Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-01 / 49. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 1 KOMMENTÁR Koalíciós Lucipalkólc TÓTH MIHÁLY Pikáns mozzanata is van az új kormány igazságtételi eltökéltsé­gének. A Ďuračka-eset. Amely azzal vette kezdetét, hogy az SZDK listáján megválasztott parlamenti képviselő, korábban a DU tagja, koccant a nagy pozsonyi éjszakában. Az előzmények ismertek. Ne találgassuk, 30 milliót ér-e a honatya villája, vagy háromszor annyit. Összpontosítsunk inkább egy teljesen jelen­téktelennek tűnő, törvényhozói agyból kipattant mondatra: a körülmények szerencsétien összejátszása, hogy a Režeš, a Poór és a Smerek nevével kapcsolatos ügyekkel egyszerre fogják em­legetni és nyomozni a kormánypárti Ďuračka esetét is. Magvas gondolat. Lehetetlen nem észre venni, hogy megfogalmazója a kormánypártiságot eleve a gáncsnélküliség szinonimájának te­kinti. Ďuračka képviselő botránya alapján nem egészen alapta­lanul gyanítható, hogy a vállalkozni vágyók társadalma nem e­gészen úgy differenciálódik, hogy egy elképzelt fekete vonaltól balra a Mečiar párti gonoszok helyezkednek el, ettől jobbra pe­dig a Dzurinda-, Migaš-, Bugár- és Schuster-párti angyalok tö­mörülnek. Ennél sokkal bonyolultabb a helyzet. Élnek közöt­tünk olyanok, akik csak azért nem váltak „Rezešsé", mert nem voltak eléggé előrelátóak, és nem jó lóra tettek. Nem oda és ak­kor léptek be, amikor és ahol a vagyont osztogatták. Vannak kö­zöttük, akik most azt állítják, az eredeti helyzetben lenne a leg­jobb visszacsinálni a dolgokat, mert csak így lenne lehetőség a „Poórul járásra", értsd ezen: a Nafta Gbely arkangyalok általi privatizálására. Üdítő tudni, hogy azért olyan jómódúak, sőt gazdagok is vannak, akik vagyonukat nem politikai előrelátá­suknak köszönhetik. Sajnos oly kevesen vannak, hogy már-már pénzért mutogatják őket. Az új tulajdosok nagy csoportjai, per­sze, altípusokra tagolódnak. A legéletképesebb egyedek azok közül kerülnek ki, akik a fiktív fekete vonal határvidékén, attól hol balra, hol jobbra működnek a vagyongyarapításon. így bra­vúros teljesítményekre képesek. A novemberi kormányalakítás előtti Oppozíciós Lucipalkó csendes társi viszonyba került a Koa­líciós Luciferkóval. Az együttműködés gyümölcse: villa a főváros luxusnegyedében. Az „írečitý" HZD-s szlovák így lesz villaszom­szédja, puszipajtása az agrárius magyarnak. Van-e aki ilyen vi­szonyok között ítéletet mer mondani a RezeS-ügy és a Ďuračka­botrány időbeni egybeesésének hasznáról, illetve ártalmáról? A nyomozás folyatódik. JEGYZET Rabló, jelentkezz! MALINÁK ISTVÁN Fővárosunkhoz közeli faluban élő ispierőseim házába betör­tek, minden értékeset, ami mozdítható volt, elvittek. Jól szervezett banda lehetett, te­herautóval meg minden e­gyébbel, hiszen a nappaliból nemcsak a drága bútor tűnt el, hanem még a szőnyeg is. El le­het képzelni a kifosztott csa­lád megdöbbenését, amikor hazatértek a nagymamától. A legfurcsább a dologban az, hogy a szomszédok nem lát­tak, nem hallottak semmit. Két lehetőség van: vagy a rab­lók voltak David Cooperfield­nél is ügyesebbek, vagy a szomszédok - egyébként ked­ves emberek - alkalmazták a ne szólj szám, nem fáj fejem, meg nem az én házam ég elv­telen taktikáját. A legnagyobb vesztes a kisebbik fiú, eltűnt a kedvenc macija is, azóta a gyerek vigasztalhatatlan. Is­merőseim már arra gondoltak, feladnak egy apróhirdetést, Rabló, jelentkezz! jeligével. Ebben felszólítják a tisztelt fosztogatókat, mindent tartsa­nak meg, a család majd csak kiheveri az anyagi vesztesé­get, de Jocó maciját küldjék vissza. Lebeszéltem őket az öt­letről, született pesszimista­ként bizonygattam: ma már nincsenek jószívű rablók, ma alvilág van, szervezett bűnö­zés, maffia. Úgy tűnik, téved­tem, van jószívű rabló, aki ké­retlenül is jelentkezik, recep­tet akar adni a kifosztottaknak arra, ezután hogyan szervez­zék meg az életüket. Azt olva­som az újságban, hogy Vladi­mír Mečiar tárgyalni akar a kormánypártokkal, mert sze­rinte az új kabinet nem tudja megoldani az ország gazdasá­gi gondjait. Hát nem megható, hogy négyévi garázdálkodás után a nótáskedvű vezérnek nemcsak újságírókat verni tá­mad kedve, hanem még lelke is van? Miért kell mindjárt rosszat, sunyi szándékot felté­telezni róla? Hogy az elmúlt négy év visszaéléseinek fel­göngyölítése, a Lexa- meg a Krajči-ugy miatt szólalt volna meg. És hogy ez a propagan­dafogás már a közelgő elnök­választásnak is szól. Ugyan már, legyünk egyszer keresz­tények! Azt nem mondom, hogy a kormány üljön le vele tárgyalni. De ismerőseimnek megmondom, ne apróhirde­tést adjanak fel, neki írják meg levélben, hogy küldesse vissza Jocó maciját. Tuti, hogy el tudja intézni. Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika - (58238338), Sidó H. Zoltán-gazdaság ­(58238310), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma ­(58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. -Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorín. Kül­földi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újság­küldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. decem­ber 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk - Bizony, képviselő úr, én korábban vesztettem el a szüzességemet, mint ön az immunitását. (Peter Gossányi karikatúrája) A kormány március közepéig elemzi a költségvetés kockázatait Köddé vált adók Két nagyon kellemetlen statisztikai adat nyilvános­ságra hozatalával kezdő­dött az elmúlt hét. A mun­kanélküliek száma 450 ezer fölé nőtt. TUBA LAJOS Ez egyetlen hónap alatt közel harmincezres növekedést je­lent, ráadásul azóta is naponta újabb és újabb cégek jelentették be, hogy több száz dolgozójuk­nak felmondanak. Tulajdonkép­pen már évek óta tudjuk, hogy a DSZM által kitűzött 12 százalé­kos munkanélküliség elérése ér­dekében a foglalkoztatási alap és minden egyéb bevethető for­rás segítségével nagyvállalatok Egyelőre azonban előttünk a költségve­tés elfogadása. tucatjaiban tartották fel évekig a túlfoglalkoztatottságot. Az idei év elejére kipukkant a lég­gömb, és az ebből következő szociális feszültség nagyon ko­moly próbatétel elé állítja a je­lenlegi kormányt. A másik sta­tisztikai adat az adóbevételekre vonatkozik. A januári 12 milli­árd koronás bevétel 2,7 milliárd koronával elmarad a tavalyitól. Egyértelmű, hogy a kormány el­ső számú feladata a költségvetés elfogadása utáni hetekben-hó­napokban az adóreform lesz. Ennek csak nagyon kis része a hozzáadottérték-adó változtatá­sa. Az adók jelentik a költségve­tés fő bevételeit, és ezen a téren nagyon sok a tennivaló. A hiá­nyosságok régóta ismertek, itt az ideje, hogy valaki megkezdje OLVASÓI LEVÉL Ösztönző, igaz szóval „Tudatlan érdektelenség, rafi­nált érdek." Mindkettő komoly veszély forrása még a fejlett de­mokráciákban is. Az ilyen és eh­hez hasonló szélsőségeknek vol­tunk és vagyunk ma is semmiről sem tehető áldozatai. Az elmúlt választási időszakban soha nem tapasztalt hazugságokat hallhat­tunk a Tisztelt Ház egyes tagjai­tól. Amikor emiatt elégedetlen­ségemnek adtam hangot, egy a politikában és a közéletben is jártas úrtól ezt a találó meghatá­kiküszöbölésüket. Egyelőre a­zonban előttünk a költségvetés elfogadása. A kormány végül múlt hétfőn rendkívüli ülésen két körben lezárta a kérdést. Az­óta is a sajtó kedvenc témája, hogy ki nem szavazott mellette, és ki fenyegetőzött lemondás­sal. Néhány miniszter úgy visel­kedik, mintha csak most ébredt volna fel, illetve annak idején nem tudta volna, milyen kocká­zatokkal veszi át a kinevezési oklevelét. A bulinak különben sincs vége. Egy kommentátor szerint ebben a költségvetésben minden tétel kockázatosnak számít. A kormány haladékot adott magának, egy különbi­zottságnak március közepéig kell felmérnie a kockázatokat és a további megtakarítások lehe­tőségeit. Ha minden jól megy, a költségvetés parlamenti vitájára már pontosabban körvonalazó­dik az idei megszorítások valódi képe. A következő kört minden­képpen a parlamentjelenti. Itt a sokszínű kormánykoalíció min­den tagja eljátszhatja a sebzett vad szerepét, de a végső szava­zásnál egyszerűen politikai dön­tést kell hoznia arról, érdekli-e őt még az, amit négy hónappal ezelőtt vállalt. A múlt hét két nagyvállalattal kapcsolatban is érdekes fordulatot hozott. A kassai vasműből távozott Ale­xander Rezes. Az még a jövő kérdése, megússza-e büntetle­nül az elmúlt éveket, cégének most legalább lehetősége nyílt a túlélésre. Ez más szóval olyan külföldi partner belépését jelen­ti, akinek célja nem feltétlenül a konkurens cég bezárása. A mé­diában érdekes módon eléggé elsikkadt annak a Režeš mellől elpártolt szakszervezeti vezető­nek a nyilatkozata, aki szerint rozást kaptam: „A diktatúrában muszáj, a demokráciában érde­mes hazudni." És már ott is va­gyunk a bajok eredeténél. A po­litikus azt mondja, amivel a pártja megbízza, ezért nem min­dig irihetőek szavai. A közönsé­ges halandó a saját véleményét mondja el a látott és hallott, il­letve a tapasztalt történésekről, ezért szavahihetőbb. Kapisztrán János szerint „csak azok vállalkozzanak nemes küz­delemre, akik lélekben tiszták". Ha ehhez tartanák, ületve tar­tották volna a különböző pártok vezérei magukat, ma nem kelle­ne az ő „tudatlan érdektelensé­gük és rafinált érdekeik" követ­kezményeit nyögnünk. ha néhány héten belül nem ér­kezik meg a külföldi megmentő, vége a vasműnek. Az már a Ke­lef-szlovákiai Vasmű hivatalos bejelentése, hogy januárt 1 mil­liárdos veszteséggel zárták, feb­ruárra pedig 2 milliárdra számí­tanak. A választók Mečiar­ellenes négyötöde talán nem fe­lejti el, hogy az ország legna­gyobb cégét 1994-ben még jó pénzért adhattuk volna el kül­földre, és a bevételből nagy ré­A múlt hét két nagy­vállalatban is érdekes fordulatot hozott. szét fedezhettük volna azoknak a kiadásoknak, amelyek miatt gazdasági reform címen idén és jövőre a saját szánktól kell meg­vonnunk a falatot. A másik fi­gyelemre méltó bejelentés a Nafta Gbelyhez kötődik. Vladi­mír Poór, a DSZM titokzatos nagyszombati privatizációs leté­teményese állítólag az általa fi­zetett árért visszaadná a céget a Nemzeti Vagyonalapnak. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy a Nafta Gbely napjainkban már szinte egyáltalán nem foglalko­zik szénhidrogén-kutatással és -termeléssel. Egyetlen értéke a kimerült kőolajlelőhelyekben kialakított hatalmas természe­tes földgáztárolók megléte, amelyek ideális helyen vannak a tranzit gázvezetéket használó nyugati társaságok számára. Márpedig hónapok óta terjeng­nek a hírek, hogy ezeket a táro­lókat leányvállalatokra íratták át. Ezért is lesz érdekes figyelni, mit is ajánlott fel a pincérből milliárdossá avanzsált Poór az új hatalomnak. A kiváltságos előjogokkal ren­delkezők éltek az adott lehető­ségekkel, saját érdekeiket tar­tották szem előtt, s alkalmatla­nok voltak azoknak a felada­toknak az elvégzésére, melye­ket a választópolgár elvárt vol­na tőlük. Néhány száz milli­omos elorozta a többség elől azt a vagyont, amelyet arányo­san kellett volna felosztani az azt „kiizzadok" között. Nem a becsületes munkából meggaz­dagodott vállalkozók ellen van kifogásom, mellettük kiállók. De ne engedjük meg, hogy ér­demtelenek vagyonhoz jussa­nak! Semmi ne legyen megbo­csátható, ami tilos! Ezt kellene tudomásul vennie mind a rend­TALLÓZÓ MLADÁ FRONTA DNES Csehország, Magyarország és Lengyelország néhány napon be­lül ugyan NATO-taggá válik, de ahhoz, hogy megbízható szövet­séges is legyen, Prágának, Buda­pestnek és Varsónak még sokat kell tennie. A csatlakozás után ugyanis még mindig több a kér­dés, mint a felelet, több a gond, mint a siker. A legolvasottabb cseh napilap megjegyzi: elvárha­tó lett volna, hogy ha annyira be akartak lépni a NATO-ba, meg­próbálnak hozzájárulni a problé­mák megoldásáiioz, nem pedig újabb gondokat okozni. Jelenleg azonban úgy tűnik, nem lesznek „kész tagok". Például késik a ka­tonák átvilágítása, s a katonai költségvetéseket is csak annyira emelték, amennyit a NATO ki­kényszerített. ADEVARUL A román vezetésnek fel kell éb­rednie az álmodozásból, mert a magyar kormány nyilvánvaló zsa­rolással el akarja érni, hogy a ko­szovói modellt alkalmazzák min­den nemzetiségek lakta térség­ben - írta vezércikkében a román napilap. Úgy látja: „még meg sem született a Koszovóra vonatkozó ideiglenes egyezmény, Orbán Viktor magyar kormányfő máris rámutatott a következő háborús színtérre: a Vajdaságra. Orbán alapjában véve koszovói mintájú autonómiát akar a Vajdaságnak. Nyilvánvalóan zsarol, a koszovói modell, vagyis a lényegi autonó­mia gondolatának sulykolásával el akarja érni, hogy azt minden nemzetiségek lakta térségben al­kalmazzák. Más szóval, ma Ko­szovóban, holnap a Vajdaság­ban... S holnapután? Hargitában és Kovásznában?..." - figyelmez­tet a vezércikk. FRANKFURTER ALLGÉMÉI N E ZEITU N G Baljós fellegek gyülekeznek a ba­jorországi Kastl magyar gimnázi­uma fölött, miután a bonni kor­mány kulturális államminisztere 1999. december 31. után nem lát lehetőséget az iskola intézmé­nyes támogatásának folytatására. Georg Paul Hefty emlékeztet rá, hogy az 1957-ben alapított gim­náziumot a háború következmé­nyeinek enyhítését célzó törvény értelmében Bonn megértően tá­mogatta. A szövetségi kormány évi 1,6 millió márkával járult hoz­zá költségvetéséhez, míg Bajoror­szág és a diákok szülei együttesen hasonló nagyságrendben viselték az anyagi terheket. A kastíi Ma­gyar Gimnáziumban az oktatás nyelve a magyar; a német az első a kötelező négy idegen nyelv kö­zött. A diákok négy helyett nyolc tárgyból tesznek érettségi vizs­gát. Magyarokon kívül német, svájci, svéd, amerikai fiatalok is találhatók a tanulók között. Mivel Németország támogatja a ma­gyarországi német iskolákat, Or­bán Viktor kormányfő is kész évi 40 millió forinttal hozzájárulni a kasdi gimnázium fenntartásához, amint ezt közölte is a szövetségi kormánnyal. őrségnek, mind az igazságszol­gáltató szerveknek. A törvényt meg kell tartani és tarttatni ­függetlenül attól, hogy ki áll a kormányrúdnál. Nehezen értem meg a körülöt­tem zajló, korunk szellemének ellentmondó eseményeket, a szinte megbocsáthatatlan bű­nöket. Az önzés, a mások baja iránti közöny, az önimádat, a lelki szegénység elburjánzása nyomasztó. Nem tetszelegni akarok e levéllel, csak ösztönző igaz szóval szeretnék hatást gyakorolni azokra, akik még tehetnek értünk „nagy dolgo­kat". Téglás Ferenc Sárkányfalva

Next

/
Oldalképek
Tartalom