Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-23 / 68. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 19. P A No RÁMA - Hi RD ETé S g J 5 Shakespeare az átadott Oscar-díjak számát tekintve hét öt arányban diadalt aratott Ryan közlegény felett Óvodai beíratások március végéig A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma közli, hogy az óvodákra vonatkozó rendeletnek megfelelően, a következő tanévre a szülők március végéig írathatják be óvodába gyer­mekeiket. A jelentkezéshez orvosi igazolás mellékelendő a gyermek egészségi állapotáról. A szülők tetszésük szerint vá­laszthatnak óvodát. Túljelentkezés esetén az óvoda igazgatója előnyben részesíti az 5. életévüket már betöltött gyermekeket, valamint azokat, akik iskoláskoruk ellenére valamely okból halasztásra kényszerülnek. A felvétel további feltételei az óvo­daigazgató hatáskörébe tartoznak, (ú) Könyvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. Lampl Zsuzsa Vállalkozások és vállalkozók 1989 után című könyvének bemutatóját tartják a Vámbéry Irodalmi Kávéházban március 25-én 18 órától. A találkozót megnyitja Tóth Károly, a Fórum Intézet igazgatója. A könyvet Pósa Lajos vállalkozó, pénzügyi szakember, valamint Tuba Lajos, a Szlovák Környezetvédelmi"fólinisztérium miniszteri irodájának igazgatója méltatja, (t) Szkeptikus klubest neves vendégekkel Somorja. Szkeptikus klubestet tart március 25-én 18 órától a művelődési központ bábtermében a Csemadok somorjai alap­szervezete, valamint az SZMPSZ Dunaszerdahelyi Területi Választmánya. Az est témái: tévedés - csalás - öncsalás a tu­dományban - gondolatátviteli kísérletek. Előadók: Beck Mi­hály akadémikus, Molnár Gergely, a Magyar Bűvészek Szövet­ségének elnöke. Az est vendégei lesznek Bence Gyula, a fizikai tudományok doktora, Dürr János geofizikus, Fűrész Gábor, a Természet Világa Diákpályázatának James Randi-díjasa, vala­mint Staar Gyula, a Természet Világa főszerkesztője, (tb) SZÍNHÁZ POZSON Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Az eladott menyasszony 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Váratlanul 19 KIS SZÍNPAD: Az el­veszett levél 19 MOZI CÉDULAJECYZETEK Költők, versek és olvasók DUSZA ISTVÁN (Két héttel korábbról) Mindig megrendít a fiatalság költészete. Még inkább a költészet fiatalsá­ga. Hallgatom Polgár Anikó alig leplezett kétellyel felolvasott ver­seit. írta, s most felolvassa. Minő természetesség! Mint a kételke­dés, mely fogafehérjeként kimu­tatja magát a szavak között. A Vámbéry kávéház klasszikus for­mákba szorul, s a vers megmár­tózik a paradicsomievemben. Olyan az egész, mintha a vére csorogna, pedig ez csak a humor. Mint testnedv a latinban. Egyál­talán nem orvosi szakkifejezés­ként. Titkokat mos ki a felszínre. Tiszta titkokat, a mocskos semmi főié... Még otthon is, amikor ta­lán századszor győzöm meg ma­gamat arról, hogy végre meg kell győződnöm: új költészet szüle­tik. Nem elég olvasni Polgár Ani­kó Trója, te feltört dió című versesfüzetét. Sokkal többet kell tenni vele. írni róla, s így birtok­ba venni új önmagam. Mégha az asztalfióknak is történjen a dolog... Csehy is ott volt, és most is itt van. Zavartan mosolyog az olvasó magabiztosságán. Maga­biztosan mosolyog az olvasó za­vartságán. Mi a különbség? Sem­mi. Létezik két egyre szervesebb klasszikus műveltségre alapozó fiatal költő: Polgár és Csehy. Mint a csodára, bámulok. Még a számat is eltátom. Mintha a köl­tészet lucullusi lakomáján zabál­nék, csámcsognék, szörcsölnék, szürcsölnék én, a szellemi malac­mód olvasó. (Tőzsér és a szerzői est) Ez már csak így megyeget mifelénk. Csak a Vámbéryben található meg az irodalom, mint jelenség, amely képes önmagán kívül len­ni. Ismét költészet. Tőzsér Árpád egyáltalán nem elégedett a kávé­házi szituációval. Legkevésbé, hogy régi verseit olvassák fel könnyeden és rosszul. Tőzsér ski­zofrén helyzetről beszél, mely szerint akkor költő csupán, ami­kor verset ír. Máskülönben min­denben ugyanaz, mint a nem köl­tő: ember... A dolgok a legrit­kább esetben szerveződnek meg önmaguktól, néha bele kell nézni a kötetekbe is. Az ő legújabbjába, a Leviticus címűbe. Most írás közben is kellene. Mégsem va­gyok képes így utólag megtalál­ni. Karácsony előtt olvasgattam. Most meg nem találom. Lehet, hogy a szerzői esten újra meg kellett volna vennem, hallgatva valamiféle belső sugallatra. Az­tán ott mégiscsak Tőzsérre meg az őt méltató Németh Zoltánra fi­gyeltem. Vita is volt, s aki kívül rekedt a posztmodern szöveg­elemzések elméletein, az új esz­tétikák befogadási és értelmezési törekvésein, még a költőt is vé­delmébe vette a vitatkozókkal szemben. Pedig Derrida, Gadamer, Ricoeur meg Foucault nem káromkodásként röpködtek a levegőben, hanem mert rájuk hivatkozik a posztmodern szö­vegelemzés. Tény, hogy nincse­nek már elérzékenyülések a szer­zői estek központi alakjaival szemben. A költő kiszolgáltatott, vagy éppen - ahogyan Tőzsér mondta - skizofrén a kénytelen­kelleden vállalt szerepeiben. En­nél már csak az olvasó kiszolgál­tatottabb a költő által hangozta­tott olvasói befogadás igényétől. Szükség van még az olvasóra? Nem elég, ha csupán a kiadók és az értő kritikusok szaporodnak? Kit rejt a római sír? Koporsó a szarkofágban London. 30 éve nem bukkantak olyan csodálatos kincsre brit ré­gészek, mint a minap a londoni City egy új kereskedelmi köz­pontjának alapozása során: négy méterrel a föld alatt egy két tonna súlyú kőszarkofágra leltek, amelynek belseje szépen megmunkált ólomkoporsót rej­tett. A páratlan lelet legalább 1800 éves, a római korból szár­mazik, amikor London már a szigetországi római provincia gazdasági központja volt. A szarkofág felnyitása után az is bizonyossá vált, hogy női földi maradványokat rejt a teljesen érintetlen koporsó, és nem is akárkinek a maradványait: egy gazdag nemes, akár a tartomány kormányzójának a feleségét, lá­nyát temethették el ekkora pompával az akkori városfala­kon kívül eső temetőbe. Amíg a szakértők nem vethetik alapos vizsgálat alá a csontvázat, nem tudni, hány éves volt, miért halt meg az illető. A koporsón egyet­len felirat sincs. Ámi bizonyos, hogy kiváltságos család sarját rejti az ólomláda. (MTI) POZSONY HVIEZDA: Az őrület határán (am.) 16.15, 19.30 OBZOR: Rush Hour (am.) 16, 18, 20.30 MLADOSŤ: Kettős szerep (cseh) 15.15 Átjárók 17.30 CHARLIE CENTRUM: Egy bogár élete (am.) 15.30, 16.30 Sekalnak meg kell halnia (cseh­szlov.-lengy.-fr.) 18.30, 20.30 Erzsébet királynő (am.) 17, 20.30 Ryan közlegény megmentése (am.) 17.30 Truman Show (am.) 18.15 A tükör (szov.) 20 KASSA DRUŽBA: Sziki-szökevény (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Apád, anyád idejöjjön! (am.) 15.30,17.45, 20 CAPITOL: Rush Hour (am.) 16, 18, 20 ÚSMEV: Szerelmes Shakespeare (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: A szerelem lángjai (am.) 16.15, 19.15 DEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Rush Hour 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Az adósságok ideje (cseh.) 17, 19.15 LÉVA ­JUNIOR: Guru (am.) 16.30, 19 VÁGSELLYE - VMK: Pokoli szerencse (cseh) 20 LOSONC - APOLLO: A remény kikötője (am.) 17,19.30 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: A katona (am.) 18 ZSELÍZ - SZPUTNYIK: Rajtaütés (am.-hongkongi) 19 GÚTA­VMK: Egyiptom hercege (am.) 18.30 MISKOLC BÉKE: Európa expressz (magy.) 15.30, 17.45 A csók (am.) 20 BÉKE KAMARA: Csenő manók (am.) 16 Démoni csapda (am.) 18, 20 KOSSUTH: A szerelem hálójában (am.) 14.30, 16.30, 18.30 A katona 20.30 HEVESY: 6:3, avagy játszd újra Tutti (magy.) 15, 17 Nekem lámpást adott az Ur kezembe Pesten (magy.) 19, 20.45 Salvador Dali életéről és munkásságáról Félix Fanés művészettörté­nész, a Dali Tanulmányok Központjának igazgatója jelentetett meg könyvet Spanyolországban, s ebben a festő fiatalkori alkotásait és ideológiájának alakulását elemzi, és eddig kiadatlan Dali-szövegeket is közöl. Dali alkotásait Pozsonyban jelenleg kiállításon láthatják az érdeklődők (a nemzeti galériában és a Fa utcai Galériában) a prágai Miro Galéria jóvoltából. Pillanatkép a kiállításról (TASR-felvétel) A szerelem legyőzte a háborút tás", vagyis eltér a nagy stúdiók által diktált ízléstől és áramla­toktól - és különösen eltér a tipi­kus „nagy lélegzetű" hollywoodi akciófilmektől. Steven Spielberg legújabb „me­gafilmje" a nem csupán szerel­mes, hanem egyben filmtéma­ként diadalmas Shakespeare mö­gött kénytelen volt beérni a leg­jobb rendezőnek, a legjobb ope­ratőrnek (Janusz Kaminski), a legjobb vágásnak, valamint a leg­jobb hangnak és a legjobb hang­effektusoknakjáró Oscarral. Az előzőleg szintén több Oscar­ra esélyesként emlegetett Eliza­beth (Erzsébet királynő életének újabb feldolgozása) végül csak a legjobb maszkért kapott díjat, de ennél is rosszabbul járt Terrence Malick műve, Az őrü­let határán, amely egyáltalán nem kapott Oscart. (Ez is máso­dik világháborús témájú, mint a Ryan közlegény, de nem a nyu­gat-európai fronton, hanem a csendes-óceáni térségben ját­szódik.) A legjobb külföldi (pontosab­ban: nem angol nyelvű) filmnek járó Oscarral idén Az élet szép című, Roberto Benígni rendezte olasz alkotást tüntették ki. Benígni volt a társ-forgató­könyvíró, és ő a főszereplője is a filmnek. Alakításával szintén el­nyerte a legjobb férfi főszereplő díját. A film témája, hogy egy apa tré­fálkozással, bohóckodással i­gyekszik elrejteni fia elől a náci haláltáborok borzalmait, pró­bálja megmenteni őt a holoca­usttól. Ebben a kategóriában Sophia Loren jelentette be a győztest, és elmondta, külön öröm számára, hogy honfitársa Roberto Benigni A Szerelmes Shakespeare alkotói részesül a kitüntetésben. A film - illetve a zeneszerző, Nicola Piovani - megkapta a drámai kategóriában a legjobb filmze­néértjáró díjat is, összesen tehát három Oscarral jutalmazták. Ami a további díjazottak néme­lyikét illeti, James Coburn kapta - az Affliction című filmben nyújtott teljesítményéért - az idei Oscar-díjat a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. (Egy zord, durva alkoholista apát alakít.) A legjobb adaptációs forgató­könyv Bili Condonnak jutott, a Gods And Monsters című film forgatókönyvéért. (A műben Sir Ian McKellen brit színész alakít­ja a főszerepet, aki hazájában a melegek jogvédelmének egyik szorgalmazója. A Gods and Monsters című film John Whale horrorfilmrendező történetéről szól, aki nyíltan homoszexuális, és meg kell küzdenie a holly­woodi előítéletekkel.) A legjobb filmdal Stephen Schwartz alkotása, a When You Believe lett, az Egyiptom herce­ge című filmből. Már korábban nyilvánosságra hoztak két olyan kitüntetést, amelynek átadására szintén most került sor. Elia Kazan rendező életműdíj­ban részesült. Az ő kitüntetése ellen sokan tiltakoztak, mert 1952-ben az Amerika-ellenes te­vékenységet vizsgáló bizottság előtt több művésztársáról val­lotta, hogy kommunista szimpa­tizánsok voltak, és ezzel kerékbe törte karrierjüket. A mostani díj­kiosztáson a 89 éves művész jó erőben levőnek mutatkozott, és (TA SR-felvételek) kitüntetése minden váratlan - il­letve többek által várt - zavaró mumentum nélkül lezajlott, bár jó néhányan nem tapsoltak. Norman Jewinson veterán pro­ducer-rendező az Irving G. Thalberg emlékdíjat kapta meg. A műsorban fellépett többek kö­zött John Glenn űrhajós, vala­mint Colin Powell, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bi­zottságának egykori elnöke is. Kiosztották az ,Arany Málna"­díjakat is, vagyis az év legrosz­szabb hollywoodi alkotásaiért odaítélt díjakat. Bruce Willisnek és a Spice Girlsnek ítélték oda az 1998-as év legrosszabb holly­woodi filmszerepelőinek járó ,Arany Málnát". A John Wilson forgatókönyvíró alapította díj „nyerteseit" hagyományosan egy nappal az Oscar-díjak kiosz­tása előtt hirdetik ki. Az ,Arany Málna" idei, tizen­kilencedik ünnepségén a leg­rosszabb „giccs" címet az „Egy Alan Smithee-film: Égj, Holly­wood, égj!" című alkotás kapta. Forgatókönyvírója, Joe Eszter­has egyúttal a ceremónia fősze­replőjévé vált: mivel filmje négy további kategóriában is felül­múlta a vetélytársakat, köny­nyedén „besöpörve" a legrosz­szabb mellékszereplőnek, forga­tókönyvnek, új tehetségnek és a legrosszabb eredeti betétdalnak járó címet. A Spice Girls együttes tagjait a Spice Worldben nyújtott alakí­tásukért, Bruce Willist pedig az Armageddon, a Mercury Rising és a The Siege című filmekben alakított három szerepéért „tün­tették ki". Los Angeles. A Los Ange­les-i Dorothy Chandler Pa­vilonban hetvenegyedik alkalommal osztották ki az amerikai filmművészeti akadémia Oscar-díjait. MTI-PANORÁMA A látványos esemény műsorve­zetője Whoopi Goldberg volt, aki nemcsak humorával kápráztatta el a közönséget, hanem azzal is, hogy az egyes díjátadások közt szinte mindig új jelmezben je­lent meg.Az idei Oscar-díjak ki­osztása előtt korántsem volt any­nyira egyértelmű a helyzet, mint például tavaly, amikor előre tud­ni lehetett, hogy a Titanic tarolni fog. Ezúttal a Szerelmes Shakes­peare című, kosztümös romanti­kus brit vígjáték mérkőzött meg a Ryan. közlegény megmentése című második világháborús té­májú Spielberg-filmmel, és az át­adott Oscar-díjak számát tekint­ve 7:5 arányban le is győzte. A John Madden rendezte Sze­relmes Shakespeare megszerez­te a fődíjat, vagyis a legjobb filmnek járó Oscart, továbbá a legjobb női főszerepért (Gwy­neth Paltrow), a legjobb női mellékszerepért (az idősödő Er­zsébet királynőt játszó Dame Ju­di Dench), a legjobb eredeti for­gatókönyvért, a legjobb látvá­nyért, a legjobb vígjáték-filmze­néért (Stephen Warbeck) és a legjobb jelmezért járó díjat. Az alacsony költségvetésű, egy­szerű történetvezetésű film egy Lady Viola nevű ifjú angol arisz­tokrata hölgynek a drámaíró, költő iránt táplált szerelméről szól. A kritikusok gyakori beso­rolása szerint „független alko­Gwyneth Paltrow

Next

/
Oldalképek
Tartalom