Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-17 / 63. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 13. SporT/Tévé és Rádió - szombAt Arthur Miller amerikai író Az ügynök halála című drámájának bemutatója a kassai Thália Színházban Az elmondandó rekviem Willy Loman mi vagyunk, s nem tudhatjuk, hogy a rek­viemet ki mondja el fölöt­tünk, mint ahogy az Árkosi Árpád rendezte kassai elő­adás után is a néző mond csendben gyászbeszédet az ügynök - a mindenkori ügynökök - fölött. DUSZA ISTVÁN Willy Loman, a megöregedett ember, aki történetesen utazó ügynökként kereste kenyerét, le­hetne bármilyen más foglalkozá­sú. Akár fel is lázadhatna, mint ahogyan azt Biff, a fia teszi, csakhát Willy a kispolgáriság konformistája. Tisztességes munkával megkeresett nagy pénzekről álmodozik, majd élete csődjének pillanatában is ugyan­azzal az önmagát igazoló humor­ral fordul várakozással fiai, külö­nösen Biff felé, mint amivel leélte az életét. Czintos József (a Szat­márnémeti Északi Színház Harag György Társulatának a tagja) a legteljesebben játssza el ezt a kis­polgári derűt, az amerikaiC?) hétköznapok családot és pénzt életcélként kijelölő életfilozófiá­jánakpárlatát. Czintos alakításá­ban mindvégig jelen van Loman önbecsapásának lappangó kény­szere. A mindennapok hazugsá­gainak romlottságát derűvel fedi el, miközben saját életútjának zsákutcájából fiai számára köve­tendő példaként gyárt üres el­méleteket erkölcsről, a család szentségéről. Czintos József vendégjátéka eseménye a felvi­déki színházi életnek. Színészi játékának gazdag árnyalatai a fi­gura más-más élethelyzetekben történő megnyilvánulásai során jelennek meg alakításában. Egyike azoknak a nagy kortárs romániai magyar színészeknek, akiknek játékát nálunk is érde­mes megnézni. Árkosi Arpád rendező nemcsak azzal lepi meg a nézőt, hogy Willy Loman öngyilkossága is valamifajta felemelkedés az ön­becsapás poklából, hanem azzal is, hogy az előadás központi alakja a Tóth Tibor játszotta Biff lett. A minden tettével lázadó fiú még apja óhaját teljesítve, anyja kérésének engedve akkor is fellázad, amikor munkát keres a család egy állítólagos régi is­Egy felidézett jelképes pillanat az apa és a Loman fiúk játszadozásaiból. Milyen nagy a feszültség Czintos József (Willy Loman), Tóth Tibor (Biff) és Petrik Szilárd (Happy) mozdulataiban? (Svätozár Písecký felvétele) merősénél. Tóth alakítása egy olyan Biffet testesített meg, aki tudja, mit nem akar: apja csőd­tömegnyi életét folytatni. Apjá­val szemben éppen egy ellenke­ző életfilozófiát követ és valósít meg, amelyben individualizmu­sa és a természet találkozásából fakadhat majd egy új életszem­lélet. Árkosi még a szájbarágás­nak azt a veszélyét is elkerülte, amit Miller valamifajta írói ön­igazolásként a temetés megjele­nítésével vetett papírra. Willy Loman, az ügynök történetét nála igazából Happy folytatja majd. Petrik Szilárd játékából kitetszik a fiú karakterének, leg­feljebb befelé békétlenkedő tí­pusa. Petrik pontosan el tudta különíteni szerepét attól a jel­lemtől, amely a mindig lázadó testvérének a sajátja. Ez a színé­szi pontosság az apjuk emlékei­ből felmerülő jelenetekben is el­különítette egymástól a két gye­reket. Mindez Árkosi rendezését is dicséri, hiszen tudatosan komponált jelenetei és ponto­san értelmezett kapcsolatrend­szere a más-más idősíkokban visszamenőleg is jelezték a ké­sőbbi folyamatosságot, a fiúk és az apjuk majdan ambivalenssé váló viszonyát. Kiemelkedő volt Kövesdi Szabó Mária Lindája is. Letisztult színé­szi eszközökkel játszotta a fele­ség féije iránti naiv szeretetét, a családja féltését, s a gyerekei és a féije közötti ellenségeskedések villámhárítójaként volt remény­forrása is a történetnek. Fabó Ti­bor egy látszatra jelentéktelen epizódszerepben tudott ismét re­meket alakítani. A gyermek és a felnőtt Bernardként is sodró volt dinamikussága, karakterterem­tése. Bandor Éva (Nő) nem kap­hatott volna sablonosabb szere­pet, mégis a tőle elvárt módon teljesítette a feladatát. Kár, hogy ez a tehetséges fiatal színésznő lassan egy esztendeje nem játsz­hat igazi főszerepeket. Mint aho­gyan Bocsárszky Attilának sem adatik meg a nehezebb feladat annál, mint amilyen a Willy ál­maiban, emlékeiben élő Ben fi­gurája volt. Pólós Árpád Char­leyként most is igazolta, hogy az általa megformált embertípusok érdekesek és egyre gyakrabban értékei is a kassai előadásoknak. A színház pillanatnyi állapota, amelyből a társulat tagjainak a szűkös létszáma is következik, hozott a rendező számára egy olyan szereposztásbeli kény­szert, amely a Howard Wagnert játszó Sallai István esetében tel­jesen csődöt mondott. Ez a Willy Loman életében a múlt és a jelen folyamatosságait képviselő cég­tulajdonos nem jelent meg a színpadon azzal az erővel, amellyel Czintos, az ügynököt játszotta. Ezért az előadásnak az a jelenete nemcsak dinamikájá­ban, hanem tempó-ritmusában is megfeneklett, pedig az ő dialó­gusukban lesz véglegesen nyil­vánvalóvá Willy Loman önbecsa­pása és magahitegetése. A Gadus Erika díszletei között és jelmezeiben játszó színészeitkel Árkosi Árpád éppen Arthur Mil­ler filmszerű szerkesztésmódjá­ból kindulva rendezett olyan já­tékot, amely - az inkriminált jele­net kivételével - minden pillana­tában feszes, drámai feszültség­gel teli volt. Azt már a nézőnek kell eldöntenie, mennyire vállal­ja fel a rendező kínálta közös gondolkodást mindazon dolgok fölött, amelyek az előadásban gondolati és érzelmi telítettség­gel megfogalmazódtak. Polgár Anikó verseinek szinte minden sorában ott kísért a világirodalom egészére kiterjedő gondolat Tudatos líraeszmény felőli építkezés NEMETH ZOLTÁN Polgár Anikó első verseskötete a Trója, te feltört dió izgalmas vál­lalkozás: hogyan lehet elhelyezni egy új költészeti ideált a vüágiro­dalom szöveggyűjteményének egészében. Ezeknek a verseknek ugyanis szinte minden sorában ott kísért a világirodalom egészé­re kiteijedő gondolat, s a létrejö­vő elasztikus, rugalmas versszer­kezet lehetőséget is teremt egy olyan játékra, amely kapcsolatot igyekszik létesíteni időben és tér­ben egymástól távol eső szöve­gek, írások között. Mintha egy olyan birodalmat állí­tanának elénk ezek a versek, amely csak az írás és az olvasás során jöhet létre, elképzelt szö­vegbirodalmat, amely éppen a képzelet játékára való utaltsága okán csakis ideális lehet, az idealitások terében képződik csak meg. Ez a szövegtér aztán olyan titokzatos utcákat, tereket nyit meg az olvasó előtt, amelyek már végtelen számuk miatt is csodálatot kelthetnek, ráadásul Polgár Anikó kötetének írásai még segítenek is az olvasás ka­landjában; kézen fognak és biz­tatnak: csak önmagunkban ke­ressük a versek esztétikai él­ményt nyújtó jelentéseit. Polgár Anikó költészete valami­képpen a test költészete is. Verse­inek meghatározó vonulata az a vegetatív látásmód, amely vad és fájdalmas hatásokkal árasztja el az olvasót. Egymás ellen feneke­dő testrészeink, belső szerveink döbbenetes látványt nyújtanak: „Oldalunkban dús lakomák/ lerá­gott csontjai." A test gyakran a kín, a fájdalom hordozója: „gyomrodba szálltam akkor én le, Föld". Gyakran nem egy test lesz az akció színtere, hanem testek között játszódik le a félelmetes, kimondhatatlan, megdöbbentő érintkezés. A testek közötti érint­kezések sokszínűsége szintén fontos ebben a költészetben: ,Anyám, szegény, sovány állat: nyalogatott/ szoptatott és beta­kart szőrös bundája alá." gyer­mek és anya kapcsolatára, „Nyel­vem az erdő szájában kotor." a tárgyak „testének" és az emberi testnek az érintkezésére kínálko­zik példának. A tárgyak amúgy is az emberi testhez hasonló pozíci­ókban szenvednek, kínlódnak, öregednek: „fák elágazó gyökere­it gyömöszöli/ magába a rét", „Kaszám testén földuzzadt erek...", „Sztüxbehulló kövek/ nyakán az élet ráncai." Azon túl, hogy ezek a szövegek gyakran fordítások (Rilke, Szent Hildegárd, Sirkka Turkka, M. Polgár Anikó költésze­te valamiképpen a test költészete is. Terentius Varró stb. nyomán), il­letve eldönthetedenül ingáznak fordítás és „eredeti" szövegek kö­zött (az idézőjel annak szól, hogy eredeti szöveg valószínűleg nincs is, hiszen nincs olyan műalkotás sem, amelyre ne hatott volna lét­rejöttekor valamilyen más műal­kotás, tehát, akár öntudatlanul is, hatott rá), s így kísérletet tesz­nek az irodalom és az eredetiség egy újfajta felfogására. Polgár Anikó kötete végén még egy meglepetést is tartogat a szá­munkra. Ez a meglepetés pedig abban áll, hogy egy korunkban már szinte teljesen figyelmen kí­vül hagyott műfajt elevenít fel, amelyre talán csak a XIX. századi irodalomból emlékezhetünk (esetleg Ady és Radnóti egy-egy művére): ez pedig a poétái episz­tola, azaz a költői levél, amelyet költőnk megkapó frissességgel újít fel, utat nyitva bennük több­féle érzelemnek: a vallomásos­ságtól egészen a frivol szabad­szájúságig követhetjük nyomon a közölt episztolákban feltűnő érzelmek skáláját. Polgár Anikó első kötete tudatos líraeszmény felől építi önmagát, de ez a tudatosság nem jelent ve­szélyt arra az elemi élményre, amelynek erejét ott érzem e kötet minden sorában. Polgár Anikó: Trója, te feltört dió, AB-ART Kiadó, Pozsony, 1998 A BÖNGÉSZŐ nyertesei A Vasárnap 10. számában feltett kérdésre a héten 592 helyes megfejtés érkezett. A beküldők közül tegnap Kövesdi Károly, a VASARNAP vezető szerkesztője sorsolta ki a szerencsés nyerte­sek nevét. E héten az 500-500 koronát Szalai János muzslai, Veréb Lajos kecsői és Kecskés Mária nagytárkányi olvasóink nyerték. Gratulálunk! A helyes megfejtés: 1939-ben (v) (A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36.