Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-27 / 48. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 25. KULTÚRA HIRDETÉS 9 Jegyzetek egy regionális kiadású, de Közép-Európára is kitekintő magyarországi lapról, a Limesről Közös értékek után kutat A tatabányai Limes 1988ban a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat folyóirataként indult, s az első két évben egy-egy, 1990-91-ben két-két szám jelent meg. Célkitűzése a megyéről készült társadalom- és természettudományi tanulmányok publikálása volt. TURCZEL LAJOS 1992-től aztán olyan negyedévi társadalomtudományi szemlévé vált, amely időnként természetés környezetvédelmi írásoknak is teret ad. A megyéből való első kitekintést a szlovákiai Komárom magyar kulturális intézményeivel: a Duna Menti Múzeummal és a városban székelő Szlovákiai Magyar Néprajzi Társasággal kialakított kapcsolat jelentette. Ennek természetes oka és célja volt, hiszen Komárom városa 1918 előtt a Duna két partján terült el, s csak Csehszlovákia megalakulása után szakadt két részre: a Csehszlovákiához tartozó Révkomáromra és a magyarországi Komáromra (Újkomárom). A révkomáromi kapcsolatteremtés a Limes számára azért volt céltudatos és hasznos, mert az itteni történészek, művelődéstörténészek és néprajzosok fő kutatási területe: a zömmel magyarok lakta Csallóköz, Kisalföld és Mátyusföld a mai magyarországi Esztergom-Komárom megye területével nemcsak földrajzi egységet alkot, hanem kulturális hagyományegységet is. Ilyen alapon a mi Mácza Mihályunk és Liszka Józsefünk hagyományfeltáró írásai a lapba is jól beillettek. A szlovákiai szerzőkkel felvett kapcsolat az első világháború után kialakult magyar kisebbségek iránti érdeldődést is kiváltotta. Ilyen érdeklődés az odaáti és itteni kommunista rosszallás ellenére már több magyarországi folyóiratra, köztük a tatabányai szépirodalmi és kritikai Új Forrásra is jellemző volt, s főleg a kisebbségek helyzetének bemutatására irányult. A Limest viszont elsősorban a közép-európai öszszefüggésű történelmi előzmények érdeklik, s jól megválogatott munkatársai azt vizsgálják, hogy a Közép-Európa jelentős részét birtokló Habsburg-birodalomban, s annak utolsó szakaszát jelentő Osztrák-Magyar Monarchiában a történelmi Magyarország népei (a magyarok és a szláv, német, román nemzetiségek) a viszályok ellenére milyen közös értékeket teremtettek. A vizsgálat másik fő kérdése az úgynevezett utódállamokban (Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Szovjetunió) kialakított kisebbségi jogszabályozások elemző bemutatása. A kisebbségi kérdést tárgyaló tanulmányok először szórványosan jelentek meg, később terjedelmes rovatokat töltöttek ki, s négy-öt esetben a teljes lapterjedelmet foglalták el. Hogy konkrét számokat is említsek, az 1995. évi 3. sz. és az 1996. évi 1-2. sz. Pozsonyközpontú értékes kutatási eredményeket tartalmaztak, s az 1996. évi 1-2. számot a Limes szerkesztői és kiadásvezetői a Magyar Köztársaság pozsonyi Kulturális Intézetében rendezett szemináriumba is elhozták, s a lapban szereplő fiatal szlovák történészek tanulmányaikat ott szlovák nyelven felolvasták. A többi kisebbségi és „előkisebbségi" szám közül a rendkívül gazdag anyagú két erdélyi számot (1996/3,1998/4), a történelmi Magyarország városfejlődését bemutató 1998-as 2-3. számot és az 1997-es Duna-számot emelem ki. Az utóbbival kapcsolatban közismert tény az, hogy a tipikus közép-európai folyót, a Dunát Ady is a térség egyik szimbólumának tartotta. Brogyányi Kálmán négy olyan tanulmányát közölte a Limes, amelyből erőteljesen kirajzolódik az 1918 és 1945 közötti képzőművészetünk teljesítménye. Képanyagában többek között a felvételünkön látható Tichy Kálmán Kofaasszony című alkotása is megtalálható (Reprofotó) Az 1999-re betervezettek közül a megjelenés előtt álló első számnak Felföld-Felvidék-Szlovákia címe lesz, s a tanulmányokat magyarországi és szlovákiai magyar és szlovák szerzők írják. Ez évben a Balkán-problémák is tárgyalásra kerülnek, s egy külön számban szlovákiai magyar művészettörténészek a két háború közötti itteni magyar képzőművészetet mutatják be. Ebben a vonatkozásban a lap már korábban is nagy szolgálatot tett. Az 1996. évi 4. számában az én bevezetőmmel Brogyányi Kálmán négy olyan tanulmányát közölte, amelyből erőteljesen kirajzolódik az 1918 és 1945 közötti képzőművészetünk teljesítménye. A magyar kisebbségek problémái iránt ennyire érzékeny Limest kezdettől Virág Jenő szerkeszti, s ha a mai mostoha sajtóviszonyokra gondolunk, tervező-szervező munkáját hősiesnek mondhatjuk. A váltakozó segédszerkesztők közül Mezey László Miklóst emelem ki, aki a szlovákiai tematikájú számokban nagyon aktív volt, s mellesleg évtizedek óta recenzálja a mi irodalmunkat. Az anyanyelvükhöz és magyarságukhoz hű olvasóink figyelmét felhívom erre a lapra, mely nagy erőfeszítést fejt ki azért, hogy a magyar kisebbségi sorsot felmutassa. E téren a magyarországi lapok közül ez áll a legközelebb a Budapesten Regio címmel megjelenő kisebbségtudományi szemléhez. Nem lehet átsiklani a Fábry Zoltán által „uralomdemokráciának" nevezett időszak felett Erkölcsi demokrácia és folyamatosság KISS JÓZSEF Nem tudni, hogy a polgári beállítottságú cseh napilapnak, a Lidové novinynek a munkatársa, Emanuel Mandler ismeri-e Fábry Zoltánnak „A vádlott megszólal"-ját, azt a humánum és a magyarság védelmében született szellemi „perirátát", mely ha cseh nyelven nem is, de a Kalligram kiadó jóvoltából szlovákul már olvasható. Az viszont több mint bizonyos, hogy az Üresjárat címmel a rendszerváltás után megjelent s nagy vihart kavart titkos naplójáról nincs tudomása. Pedig ha elolvashatná, alighanem önmaga számára is megdöbbentően hatna, hogy egy hullámhosszra került a „magyar sorstapasztalatokon látóvá edződött" szlovákiai magyar íróval, ahogy a prágai jeles irodalomtörténész, Rákos Péter aposztrofálta Fábryt az „Európa elrablása" című, a német kérdést körüljáró könyve kapcsán. Bár lehet, hogy a cseh közíró, aki lapja hasábjain a német lakosság háború utáni kitelepítését elítélve minduntalan megütközik a cseh szellemi élet számos képviselőjével, mégiscsak ismeri Fábryt, épp a Rákos Péter összeállításában és előszavával napvilágot látott cseh válogatásgyűjteményből. így vagy úgy, a napokban megjelent írását olvasva mindenesetre a szókimondás rokonsága ugyancsak szembeötlő, és képzettársításokra késztetően elgondolkodtató. Emanuel Mandler az 1948-as februári fordulatra tekint vissza, mint olyan torzszülöttre, hogy azon láttatja a háború utáni letéphetetlenül ráragadt, úgynevezett nemzeti demokratikus, tehát nemcsak kommunista fogantatású, eredendően kóros burok foszlányait. Hangsúlyozza, hogy ezek felett a politika és az államraison igyekszik teljesen átsiklani. „Kényelmesebbnek tűnik számukra a kommunista időszakot a megelőző három évtől elszakítva szemlélni, szemet húnyni a xenofóbiánk háború utáni időszakba nyúló okai felett, figyelmen kívül hagyva, hogy az elnöki dekrétumok nem tekinthetők normális jelenségnek, hanem forradalmi indulat törvényhozásának termékei, hogy a németek elűzése nemcsak a kommunisták műve volt, hanem a cseh nemzeti pártok is részt vettek benne, s hogy az 1948 februárját megelőző vagyonelkobzások éppúgy ellenkeznek az emberi jogokkal, mint a februárt követőek..." S ehhez hozzáteszi: a február után berendezkedő rendszernek volt mit átvennie a megelőzőtől: a németek és magyarok elleni dekrétumok örökségét és jó adag olyan nemzeti, szociális és politikai előítéletet, mely egy ugyancsak tartós radikális és plebejus ideológiában intézményesült. A cseh vélemény egy hullámhosszra került Fábryval. S miként jellemezte ezt a helyzetet a második világháború után a szellemi antifasisztaként némaságra kárhoztatott Fábry Zoltán naplójában, mely ahogy írta - egyedüli társa volt magárahagyatottságában: „Ma nincs osztályuralom, mert nincs uralkodó osztály, csak uralkodó koalíciós réteg, „uralomdemokrácia". A harc a demokraták és kommunisták között a részesedés arányáért folyik, de mindegyik párttag minden skrupulus nélkül átsétálhat - és át is sétál a másikba. Nemzeti front a hatalom megosztására..." Fábry ezt az „uralmi demokráciát" épp a kitelepítések embertelenségei nyomán nevezte naplójában „terrordemokráciának" is, s ellenerejeként a szellem erkölcsszolgálatát, az „erkölcsi demokráciát" jelölte meg. Igaz, az antifasizmust mint egyetemes tekintetnélküliséget kiterjesztve talán azt remélte 1948 februárja után, hogy a vox humanát sikerül mind a demokrácia, mind a szocializmus mértékévé tennie. De vajon érvényét vesztette-e ezzel az erkölcsi demokrácia akkori fábryi posztulátuma? Cseh történészek a háború utáni hazai fejleményeket és azok továbbgyűrűzését újabban az európai demokrácia 20. századi válságának és diktatúrák kísértései közötti vergődésének tágabb időszelvényében értelmezik. Mára az erőszak kényszerétől megszabadult Európa egyesülési folyamatában mintha csak közvetlen közelből szólna a fábryi intelem: „Itt nem lehet más kötelességünk, mint az Európát kiteljesítő belső humanista erők és értékek mozgósítása, megtartása, őrzése, átmentése és megerősítése." Szombathelyi szimfonikusok koncertje Pozsony. A Magyar Intézet, a Francia Intézet és a Szlovák Rádió március 5-én 19 órakor közös hangversenyt rendez a Szlovák Rádió hangversenytermében Poulenc francia zeneszerző születésének és Chausson halálának századik évfordulója alkalmából. Közreműködik a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar, vezényel a francia Alain Paris, (ú) Új helyen a Felvidéki népviseleti babák Rozsnyó. Március ötödikén 15 órakor a Bányászati Múzeum Galériájában Méry Margit néprajzkutató nyitja meg a Felvidéki népviseleti babák című kiállítást, amely március harmincegyedikéig tekinthető meg. (ú) SZÍNHÁZ POZSON

Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Tosca 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Amikor a nő kezében a gyeplő 19 KIS SZÍNPAD: Szent Iván-éji szexkomédia 19 MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Lolita (am.) 20.30 Egy bogár élete (am.) 14,16,18 OBZOR: Zorro álarca (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: A közellenség (am.) 17.30, 20 Mulan 15.30 (am.) CHARLIE CENTRUM: Sekalnak meg kell halnia (cseh-szlov.-lengy.-fr.) 16.30, 18.30, 20 Guru (am.) 18.30, 20.30 Egyiptom hercege (am.) 15.30, 17.15 Menekülő fuldokló (am.) 16.30, 18 Urga (szovj.-fr.) 20 DÉL-SZLOVÁKI

A DUNASZERDAHELY - LUX: Ha eljön Joe Black 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A remény kikötője (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Ronin (am.) 16.30, Mágia 19 ZSELÍZ - VMK: Örök történet (am.) 19 GALÁNTA - VMK: Guru (am.) 17.30, 20 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Egyiptom hercege (am.) 18 február 28. (vasárnap) 15

1 ó. - KOBOLKUTIMUV. HAZ február 28. (vasárnap) W o. - IPOLYSÁGI MUV. HÁZ március 21. (vasárnap) 19

M ó. • FÜLEKI VMK VK 22

8 február 28. (vasárnap) 14

M ó. CSILIZRADVÁNYI HENC-Z PUB 19

3® ó. PÁRKÁNYI VMK