan javítják haderejük színvonalát, és különleges tapasztalataikkal hozzájárulnak a NATO tevékenységéhez. A csadakozás folyamata nem állt meg a belépés napján" - mondta, hozzátéve: mindig is híve volt az euroadanti biztonsági intézmények nyitottságának, és ragaszkodik a szövetség ajtajának nyitva tartásához. Kitérően válaszok arSzerb rohamosztagosok állítólagos öldöklése Nincs fegyvernyugvás HIROSSZEFOGLALO Srbica. A koszovói Srbicában fekete álarcos jugoszláv katonák a hét végén kivégeztek több mint egy tucat fegyvertelen embert állítják a Pristinától északnyugatra található város albán lakosai az AP tudósítása szerint. A szerb hatóságok azonban azt mondják, Srbicában csupán az UCK hét fegyveres harcosát ölték meg, és ők is harcban estek el. A jugoszláv hadsereg és a szerb rendőrség a hét végén nagy erőkkel, harckocsikkal behatolt a tartomány északi, Drenica nevű tájegységére, amely a koszovói lázadók uralta terület, és amelynek határán terül el Srbica. Egyes források szerint álarcos jugoszláv katonák 16 fegyvertelen férfit öltek meg a városban. Megint mások arról beszéltek, hogy jugoszláv katonák letartóztattak, illetve megvertek albán férfiakat, és megöltek bebörtönzötteket. A szerb hatóságok tagadják az albán lakosok állításait, mondván az albánok befolyásolni, a szerbek ellen akarják hangolni a nemzetközi közösséget. Tegnap reggel ismét összecsapások robbantak ki Koszovóban, Pristinában pedig érezhetően megnőtt a feszültség. A drenicai körzetben tüzérségi párbajt vívtak az UCK fegyveresei és a szerb belbiztonsági erők. A Ml ÉP elnöke az új magyar államfőről Csurlca Tőkést ajánlja Richard Holbrooke amerikai különmegbízott tegnap rendkívül szófukar volt, nem nyilatkozott az újságíróknak. A tudósítók ezt rossz jelnek tartották. (TA SR/AP-felvétel) lett emlékeztetett arra, hogy az USA és Oroszország együttes erőfeszítéseket tettek korábban a bosznia-hercegovinai béke érdekében. A nemzetközi megfigyelők koszovói kivonása után is Macedóniában maradnak azok a nemzetközi katonai egyégek, amelyeket azért hoztak létre, hogy szükség esetén kimenekítsék az EBESZ megbízottait a dél-szerbiai tartományból - jelentette be hétfőn este Szkopjéban Jan Joosten, a NATO-erők szóviyője. Azt mondta, még létezik az EBESZ koszovói missziója - amelynek-tagjai vasárnap ugyan elhagyták a tartományt így létezik a megfigyelők kimenekítésére létrehozott erők missziója is. MTI-JELENTES Bukarest. Több román lap tegnap számolt be arról, hogy Csurka István, a Magyar Igazság és Elet Pártja elnöke a múlt héten Tőkés László királyhágó-melléki református püspököt javasolta Magyarország államfőjének. A román lapok a Mediafax román hírügynökség hétfői jelentése nyomán riasztották magyarországi tudósítóikat. A jelentések egybecsengően azt emelték ki, hogy a „szélsőségesen nacionalista" Csurka javasolja magyar államfőnek az erdélyi püspököt, akit a román sajtó általában az RMDSZ radikális szárnyának vezetőjeként mutat be. Az Adevarul című lap - amely szerint Csurka idegengyűlölő és antiszemita kijelentéseivel vált ismertté - a MIÉP elnökének azt az érvelését emelte ki, hogy a református püspök „bizonyítottan magyar". A Cotidianul című újság idézte a Népszava kommentárját is, amely szerint Csurka saját elnökválasztási kampányának megkezdéséhez használta fel Tőkés püspök nevét. „Már csak ez hiányzott nekünk" - kommentálta a hírt a Transilvania Jurnal. Albright és Arafat megbeszélése május 4-éről Palesztin aggodalmak MTI-HÍR Washington. Jasszer Arafat Washingtonban, a Bill Clinton elnökkel való tegnapi találkozója előtt megbeszéléseket folytatott Madeleine Albright külügyminiszterrel annak reményében, hogy az USA el fogja ismerni a palesztinok önrendelkezésre vonatkozójogát. A csaknem másfél órás megbeszélésről részleteket nem hoztak nyilvánosságra. Albright csupán annyit mondott, hogy Clinton és Arafat találkozóján szó lesz azokról a palesztin aggodalmakról, amelyek az önálló állam május 4-i kikiáltásával kapcsolatosak. Az AP szerint Arafat várhatólag megígéri Clintonnak (találkozójukra lapzártánk után került sor), hogy elhalasztja a független állam kikiáltását, ha az Egyesült Államok biztosítja a palesztinokat afelől, hogy segít ismét mozgásba lendíteni a békefolyamatot. Arafat kíséretében volt Szaeb Erekat, az izraeliekkel tárgyaló palesztin küldöttség vezetője, aki bírálta Washingtont, amiért nem hajlandó nagyobb kockázatot vállalni a közel-keleti konfliktusok megoldásában. Az észak-kaukázusi orosz belügyi csapatoknál: Teljes harckészültség MTI-HIR Moszkva. Észak-Kaukázusban teljes harckészültségbe helyezték az orosz belügyi csapatokat a pénteki vlagyikavkázi pokolgépes merénylet nyomán - jelentette be tegnap Moszkvában Pavel Maszlov vezérezredes. Az orosz belügyi csapatok főparancsnoka szerint katonái ÉszakOszétiában szerepet vállaltak a több mint félszáz halálos áldozatot követelő merénylet utáni akciókban és a közrend védelmében. Az Észak-Kaukázusban állomásozó orosz belügyi egységek jelenleg részt vesznek a járőrözésben, a robbanószerkezetek felkutatásában, a nagyobb rendezvények biztonságának szavatolásában, a közintézmények, iskolák és kórházak védőőrizetében. A térségben több különleges egység is tevékenykedik, feladatuk „a meghatározott operatív akciók végrehajtása és a csapatfelderítés". ra a kérdésre, hogy mikorra becsüli a huszadik NATO-tag csatlakozását, de nem zárta ki, hogy az egykori szovjet tagállam lesz. Az Észak-adanti Tanács első embereként Solana felhatalmazást kapott arra, hogy személyi döntéssel légi csapásokat rendeljen el jugoszláv célpontok ellen. Ezzel kapcsolatban elmondta: erre azért volt szükség, hogy a NATO egy újabb politikai döntés kiiktatásával, teljes rugalmassággal kezelhesse az ügyet, és hatékonyan reagálhasson az esetlegesen romló koszovói helyzetre. Hangsúlyozta azonban, hogy az erő bevetéséről szóló igen súlyos döntést megelőzően mindenképpen konzultál a szövetség tagországaival. Meglepő eredménnyel zárult a felmérés A kommunistákról MTI-HÍR Prága. A cseh lakosság fele úgy véli, hogy a kommunista pártot nem szabad elszigetelni, hanem be kell vonni az ország legégetőbb gondjainak megtárgyalásába. Egyebek között ez derült ki abból az országos felmérésből, amelyet márciusban készített a prágai közvélemény-kutató Intézet (IWM). A megkérdezettek 49 százaléka úgy véli, hogy a kommunistákat a többi politikai párthoz hasonló módon kell kezelni, s véleményüket meg kell hallgatni. Ugyanakkor az emberek 38 százaléka azt szeretné, hogy a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjával való együttműködés elől zárkózzanak el a mérvadó politikai erők. Ez a párt a tavalyi választásokon az ország 3. legerősebb politikai erejévé vált. A jobboldal országos szinten határozottan elutasítja a kommunistákkal való együttműködést. Hasonló álláspontot képvisel Václav Havel államfő is.