§-a alapján a nyeremé­nyek összegéből 15% jövedelemadót vonunk le.) Tőzsér Árpád a Vámbéryban Dunaszerdahely. A Vámbéry Irodalmi Kávéházba Tőzsér Ár­pád irodalmi esijére várja az érdeldődőket a rendezvényt szer­. vező Lilium Aurum Kiadó. A találkozó holnap 18 órakor kezdő­dik. A költővel Németh Zoltán irodalomkritikus beszélget, (ú) A szlovák filmgyártás gondjai Pozsony. Martin Šmatlálc, a Szlovák Filmakadémia alelnöke szerint fel kell hívni a kulturális tárca figyelmét a szlovák film­művészet jelenlegi helyzetére, mert fenyeget, hogy megszűnik a szlovák filmgyártás. A kormánynak nem csak anyagilag, hanem jogilag is segítenie kell. A Nemzeti Vagyonalap most vizsgálja felül a kolibai filmstúdió privatizációját, Milan Kňažko pedig a kulturális minisztérium mellett létrehozott egy bizottságot, amelyben a szlovák filmesek képviselhetik nézeteiket. (SITA) SZÍNHÁZ POZSON Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Aida 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ahogy tetszik 19 KIS SZÍNPAD: A zsírosbödön 19 KOMÁRO M JÓKAI SZÍNHÁZ: Utazás az éjszakába (Somorja) 19 GYÖ R NEMZETI SZÍNHÁZ - NAGYSZÍNHÁZ: Történt hajdanán 19 MOZI POZSON Y HVIEZDA: Egy bogár élete (am.) 15.15, 17 Rush Hour (am.) 19, 20. 45 OBZOR: A vízhordó (am.) 16, 18 Angyalok városa (am.) 20.30 MLADOSŤ: Erzsébet királynő (ang.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Pokoli szerencse (cseh) 16 Sekalnak meg kell halnia (cseh-szlov.-lengy.-fr.) 18.30, 20.30 Átkozott boszorkányok (am.) 17, 20 Psycho (am.) 16.30,18 KASS A DRUŽBA: Halloween, 20 éwel később (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Egy bogár élete (am.) 15.30 A vízhordó (am.) 15.30, 17.45 Az adósságok ideje (cseh) 20 CAPITOL: Pokoli szeren­cse (cseh) 16 Halloween, 20 éwel később (am.) 18, 20 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY - LUX: Sekalnak meg kell halnia 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A túszszedő (am.) 17,19.15 LÉ­VA-JUNIOR: Penge (am.) 16.30,19 VÁGSELLYE - VMK: Sziki­szökevény (am.) 17.30,20 LOSONC-APOLLO: Ryan közlegény megmentése (am.) 17 NAGYMEGYER - VMK: A szentfazék (am.) 19 GALÁNTA - VMK: Szerelmes Shakespeare (am.) 17.30,20 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Halálos fegyver 4 (am.) 18 GYÖ R CINEMA CITY-GYŐR PLAZA: Ronda ügy 12.15 17.15, 22.15 Vámpírok (am.) 14.45, 19.45 Patch Adams 12.15, 14.15, 17.15, 19.45, 22.15 Dolcsi Vita 11.30,13.45,15.45,17.45 MISKOL C BÉKE: A szentfazék (am.) 15.30, 17.45, 20 BÉKE KAMARA: Ronda ügy (am.) 16, 18, 20 KOSSUTH: Patch Adams (am.) 15.30, 17.30 A csók 19.30, 21 HEVESY: Honfoglalás (magy.) 15 A nagy Lebowski (am.) 17,19 Patch Adams (am.) 20.45 A gálaest pünkösdkor látható az MTV 1 műsorán Örökös tagság - 1999 MTI-HIR Budapest. Immár 4. alkalom­mal hirdeti meg közös felhívását az Örökös tag címek odaítélésé­re a Magyar Televízió Rt. és a Petőfi rádió. A neves közéleti személyiségekből álló zsűri ja­vaslatai alapján a nézők és a hallgatók ismét négy-négy szí­nésznő, színész, operaénekes, il­letve táncos közül választhatják ki az általuk leginkább kedvelt két-két művészt. A színésznő ka­tegóriában a testület Csomós Marit, Eszenyi Enikőt, Molnár Piroskát és Udvaros Dorottyát, a színészek sorából Bárdy Györ­gyöt, Garas Dezsőt, Huszti Pé­tert és Tordy Gézát jelölte. Az operaénekesek közül a közön­ség Gulyás Dénesre, Hamari Jú­liára, Kováts Kolosra és Marton Évára szavazhat. Idén új kategó­riaként jelent meg a táncművé­szet, amelyben Kun Zsuzsa, Orosz Adél, Pongor Ildikó és Se­Eszenyi Enikő (Oláh Csaba felvétele) regi László neve szerepel. A mű­vészek május 9-én, a Budapesti Operettszínházban tartandó gá­laesten veszik át a díjakat. Ezt a nézők pünkösdkor tekinthetik meg az MTV 1 műsorán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom