Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-18 / 64. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 1 KOMMENTÁR Valóban zsarolás? HOLOP ZSOLT Zsarolás - ezzel a kifejezéssel illeti a DBP az MKP távolmaradását a parlamenti szavazásoktól. Nem képes túllépni saját árnyékán, regionális pártként működik és csak a lakosság egy csoportját képviseli - folytatódik a vád, azért mert az MKP 80 milliót követel a kisebbégi kultúra támogatására. Hogy mennyi jár a kisebbségeknek, kemény dió eldönteni, de nem volna jó, ha leragadnánk ott, hogy annyi, amennyi jut. Tudjuk, takarékos a költségvetés, üres az államkassza, azt is tudjuk, miért, de azt is, hogy az elmúlt időszakban a kiebbségi és - főként - a magyar kultúrához mennyire mostohán viszonyult a kormány. Ami tény: az adófizető állampolgárok közel 11 százaléka magyar, a kulturális tárca (takarékos) költségvetésének 11 százaléka pedig hozzávetőleg 240 millió korona. Persze őrültség lenne most ennyi pénzt követelni, és az is megkérdőjelezhető, hogy a „fejpénzből" kell-e kiindulni. Az MKP nem is ezt teszi, összesen 80 milliót kér, nem a magyar, hanem valamennyi kisebbség részére. Valóban a lakosság egy csoportját képviseli, az összes nemzetiséget. A kulturális miniszter hajmeresztő érvelésére, hogy az összeghez hozzá kell számolni a szlovák intézmények költségvetésének egy részét, mert senki sem tartja vissza a magyarokat, hogy szlovák színházba, könyvtárba járjanak, a „kňažkói hajmeresztő" kifordításával is lehet válaszolni: a szlovák nemzetiségű polgárt sem tiltja ki senki egy kisebbségi táncsoport, kórus előadásáról. Az pedig aligha vitathatató, hogy a szlovák kulturális intézmények értelemszerűen nem a kisebbségi kultúra épülését szolgálják. Az MKP nem „zsarolná" a kormánykoalíciót, ha partnerei valóban meggyőzfék volna, hogy a kért összeget egyszerűen nem lehet előteremteni a költségvetésből. Nem véleden, hogy a DBP-nek rögtön a „zsarolás" jut eszébe. A választások után kijelentette, „nélkülünk nincs szlovák kormány", s azóta is így viselkedik. Egy dologra már csak homályosan emlékszik a demokratikus kormány: azok a külföldi szervezetek, amelyekhez csatíakozni akarunk, a választások után a győztesek értésére adták, hogy a magyarok nélkül nincs demokratikus szlovák kormány. Gátlástalan Markíza SZILVÁSSY JÓZSEF Az elmúlt hetekben a közszolgálati televízió híradói és politikai vitaműsorai tárgyilagosabbak lettek, a Markíza hasonló programjai pedig egyre gátlástalanabbak. A nézők manipulációja először akkor vált szembeötlővé, amikor Rudolf Schuster aránytalanul sokszor tűnt fel, éspedig mindig a lehető legkedvezőbb színben a kereskedelmi tévében. Sokak szerint ennek a figyelmességnek az ellentételezéseként lett Pavol Rusko társtulajdonos-vezérigazgató-tévécézár felesége parlamenti képviselő - minő véleden - éppen a kassai polgármester vezette pártban. A gusztustalan folyamat vasárnap szerecsenmosdatással. folytatódott, amikor Peter Baco volt földművelési miniszter bizonygatta, hogy kezéhez, nevéhez egy négyzetmilliméter állami föld tulajdonjoga sem tapad. A máskor oly aktív és alaposan felkészült műsorvezetők ezúttal csak megértően bólogatttak, holott némi oknyomozó kurázsival útánanézhettek volna, igaz-e vajon, hogy ha Baco talán nem is, de veje és más rokona éppfen az ő közbenjárása révén jókora állami földterületeket bérel például a Csallóközben, állítólag igencsak kedvező bankhitelek révén, holott tisztességes magángazda évek óta még uzsorakamattal sem nagyon kap kölcsönt. A vasárnapi ebéd után elpüledt nézők nagyobb részét így aztán sikerült is közös erővel meggyőzniük Baco patyolattiszta lelkiismeretéről. Magyarán: becsapniuk őket. Egyébként manapság már bizonyos műszaki ismeretekkel rendelkező középiskolás is tudja, hányféleképpen lehet csalni a telefonos szavazatokkal. Sok pénz és bizonyos szerkenytyű kell csak ahhoz, hogy a műsor végéig pörögjön a kívánt számlálólap, s végül győzzön - az aljas eszközöket bevető politikus. Nem lehet véletlen, hogy számos dél-szlovákiai néző panaszkodott: a Rosta alatt állandóan foglaltat jelzett Csáky Pál telefonszáma... Magára valamit is adó tévétársaság egyébként éppen a sokféle manipuláció lehetősége miatt már nem használ telefonos szavazatszámlálást. Ha már a hétfő esti műsornál tartunk, engem nem a végeredmény döbbentett meg. Hanem a kezdet. Az a tény, hogy a fajgyűlölő Slota nyilvánosságot kaphatott, sőt láthatóan igyekezték tisztára mosni. A „kissé bárdolatlan, de azért a mi kutyánk kölyke"véleményt sulykolni a nézőbe. A jó ízlésű néző ilyenkor más csatomára vált vagy kikapcsolja a készüléket. Emiatt a Markíza nagyhatalmú urainak nyilván nem fáj a feje, hiszen egyre gátlástalanabbá a könnyen manipulálható embereket célozzák meg és kábítják. S ők, sajnos, összehasonlíthatatlanul többen vannak, mint azok, akik gondolkodnak is a képernyő előtt. Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238310), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk - Azzal, hogy ezt a lopott autót most külföldre viszem, én is hozzájárulok az ország külkereskedelmi mérlegének javulásához. (Peter Gossányi rajza) TALLÓZÓ MAGYAR NEMZET Magyarország nem épít Nagymarosnál gátat a Dunán, mert ennek semmi értelme nem lenne -jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén Székely László, aki az ügyben folytatott szlovák-magyar kétoldalú tárgyalásokon a magyar delegációt vezeti. Székely a múlt heti pozsonyi fordulóról beszámolva elmondta: Pozsony a hágai bírósági döntést úgy magyarázza, hogy érvényes az 1977-ben kötött szerződés, és a benne foglaltakat az utolsó betűig teljesíteni kell. A magyar álláspont szerint azonban a nemzetközi bíróság végérvényesen kimondta, hogy Magyarországnak nem kötelessége gátat építenie saját Duna-szakaszán. Székely szerint a következő, budapesti fordulón eldől, hogy Pozsony ismét a hágai törvényszékhez fordul-e. Schmögnerová „kétismeretlenes egyenlete", avagy az a legnagyobb gond, hogy élnek magyarok Szlovákiában? Lassan elmosódó különbségek Talán már a DBP valamennyi politikusa hangot adott valamilyen formában annak a véleményének, mennyivel egyszerűbb volna az élet Szlovákiában, ha a magyarok nem kerültek volna be a kormányba. VRABEC MÁRIA Volt, aki nyíltan kimondta, volt, aki csak célzott rá, és akadt olyan is, aki fülig érő mosolyok közepette épp az ellenkezőjét bizonygatta, de úgy, hogy senkinek se legyen kétsége afelől, mit is gondol valójában. Brigita, a pragmatikus azonban mindeddig hallgatott - vagy azért, mert túlságosan is lefoglalta kevéske pénzünk számolgatása, vagy pedig azért, mert még nem érett meg benne a „bölcs "gondolat. Mert az, amit az Ifjú Baloldali Demokraták Szövetségének szombati kongresszusán mondott, merőben új megközelítése a problémának, sőt még azt is megkockáztatom, hogy eddig fel sem merült összefüggéseket tár fel előttünk. Brigita Schmögnerovát ugyanis „nagyon aggasztja a nacionalizmus térhódítása, amelynek táptalaja az, hogy az MKP a kormánykoalíció részévé vált". Értsd: eddig hírét sem hallottuk szép és önálló országunkban magyargyűlöletnek vagy xenofóbiának, kizárólag attól kezdtek el az ilyen „érzelmek" nyiladozni egyes lelkekben, hogy három kormánytag magyarul írja a nevét. Nem mondom, érdekes logika, igazán csak a marxista dialektikával hasonlítható össze, abban meg igencsak járatos a pénzügyminiszter asszony. Csupán az a baj vele, hogy összekeveri az okot az okozattal, ami egyetlen politikusnál sem szerencsés dolog, de annál, akire az ország kasszáját bízták, egyenesen katasztrófa. Mert ha elgondolkodunk a Schmögnerová-féle kétismeretlenes egyenlet fölött, csak egyetlen megoldást találhatunk: a magyarok sűrű bocsánatkérések közepette kivonulnak a kormányból, hátrahagyva székeiket a Demokratikus Baloldal Pártja embereinek, megköszönik, ami eddig megadatott nekik, és lemondanak minden további követelésükről. Na nem mintha a kormány - és benne a DBP mint „stabilizáló tényező" - nem volna demokratikus. Kizárólag csak azért, hogy ne irriCsupán az a baj vele, hogy összekeveri az okot az okozattal... tálják már a slotákat, slobodníkokat és moricokat. Pofonegyszerű következtetés, olyan, mint azé az olasz bíróé, aki a vádlott helyett a megerőszakolt felperest marasztalta el, hiszen miniszoknya volt rajta. Végül is van abban igazság, hogy ha nem volnának Szlovákiában magyarok, gyűlölni sem lehetne őket, ergo: a baj az, hogy vagyunk. Hogy épp a kormányban vagy az ellenzékben-e, az ebből a szempontból szinte teljesen mindegy, legalábbis addig, amíg nem magát a nacionalizmust tartják kórosnak, elítélendőnek, hanem a „célponttól" szeretnének megszabadulni. Adott esetben és adott politikai helyzetben - amely a DBP számára jobb, mint kedvező - történetesen a magyaroktól. Nem hiszem, hogy érhetnek még bennünket különösebb meglepetések, az elmúlt évek során igazán megszokhattuk, hogy mi. vagyunk a nemzet fő ellenségei és minden szélsőséges megnyilvánulás kiváltói. A különbség csak annyi, hogy akkor a kormány tagjai hirdették azt az ideológiát, most meg az ellenzék fújja szakadatlanul. Bár - ahogy mostanában alakulnak a dolgok - már ez a különbség is egyre inkább elmosódni látszik. Egyre több sebből vérzik a Danubiaprint uralta, óriási adósságot felhalmozó Első Lapterjesztő Társaság Veszélybe kerülhet a sajtószabadság is ÖSSZEFOGLALÓNK A gyakorlatilag monopolhelyzetben levő Első Lapterjesztő Társaság, amely az általa árusított sajtótermékek kiadóinak legalább 100 millió koronával tartozik (az Új Szót kiadó Vox Novának például több mint 7 millió koronával), sikertelen alaptőkeemelést hajtott végre. Az alaptőke emeléséről még tavaly december 21-én döntöttek a részvényesek közgyűlésén, ám a részvények 3 százalékát birtokló Kárpótiási Befektetési Alap megtorpedózta a lépést, és ellenvetéseinek az illetékes járásbíróság a minap helyt adott. A Kárpótlási Befektetési Alap, amely mögött a Nemzeti Vagyonalap áll, ugyanis alapszabály-ellenesnek minősítette a decemberi közgyűlés lebonyolítását. A tanácskozon a részvények 76,58 százalékát birtokló DanuA végrehajtók már több alkalommal is le akarták foglalni... biaprint vett csupán részt, ám az alapszabály értelmében az ülés csak akkor határozatképes, ha jelen vannak a részvények legalább 80 százalékát birtokló tulajdonosok. E feltétel nem teljesült, tehát az említett tőkeemelés szabálysértő volt. A Danubiaprint által uralt Első Lapterjesztő Társaság részvényeiért enélkül is kötélhúzás folyik. A végrehajtók már több alkalommal is le akarták foglalni a Danubiaprint vagyonát, a pénzügyminisztérium szintén érdeklődik a részvények iránt, a Nemzeti Vagyonalapról nem is szólva. A Danubiaprint eddig 40 millió koronát fizetett ki a vagyonalapnak a társaság részvényeiért, 2004-ig további 150 millió koronát kellene, ám erre valószínűleg nem lesz pénze. Ennek ismeretében érdekes a mindeddig háttérben meghúzódó Escada társaság ajánlata, amely megvásárolná a részvények 35 százalékát, és minden egyes részvényért 1000 koronát adna. Ha a Danubiaprint a vagyonalap és a pénzügyi tárca minden ébersége ellenére nyélbe ütné az üzletet, akkor legalább 70 millió korona bevételhezjutna. Szlovákia zilált gazdasági helyzetében a lapterjesztő társaság ügye gyakorlatilag nem jelent új színt a honi sajátos privatizáció palettáján. A társaság körüli hajcihő „csupán" azért fontos, mert az ügy kedvezőtlen kimenetele esetében a lapterjesztés s ezáltal a sajtószabadság kerülhet végveszélybe, (shz) OLVASÓI LEVÉL Emlékezés a kopjafánál A mátyusföldi Királyrév lakosai idén is megemlékeztek az 1848/49-es szabadságharc dicső eseményeiről. Falunk számára azért is jelentős a megemlékezés, mert 1849. június 20-21-én nagy veszteségekkel járó csata zajlott le a Pered-Zsigárd- Királyrév háromszögben. Ennek a véres ütközetnek az emlékét őrzi a peredi temetővel szemben még a múlt században épített emlékmű, falunkban pedig a templomkert udvarában felállított kopjafa emlékeztet a letűnt idők eseményeire. Azt hiszem, emeltetése óta még sosem fordult elő, hogy virág, illetve koszorú nélkül árválkodott volna. Itt róják le kegyeletüket azok a múltra emlékező emberek is, akiknek hozzátartozói, ismerősei a lassan elfogyó huszadik század háborúiban vesztették életüket, és valahol idegen földben, hősi halottként, jeltelen sírban aluszszák örök álmukat Isonzótól a Don-kanyarig. Visszatérve a megemlékezésre. A falu művelődési házában nívós előadást hallhatott a szép számban megjelent vendégsereg. A helyi Csemadok-szervezet kulturális csoportja időrendi sorrendben elevenítette fel a történelmi eseményeket, amelyek a márciusi forradalom kitöréséhez vezettek. Utána az Arcok zenekar előadásában hallhattuk Petőfi Nemzeti dalának megzenésített változatát, és más, alkalomhoz illő dalok is elhangzottak. Az ünnepség záróakkordjaként megkoszorúztuk a kopjafát. A hűvös tavaszi idő ellenére szívet melengető érzéssel töltött el mindenkit a március idusáról való megemlékezés. Üde színfolt volt az is, hogy nagyszámú fiatal jelent meg az eseményen. Ez is bizonyítja, hogy tájainkon sosem fogy el a magyar, úgy, mintha híre sem lett volna. Szabó Sándor Királyrév