Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-22 / 67. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 22. KOMMENTÁR Baloldali „elvek" KOVESDI KAROLY Nem mondunk semmi újat, ha megállapítjuk: a szlovákiai magyarság adrenalinszintjét az elmúlt hetekben két ügy tartotta magas szinten. Az első Pavel Koncoš földművelési miniszter pártos elvű, vagy inkább nemzeti indíttatású politizálása, ami nem engedi, hogy magyar személyt nevezzen ki a földalap élére. A másik a nemzetiségek kultúrájára szánt állami támogatás körüli huzavona, amely arra kényszerítette a magyar honatyákat, hogy egy időre felfüggesszék parlamenti munkájukat. A második ügy úgy-ahogy rendeződött: kompromisszumos megoldásként, különféle cirkuszi mutatványok révén, a nemzetiségek hozzájuthatnak a nyolcvan milliós támogatáshoz, ami számarányukat tekintve a jogos összegnek egyharmada. Szegény az eklézsia, mondhatjuk, a béke érdekében tanúsítsunk önmegtartóztatást. A másik ügy azonban a bíróságon folytatódik, mert Koncoš megsértődött Bugár Bélára, és feljelentette. Holott a szlovák parlament alelnöke csak az igazat mondta, amikor kijelentette: Koncoš soviniszta alapon torpedózza meg a koalíciós tanács egyezményét. Mert lehet ugyan szőrözni, hogy az egyezségre nincs írásos bizonyíték, s vajon azt mondta-e Bugár, amit mondott, s úgy gondolta-e Koncoš, ahogy gondolta. A tények attól tények maradnak. Koncoš nyugodtan kezet foghatna Slotával, s együtt ragozhatnák a szlovák föld himnuszát, megfejelve a római szokásjoggal, ahol a tulajdonos nélküli földek az államra szálltak vissza. Európa azonban aligha azt várja Szlovákiától, hogy visszakanyarodjon a Római Birodalom korába, azt pedig az egész világon tudják, hogy úriemberek között a szóbeli egyezség legalább annyit ér, mint az írásos szerződés. Ha Koncoš nem tartja magát úriembernek, lelke rajta, de akkor ne legyen mimózalélek. A baloldal mértéktelen étvágya és a „felsőbb elvek" ragozása azonban nem más, mint elvtelenség. Azt is mondhatnánk, kicsinyes szatócskodás, ha nem lenne akkora súlya a dolognak. Mert belegondolni is rossz, mit szülhet még a „felsőbb elvek" aranyborjúként való imádata. Egy szép napon valóban arra ébredhetünk, hogy a DBP domináns (értsd: meghatározó) párttá nőtte ki magát, és összefogott a nemzetiekkel, írásos szerződéssel vagy anélkül. A demokratikus kormánynak egy lehetősége van e tekintetben: meg kell szabadulnia a koalíciós egyezmény megszegőitől és elszabotálóitól. Feltéve, ha elvi, európai politikát akar folytatni. Az ország polgárainak többsége ugyanis arra szavazott tavaly szeptemberben. JEGYZET Politikai anyósvicc VRABEC MÁRIA Pavel Koncoš azt mondja, még akkor sem nevezné ki az MKP jelöltjét a Földalap igazgatói posztjára, ha az tősgyökeres gyetvai szlovák lenne. Egyszerűen „felsőbb elvek" miatt elfogadhatatlan számára bárki, aki a magyarok számára elfogadható - mégha az ország legjobb telekügyi szakembere lenne is az illető. Egyébként Koncoš nem nacionalista, hiszen megjegyezte, számos barátja, sőt, az anyósa is magyar. Aztán rögtön kilátásba helyezte, hogy pert indít Bugár Béla ellen, amiért az szembeállítja őt családjával. Az érvelés első része nem meglepő, olyan szlovák nacionalista magyarellenes kijelentését még alig hallottam, melyet rögtön ne az követett volna, hogy az ülető hozzáfogott bizonygatni, mennyi magyar barátja van. Igaz, azok mások: nem állnak elő azzal, kiket kéne fontos állami intézmények élére kinevezni, nem követelnek pluszpénzt kultúrájuk támogatására, és nem szorgalmaznak kisebbségi nyelvtörvényt. Igazi internacionalista, kizárólag felsőbb eszméktől vezérelt társaság lehet ez a Koncoš-féle baráti kör. Ami a legjobban izgatja a fantáziát, az a miniszter anyósa, a magyar kedvesmama. Lehet, hogy sodrófával várta otthon a Palit, miután kijelentette, nem kell neki magyar ember a Földalap élére? Mert így már érthető Koncoš nyakassága, hiszen az MKP követelései valóban családi békéjét veszélyeztetik. Vagy inkább úgy áll a dolog, hogy anyós és veje között sosem volt felhőtlen a viszony, és ebből ered a miniszter ellenszenve a magyarok iránt? Nehéz dolog a koalíción belüli érdekérvényesítés, sosem lehet tudni, mikor derül fény a háttérben lappangó családi drámákra. Mert nálunk különben nincsenek nacionalisták - minden szlovák politikus magyarokkal barátkozik, szereti a halászlét, és egy liter bor után még az „Az a szép" kezdetű dalt is elénekli. Koncošnak pedig még magyar anyósa is van, hát kellhet nekünk ennél több? Hátha éppen őt szánja a földalap élére is, elvégre volt már Szlovákiában olyan politikusanyós, aki nyugdíjas korára egy bank igazgatói tanácsában találta magát. De ez még anyósviccnek is rossz. Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238310),-kultúra- (58238313), Urbán Gabriella-panoráma (58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., táx: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. -Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Drágám, biztos vagy benne, hogy az álarcosbálban rájönnek, hogy mandátumától megfosztott képviselőnek öltöztél? (Peter Gossányi karikatúrája) Schmögnerová az adóemelés kapcsán harcot hirdetett kormánybeli kollégái ellen Az árdrágítás víziója Legalább egy hetet késik a költségvetési kockázatok elemzésének beterjesztése a kormány elé. Főként azért, mert a hozzáadottérték-adó emelésével kapcsolatban felállított szakértőcsoport véleményét Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter nem fogadja el, miközben kétségbe vonja még a saját maga által delegált szakértő munkáját is. TUBA LAJOS Az Ivan Mikloš miniszterelnökhelyettes vezetésével a jegybank és a pénzügyminisztérium embereiből álló csoport ugyanis megcáfolta Schmögnerová állítását, amely szerint az alacsonyabb adókulcs négyszázalékos emelése az infláció legalább 12 százalékos növekedésével járna. Vladimír Zlacký, a Mikloš által delegált szakértő szerint még abban az esetben is, ha az inflációszámolás alapját képező fogyasztói kosár minden egyes terméke jelenleg a 6 százalékos sávba tartozna, az emelkedés legfeljebb 3,8 százalékos lenne. Schmögnerová arra hivatkozik, hogy az adóemelést kihasználva a kereskedők egyéb áremelésekhez is folyamodnának és ebből ered 12 százalékos becslése. Zlackýék szerint azonban a lakosságvásárlóereje ismeretében nehezen feltételezhető, hogy a kereskedők komolyabb mértékben vissza tudnának élni az adóOLVASÓI LEVÉL Szeretnénk választ adni Örömmel olvastuk az 1999. március 4-én megjelent Ki fürdött be Csízben? című cikket. Sajnos a vezetőség kijelentései nem fedik a valóságot, habár tudják a választ saját kérdéseikre. Szeretnénk reagálni Erdélyi Daniela és Milan Hlinka mérnök állításaira. Erdélyiné szerint minden esetben kivizsgálják a panaszokat. Ez minket meglepett, mivel a kritikus napokban emeléssel. Egyébként is a pénzügyminiszter által becsült inflációnövekedéshez arra lenne szükség, hogy ez a fajta drágítás az adóemeléshez kötődő áremelés 4-6,5-szerese legyen. Megszólalt az ügyben az eddig hallgató Mikuláš Dzurinda is, aki közgazdászhallgatók előtt az adóemelést a jelenlegi egyetlen kiútnak nevezte. Amint várható volt, a vita a múlt héten politikai szintre emelkedett. Schmögnerová pártja ifjúsági szervezetének közgyűlésén a lakosság szociális biztonságát veszélyeztető neoliberálisok elleni harcra szólított fel. Meg van tehát az a fő politikai csapásvonal, amely mentén a költségvetés elfogadása utáni időszakban a hazai gazdasági reform további sorsáról döntenek majd. A lehetőségek elemzése ebben a pillanatban azért sem lehetséges, mert a DBP a kilencvenes évek elejéhez hasonlóan úgy fékezi a komolyabb szociális megrázkódtatásokat jelentő döntések meghozatalát, hogy közben nem vázolja fel a kiváltó okok megszüntetésére vonatkozó saját elképzeléseit. Ľudovít Kaník a Nemzeti Vagyonalap új vezetője is a közgazdász hallgatókkal tartott találkozón utalt arra, hogy az elmúlt évek legsúlyosabb privatizációs visszaéléseinek felszámolásával kapcsolatos munkájuk során a legkétesebb múltú privatizőrökkel is hajlandóak tárgyalóasztalhoz ülni. A legnagyobb volumenű esetek közül a múlt héten a gbely-i Nafta sorsa látszott tisztázódni. Egy kommentár a „mindenki jóllakott, a nem tudtunk vele kapcsolatot teremteni, és később sem mutatott semmi készséget. Minek az ilyen szakszervezet? A karbantartót, aki a kérvényt beadta a mázolmány miatt, még a nyári hónapokban megbüntették, megvonták a prémiumát 3 hónapra. Miért csak novemberben bocsátották el egyik óráról a másikra, ha az eset májusban történt? Miért hívja vissza Bérest, és miért ment el Boros Hlinka mérnök szerint? Erre megkapta a választ az elküldött munkásoktól, amikor decemberben órákig beszélgettek vele. A valódi ok a munkavezető, aki februártól gátolta kecske pedig eladó" módon jellemezte a helyzetet. Eszerint a vagyonalap az állami SPP nevében megfenyegethette Poórt, . hogy a Nafta helyett Ukrajnában vagy Csehországban tárolják a földgázt. Poór viszont, bár 500 millió koronával még adós, peres úton évekig blokkolhatta volna a részvények visszaszerzését, miközben a cég menthetetlenül csődbe jut. Eközben a kanadai TransCanada International és más külföldiek is érdeklődnek a Nafta iránt, amelyek persze Poórtól nem vennének meg egy céget, amely privatizációját az állam az évszázad rablásának tartja. A valószínűleg Jozef Majský közvetítésével összehozott megoldás: az államé a három nagy földgáztároló és az eladósodott Nafta, Poóré a három kiépítés előtt álló tárolót birtokló Nafta Trade, majd mindezek többségi részvénycsomagját eladják külföldre. Végeredmény: a kelet-nyugati földgázszállítási útvonalon stratégiai helyzetű Nafta végre elkerüli a csődöt és olyanok kezében lesz, akik a saját hasznukon kívül adó formájában a társadalomnak is megadják, ami jár. Ilyen formában a Nafta részvényei még a vagyonalapi kötvények cseréje esetén is érdekesek lehetnek. A múlt héten ugyanis újra több információ utalt arra, hogy a folyamat előkészítése gőzerővel folyik. Sőt, Kaník arról beszélt, hogy köztük megtalálhatóak lesznek a Szlovák Távközlési Vállalat, a Szlovák Gázipari Művek és a 'Szlovák Villamosművek részvényei is. a karbantartók problémamentes munkáját. Ez ellen léptek fel ők, és emiatt kellett többüknek, nem jószántából otthagynia munkahelyét. A kávézásról közölt állítások szerintünk nevetségesek, ennek alapján elbocsáthatná az összes alkalmazottat. Boros sem ment el önként, erre írásos bizonyítékunk van. Az sem igaz, amit Hlinka a szolgálati lakásról mondott. A lakás egy 12 családos tömbházban található, 11 lakást 1998-ban eladtak, ezt az egyet többszöri kérvényezés után sem voltak hajlandók eladni neki, pedig akkor még alkalmazásban volt. Hlinka mérnök TALLÓZÓ KOMMERSZANT D Al LY Az orosz üzleti körök lapja úgy értesült, Igor Ivanov orosz külügyminiszter e héten ismét Belgrádba látogat, hogy meggyőzze Milosevicet. A napilap szerint a szerbek elleni csapás így várat magára, s a jugoszláv elnök kapott még egy utolsó esélyt. Milosevicnek azonban nincs oka örömre: makacskodásával elvesztette egyetlen szövetségesét, Oroszországot. Ivanov belgrádi missziója - amely az „írd alá, vagy vesztettél!" jelszóval foglalható össze - nyomán Jugoszlávia választhat: vagy aláírja legalább a politikai megállapodást, vagy senki sem fog szóba állni vele a jövőben. Az orosz külügyminiszternek azonban kevés az esélye a sikerre - vélekedett a Kortimerszant Daily. FAZ Az izraeli kormány állításával ellentétben az ország titkosszolgálata szerepet játszott a Kurd Munkáspárt (PKK) vezérének februári elrablásában - írta szombati számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung konzervatív német lap. Isztambuli tudósítója egyiptomi szemtanúkat idéz, akik Abdullah Öcalan PKK-vezér elrablásának idején a nairobi repülőtéren látták az izraeli titkosszolgálat (Moszad) egyik tisztjét. Az illető 1976-ban részt vett a palesztin terroristák által az ugandai Entebbébe eltérített izraeli utasszállító repülőgép elleni rajtaütésben és a túszok kiszabadításában. A lap megkérdőjelezi Ankara állítását, amely szerint Öcalant egy török üzletember, Cavit Caglar magángépén szállították volna Nairobiból Törökországba. A szóban forgó repülőgép ugyanis leszállás nélkül nem tud eljutni Kenyából török területre, ami hétórás utat jelent. Ha csakugyan Caglar magángépe volt a szállítóeszköz, akkor legalább egyszer meg kellett hogy szakítsa útját tankolás céljából. Az útba eső országok közül csak az Ankarával baráti viszonyban lévő államok jönnek szóba, jelen esetben Egyiptom és Izrael folytatódik a cikk. - Kairó azonban kizárta, hogy az ország területén leszállt és üzemanyagot vett volna fel egy Öcalant szállító repülőgép. Ezért a legvalószínűbb, hogy Öcalant egy izraeli katonai repülőtéren tették Caglar gépének fedélzetére, s akkor készültek róla azok a felvételek, amelyeket február 16-ától kezdve napokon át sugárzott a török televízió. A Nairobi és Izrael közötti utat a PKK-vezér és elrablói minden bizonnyal egy másik repülőgéppel tették meg. NÉPSZABADSÁG Először született Magyarországon olyan felülvizsgálati döntés a csernobili katasztrófával kapcsolatban, amely megállapította egy vállalat kártérítési felelősségét alkalmazottja haláláért. Eszerint a Volán Teíú teljes kártérítési felelősséggel tartozik sofőrje haláláért, aki a robbanás után két hónappal kijevi fuvart teljesített. A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati döntése ellen nincs helye további fellebbezésnek. úrnak saját állítása szerint a fürdő csak hobbit jelent. Nekünk megélhetési lehetőség volt, és tisztességesen, nem pedig hobbi szintjén műveltük. Nem csoda, ha átnéz a problémák fölött, és az emberek sorsával is csak kedvtelésből játszik. Tulajdonképpen a négy karbantartónak közös megegyezés alapján szűnt meg a munkaviszonya, de ebbe a munkáltató kényszerítette bele őket. A cikkre azért nyílt levélben reagálunk, hogy választ adhassunk az olvasóknak a tisztázatlan kérdésekre. Tisztelettel: Béres Sándor, Boros Ferenc Csíz