Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-03 / 27. szám, szerda

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 2. Fagyhalottak Lengyelországban Varsó. A tél kezdete óta 183 ember fagyott meg Lengyelországban. Az utóbbi napokban megsza­porodott a hideg miatt el­hunytak száma, mivel az ország több részén éjjelen­ként mínusz 20 fok alá esett a hőmérséklet. A ha­tóságok kampányt kezdtek az óvatos italozásra figyel­meztetve, mivel a legtöbb áldozat nagyobb mennyi­ségű alkoholt fogyasztott, mielőtt megfagyott. (MTI) Dinko Sakic felesége szabad Zágráb. Szabadlábra he­lyezték Nada Sakicot, a jasenovaci egykori usztasa haláltábor vezetőjének fele­ségét, akit azzal vádoltak, hogy táborőrként kegyet­lenkedett a foglyokkal. A 26 tanú meghallgatása nem erősítette meg annak alapos gyanúját, hogy a gyanúsí­tott a II. világháború idején a Stara Gradiska-i fogolytá­borban háborús bűnöket követett el. Az asszony beje­lentette, hogy nem hagyja el Horvátországot, megvátja a félje ellen indított eljárás végét. Sakicot azzal gyanú­sítják, hogy a haláltábor egykori vezetőjeként leg­alább kétezer fogoly halálá­ért felelős. (MTI) Nada Sakic nem hagyja el Horvátországot (ČTK/AP) Buszbaleset Csehországban. Prága. Hét halálos áldozata van egy tegnap reggel Cseh­országban történt buszbal­esetnek. A menetrendsze­rintijárat teherautóval üt­között Stredokluky közelé­ben, Prágától 16 kilométer­re. Tizenhat személy sérülé­seket szenvedett, közülük többnek súlyos az állapota. Csehországban egy hét le­forgása alatt ez volt a máso­dik súlyos buszbaleset, az elsőnél ketten vesztették életüket. (ČTK) Elhalasztott halálbüntetések Moszkva. Az orosz alkot­mánybíróság felszólította az ország bíróit: ne szabjanak ki halálos ítéleteket mind­addig, amíg a parlament módot nem talál arra, hogy szavatolja minden halál­büntetésseljáró ügy esküdt­széki tárgyalását. A döntés ellen nincs fellebbezés, rög­tön hatályba lép. Az alkot­mánybíróság ugyancsak sürgette a parlamentet, hogy haladéktalanul hozza meg a fentiekhez szükséges törvényeket. Az alkotmány szerint csak esküdtszék hoz­hat halálos ítéletet, ám a 89 orosz körzet közül még csak kilencben működik ilyen rendszer, a legtöbb perben bírók döntenek. (MTI) Ankara tapsol Nyugat-Európának Öcalan Milánóban Washington/Pristina. Az USA egyelőre nem tett közzé semmilyen döntést azzal kapcsolatban, kész-e szárazföldi katonai egysé­geket küldeni Koszovóba. MTI-HÍR A csapatok állomásoztatására altkor kerülne sor, ha nemzetkö­zi békefenntartó erő kiküldése kerülne napirendre. Bül Clinton amerikai elnök hosszas tanács­kozást folytatott erről hétfőn legfontosabb kül- és katonapoli­tikai munkatársaival. William Cohen védelmi miniszter azt a véleményét mondta el a sajtó­nak, amely eddig is közismert volt: szerinte az Egyesült Álla­moknak a lehető legkisebb sze­repet kellene játszania az ügy­ben. Cohen úgy véli, Koszovó ügyében méltányos lenne, ha a terhek oroszlánrészét az euró­pai szövetségesek viselnék. A miniszter egyébiránt megerő­sítette: egyfelől nagyon valós az Washington nem lesz a koszovói lázadók légiereje. a lehetőség, hogy a koszovói harcok megállítása érdekében a NATO légi csapásokat hajt vég­re, másfelől viszont a koszovói A bányavállalat kártérítést követelhet a Zsil bányászok szakszervezetétől Törvénytelen volt a sztrájk MTI-HIR Bukarest. A Zsil völgyi bányá­szokjanuári sztrájkja törvényte­len volt - mondta ki a Hunyad megyei bíróság, elutasítva a Bá­nyászszakszervezetek Ligájának keresetét, amellyel a szakszer­vezet a petrozsényi bíróság első fokú ítéletét támadta meg. A bá­nyavállalat egyrészt azt kifogá­solta, hogy az érvényes sztrájk­törvénnyel ellentétben a mun­kabeszüntetés teljes volt, azaz a bányászok nem tettek annak eleget, hogy a sztrájk idején is biztosítani kell a tevékenység egyharmadát. A törvénnyel ellentétesnek talál­ta a bíróság azt is, hogy a bányá­szok menet közben módosítot­tak követeléseiken. A konfliktus már tavaly nyáron kezdődött a Zsil völgyében, az akkor megfo­galmazott követeléseket decem­ber végén, január elején egészí­tették ki újabbakkal. Ezek kö­zött szerepelt, hogy az elbocsá­tott bányászok vagy 10 ezer dol­lár egyszeri végkielégítést kap­janak, vagy a nyugdíjkorhatár eléréséig biztosítsanak számuk­ra havi 500 dollárnak megfelelő járadékot. A bányavállalat szerint azok a követelések, hogy mondjon le a vállalat vezetése, távozzon az ipari és a közlekedési minisz­ter, politikai követeléseknek minősülnek, s mint ilyenek, szintén ellentétben álltak a tör­vénynek. Az ítélet alapján a bányaválla­lat felmondhat a sztrájkban részt vett bányászoknak. Emel­lett kártérítést is kérhet a bá­nyászszakszervezettől a mun­kabeszüntetés idején elszenve­dett veszteségekért. Ennek nagyságát a vállalat mintegy 40 milliárd lejre becsüli. A bányászok január 18-án meg­indultak Bukarest ellen, s öt nappal később fordultak vissza, amikor Radu Vasile miniszter­elnök tárgyalt vezérükkel, Miron Cozmával. Vasile és Cozma egyezségének tartalmát mindeddig nem hozták nyilvá­nosságra. A két politikai ellenfél egyaránt Adolf Hitlert véli felfedezni a másikban Kölcsönös nácizás Izraelben MTI-HIR Jeruzsálem. Benjamin Netanja­hu izraeli kormányfő Adolf Hit­lerhez hasonlította Ehud Barakot, az Izraeli Munkapárt vezérét, aki vetélytársa lesz a május 17-i általános választáso­kon - írják a keddi izraeli lapok. Netanjahu így vágott vissza munkapárti vezetők vádjaira, akik szerint jelszava - „Erős ve­zetőt egy erős népnek" - igen­csak hasonlít a Harmadik Biro­dalom lózungjaira. A kormányfő úgy vélekedett, Barak jelmonda­ta - „Vezetőt egy egységes nép­nek" - szintén a nácizmusra em­lékeztet. „Adolf Hitler azt mondta: Egy nép, egy vezér. Kö­vetkezésképpen azt mondhat­juk, hogy Barak jelszava fasiszta - idézte Netanjahu szavait a Háárec című lap. - És mivel Barak azt állítja, hogy Izrael né­péért harcol, szavait talán mondhatjuk katonai-fasisztá­nak is." Izrael hazahívta bonni nagykö­vetét azzal az indoklással, hogy Avi Primőr a Die Weltnek adott interjújában antidemokratikus­nak nevezte a kormánykoalíció­ban lévő ultraortodox Sasz pár­tot. Primőr állítólag azt mondta az interjúban, hogy a Sasz párt egyike ama kevés ortodox párt­nak, amely nem demokratikus elvek, hanem az isteni törvé­nyek és a rabbik döntései alap­ján működik. Azt is kijelentette, a Sasz támogatói a harmadik vi­lág országaiból érkezett első ge­nerációs bevándorlók, akik még csak szokják a demokráciát. Az incidens nem jön jókor Netanjahunak, a jobboldali Likud párt vezetőjének. A bonni nagykövetet egyébként röviddel azelőtt hívták haza, hogy Joschka Fischer, az EU soros el­nökségét adó Németország kül­ügyminisztere Izraelbe látogat. Közben a kneszetben tegnap megkezdődött a májusi válasz­tásokig tartó szünet anélkül, hogy megszavazták volna az idei költségvetési törvényt. A képviselők mindamellett tart­hatnak addig rendkívüli ülést a házelnök vagy a kormányfő ké­résére, ha a 120 képviselő közül legalább 30 támogatja azt. MTI-HIR Ankara. Hétfőn késő este a mi­lánói repülőtérre érkezett Abdullah Öcalan, a Kurd Mun­káspárt vezetője. A gerillavezért szállító repülőgép üzemanyag­felvétel végett szállt le a légiki­kötőben, miután a svájci hatósá­gok visszautasították, hogy a gép Svájcban landoljon - jelen­tette be Bülent Ecevit török mi­niszterelnök Ankarában. Ecevit üdvözölte a nyugat-euró­pai államok álláspontját, azt, hogy nem akarják befogadni az Ankara által terrorizmussal vá­dolt gerillavezért. „Öcalan nem találhat menedékül szolgáló or­szágot; ajtótól ajtóig kell vándo­rolnia" - szögezte le Ecevit. Vasárnap éjszaka a holland ha­tóságok megakadályozták Öca­lan gépének rotterdami leszállá­sát, hétfőn pedig Ankara azt állí­totta, hogy a repülőgép Athén­ban van. Ezt a görög hatóságok azonnal cáfoltak. Ankara úgy értesült, hogy Öcalan esetleg Szerbiában tar­tózkodhat, ezért a török kül­ügyminisztérium tegnap behí­vatta Jugoszlávia, illetve más európai államok nagykövetét is. Darko Tanaskovics elmond­ta, Öcalan nem tartózkodik Szerbiában és ott nem is látnák szívesen. Törökország tegnap ismételten felszólította az eu­rópai országokat, hogy ha Öcalan felbukkan területükön, tartóztassák le. A racaki mészárlás során meggyilkolt 45 személy hozzátartozói tegnap közösen követelték a holttestek kiadását, melyeket nemzetközi orvoscsoport vizsgált (ČTK/AP) Washington inkább katonai szövetségeseire bízná a koszovói válság megoldását Európai oroszlánrész Kárpátalja megsegítése program Elvszerű segélyosztás albánok nem számíthatnak ar­ra, hogy az atlanti szövetség majd a Belgrád ellen lázadók lé­gierejének a szerepét vállalja magára. A Koszovói Felszabadító Hadse­reg, az UCK szóvivője tegnap Pristinában bejelentette: a szer­vezet mégis elküldi képviselőit a Koszovó jövőjével kapcsolatos hét végi tárgyalásokra a Párizs melletti Rambouilletbe. Tegnap Bonnban tárgyalt Joschka Fischer német külügy­miniszter orosz kollégájával, Igor Ivanowal a válság rende­zéséről. Oroszország ragaszko­dik ahhoz, hogy beleszólása le­gyen a bonyolult koszovói hely­zet megoldásába. MTI-HIR Ungvár. Megalakult a Kárpátal­ja megsegítése program kurató­riuma, amelynek feladatai kö­zött elsősorban az árvízkárosul­tak támogatásának szervezése, oktatási és karitatív intézmé­nyek támogatása szerepel. Soós Kálmán kuratóriumi elnök elmondta, a testület tevékenysé­ge mindenekelőtt a Magyarok Világszövetsége által kezdemé­nyezett Kárpátalja megsegítése elnevezésű programhoz kapcso­lódik, a kuratórium azonban kész közreműködni más forrá­sokból származó eszközök elv­szerű elosztásában is. A testület­ben egy-egy taggal képviselteti magát a Kárpátaljai Magyar Kul­turális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség, a katolikus és református egyház, valamint az MVSZ ukrajnai or­szágos tanácsa. Sor került Monica Lewinsky meghallgatására Szex, hazugság, video MTI-HIR Washington. A Fehér Ház jo­gászai és a képviselőházi meg­bízottak hétfőn hosszú órákon át faggatták zárt ajtók mögött Monica Lewinskyt. A meghall­gatásról videófelvétel készül, ezt megtekintik a szenátorok, és eldöntik, kívánják-e a tanú személyes megjelenését a plé­num előtt, ahol a szenátorok is kérdéseket tehetnek fel. Nem ismeretes, hogy a volt fehér há­zi gyakornoknő vallomásában bármilyen új elem felmerült volna. A Fehér Ház nem élt az­zal a jogával, hogy kérdéseket tegyen fel a tanúnak, ehelyett Clinton egyik ügyvédje nyilat­kozatot olvasott fel Monica Lewinsky előtt, és az elnök ne­vében mélységes sajnálkozását fejezte mindazok miatt, amiket a lány ennek az ügynek az utó­élete kapcsán átélni volt kény­telen. A republikánus többség elrendel­te Vernon Jordannak, Clinton közeli barátjának, valamint Sidney Blumenthal fehér házi kommunikációs tanácsadónak a tanúkénti meghallgatását is. Jordan tegnap, közép-európai idő szerint késő este, Blumenthal ma válaszol a kérdésekre. Monica Lewinsky vallomását videófelvételről nézik meg a szená­torok (ČTK/AP-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom