Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-19 / 65. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 19. KOMMENTÁR Gesztust - bal felé TÓTH MIHÁLY A legutóbbi fordulat óta eltelt 10 év alatt számos posztkommu­nista országban tapasztalhatta a kisebbségi politikai elit, hogy előbb-utóbb drágán kell fizetni azért, ha rideg ideológiai meg­fontolásból vagy rokonszenv-ellenszenv által ihletve történik szövetségi politikájának formálása. íratlan szabályként kellene érvényesülnie, hogy a minoritások politikai képviselőinek min­den szalonképes párttal és mozgalommal illenék jóban lenniük. Az előbbi mondat mindjárt azt is sugallja, hogy szalonképtelen politikai erőkkel nem szabad egy tálból cseresznyézniük. Ma az a helyzet, hogy a Magyar Koalíció Pártja hovatovább már beszélő viszonyban sincs a Demokratikus Baloldal Pártjával, az­zal a politikai erővel, amely - akár tetszik ez bárkinek, akár nem - eddig valamennyi hazai párt közül a legnagyobb lépést tette meg a nagy és kompakt párttá válás felé vezető úton. Ugyanez a jobboldal egyik politikai erejéről sem mondható el; a Mečiar ál­tal kikényszerített pártegyesülés elvetette az amúgy is felapró­zódott pártstruktúra további erodálódásának magvát, miközben a baloldali demokraták magabiztossága egyre érezhetőbb. Rá­adásul - főképp ami a szakemberek kiválasztását illeti - meg is alapozott ez az önbizalom. Senki nem állíthatja, hogy a DBP nem tett gesztusokat a magyarok felé. Noha tisztában van azzal, hogy a három pártból létrejött, magát egységesnek és megbont­hatatiannak deklaráló MKP mindhárom áramlata jobboldali, noha Migašék naponta tapasztalják, hogy pártjuk a magyar párt részéről a választások óta egyeden jó szót sem kapott, noha lát­ják, hogy „magyar vonalon" eddig nem jött létre baloldali szer­veződés, a Szocialista Internacionálé tagjaként működő utód­párt a választások előtt, ületve a kormányzati munkában tett po­zitív gesztusokat a magyarok (persze nem az MKP) felé. Jelölt­listáján befutó helyre került egy magyar neve, és - viselője be is futott. Az oly sok vitát kiváltó földművelési minisztériumban a magyar államtitkáron kívül egy nem MKP-tag magyar is fontos szerepet kapott. Aki belülről látott már minisztériumot, annak nem kell részletesen elmagyarázni, mennyi mindent elintézhet Dél-Szlovákia mezőgazdasága javára egy „nem MKP-tag" kabi­netfőnök. Alig kapott még a hazai magyar sajtóban publicitást, hogy ezt a tisztséget Varjú János baloldali demokrata magyar ember tölti be. Úgy is lehet politizálni, hogy az MKP nincs beszé­lő viszonyban a DBP-vel, amellyel könnyen megtörténhet, hogy nemsokára az ország domináns pártja lesz. Lehet, de érdemes megfontolni, célravezető-e. A magyarságnak minden jó szóra szüksége lesz, amely létével, működésével kapcsolatban elhang­zik. Ezért lenne hasznos gesztust tenni - bal felé. JEGYZET fesszor szájából. Mi fizettük a konferencia résztvevőinek a svédasztalokat, és mi fizetjük a Matica alig olvasott lapját, a Slovenské národné novinyt is, minden blőd történelem­hamisításával együtt. Mi fi­zetjük a Dél-Szlovákia-szerte elhelyezett és a közeljövőben elhelyezendő emléktáblákat, amelyek ott is áldozatoknak állítanak emléket, ahol nem léteztek. Mi fizetjük a Matica megalomániás rendezvényeit és elnökének gyakori külföldi útjait. Belőlünk, adófizetők­ből él az alelnök, Bajaník, aki nyálat fröcsköl, ha a magya­rokról beszél. Milan Kňažko kultuszminiszter ugyanis az államkasszába folyó adóink­ból 96 millió koronát kíván adni ennek az anakroniszti­kus, xenofóbiás intézmény­nek, miközben az összes szlo­vákiai színház 600 milliót, a kisebbségi kultúra pedig 50 milliót kapna. Felháborító? Az. Nem csoda, ha az MKP ki­vonult a parlament üléséről. És még egy kivonulást várok. Akad párt, amely az egész­ségügy és az oktatás elégte­len költségvetési támogatása miatt hagyja el a termet? Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238310), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella -panoráma ­(58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341,58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorín. Kül­földi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újság­küldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. decem­ber 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Mostoha anyácskánk VOJTEK KATALIN „Tiso rendkívüli körültekin­téssel úgy oldotta meg ezt a problémát, hogy nem komp­romittálta sem magát, sem a szlovák nemzetet." Hogy mi volt az a probléma, amely an­nyi körültekintést és állam­férfiúi bölcsességet igényelt Jozef Tisótól? A szlovákiai zsidók haláltáborokba szállí­tása. Hogyan? A kedves olva­só döbbenetesnek, emberte­lenül cinikusnak és tarthatat­lannak tartja ezt a megállapí­tást, amely úgy siklik el több tízezer ember halála felett, mintha mi sem történt volna? Ez lehetséges, de ettől függet­lenül Ön is, kedves olvasó, fi­zetett azért, hogy ez a mon­dat elhangozzék. Természe­tesen én is, és Szlovákia min­den adófizető polgára. Az inkriminált mondat ugyanis a Matica slovenská Szlovák Történeti Intézetének múlt heti „tudományos konferenci­áján" hangzott el, Ďurica pro­- Nem tudom elképzelni, hogyan juthatott ide, amikor köztudott, hogy együttműködött a kommunis­ta titkosrendőrséggel. (Peter Gossányi rajza) Magyar Koalíció Pártja kontra Demokratikus Baloldal Pártja Földalap és kultúra TALLÓZÓ SME Azzal kezdődött, hogy az MKP a miniszteri posztok elosztásakor szerette vol­na megszerezni a földmű­velési tárcát. Ez érthető, hiszen a legtöbb magyar élete szorosan összefügg a földdel. Nem sikerült. SÓKI TIBOR Azért nem, mert ugyanerre a posztra a DBP is pályázott. Se­baj, a koalíció zökkenőmentes működése érdekében az MKP a miniszteri székről lemondva a földalap vezetői posztjával is megelégedett volna. A megszü­letett egyezséget azonban Pavel Koncoš földművelési miniszter azon nyomban meg is szegte. Az általa kinevezett új igazgató az­tán a jelek szerint vidáman foly­tatta az előző években tapasz­talt rablógazdálkodást. Az MKP újra hajlandó volt áldozatot hozni a kormánykoalíció érde­kében. Ezúttal már a földalap igazgatótanácsának vezetésével is megelégedett volna. Erre is megkapta az ígéretet. Ezt is megszegték. Sőt Pavel Koncoš kijelentette, hogy magyar nem­zetiségű embert nem hajlandó a Slota sárgulhatott az irigységtől, amikor ezt meghallotta. földalap élére helyezni. Akkor sem, ha azt esetleg egy szlovák párt jelölné. Slota sárgulhatott az irigységtől, amikor ezt meg­hallotta. Elvették az egyik leg­jobb poénját. Hasonlóan érdekesen alakult a kisebbségi kultúra támogatásá­nak ügye is. Köztudott, hogy a kisebbségek kulturális intéze­tei és csoportjai ellen az elmúlt években valóságos lövészárok­háború folyt, így gyakorlatilag állami támogatás nélkül ten­gődtek. Azt is tudjuk, hova ke­rült a névleg a kisebbségeknek szánt pénz. A jelenlegi kor­mánynak tehát ezen a téren is van mit helyrehoznia. Az MKP meg is kapta az ígéretet - töb­bek között Milan Kňažko kultu­rális minisztertől -, hogy a tá­mogatás az új kormány idején tisztességes és áttekinthető lesz. Aztán jött az első pofon. Brigita Schmögnerová DBP-s (!) pénzügyminiszter annyi pénzt juttatott volna a kisebb­ségeknek, amennyi a kulturális intézmények fennmaradására sem lett volna elég. És újra kez­dődött a harc. Egyeztetés egyeztetést, ígéret ígéretet kö­vetett. A 34,8 millióból ötven­millió lett azzal, hogy a többit a kerületi hivatalok költségveté­séből különítik el. Csakhogy a 206 millió korona nagy része a Hudec-féle kulturális közpon­tok részére menne. Hogy azok hogyan osztanák el a pénzt, aligha kérdéses, hiszen ezek­ben a központokban még min­dig a régi DSZM-káderek ül­nek. Azok, akik az elmúlt évek­ben egyetlen árva koronát sem juttattak a kisebbségek kultu­rális csoportjainak. Még olyan helyeken sem, mint Dunaszer­dahely, pedig ott a lakosság 88,8 százaléka nem szlovák. Mindezek után a magyar koalí­ció azt kérte, a kulturális köz­pontoknak szánt összegből 30 milliót tegyenek hozzá a ki­sebbségi kultúrára fordítandó 50 millióhoz. Nem plusz pénzt kértek tehát, csak áttekinthe­tőbb, biztonságosabb elosztást. Valójában nevetséges össze­gekről van szó, ha figyelembe vesszük, hogy a DBP az orosz adósság csökkentésének meg­szerzésével milliárdokra pró­bálja rétenni a kezét. Ezek után nem csoda, hogy az MKP kemé­nyebb lépésre szánta el magát, s gyakorlatilag ideiglenesen ki­vonult a parlamentből. Az SZNP villámgyorsan reagált: felajánlotta a DBP-nek, az SZDK­nak és a PEP-nek, hogy a ,jó ügy érdekében" részt vesz a parla­ment munkájában. Bizonyára arra gondoltak, hogy így kisza­badítják szegény Koncošékat a Kérdéses, hogy a koalíció elfogadja-e ezt az ajánlatot. magyar igából. Kérdéses, hogy a koalíció elfogadja-e ezt az aján­latot. Az ilyesfajta együttműkö­dés bizony elég bizarr lenne, hi­szen aligha lehet normális, ha a koalíció tagjai külső segítséget használnak fel egyik partnerük ellen. Mindenesetre ha a többi kormánypárt elfogadja a nemze­tiek segítségét, sokat elárul ma­gáról és arról, mennyit érnek ne­ki a magyar polgárok. Mert ahogy Bárdos Gyula rámutatott, a magyar választók szavazatai is kellettek ahhoz, hogy megala­kulhasson a kormánykoalíció, és. hogy a kormányfőt ma ne Vladi­mír Mečiarnak hívják. Azon is ér­demes elgondolkodni, hogy a külföld mit szól majd egy ilyen­fajta „együttműködéshez". Plá­ne most, Slota kijelentései után. Csak sajnálni lehet, hogy az a koalíciós párt kényszerült obst­rukcióra, amely partnereivel el­lentétben eddig minden esetben az egyezségekhez és a koalíciós szerződéshez tartotta magát. „Ki Ladislav Milko, és honnan van pénze egy 1,3 milliárdos adóssággal megterhelt televízió működtetésére?" - kérdezte Pa­vol Rusko a VTV kereskedelmi adó eladásáról szóló hírre rea­gálva. A Markíza vezérigazgató­ja spekulációnak minősítette a dolgot, hiszen Jozef Majský ­aki korábban szintén érdeklő­dött a VTV iránt - néhány nap­pal korábban még a televízió ha­láláról beszélt. A cáfolat rögtön meg is érkezett: Ladislav Milko ­a DBP egyik volt polgármester­jelöltje - elárulta, hogy 338 ezer koronáért megvásárolta a VTV-t Vladimír Poór vállalkozótól. PRÁVO Ján Slotának, a Szlovák Nemzeti Párt elnökének minapi éles ma­gyarellenes kirohanásait bírálja a baloldali prágai napilapban a csehországi szlovákság két ismert képviselője: Nad'a Vokusová és Vladimír Skalický. Szerintük áz még érthető volna, ha azok be­szélnének magyarosításról, akik az Osztrák-Magyar Monarchia idején magyar iskolákat voltak kénytelenek látogatni a mai Szlo­vákia területén, amikor a hatósá­gok megpróbálták elnyomni az ottani szlovák lakosságot. „Mitől félnek tehát annyira a szlovák na­cionalisták? Attól talán, hogy a magyar nemzetiségű állampol­gárok azt akarják majd, hogy Szlovákiában mindenki magya­rul tanuljon az iskolákban, vagy hogy üldözni fogják a szlováko­kat szlovákságuk miatt? Vagy at­tól félnek, hogy a magyarok egy­más között magyarul fognak be­szélni, és hogy kétnyelvű felirato­kat és bizonyítványokat szeretné­nek? Az évtizedek óta Prágában élő szlovákok körében is akadnak olyanok, akik állandóan a ma­gyar veszélytől tartanak. Ezektől az emberektől gyakran hallani, milyen szemtelen és követelőző a szlovákiai magyarság. Be kell is­mernünk, hogy a csehországi szlovákság is sokat megenged magának: kettős állampolgársá­got, szlovák iskolákat. Számunk­ra ezért nem helytálló az érv, hogy minden ország kisebbsége, kivéve a magyarokat, mindig igyekszik a többség nyelvén kom­munikálni. Mi ketten 18, illetve 9 éve élünk Csehországban, és még mindig szlovákul beszélünk. Sze­rencsére még senki sem vádolt meg azzal, hogy el kívánjuk szlo­vákosítani a cseh nemzetet" - ol­vasható a cikkben. NOVÝ ČAS Rudolf Schuster, a PEP elnöke, a kormánykoalíció államfőjelöltje nyomást gyakorolt a közszolgá­lati televízió munkatársaira - kö­zölte Jozef Filo, az SZTV műsor­igazgatója, ám konkrétumokkal nem volt hajlandó szolgálni. Az SZTV több alkalmazottja egybe­hangzóan állította: Schuster az előfizetői díjról szóló törvényter­vezet támogatásától tette függő­vé a televízió képernyőjén való megjelenését. Filo szerint a ja­vaslat elfogadása életbevágóan fontos az SZTV számára, mert ja­vulna a díjfizetési fegyelem. OLVASÓI LEVELEK Becsületesen dolgozunk Tisztában van-e a ma embere azzal, hogy mi minden volt itt, Szlovákiában? Mert 1947-ben lakosságcsere is volt. A magya­rokat erőszakkal vitték el, s csak az maradhatott, aki szlo­váknak vallotta magát. Slota úr parazitáknak tart bennünket, meg tankokkal akarja lerom­bolni Budapestet. Megaláztak bennünket, és megaláznak most is. Pedig itt születtünk, és voltunk már hazátlanok is saját szülőföldünkön. Mi tudjuk az őseinket igazolni, a temetők mutatják. De Slota úr honnan jött? És miért gyűlölködik eny­nyire? Elvettek tőle valamit a magyarok? Vagy becsapták? Nem tudom. De hogy nagyon buta, az biztos. Én itt dolgoz­tam, itt öregedtem meg Szlo­vákiában. A földjeim is itt van­nak. Nem tettem a pénzemet külföldi bankba. Sok magyar társammal együtt itt dolgoz­tunk becsületesen, és dolgo­zunk ma is. Nem osztottuk szét senkinek sem azt, ami nem a miénk. Sajnálom, hogy a XXI. század küszöbén még vannak Ján Slotához hasonló emberek. Lőrincz Lajos Ipolyhidvég Slota „úr" a NATO ellen Slota „úr" a NATO ellen rohant volna ki az emlékezetes múlt heti kijelentésével? Ezt juttatta eszembe a televízió március 12-i adása Independence városból, amikor a Cseh Köztársaság, Ma­gyarország és Lengyelország az Észak-atlanti Szerződés Szerve­zetének teljes jogú tagjává vált. Feltételezhetően annyira nem buta vagy ostoba, hogy ne tudta volna: ez az esemény megtörté­nik, s akkor Budapest „tankok­kal való lerombolása" a NATO elleni hadüzenet! Lehetséges, hogy Ján Slota a szlovák nép fi­zetett ellensége, aki a szlovák nemzet pusztulását készíti elő. Az Új Szó március 13-i számá­ban közölt írás (5. oldal) a Tiso­féle szlovák állam mai hatására mutat: „... Szlovákiában még mindig jelen lehetnek olyan po­litikusok, akik neofasiszta néze­teket hirdetnek..." Szanyi József Kassa

Next

/
Oldalképek
Tartalom