Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-04 / 28. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 9. KULTÚRA - OkTaTÁS 9 oktatás 9 Beszélgetés Liszka Józseffel az Etnológiai Központ tervezeteiről és a központi magyar múzeum kérdéséről Hallassa hangját a szakma! íródik Mečiarék fekete­könyv-sorozata. Ha könyv­vásárra készülne, bizonyá­ra bestseller lenne. Itt és most az ország katasztró­fa-forgatókönyve. CRENDEL ÁGOTA Nem marad ki belőle a kultu­rális tárca sem - tudunk a szo­borkiállítás költségeiről, a mi­nisztérium helyiségeinek bér­beadásáról és ezekhez hason­ló csemegékről, amelyekkel az előző kormány kedvencei édesítették életüket. Arról ta­lán kevesebb az információnk, mi mindennel nem foglalkoz­tak. Ennek a csomagnak a ré­sze a (nemzetiségi) néprajz­kutatás. A Fórum Társadalom­tudományi Intézet komáromi székhelyű Etnológiai Köz­pontja olyan tervezeteket ké­szített, amelyek nem kizáró­lag a szlovákiai magyar nép­rajzkutatást érintik. Több kisebb-nagyobb kutatási v v Az ezredforduló­** ra szeretnénk megjelentetni a szlovákiai ma­gyarság népraj- >> zát. projektumunk (interetnikus kapcsolatok kutatása, változás­vizsgálatok, szakrális néprajz) továbbra is fut. Ezek mellett egy nagyszabású vállalkozásba kezdtünk, az ezredfordulóra szeretnénk megjelentetni a szlo­vákiai magyarság néprajzát ma­gyar és szlovák nyelven, vala­mint kísérőkötetekként, kisebb terjedelemben magyarul a szlo­vák, a szlovákiai ukrán, ruszin, német, horvát, roma és zsidó néprajzot is. Igaz, hogy ennek a tervezetnek a megvalósítása szinte minden energiánkat le­köt, de nem mehetünk el szótla­nul a szlovákiai magyarságot érintő tudománypolitikai kérdé­sek mellett sem. Ezért a Fórum Társadalomtudományi Intézet szakmai megbeszéléseket szer­vez a problémakör megvitatása érdekében. Melyek a legégetőbb kérdé­sek? Három csoportba soroltuk a problémákat: 1. a központi szlo­vákiai magyar múzeum kérdé­se; 2. a tudományos műhelyek koordinációja, együttműködé­se, 3. a szlovákiai magyar, fő­ként szakkönyvtárak helyzete. Elsőként a múzeummal kapcso­latos kérdéseket, félreértéseket szeretnénk tisztázni azokkal a magyar szakemberekkel, akik szlovákiai múzeumokban dol­goznak vagy dolgoztak, illetve megítélésünk szerint, ha kívül­állóként is, de van értelmes véle­ményük a kérdésről. Tudjuk, hogy miközben az ukránoknak már évtizedek óta .van saját mú­zeumuk Szlovákiában, néhány Politikusaink döntései csak úgy lesznek helyesek, ha ők is megbízha­tó szakmai háttérrel rendelkeznek (Somogyi Tibor felvétele) esztendeje a zsidók és németek is rendelkeznek ilyen intéz­ménnyel, a központi magyar múzeum kérdése a mai napig megoldatlan. Ezzel kapcsolat­ban szeretnénk, ha a február 12­re, Ipolyságra összehívott meg­beszélésünkre (amelyre egyéb­kéntjelezte részvételi szándékát Jarábik Gabriella, a Kulturális Minisztérium Nemzetiségi Fő­osztályának igazgatója is) minél több szakember jönne el, hogy végre elsőként (?) a szakma (!) hallathassa a hangját ebben a ­tudjuk nem csak szakmai - kér­désben. Milyen eredményeket várnak ezektől a szakmai megbeszé­lésektől? Hogy a múzeum kérdésénél ma­radjak, tudni kell, hogy már je­lenleg is több szálon, több alap­állásból kiindulva folynak az előkészítő tárgyalások. Nos, ezeket a nézeteket szeretnénk közelíteni, és végső konklúzió­ként olyan állásfoglalást elfo­gadni, amely a szlovákiai ma­gyar múzeumi szakemberek döntő többségének véleményét tükrözi. Meggyőződésem, hogy politikusaink döntései csak úgy lesznek helyesek, ha ők is meg­bízható szakmai háttérrel ren­delkeznek. Ezt szeretnénk mi ezen a téren biztosítani. A West Side Story a győri Nemzeti Színházban Megjelent magyarul a Durrell-életmű utolsó kötete Rómeó New Yorkban A kolóbuszok titkairól HAMERUK BARNABAS A West Side Storyt talán be sem kell mutatni - még a fiatalabb nemzedéknek sem. Ha a színpadi előadást nem is, filmesített válto­zatát talán már mindenki látta. A darab szinte állandóan színpa­don van, legutóbb a győri Nemze­ti Színház tűzte műsorára. Nem kis vállalkozás ez: nagymamák és unokák ülnek a nézőtéren, és úgy kell játszani, hogy mindenki elé­gedett legyen. Nem könnyű! Aki mégsem ismerné a darabot, annak dióhéjban annyit, hogy a modern kor Rómeó és Júliájáról van szó. A helyszín ezúttal nem Verona, hanem New York sze­génynegyede. Az „erkélyjele­net" egy vaskonstrukcióra és egy konténerre helyeződött át. Nem karddal, hanem késsel és pisz­tollyal harcolnak az ellenfelek. De a történet ugyanaz: két ellen­séges banda háborúját csak egy szerelem tragikus vége és a ban­davezérek vére csitítja el. Mind­ez Leonard Bernstein fülbemá­szó dallamaival kerül a néző elé, magyarul. Jerome Robbins ere­deti koreográfiáján nem sokat változtattak a győri színházban, így talán az sem csalódik, aki ti­zenöt év után újra megnézi a da­rabot. A díszlet és a jelmezek is élethűek. Jó a fordítás, és jók Fo­dor Ákos dalszövegei, amelyek­ben hűen tükröződik a „kor gyermekének" beszédstílusa (a „csúnya szavakra" célzok). Élve­zetes a szereplők összehangolt játéka. Elegendő energia, játékos kedv, tiszta hang, fantáziadús já­ték - ezt tapasztalja a néző. Az élő zene külön élvezet. Az is­mert dallamokat hallva az em­ber belefeledkezik a történetbe és a papírzsebkendőjébe. Nem­csak a főhősöket életre keltő szí­nészek, hanem a többi szereplő lehetőséget kap, hogy megmu­tassa, mit tud - és mindenki él is a lehetőséggel. MTI-HÍR Budapest. Gerald Durrell Fogjál nekem kolóbuszt! című posztu­musz kötetét a világszerte is­mert egykori brit zoológus és író halálának (1995. január 30.) negyedik évfordulóján jelentet­te meg az Európa Könyvkiadó. A felnőtteknek szóló történetei­nek sorában a szerző most az af­rikai Sierra Leonéba kalauzolja el az érdeklődőket, ahol még él néhány a kolóbusz (colobus) ne­vű különleges, „módfelett finy­nyás, levélevő" majomfajtából. Az új könyvvel teljessé vált Gerald Durrell magyar nyelvű életműve. A kihalásra ítélt állatfajok szen­vedélyes tanulmányozójának és leírójának, a Jersey-szigeti állat­kert létrehozójának a tollából Magyarországon megjelent könyvek közül összesen tizen­nyolcat gondozott az Európa. Amikor a szavak nem akarnak magyarul formát ölteni Mi is a „történetrajz"? Bakó Gábor, az előadás koreográfusa (Oláh Csaba felvétele) BODZSAR GYULA Kedves ismerőseimnél vendé­geskedtem a minap. Jómódról árulkodó, pazarul berendezett panelházi lakásukban két ka­maszkorú fiúgyermeket nevel­nek. Látogatásomkor csak a na­gyobbik tartózkodott otthon, aki valamilyen ifjúsági lapot né­zegetve figyelte társalgásunkat. Politikáról, gazdaságról, mun­káról meg egyéb másról folyt a beszélgetés. Természetesen a gyerekek is szóba kerültek. Mind a ketten nyelvi gimnázium­ba járnak, Imrusko - mutatott az apa a közelünkben ülő fiára ­idén érettségizik, a kisebbik, Petyko pedig két év múlva. Elúj­ságolta, hogy mindettőnek kivá­ló nyelvérzéke van, a szlovákon és a magyaron kívül az angolt is szinte anyanyelvi szinten beszé­lik, de jól megy nekik a német és gyűrik a francia nyelvet is. Melyik a kedvenc tantárgyad? ­kérdeztem a feltűnően hallgatag legénykétől. „A zemepis meg a dejepis", kaptam a nyúlfarknyi választ. „Mondhatod magyarul is, kisfiam" - szólt rá az anyukája. Pillanatnyi zavarát leküzdve a fiú magyarul' is elmondta, hogy a földrajzot meg a történetrajzot szereti legjobban, de érezte, hogy valamit rosszul mondott, mert az apjához fordult: „Oci, hogy kell mondani magyarul a dejepist?" „Történelemnek", segítette ki az anyuka. Érettségi után hová ké­szülsz? - faggattam tovább a fiút, akinek láthatóan nehezére esett a magyar beszéd, ráadásul erősen szlovák akcentussal ejtette a sza­vakat. „Právora készülök", kap­tam a magabiztos választ. Hogy a szlovák iskolába járó magyar gyerekek túlnyomó ré­sze csúnyán, nyögve, szlovák A fiú éppen a szülei nyelvét beszéli, sajnos, a leggyatrábban. szavakkal keverve beszéli anya­nyelvét, nem újdonság. Szóban forgó ismerőseimnél járva iga­zából azon-lepődtem meg, hogy kiváló nyelvérzékkel megáldott fiuk éppen a szülei nyelvét be­széli a leggyatrábban. El tudom képzelni, hogy az angolt meg a németet, talán még a franciát is jobban beszéli, mint a magyart. Ha ismerősömék történetesen Poprádon vagy Zsolnán élnének, akkor még talán megérteném, hogy gyermekük szlovák akcen­tussal ejti a magyar szavakat. De Nagykürtösön, ahol lépten-nyo­mon magyar szót hallani?! Könyvbemutató az irodalmi esten Dunaszerdahely. Ma 18 óra­kor a Vállalkozók Házában bemutatják Liszka József Tu­dománynak kezdetiről című könyvét. Az irodalmi estet Barak László, a NAP Kiadó igazgatója nyitja meg. A köny­vet B. Kovács István régész, néprajzkutató méltatja, (ú) A Csemadok OT rendkívüli ülése Losonc. A Csemadok Orszá­gos Tanácsa rendkívüli ülést tart a losonci Vigadó tanács­termében február 7-én, 10.30­kor. A főbb programpontok között szerepel a Csemadok megalakulása 50. évfordulója alkalmából rendezendő köz­ponti ünnepség előkészítésé­vel, illetve a szövetség jelenle­gi helyzetével és jövőjével kapcsolatos kérdések megvi­tatása. Az ülésen részt vesz­nek az SZK kormányhivatalá­nak, parlamentjének és Kultu­rális Minisztériumának dolgo­zói, illetve képviselői, (ú) Kalligram-est könyvkiállítással Galánta. Holnap 18 órától könyvkiállítással egybekötött Kalligram-estet tartanak az Esterházy Reneszánsz Kas­télyban. Az est házigazdája Gyurovszky László. Előadók: Szigeti László, a Kalligram Könyvkiadó igazgatója és Grendel Lajos író. (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Spartacus 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Koldusopera 19 KIS SZÍNPAD: Orfeus alászáll 11, 19 KASSA BORODÁČ SZÍNHÁZ: Oliver 10 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Csók 14 MOZI POZSONY HVIEZDA: A közellenség (am.) 20.30 Guru (am.) 15.30, 18 OBZOR: Psycho (am.) 16, 18, 20.30 MLADOSŤ: Tiltott gyü­mölcs (am.) 15.15, 20 Szenvedély (magy.) 17.30 CHARLIE CENTRUM: Sekalnak meg kell halnia (cseh-szlov.-lengy.-fr.) 16.30,18.30,20.30 Scream 17.30,20 Egyiptom hercege 15.30 17.15 Klub 54 (am.) 15.30, 17.15 A szakács, a tolvaj, a felesé­ge és a szeretője (ang.-fr.) 20 DEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Psycho (am.) 17.30, 20 ROZS­NYÓ - PANORÁMA: Dr. Dolittle (am.) 17, 19 LÉVA - JUNI­OR: Lolita (am.) 16.30 19 SLOVAN: Rózsaszín életem (fr.) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Angyalok városa (am.) 18 ZSELIZ - SZPUTNYIK: Mortal Combat (am.) 19 A város nem felejti a csodagyerekként itt járt zsenit Mozart-hét Pozsonyban ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A salzburgi Mozarteum tagja, a Pozsonyi Mozart Közösség, valamint a PAT-EX ügynökség február 7. és 12. között Mozart-hetet rendez hazai és külföldi előadók közre­működésével. A nyitókoncert 7­én 17 órakor lesz a Prímáspalota tükörtermében, a záróhangver­seny pedig február 11-én és 12­én 19 órakor a Redutban. Érde­kesnek ígérkezik Pavol Polák előadása, amely Rekviem - le­genda és valóság címmel hang­zik el február 9-én, 18 órakor a Ventúr utca 10 sz. alatti Mozart­teremben, valamint Gerhard Walterskirchen osztrák zene­történész Az ismeretlen Mozart (Mozart-terem, február 12., 17 óra) c. előadása, (vk) Orosz, finn, afrikai irodalmi műveket fordított Karig Sára halálára Budapest. Életének nyolcvan­ötödik évében - hosszan tartó be­tegség után - elhunyt Karig Sára író, költő, műfordító. Karig Sára 1914. június 13-án született Ba­ján. Tanulmányokat folytatott a szegedi egyetemen, a budapesti kereskedelmi akadémián, majd a durhami, illetőleg a londoni egyetemen. Dolgozott tisztvise­lőként, így 1944-ben a Svéd Vö­röskereszt budapesti gyermek­osztályán. A háború után a Bri­tish Council idegen nyelvű leve­lezője, előadója, majd titkára. 1947-ben a Szovjetunióba hur­colták, 1953-ig politikai fogoly volt a vorkutai munkatáborban. 1956-ban lett az Új Magyar Könyvkiadó, a néhány hónappal később már Európa Könyvkiadó néven működő irodalmi műhely szerkesztője. 1989-től dolgozott az Új Tükör című hetilap rovat­szerkesztőjeként is. Fordított, il­letve szerkesztett bolgár, orosz, ukrán, lett, finn, afrikai és auszt­ráliai irodalmi műveket. Karig Sárát 1986-ban József Attila-díj­jal tüntették ki, 1993-ban a Demény Pál Emlékérem jutalma­zottja lett. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom