Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-26 / 47. szám, péntek

POLITIKA uJ SZo 1999. FEBRUÁR 595. Meghiúsult remények Moszkva. Az orosz-kínai kapcsolatokról és nemzetközi kérdésekről folytatott tegnap eszmecserét Moszkvában Borisz Jelcin orosz államfő és Csu Zsung-csi kínai miniszterelnök. A pekingi vezető szerdán érkezett négynapos hivatalos látogatásra Oroszországba, s Jevgenyij Primakov miniszterelnökkel folytat tárgyalásokat a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fellendítéséről. Moszkva és Peking korábban abban reménykedett, hogy az ezredfordulóra a kétoldalú árucsere értéke eléri a 20 milliárd dollárt. Ezzel szemben az 1996-ban még 7 milliárd dollár értékű kereskedelmi forgalom tavaly már csak 5,5 milliárdot tett ki. (MTI) Göncz helyett levél érkezik Wellington. Göncz Árpád levelet küldött Václav Havel cseh és Aleksander Kwasniewski lengyel államfőnek annak kapcsán, hogy Havel és Kwasniewski ma a televíziók nyilvánossága előtt látja el kézjegyével az országaik NATOcsatlakozásáról szóló okiratot. A magyar államfő azért köszöntötte levélben a két köztársaság elnökét, mert nem tud részt venni ezen az ünnepélyes eseményen, mivel hivatalos ausztráliai és új-zélandi látogatáson vesz részt, és csak holnap érkezik haza. (MTI) „Kivetettük az egyik horgonyt ahhoz, hogy országaink biztos kikötőbe érjenek" - írta Göncz Árpád Wellingtonból. (Archívum) Lazarenko kérelme Kijev. Az állami tulajdon hűtlen kezelésével vádolt Pavlo Lazarenko volt ukrán miniszterelnök, a Hromada (Gyűlés) ellenzéki párt elnöke politikai menedékjogot kért az Egyesült Államokban. A kijevi főügyészség szerint Lazarenkót az amerikai bevándorlási hivatal pénteken őrizetbe vette, miután nem megfelelő vízummal érkezett az Egyesült Államokba. (MTI) Segélyek Kambodzsának Tokió. A japán fővárosban megnyílt a harmadik kambodzsai segélyértekezlet. A Világbank 450 millió dolláros évi támogatást helyezett kilátásba az indokínai országnak, ha a phnompeni vezetés végrehajtja az ígért gazdasági, közigazgatási, katonai és jogi reformokat. Hun Sen kambodzsai kormányfő megértést tanúsított a feltételek iránt, s azzal is egyetértett, hogy a támogató országok háromhavonta ellenőrizzék až átalakítási program végrehajtását. (MTI) Magyar kormánybiztos a vízmegosztás lehetőségeiről Gazdaságos megoldás Bonn/Madrid/Belgrád. A NATO katonai bizottságának elnöke tegnap figyelmeztette a nyugati közvetítőket: Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök a soraikban tapasztalható megosztottságot használja ld, hogy megakadályozza a koszovói válság békés rendezését. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Klaus Dieter Naumann tábornok a hesseni rádiónak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a dél-szerbiai tartományban változatlanul feszült a helyzet. A szerb kormányerők fokozzák katonai jelenlétüket, szemben a „gyengén szervezett" koszovói albán ellenállással. „Amíg a szerbek elmondhatják, hogy a nyugati közösség megosztott, sőt egyes álláspontok között szakadék tátong, addig a nyugati fellépés kevésbé lesz meggyőző, mintha egy határozott arcvonalat mutatna" - mondta Naumann. A tábornok szerint feltétlenül szükséges, hogy a NATO fenntartsa a katonai nyomást, s hogy készen álljon az esetleges légi csapásokra és a békefenntartó csapatok Koszovóba küldésére. Javier Solana NATO-főtitkár a spanyolországi Valenciában kétnapos konferenciát tartanak itt „Földközi-tengeri párbeszéd és az új NATO" címmel - tegnapi sajtóértekezletén kitért a koszovói helyzet, illetve a rambouillet-i konferencia értékelésére is, és „viszonylag optimistának" mutatkozott. Szerinte a békekonferencia nem jelent bukást, hiszen az ügyben fontos előrelépés történt, és a március közepén tartandó, újabb forduló reményekkel teljes. „A NATO nem vesztett csatát, hiszen csatáról szó sem volt" - mondta Solana. Megszólalt tegnap Vuk Draskovics jugoszláv miniszterelnök-helyettes is. A Palma Plus szerb tévéállomás műsorában kijelentette, hogy támogatja ENSZ- vagy EBESZ-erő jelenlétét Koszovóban, ugyanakkor kizárja, hogy NATO-békeerő érkezzen a tartományba. „A NATO-zászlón szuverenitásunk egy milliméterét sem tudom felfedezni" - fogalmazott Draskovics. Leonyid Kucsma ukrán elnök fogadta a nemzeti kisebbségek vezetőit Epizodikus a párbeszéd MTI-TUDÓSÍTÁS Kijev. Leonyid Kucsma ukrán államfő - elnöksége alatt másodízben - az összes illetékes tárca vezetőinek részvételével fogadta a legnagyobb ukrajnai nemzeti kisebbségek képviselőit. Tizenegy nemzetiséget (orosz, zsidó, lengyel, moldáv, magyar, román, krími tatár, görög, stb.) 19 országos kisebbségi szervezet vezetője képviselt; a magyarság nevében Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, az előző parlament tagja vett részt a szerdai megbeszélésen. Az eseményen Kucsma hangsúlyozta, hogy a nemzetiségek közötti béke és egyetértés megőrzése a független Ukrajna legnagyobb eredményei közé tartozik. Ukrajna ezzel is bizonyította, hogy civilizált ország. Az 50 millió lakosú Ukrajnában 11 millió orosz él, 500 ezerre tehető a zsidók száma, 400 ezres lélekszámú a fehérorosz közösség, és a további jelentős kisebbségekkel - egyebek között a 160 ezres kárpátaljai magyarsággal - együtt összesen száznál is több nemzetiség él az országban. Ukrajna 15 millió állampolgára (a lakosság 30 százaléka) nemzetiségi. Tóth Mihály a találkozón kiemelte, hogy a kisebbségek és a hatalom közötti párbeszéd csatornái nagyon szűkek, a kapcsolattartás szintje nem kielégítő. A párbeszéd epizodikus voltában szerepet játszik az, hogy a kisebbségi ügyek minisztériumát állami bizottsággá fokozták le, és hogy sok egyéb állami testülettel egyáltalán nincsen kapcsolat. Ez a második találkozó az elnökkel, de a kulturális vagy oktatási miniszter például egyetlen egyszer sem rendezett ilyen találkozót. Hazaárulás vádjával indult vizsgálat egy kolozsvári román újságíró ellen MTI-HIR Budapest. Elkészült a tanulmány a Duna elterelése miatt kevés vízhez jutó Rajka-Szap közötti folyószakasz természeti viszonyainak helyreállítására - mondta Székely László kormánybiztos tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. A vízügyi szakemberek, környezetvédők, természetvédők bevonásával több változatot vizsgáló elemzés a folyószabályozás előtti eredeti kanyargós Duna-meder helyreállítását tartja legjobb és leggazdaságosabb megoldásnak. Ez a változat minimálisan másodpercenként 600 köbméter víz átadását igényelné Dunacsúnnál, s ebből fedezni lehetne a szigetközi, csallóközi térség vízigényét. Ez a megoldás a becslések szerint 14—18 milliárd forintba kerülne. A javaslatot ismertetik majd a szlovák tárgyaló delegációval is. A kormánybiztos szólt arról, hogy Magyarország kész elfogadni a dunacsúni duzzasztómű használatát, ha Szlovákia is megállapodik a bősi vízi erőmű természetvédelmet is szolgáló üzemrendjéről, illetve lemond a csúcsrajáratásról. Lehetséges, hogy a márciusi pozsonyi tárgyaláson erről még nem sikerül megegyezni, de a magyar delegáció következetesen kitart a hágai Nemzetközi Bíróság által meghatározott elvek mellett. Ez a döntés nem rendelkezik a csúcsrajáratáshoz szükséges újabb magyarországi duzzasztómű építéséről, ugyanakkor előírja a mai kor környezetvédelmi normáinak érvényesítését. Már napok óta heves összecsapások zajlanak Eritrea és Etiópia között a nyugati frontvonalon. A harcok színtere, Badmé térsége, amelyet Eritrea májusban foglalt el, Etiópia szemében az „eritreai agreszszió" jelképe. Az addisz-abebai vezetés már korábban többször hangoztatta, hogy vissza akarja hódítani a területet. A felvételen: eritreai harcállás. (TA SR/EPA) Koszovó kapcsán Naumann tábornok aggódik, Solana főtitkár optimistább Nem vesztes csata Oroszország nem hajlandó területi engedményre Japán csalódott MTI-TUDOSITAS Toldó. Oroszország semmilyen területi engedményre nem hajlandó a Japánnal kapcsolatos vitájában, a két ország felfogása mérföldnyi távolságra van egymástól - derül ki a tokiói kormány illetékesei által ismertetettjavaslatokból. A múlt héten rendezett tokiói japán-orosz külügyminiszteri értekezleten is egyértelművé vált, hogy Oroszország nem ismeri el a szigetek feletti japán fennhatóságot. A két fél felfogása tehát mind a területek ellenőrzését, mind a békeszerződéshez vezető folyamatot illetően merőben eltérő. S bár Jelcinnek van egy meghívása tavaszra, ha egyáltalán ellátogat Japánban, aligha várható, hogy módosítson álláspontján. „Japánnak kell emiatt módosítania stratégiáját a további fejlemények függvényében" - hangsúlyozta az NHK televízió kommentátora. Miniszteri EU-küldöttség utazik Törökországba Tény: van kurd kérdés MTI-HIR Brüsszel. Politikai igazgatói, majd miniszteri szintű küldöttséget meneszt az Európai Unió Törökországba a kurd kérdés megvitatására - jelentette be az Európai Parlamentben Lütger Volmer német külügyi államtitkár. Az EU képviselőtestületének brüsszeli plenáris ülésén felszólalva úgy vélekedett, hogy az uniónak meg kell próbálnia hozzájárulni a török-kurd megbékéléshez. Az EU-nak az államtitkár szerint vennie kell a bátorságot, hogy kimondja: van kurd kérdés. Ezt az ügyet csakis Törökország rendezheti, de a nyugati államoknak párbeszédet kell folytatniuk Ankarával a megoldás érdekében. A soros német elnökséget képviselő Volmer azt hangoztatta, hogy a kurdoknak joguk van nemzetiségi kultúrájuk megőrzéséhez és bizonyos önállósághoz, Törökországnak viszont területi egységéhez. Kuba elvágta a telefonösszeköttetést az USA-val Beváltott fenyegetés MTI-HIR Havanna. Az ETECSA kubaiolasz távközlési vállalat tegnap virradóra megszakított majdnem minden telefonösszeköttetést az Egyesült Államokkal. A cég 19 millió dollárnyi tartozás megfizetését követeli öt amerikai távközlési cégtől, amelyek együtt mintegy ezer telefonvonalat üzemeltettek a két ország között. A kifizetésre adott határidő szerda éjfélkor járt le, egy perccel később megszakították a vonalakat. A cégek azért nem fizetnek, mert várnak egy amerikai bíróság ítéletére, amely döntene arról, hogy ez a pénz lefoglalható-e Kubától. Az esetleg lefoglalandó pénzt három pilóta családjának kártalanítására használnák fel. Kubai vadászgépek 1996-ban lelőtték a Hermanos al Rescate (Testvéri Segítő Kéz) elnevezésű Castro-ellenes szervezet két Cessna típusú repülőgépét, és a fedélzeten tartózkodók mind meghaltak. Kuba azt állítja, hogy a gépeket saját felségvizei felett lőtte le, Washington viszont azt, hogy nemzetközi vizek fölött. Cuper és Kozlík megtagadta önmagát Felhördültek a nacionalisták Krajči ellen a DSZM MTI-TUDOSITAS Bukarest. Hazaárulás vádjával vizsgálatot indított a kolozsvári ügyészség Sabin Gherman román újságíró ellen, aki tavaly szeptemberben egy kiáltványban leírta, hogy elege van Romániából. A fiatal kolozsvári televíziós újságíró a Pro Transilvania Alapítvány vezetőjeként tette közzé mérges hangú kiáltványát, amelyben megfogalmazta: „Rá kell döbbenni arra, hogy nem a magyarok, a németek vagy a burundiak az ellenségeink, hanem mi magunk... elegem van Romániából, Erdélyemet akarom". A kiáltvány rendkívül heves visszhangot keltett, s a román sajtóban első alkalommal jelentek meg olyan elemzések, amelyek arra hívták fel a figyelmet, hogy az erdélyi románság autonómiát szerette magának. Ezt interjúiban Sabin Gherman is megerősítette, hangsúlyozván, hogy nem területi vagy etnikai, hanem közigazgatási autonómiáról beszél. Román nacionalista körökben az a vád is megfogalmazódott, hogy Ghermant „Magyarország pénzeli". OSSZEFOGLALONK Pozsony. Lehet, a Krajci-ügy fontosságától megilletődve romlott el a parlamenti szavazógép, vagy talán idegességében nyomott valamit félre a két DSZMpárti képviselő, de tény, hogy Ján Cuper és Sergej Kozlík - szép egyetértésben a kormánypártokkal - a volt belügyminiszter mentelmi jogának megvonása mellett szavazott. Cuper - persze a maga módján - azonnal tiltakozott, és a szavazás megismétlését követelte, tiltakozását a parlament nem fogadta el. „Egyszerű hibáról van szó" - nyilatkozta hűvösen Kozlík, de azt nem tette hozzá, hogy műszaki vagy egyéb jellegű hibára gondol-e.