Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-01 / 25. szám, hétfő

El POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 2. Kórházból szanatóriumba Moszkva. Borisz Jelcin orosz elnök szombaton ki­jött a Kreml-kórházból, ahol pontosan két hétig ke­zeltette gyomorfekélyét, s utókezelésre bevonult a Moszkva melletti Barviha elnöki szanatóriumba. Az utolsó vizsgálatok azt mu­tatták, hogy a fekély rend­ben gyógyul. Arról nincs hír, hogy az elnök mennyi ideig marad szanatórium­ban, de a Kreml már meg­erősítette, hogy február 18-19-én Moszkvában megtartják az orosz-EU, illetve az orosz-német csúcstalálkozót. (MTI) Brit hadihajók az Öbölben Kuvait. Háromhetes út után szombaton a Perzsa­öbölbe érkezett a brit hadi­tengerészet Invincible ne­vű repülőgép-hordozója. A kíséretében van egy rom­boló és e^y raktárhajó is. A repülőgép-hordozón, ame­lyen 1200 fő teljesít szolgá­latot, helikopterek és füg­gőleges felszállásra képes harci repülőgépek vannak. Feladatuk járőrözés lesz az iraki légierő elől elzárt déli övezetben, az amerikai gé­pek oldalán. Brit repülők eddig is voltak a térségben: Kuvaitban 12, Szaúd­Arábiában hat harci repülő teljesített szolgálatot, Bahreinben pedig üzem­anyag-szállító repülők állo­másoztak. (MTI) Új elnök az MDF élén Budapest. Az MDF XIV. j tisztújító országos gyűlése Dávid Ibolyát, az Orbán­kormány igazságügy-mi­niszterét választotta meg a párt új elnökének. Dávid Ibolya az 514 érvényes sza­vazatból 336 voksot kapott, vetélytársára, Lezsák Sán­dor eddigi elnökre pedig 178-an szavaztak. (MTI) Dávid Ibolya az egyetlen MDF-es miniszter a magyar kormányban. (Archívum) Súlyos járvány Japánban Tokió. A Japánon végigsöp­rő influenzajárvány eddig 96 halálos áldozatot köve­telt elsősorban idős embe­rek között - adta hírül szombaton az Aszahi Sim­bun című országos japán napilap. Az egészségügyi hatóságok országos felmé­rése szerint az áldozatok 85 százaléka 70 év feletti. Utóbbiak több mint 50 szá­zaléka nyolcvanas éveiben járó aggastyán volt. Az inf­luenzában meghaltak mint­egy 10 százaléka azonban a 20 évnél fiatalabb korosz­tályból került ki. Összesen 761 iskola kényszerült arra, hogy a hiányzásokra való tekintettel néhány osztály­ban vagy az egész intéz­ményben felfüggesszék az oktatást. (MTI) Belgrád időt kért a válaszra, s a koszovói albán csoportok sem egységesek Robin Coolc félsikere Az ausztriai buszbaleset áldozatainak emlékére Nemzeti gyásznap Belgrád/Szkopje/Brüsszel/ Washington. Ibrahim Ru­góvá, a mérsékelt elveket valló koszovói albán „el­nök" és Vetőn Surroi, a Koha Ditore koszovói al­bán napilap főszerkesztője elfogadta a meghívást a nemzetközi összekötő cso­port által február 6-ra összehívott Koszovó-érte­kezletre. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az előrelépést jelentő hírt maga Robin Cook brit külügyminisz­ter jelentette be azt követően, hogy Szkopjében szombaton megbeszélést folytatott a koszo­vói albánok vezetőivel. Cook tárgyalt Adem Demacival, a Ko­szovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) politikai képviselőjével és Rexhep Chosjával, a radikális koszovói albán pártokat tömörí­tő Egyesült Demokratikus Moz­galom (UDP) elnökével is. A Ru­góvá politikáját ellenző két al­bán vezető nem adott választ a franciaországi Rambouillet-be szóló meghívásra, hanem még néhány nap haladékot kértek, hogy a végső döntés meghozata­la előtt konzultálhassanak társa­ikkal. Cook a Demacival és Chosjával folytatott megbeszé­lésen nyomatékosan leszögezte, hogy a nemzetek közössége igenlő válaszra számít. Cook a nemzetközi összekötő csoport A NATO-gépek pilla­natnyi késlekedés nél­kül lecsaphatnak. megbízásából tájékoztatta a ko­szovói albánok legfontosabb ve­zetőit a hat ország Londonban tartott miniszteri szintű értekez­letének eredményéről. Ibrahim Rugova (balról) és Robin Cook kézfogása. Cook a szombati nap első felét Belgrádban töltötte el, ahol a jugoszláv elnökkel tárgyalt. Szlobodan Milosevics azt ígér­te neki, hogy a jugoszláv veze­tés figyelmesen tanulmányoz­za a nemzetközi összekötő cso­port döntéseit, és később ad vá­laszt a nemzetközi értekezlet megtartását célzó kezdemé­nyezésre. Szombaton a NATO is tanácsko­zott és úgy döntött, hogy Javier Solana egyszemélyes megítélé­sére bízza a jugoszláv célpontok elleni légitámadás megindítá­sát, a nemzetközi összekötő cso­Ankara állítólag katonai erőt is kész bevetni Öcalan elfogása érdekében Róma nem mond igazat? HIROSSZEFOGLALONK Ankara. Tegnap a külügymi­nisztériumba kérették az anka­rai olasz nagykövetet, miután Bülent Ecevit török miniszterel­nök újságíróknak kijelentette: legfrissebb értesülései szerint Abdullah Öcalan kurd lázadóve­zér a korábbi hírekkel ellentét­ben Olaszországban van. Massi­miliano Bandini nagykövet a hét végére Isztambulba utazott, de még tegnap délelőtt vissza kel­lett térnie Ankarába. Ecevit alig néhány órával koráb­ban jelentette be, hogy „a terro­rista vezér nagy valószínűség szerint Olaszországban tartóz­kodik". A miniszterelnök nem tudta megmondani, hogy pon­tosan melyik városban rejtőzkö­dik. Egyelőre az sem világos, hogy Öcalan tartósan Olaszor­szágban marad-e, vagy csak egy harmadik országba akar utazni Olaszország érintésével. A török kormányfő nem tartotta kizárt­nak, hogy Öcalan soha nem is hagyta el Olaszországot. A török nemzetbiztonsági ta­nács, az ország legmagasabb po­litikai-katonai határozathozó testülete közleményben nyilvá­nította ki, hogy Ankara határo­zott szándéka Öcalan elfogása és bíróság elé állítása. Ezért minden olyan eszközt felhasznál, amely­re a nemzetközi jog lehetőséget nyújt. A Hürriyet című napilap szombati számában figyelmezte­tett arra, hogy a kurd vezér ki­adatásának eléréséhez Ankara kész katonai erőt is bevetni. A kurd fegyveres felkelők vezére január 16-án, több mint kéthó­napos olaszországi tartózkodás után ismeretlen országba távo­zott Róma környéki lakóhelyé­ről. Öcalan Oroszországból ér­kezett az olasz fővárosba. Ko­rábban Szíriában élt, ahonnan török nyomásra októberben ki­utasították. Abdullah Öcalan olaszországi jelenléte heves dip­lomáciai viszályt okozott Róma és Ankara között. Ma Monica Lewinsky, holnap az elnök barátja, utána tanácsadója tanúskodik Közeleg már a végszavazás MTI-TUDÓSITÁS Washington. Monica Lewinsky volt fehér házi gyakomoknő a Clinton-ügyben ma válaszol a vád, illetve a védelem kérdéseire. Annak ellenére, hogy Lewinskyt az eddigiek során 24 alkalommal hallgatták meg különböző fóru­mok, mostani tanúvallomása elő­zetesnek minősül, mert az ügy szenátusi tárgyalási szakaszában ez lesz az első megnyilatkozása, és csak ennek nyomán dől el, hogy a szenátus plénuma elé is kell-e majd állnia. Holnap Vemon Jordan, Clinton közeli barátja, szerdán Sidney Blumenthal fehér házi kommunikációs tanácsadó teszi meg előzetes vallomását, zárt ajtók mögött. A vád, illetve a védelem képviselői tehetnek fel kérdéseket a tanúnak négy-négy órán keresztül. Jelen lehet a tanú ügyvédje, valamint jelen lesz mindhárom tanú esetében egy­egy republikánus, illetve demok­rata szenátor. A vallomást video­felvételre rögzítik. E videofelvé­telt tekinthetik meg aztán a sze­nátorok, és annak alapján majd eldöntik, kívánják-e, hogy a tanú személyesen megjelenjen a sze­nátus előtt, ahol - az elnöklő fő­bíró közvetítésével - maguk a szenátorok is tehetnek fel neki kérdéseket. Monica Lewinsky szombaton ér­kezett Kaliforniából Washington­ba, és ott a Connecticut sugár­úton levő Renaissance Mayflo­wer nevű elegáns szállodába köl­tözött be. (A számlát végered­ményben az adófizetők állják.) A Clinton család - az elnök anyósá­val együtt - nagyjából ugyanek­kor távozott a fővárosból, a Mary­land állambeli Camp David üdü­lőbe, hétvégi pihenőre. A Közép-Amerikába készülő Clin­ton programját egyébként annyi­ban módosították, hogy az elnök február 12-én Washingtonban lesz: a szenátus republikánus több­ségének tervei szerint ekkorra kel­lene eljutni a Clinton-ügy tárgya­lása során a végszavazáshoz. MTI-HIREK Budapest. Az egy héttel ezelőt­ti ausztriai buszkatasztrófa 18 halálos áldozatának emlékére a magyar miniszterelnök nemze­ti gyásznappá nyilvánította a tegnapi napot. A Magyar Tele­vízió nem sugárzott reklámo­kat, és az l-es csatornán Emlé­kezés címmel kegyeleti műsort adott délután. A kereskedelmi televíziók törölték programjuk­ból a vidám, szórakoztató mű­sorokat. A Magyar Rádió nem készült külön összeállítással, de az esti hírműsorban és a Va­sárnapi Újságban megemlékez­tek a történtekről. Budapest főpolgármestere el­rendelte a fővárosi középüle­tek vezetőinek, a háztulajdo­nosoknak és -kezelőknek, hogy fekete zászlót tegyenek ki az épületekre. Egyúttal azt is kér­te a budapesti intézmények ve­zetőitől, hogy a programok, rendezvények szervezésekor legyenek tekintettel a nemzeti gyásznapra. A Magyar Katolikus Püspöki Kar imádságban emlékezett meg az elhunytakról, a refor­mátus egyház pedig arra szólí­totta fel híveit: a vasárnapi is­tentiszteleteken imádkozzanak a baleset áldozataiért. A Vas megyei Kőszegen szom­baton délután eltemették a de­utschlandsbergi autóbusz-ka­tasztrófa kilenc áldozatát. Az ökumenikus gyászszertartáson, amelyet Konkoly István me­gyéspüspök celebrált, Göncz Arpád köztársasági elnököt fe­lesége, Göncz Zsuzsanna képvi­selte, a kormány részéről pedig Pokorní Zoltán közoktatási és Szabó János honvédelmi mi­niszter voltak jelen. Budapest, Prága és Varsó meghívása a NATO-ba Tavaszi zászlófelvonás (ČTK/AP) port kéréseinek figyelembe vé­telével. A szövetség azt reméli a katonai nyomás növelésétől, hogy segít elérni a tűzsziinetet, és a jugoszláv hatóságokat a nemzetközi követelések teljesí­tésére kényszeríti. A NATO jelenleg 200 repülőgép­pel rendelkezik Jugoszlávia kö­zelében. A szombati döntés azt jelenti, hogy a gépek a mostani 48 óra helyett szükség esetén pillanatnyi késlekedés nélkül le­csaphatnak Jugoszláviában. A szövetség a napokban felújította a légi csapásokra vonatkozó ka­tonai terveit is. HIROSSZEFOGLALONK Budapest/Prága/Varsó. Ma­gyarország, Csehország és Len­gyelország a hétvégén meg­kapta Javier Solana hivatalos meghívóját az Észak-atlanti Szövetségbe. A NATO főtitkára a levélben közli, hogy a tagor­szágokban befejeződött a belé­pési jegyzőkönyvek ratifikálá­sa, s a szövetség bővítésének lezárásához immár csak arra van szükség, hogy a három or­szág az Egyesült Államok kor­mányánál letétbe helyezze sa­ját ratifikációs okmányait. Ezt a három ország külügyminisz­tere feltehetően márciusban teszi meg. A tervek szerint a belépés napján Magyarország, Csehország és Lengyelország kormányfője Brüsszelben részt vesz az Észak-atlanti Tanács ülésén és a zászlófelvonáson a NATO székháza előtt. Csehország esetében már csak Václav Havel államfő aláírására van szükség, mellyel nyugtázza a meghívó levél átvételét. Magyar­országon és Lengyelországban viszont még hátra van a parla­menti ratifikációs folyamat, de ez lényegében már csak formalitás. Kolumbiai földrengés: ezrek menekülnek Armeniából Zűrzavar, éhezés MTI-HIR Armenia. Az egy héttel ezelőtti pusztító erejű kolumbiai föld­rengés után naponta hatezer ember menekül el a természeti csapástól leginkább sújtott vá­rosból, Armeniából - jelentette be tegnap a hadsereg. „Menekülünk, mert zűrzavar uralkodik a városban. Sok a lo­pás, kevés a segély, és félünk az újabb földrengéstől" - mondta egy idősebb asszony. A fiatalabb házaspárok megpróbálják gyer­mekeiket biztonságosabb he­lyen, a nagyszülőknél elhelyez­ni, mialatt házuk újjáépítésén fáradoznak. Sokan csalódottak a kormány szervezetlen segély­szállítási és rendteremtési intéz­kedései miatt. A 6000 főt meg­közelítő rendőri és katonai je­lenlét ellenére szombaton újabb armeniai üzleteket fosztottak ki. Armenia lakosai sebészmaszk­kal vagy orruk elé tartott zseb­kendővel közlekednek az utcá­kon, a szanaszét heverő, bomló holttestek, az utcákat elárasztó ürülék és vizelet szinte elvisel­hetetlen bűze ellen védekezve. A BT három bizottság felállításáról döntött Iraknak nem kell HÍRÖSSZEFOGLALÓNK New York/Ankara/Bagdad. Az amerikai légierő harci gépei szombaton hat alkalommal csaptak le iraki légvédelmi be­rendezésekre az úgynevezett északi légtértilalmi övezetben ­adta hírül a törökországi Incirlik légitámasztpontján állomášozó amerikai erők esti közleménye. A dél-törökországi város repülő­terét amerikai és brit harci gé­pek használják. A Biztonsági Tanács szombaton jóváhagyta azt a kanadai javas­latot, amely alapján három bi­zottságot állítanak fel az ENSZ és az Irak közötti kapcsolatok át­tekintésére és értékelésére. A testületeknek legkésőbb április 15-ig el kell végezniük a hely­zetelemzést és ennek fényében ajánlásokat kell készíteniük a BT számára. A decemberi ameri­kai-brit légicsapás-sorozat óta ez volt az első alkalom, hogy az Irak kérdésében mélyen meg­osztott BT-tagállamok konszen­zusra jutottak. A három felállítandó munka­csoport az iraki dosszié három különböző aspektusát fogja vizsgálni. Az első a rendelke­zésre álló és hiteles informáci­ók alapján a leszereléssel kap­csolatos kérdéskört vizsgálja meg. A második bizottság az iraki humanitárius helyzetet tekinti át, a harmadik pedig azt méri fel, hogy Irak a kuvaiti ha­difoglyok, illetve a Kuvaittól zsákmányolt anyagi javak te­rén milyen mértékben tesz ele­get a BT vonatkozó határozata­inak. Mindhárom munkacso­portnak Brazília ENSZ-nagykö­vete lesz az elnöke. A bagdadi vezetés tegnap máris elutasította a Biztonsági Tanács kezdeményezését. „A bizottsá­gok felállítása, amelyek tevé­kenysége több hónapot venne igénybe, nem jelent mást csak időhúzást és az Irakot sújtó igaz­ságtalan embargó fenntartását" - idézte a hivatalos iraki hírügy­nökség a kormány egyik szóvi­vőjét, aki a vezető kormánytiszt­ségviselők ülése után nyilatko­zott. A tanácskozáson Szaddám Húszéin államfő elnökölt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom