Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-10 / 57. szám, szerda

POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 10. Göncz Árpád Svájcban Bern. Göncz Árpád magyar köztársasági elnök és kísére­te tegnap délben kétnapos látogatásra Svájcba érke­zett. Bernben ma díszven­dégként részt vesz és felszó­lal a svájci törvényhozás két házának együttes ülésén, az Európa Tanács fennállásá­nak 50. évfordulója alkal­mából. Ezután vélemény­cserét folytat az ET szerepé­ről, az európai biztonságról és a magyar-svájci kapcso­latokról Ruth Dreifuss svájci szövetségi elnök asszony­nyal, valamint a külügymi­niszterrel és az igazságügy­miniszterrel. (MTI) Kadhafi-Arafat találkozó Kairó. Moamer el-Kadhafi líbiai vezető tegnapra virra­dó éjjel Egyiptomban talál­kozott Jasszer Arafat palesz­tin vezetővel. A palesztin po­litikus tájékoztatta partnerét az egy helyben topogó kö­zel-keleti béketárgyalások­ról. A megbeszélésen szóba került a Lockerbie-ügy és több más, az arab világot érintő kérdés. Arafat tegnap tárgyalt Mubarak egyiptomi elnökkel, majd Washington­ba utazott. (MTI) Bili Clinton körútja San Salvador. Közép­amerikai körútja kereté­ben hétfőn Salvadorba ér­kezett Bili Clinton ameri­kai elnök. Előzőleg Nica­raguában járt és ellátoga­tott azokba a körzetekbe, ahol a Mitch hurrikán ta­valy októberben szörnyű pusztítást végzett. Clinton újabb amerikai segélyeket ígért meg a károk felszá­molására. (MTI) Clinton tegnap Honduras­ba utazott tovább (TA SR/EPA) Szakadárok börtönben Róma. Börtönben köteles letölteni büntetését annak a szakadár északolasz kommandónak a három tagja, amely 1997. május 9-én egy házilag fabrikált harckocsival „megostro­molta" a velencei Szent Márk teret és kitűzte a padán zászlót a harangto­rony tetejére. (MTI) Vádemelés Ta Mok ellen Phnompen. Kambodzsá­ban tegnap hivatalosan vá­dat emeltek a vörös khme­rek szombaton letartózta­tott, kegyetlenségéről hír­hedt utolsó vezére, Ta Mok ellen. A vádemelés a szél­sőbaloldali mozgalmat 1994-ben hatályon kívül helyező törvény alapján történt, ami életfogytiglani börtön kiszabását teszi le­hetővé. (MTI) Richard Holbrooke újabb kísérletet tesz Milosevics sarokba szorítására Változékony helyzet Belgrád/Pristina/Brüsszel/ London. Richard Hol­brooke amerikai külön­megbízott tegnap Belgrád­ba érkezett, hogy a koszo­vói autonómia-egyezmény elérését célzó diplomáciai erőfeszítések részeként nyomást gyakoroljon a ju­goszláv vezetésre. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Holbrooke ma kezdi meg meg­beszéléseit a jugoszláv vezetők­kel, de programját még nem si­került véglegesíteni; így nem tudni például, hogy fogadja-e őt Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnök. Bár az albán tárgyalóküldöttsé­gen belül a jelek szerint már két csoport - az Ibrahim Rugova „el­nök" vezette mérsékeltek és a szélsőséges Koszovói Felszabadí­tási Hadsereg (UCK) - is bele­egyezett az egyezmény aláírásá­ba, a másik fél, Belgrád elveti a tervezett koszovói nemzetközi katonai jelenlétet. Mivel ez utób­bit az összekötő csoport az egyez­mény szerves részének tekinti, je­lenleg a jugoszláv elutasítás tűnik az aláírás fő akadályának. Fehmi Agani, az albán tárgyaló­csoport mérsékelt, Rugovához közel álló tagja tegnap nem zár­ta ki, hogy küldöttségük bármely pillanatban aláírhatja a megálla­podást. Belgrádban viszont teg­nap úgy tudták, az UCK ugyan elvi hozzájárulásukat adta a nemzetközi béketerv aláírásá­hoz, de ezt a szerb belbiztonsági erők hadműveleteinek leállításá­tól tette függővé. A koszovói békefenntartás témá­Feltétel a szerb belbiz­tonsági erők hadmű­veleteinek leállítása. ja uralta a NATO vezérkari főnö­keinek tegnap délelőtt kezdődött kétnapos találkozóját. A NATO a hét eíejére már tízezernél több katonával rendelkezett az albá­nok lakta szerb tartománnyal szomszédos Macedóniában, és tulajdonképpen minden készen áll ahhoz, hogy a nemzetközi bé­keegyezmény elfogadása esetén az összesen 26 ezer fősre terve­zett békefenntartó erő - a KFOR ­megkezdhesse tevékenységét. Er­re azonban csakis akkor kerül sor, ha mind az albánok, mind a szer­bek aláírják az egyezményt, elfo­gadva ezzel a NATO-vezette nemzetközi katonai jelenlétet. Koszovó vezető téma volt a brit fővárosban zajló biztonságpoliti­kai konferencián is. Javier Solana NATO-főtitkár beszédében hang­súlyozta: Milosevics teljes mér­tékben tisztában van azzal, mire számíthat, ha nem fogadja el a nemzetközi közösség által kidol­gozott béketervet. A beszédét kö­vető nemzetközi sajtóértekezle­ten Solana kijelentette: a nemzet­közi közösség még nem tudta megoldani a kontinens egyik leg­fenyegetőbb válságát, a koszovói humanitárius katasztrófát még nem sikerült elkerülni. Ami a koszovói helyzetet illeti, szerb rendőrök és a jugoszláv hadsereg katonái tegnap táma­dást intéztek koszovói albán fel­kelők feltételezett hadállásai el­len Pristinától északra. A szerb rendőrség pedig elfogatóparan­csot adott ki az UCK nyolc tagja ellen, akik közül három a tár­gyalóküldöttség tagja. Aszlan Maszhadov csecsen elnök csúcstalálkozót javasol Borisz Jelcinnek Jutalom a nyomravezetőnek MTI-TU DOSITAS Moszkva. Aszlan Maszhadov cse­csen elnök csúcstalálkozót javasolt Borisz Jelem orosz államfőnek, il­letve a kétoldalú konzultációk fel­újítását, hogy enyhüljön a Groznij és Moszkva között kiéleződött fe­szültség - közölte Majrbek Vacsa­gajev, a csecsen elnök szóvivője. Maszhadov emellett 200 ezer dol­láros jutalmat tűzött ki annak, aki segít a pénteken Groznijban elra­bolt Gennagyij Spigun orosz rend­őrtábornok nyomára jutni. Moszk­va gyanúja szerint az orosz vezér­őrnagy elrablásához köze lehetett Samü Bászájev volt úgyvezető kormányfőnek, ületve Szalman Radujev hírhedt osztagparancs­Kína és a két Korea hevesen reagált az új japán önvédelmi elméletre Jogszerű a megelőző csapásmérés MTI-HIR Tokió. Japán tegnap megismétel­te, hogy jogában áll megelőző csa­pást mérni a szigetországra kato­nai veszélyt jelentő államokra. „A kormány minden szükséges intézkedést meg fog tenni, ha (egy külföldi ország) kísérletet tesz arra, hogy megzavarja a ja­pán nép mindennapi életét" ­mondta újságíróknak Szaiki Aki­taka kormányszóvivő-helyettes. „Úgy gondolom, már évekkel ez­előtt vüágossá tettük a parla­mentben, hogy az önvédelem, el­méletben, magában foglalhat megelőző támadásokat olyan or­szág területe ellen, amely katonai támadásra készül Japán ellen" ­tette hozzá Szaiki. Az észak-kore­ai rakéták okozta esedeges fenye­getettségre utalva Norota Hoszei, a nemzetvédelmi hivatal vezetője (védelmi miniszter) a napokban fejtette ki a tokiói törvényhozás­ban, hogy Japán megelőző csapá­sokat mérhet más országok raké­taindító támaszpontjaira. „Jogi­lag lehetséges, hogy Japán az ön­Mohammed Hatami iráni elnök Rómába érkezett Húsz év óta először HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Róma/Amszterdam. Moham­med Hatami iráni elnök tegnap háromnapos hivatalos látoga­tásra Rómába érkezet. Húsz éve, a Khomeini irányította iszlám forradalom óta nem járt iráni vezető nyugati fővárosban. Ha­tami római tárgyalásainak kö­zéppontjában gazdasági kérdé­sek állnak, amit az is jelez, hogy a külügyminiszteren kívül ma­gával hozta bányaügyi miniszte­rét is. A látogatás céíja azonban általában a nemzetközi elszige­teltségből való kitörés is, továb­bá a találkozó a pápával, amit sokan a keresztény-muzulmán párbeszéd felé tett első jelentős lépésnek tartanak. Heves viták előzték meg a vita­tott iráni elnök római látogatá­sát. Az emigrációban élő iráni ellenzék szerint a néhai Khomei­ni ajatollah rezsimjének volt propaganda- és cenzúraminisz­tere csak kirakatember, aki arra hivatott, hogy demokratikus ál­cával fedje el az iráni hatalom elnyomo lényegét. Az iráni el­lenzékiek buzdítására az olasz parlament többsége felhívásban követelte a kormánytól, hogy ne fogadja „a mollák középkori dik­tatúrájának elnökét". Hatami Rómába érkezésével szinte egy időben Amszterdam­ban irániak egy csoportja meg­szállta az olasz konzulátus épüle­tét. Az épület előtt mintegy 20-30 személy - egy iráni ellen­zéki csoport tagjai - demonstrált, miközben hét társuk behatolt a konzulátus épületébe és meg­szállta azt. A tüntetők amiatt til­takoztak, hogy szerintük Hatami elnökségének eddigi két éve alatt Iránban „nem javult a politikai helyzet". A megmozdulás mint­egy két órával később békésen, a rendőrség beavatkozása nélkül ért véget, miután Olaszország amszterdami nagykövete hajlan­dó volt pár perces beszélgetésre fogadni az irániak képviselőit. védelem jogát gyakorolva megtá­madja az ellenség bázisait, akkor is, ha Japán még nem szenvedett valóságos károkat" - közölte. A nemzetvédelmi miniszter kije­lentése óriási felháborodást vál­tott ki Kínában és a két Koreában, miután az évszázad első felében mindhárom ország a japán kato­nai agresszió célpontja volt. Ritka lépésként Szöul csatlakozott Pe­kinghez és a kommunista Phen­janhoz a megelőző csapásokról hangoztatott japán gondolatme­net visszautasításában. ETA-ellenes akció „Ajándék" Aznarnalc Párizs. A francia fővárosban teg­nap reggel letartóztatták az ETA baszk szeparatista szervezet hat feltételezett tagját, köztük a szer­vezet legfőbb katonai vezetőjét, a Kantauri néven emlegetett Javier Arizeuren-Ruizt. A letartóztatás­ra Jósé Maria Aznar spanyol mi­niszterelnök franciaországi láto­gatásának első napján került sor. Négy ETA-tagot akkor fogtak el, amikor távoztak egy szállodából, köztük volt a 41 éves Kantauri is. A csoport két másik tagját egy la­kásban lepték meg, amely a rendőrség szerint az ETA „logisz­tikai támaszpontjaként" szolgált. Az elfogott baszk szeparatis­tákat, köztük egy nőt, egy hete már megfigyelés alatt tartották. Az AFP szerint mind fegyvert vi­seltek, mindazonáltal egyeden lövés sem dörrent el, amikor őri­zetbe vette őket a hírszerzés és a terroristaellenes hatóság közös kommandója. (MTI) noknak is. Juszup Szaszlambe­kov, a csecsen elnök moszkvai kü­lönmegbízottja tegnapi sajtónyi­latkozatában annak a véleményé­nek adott hangot, hogy Groznij­ban hamarosan megjelenhet Bo­risz Berezovszkij ismert orosz üz­letember, a FÁK titkára, akinek nagy szerepe volt az utóbbi idő­szak túszszabadulásaiban. A szovjet időkből örökölt egyenruháikban „feszítő" ukrán katonák együttérzéssel és érdeklődéssel figyelik a kijevi utcán hegedülő-kol­duló kisfiút. Mindenkinek megvan a maga baja... (TA SR/EPA) Robbantás a Wehrmacht-kiállítás épületében Megalapozott gyanú A rendőrség szerint a robbanó­töltetet hozzáértő szakember készítette. Az elkövetőket a ha­tóság abban a jobboldali közeg­ben gyanítja, amely országszer­te már több városban szervezett tiltakozó megmozdulást „a Wehrmacht becsületét, sárba rántó" kiállítás ellen. A történé­szek által összeállított anyagot 1995 óta több tucat német és osztrák városban mutatták már be. A saarbrückeni megnyitó előtt is voltak utcai összecsapá­sok a vándorkiállítást ellenző jobboldali elemek és baloldali csoportok között. A zavargások résztvevői közül a helyi rendőr­ség 70 embert vett őrizetbe. MTI-TUDOSITAS Bonn. Tegnap hajnalban robba­nás rázta meg egy saarbrückeni oktatási központ épületét, amely február 2l-e óta a német hadsereg II. világháborús szere­pét és bűntetteit bemutató ván­dorkiállításnak ad otthont. A Sa­ar-vidéki tartományi bűnügyi hivatal szakértőinek megállapí­tása szerint a robbanótöltetet az elkövetők az iskolaépület hátsó falán, kívülről helyezték el. A detonáció következtében több ablak betörött, ablakkeretek szakadtak ki a helyükről, s az üvegszilánkok sérülést okoztak több kiállítási tablóban. Izrael dél-libanoni jelenlétének felülvizsgálata Túl nagy ár a Golán MTI-HIR Jeruzsálem. Mosé Arensz izrae­li védelmi miniszter jelentést kért az izraeli hadsereg dél-liba­noni biztonsági övezete fenntar­tásának illetve feladásának elő­nyeiről - közölte tegnap az izra­eli rádió és a sajtó. „A jelen helyzet fenntartása nem tűnik számomra kívánatosnak... össze kell vetni a biztonsági öve­zet és a hozzá kapcsolódó szer­ződések nyújtotta előnyöket több más változat előnyeivel..." - idézte az AFP a miniszter állás­pontját. Az izraeli tömegtájékoz­tatás szerint Saul Mofaz vezér­kari főnök feladata, hogy össze­állítsa a számbajöhető stratégiá­kat, közöttük a Dél-Libanonból történő esetleges egyoldalú ki­vonúlást is. Arensz borúlátóan nyilatkozott a Szíriával folytatandó tárgyalá­sokról: úgy vélte, hogy Szíria csak a Golán-fennsík teljes kiürí­tése árán hajlandó békét kötni, ez pedig túl nagy ár lenne Izrael­nek - írta az ITAR-TASZSZ. Újabb amerikai légi csapás Észak-Irakra Sikeres bevetések MTI-HIR Ankara. Amerikai repülőgépek tegnap iraki légvédelmi állásokat bombáztak az észak-iraki repü­léstilalmi övezetben, miután az iraki radarok bemérték őket - kö­zölték illetékesek a támadó gépek dél-törökországi támaszpontján. A Reutersnek nyilatkozó kato­nai szóvivő tájékoztatása szerint amerikai F-15E típusú harci gé­pek - önvédelemből cselekedve - több iraki tüzérségi állást bom­báztak Moszul körzetében. Ezek a csapások rendszeressé váltak, mióta Irak úgy döntött, hogy szembeszáll az északi és déli re­püléstilalmi övezetben járőröző amerikai és brit gépekkel. A szó­vivő közlése szerint a megtáma­dott iraki légvédelmi egységeket több lézervezetésű bomba elta­lálta, az amerikai gépek pedig sértetlenül és teljes létszámban visszatértek Icirlik légibázisra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom