Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-25 / 46. szám, csütörtök

POLITIKA uJ SZo 1999. FEBRUÁR 595. Leégett egy török imaház Bécs. Tegnap hajnalban teljesen leégett Grazban egy török imaház, amelyre ismeretlenek benzinbombát dobtak. Az osztrák rendőrség őrizetbe vett négy személyt. Első feltételezések szerint a merénylők kurd nemzetiségűek, akik Abdullah Öcalan, a PKK vezetőjének törökországi bebörtönzése miatti tiltakozásuk jeléül gyújtották fel az imaházat. (MTI) Folytatódó zavargások Jakarta. Az indonéziai Ambon szigetén dúló keresztény-muzulmán öszszecsapásokban tegnap nyolc ember vesztette életét és húszan megsérültek. Az áldozatokat lőfegyverekkel és házilag fabrikált nyilakkal gyilkolták meg a hét órán át tartó küzdelemben. (MTI) Adósok fizessetek! Washington. Kofi Annan ENSZ-főtitkár Washingtonban a Georgetown egyetemen mondott beszédében arra szólította fel a nagyhatalmakat, hogy teljesítsék a világszervezettel szembeni pénzügyi kötelezettségeiket, a nemzetközi békefenntartási feladatok teljesíthetőségének fenntartása érdekében. Bár Annan nem mondta ki, a címzettek közé egyértelműen oda tartozik az Egyesült Államok, amelynek 1,6 milliárd dollár hátraléka van az ENSZszel szemben. (MTI) Annan türelme fogyóban (CTK/AP) Heves összecsapások Aszmara. Az aszmarai rádió szerint folytatódnak a heves összecsapások Eritrea és Etiópia között, a nyugati frontvonalon. Kéthetes viszonylagos nyugalom után kedd hajnalban újultak ki a harcok az etiópiai hadsereg, mindenekelőtt a gyalogság „nagyszabású offenzívájával", amelyet két napon át tartó, heves etióp légitámadások előztek meg. (MTI) Kínai légi katasztrófa Peking. Hatvannégy személlyel a fedélzetén Kína keleti részén lezuhant egy belföldi utasszállító gép. A helyszínre siető mentőosztagok egyetlen túlélőt sem találtak. A China Southwest Airlines repülőgépe mintegy 30 kilométernyire volt úti céljától, amikor a levegőben felrobbant, míg a Reuters úgy értesült, hogy egy hegynek ütközött. (MTI) A tiroli Galtürben legkevesebb 10 ember vesztette életét, amikor lavina zúdult a falucska központjára. Az áldozatok száma nem végleges Katasztrófasorozat Folyik a mentés Galtürrben. A lavina a falu egész központját elborította Solana óva intette a szerbeket és az albánokat a provokációktól (CTK/AP) MTI-HÍREK Bécs/Bukarest/Győr/Lima. Kedd délután lavina zúdult a Tirol tartományban fekvő Galtürre. A legfrissebb adatok szerint a katasztrófában 10 ember vesztette életét, s tegnap még mindig 28-30 személy után kutattak. A helikopteres légihídon kihozták a közúton meg nem közelíthető településről a 17 sebesültet. A tartományi rendőrség arról tájékoztatott, hogy még mindig nem állapították meg teljes bizonyossággal az áldozatok és a sebesültek személyazonosságát, ezért egyelőre a nemzetiségükről sem hoznak nyilvánosságra adatokat. Románia 11 nyugati, északi és belső-erdélyi megyéjében az árvizek, Moldova északi területein és a Székelyföldön pedig a szokatlanul nagy havazás okoznak súlyos gondokat. A legnagyobb területek Arad megyében kerültek víz alá. Kolozs megyében a havazás elzárta a külvilágtól a hegyi településeket. A hóolvadás, valamint a romániai vízgyűjtőn lehullott csapadék hatására két nap alatt heves árhullám alakult ki a Krasznán. 12 óra alatt harmadfokúra emelkedett az árvízvédelmi készültség. Magyar szakaszán a folyó mindenütt kilépett a medréből. Tegnap megkezdődött a tetőzés a Duna szigetközi szakaszán. Másodfokúra emelték a belvízvédelmi készültséget az AlsóSzigetközben. Az elöntött területek nagysága eléri a 2700 hektárt. Mintegy 15 embert, köztük négy gyermeket temetett maga alá egy domboldalról lezúduló sár- és kőlavina Peru egy Amazonas menti falujában. Áz áldozatok többsége otthonában tartózkodott, amikor a sárfolyam elsodort egy tucat házat. Március 16-án zászlófelvonás a NATO-ban Napok kérdése Éber marad a NATO Brüsszel. A NATO főtitkára óva intette a koszovói feleket attól, hogy a március 15-ig hátralevő időben megsértsék a tűzszünetet, provokációkba bocsátkozzanak vagy megsértsék az ENSZ Biztonsági Tanácsának érvényes határozatait. MTI-HÍR Javier Solana leszögezte, a NATO továbbra is kész bármilyen eszközt felhasználni a koszovói válság békés megoldása érdekében. Miután a hathatalmi összekötő csoport újabb határidőt tűzött ki a szerb-albán békeegyezmény befejezésére és gyakorlatba iktatásának megkezdésére, a NATO nagyköveteinek találkozója elmaradt. A szövetség azonban világosan értésre adta, hogy a légi csapásra készülő repülőgépeket készültségben tartják, és folytatódik az esetleges békefenntartó akció tervezése is. Javier Solana célzott arra is, hogy a NATO továbbra is éberen figyeli az albánok lakta szerb tartományban történő eseményeket. Hangoztatta, hogy a szövetséget a rambouillet-i eredményektől függetienúl aggasztják az utóbbi napok erőszakos eseményei. Jelezte, a NATO azokra fogja hárítani a felelősséget, akik az ideiglenes megállapodást kihasználva veszélyeztetik a helyszíni EBESZellenőrök biztonságát. Milan Milutinovics szerb elnök megerősítette, kormánya kész közvetlen tárgyalásokat folytatni a koszovói albánokkal március 15-től, de követelte, hogy a nemzetekközössége hagyjon fel az albánok szeparatizmusát támogató jelenlegi álláspontjával. Bili Clinton amerikai elnök reméli, a koszovói albánok támogatásban fogják részesíteni a megállapodást. Clinton leszögezte, a szerbeknek azzal a kötelezettségvállalással kell majd visszatérniük március 15-én a tárgyalóasztalhoz, hogy készek aláírni a megállapodást. Hozzátette, hogy a NATO szükség esetén továbbra is kész a katonai erő alkalmazására. Borisz Jelcin orosz elnök jelentős előrelépésként" értékelte a rambouillet-i tárgyalásokat, és úgy ítélte meg, hogy „sikerült kiutat találni a koszovói válság politikai rendezésének irányába, Koszovó autonómiájának valószínűsíthető kibővítésével, Jugoszlávia területi épségének megőrzése mellett" - jelentette ki Dmitrij Jakuskin orosz elnöki szóvivő. MTI-HIR Budapest. „Ismereteim szerint valóban március 16-án kerül sor a brüsszeli NATO-központ előtt a három új tagállam zászlajának ünnepélyes felvonására" - közölte tájékoztatóján Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő. A szóvivő elmondta azt is, az időpontról a NATO hivatalosan az elkövetkezendő napokban értesíti Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot. Martonyi János külügyminiszter nem kíséri el Orbán Viktor kormányfőt a zászlófelvonási ceremóniára, mivel akkor az Európa Tanács soros elnökeként Bosznia-Hercegovinába látogat. Csecsenföldön száz katonát tartanak fogva Hétszáz túsz MTI-HIR Moszkva. Jelenleg mintegy 700 túszt tartanak fogva Csecsenföldön - közölte Szergej Sztyepasin orosz belügyminiszter. A túszok között mintegy száz katona van, többségükben a Dagesztánban állomásozó bujnakszki hadosztálynál szolgáltak. Nemrégiben letartóztattak egy tisztet, és bíróság elé állítják azzal a váddal, hogy segítséget nyújtott saját katonáinak elrablásához. Húszszázalékos volt a hatékonysága a Sivatagi Rókának Működik az iraki légvédelem Magyarországi találgatások az Omega-ügyben Elhárítási vizsgálat MTI-HÍREK Washington. Az Irak elleni decemberi Sivatagi Róka hadművelet óta végrehajtott amerikai és brit légi csapások megsemmisítették az ország légvédelmi rakétaütegeinek 20 százalékát - jelentette be az amerikai védelmi minisztérium. Irak a repülési tilalmat ellenőrző nyugati gépek támadásainak hatására visszavonta légvédelmi rakétaütegeit az ország északi és déli részéből - ahol a tilalom érvényben van -, és helyettük légvédelmi ágyúkat állított föl ott - közölte Kenneth Bacon, a Pentagon szóvivője. Amerikai katonai vezetők közlése szerint F-15E típusú vadászgépek kedden is támadtak irald célpontokat, és az északi repülési tilalmi övezetben, Moszul városa mellett leromboltak egy parancsnoki és irányítóközpontot. A washingtoni minisztérium szerint a járőröző gépek azért nyitottak tüzet, mert az iraki hadsereg légvédelmi ágyúiból rálőtt a gépekre. „Súlyos csapást mértünk az iraki légvédelmi rendszerre, de az még működik, ha kisebb hatékonysággal is" - mondta Bacon. UJ SZO-FELDOLGOZAS Budapest. A magyar titkosszolgálatok vizsgálják, milyen körülmények között vesztette életét a közelmúltban a pozsonyi nagykövetség egyik munkatársa, illetve, hogy az egykoA vagy jelenlegi szlovák hírszerzőknek köze lehete a halálesethez, közli a Magyar Hírlap. A hivatalosan autóbalesetként elkönyvelt halálesetet már korábban is vizsgálták a magyar szervek, azóta azonban, HIRHATTER Megismétlődik-e a történelem? ONDREJCÁK ROBERT A Párizs melletti Rambouilletban kötendő teljes megállapodásnak két nagyon jelentős akadálya van. Az egyik, hogy a szerbek elutasítják a NATO-csapatok koszovói telepítését, amelyek a megállapodás tiszteletben tartását ellenőriznék. A másik, hogy az albánok csak átmenetnek tartják az autonómiát a teljes függetlenség eléréséhez, és hároméves időszak után népszavazást követelnek. A szerbek elutasítják Koszovó függetlenségét, Milosevics nem engedheti meg magának ezt a nyilvánvaló politikai vereséget a horvátországi és a boszniai kudarc után. A szerbek számára Koszovó a „nemzet bölcsője", elveszítésébe nem nyugodnának bele. Ezenkívül a középkori Szerb Királyság éppen a mai Koszovó (Rigómező) területén szenvedett vereséget 1389-ben a Török Birodalomtól, amit 450 évig tartó török megszállás követett. A mai szerbek úgy érzik, hogy Koszovó függetlensége hasonló „vereséget" jelentene, hasonlóan gyászos következményekkel. A Nyugat - igaz teljesen más okok miatt - szintén elutasítja ezt. A tartomány függetlensége szerintük legalább olyan veszélyt jelentene a Balkán és egész Európa stabilitására, mint az a konfliktus, amely békemegállapodás nélkül nyilvánvalóan kirobban. Ha a Balkánon háború lesz - ami a szokásos téli szünet után szinte biztos -, Európát elözönlik a menekültek, és ez tovább fokozza a politikai feszültségeket (lásd kurd probléma). A független Koszovó létrejötte esetén felmerülne a két albán állam egyesülése, tehát „Nagy Albánia" létrehozása. Egy ilyen állam minden bizonnyal hatalmas vonzerőt jelentene a Macedóniában élő albánok számára, akik az ottani lakosság negyedét alkotják. Ez felélesztheti a macedón területek iránti bolgár igényeket. Bulgária megerősödése és „Nagy Albánia" létrejötte nyilvánvalóan sértené Szerbia és Görögország érdekeit, így a két régi szövetséges közelebb kerülne egymáshoz. Itt lép a képbe Törökország, amelynek ősidők óta rossz viszonya van a görögökkel és a szerbekkel, viszont erős szimpátiát érez az albánok iránt. Mindennek még vallási háttere is van, hiszen a görögök és a szerbek görögkeletiek, míg a törökök és az albánok többsége muzulmán (a szerbiai Szandzsákban is jelentős muzulmán kisebbség él). Görögország és Törökország által a NATO közvetlenül is érdekelt az ügyben, mert a két állam esetleges konfliktusa az Észak-atlanti Szövetség déli szárnyának szétesésével fenyeget. Emiatt a nyugati nagyhatalmak is elutasítják Koszovó függetlenségét, kérdés, hogy ez egyáltalán megakadályozható-e. A kétségnek egyszerű demográfiai oka van: Európa népei közül az albánok népességgyarapodása messzemenően a legmagasabb. Ma a kétmillió koszovói albán a tartomány lakosságának több mint 90%-át, Szerbiának közel 20%-át alkotja. Ez az arány csak növekedni fog, így a szerbeknek hamarosan hasonló problémákkal kell szembenézniük, mint a gyarmattartó hatalmaknak századunk elején: az általuk uralt népek egyszerűen „túlszaporodtak rajtuk", így minden katonai vagy gazdasági erő ellenére kénytelenek voltak függetlenséget adni nekik. Mivel Szerbia ugyanilyen helyzetben van, a Balkánon jogos a kérdés: megismétlődik a történelem? A szerző politológiahallgató hogy Pozsonyban nyilvánosságot kapott a szlovák titkosszolgálat Magyarország elleni tevékenységét összehangoló Omega-akció terve, a magyar elhárítás a nagykövetség munkatársának személyes kapcsolatrendszerét is igyekszik feltérképezni. A magyar rendőrség azt sem tartja kizártnak, hogy az Aranykéz utcai pokolgépes merénylet végrehajtását vállaló szlovák bűnözői csoportra is hárultak feladatok az Omega-tervből, (ú) Öcalan kihallgatása Strasbourg várakozik Strasbourg. A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság felszólította a török hatóságokat, hogy sürgősen adjanak magyarázatot arra, milyen körülmények között fogták el Abdullah Öcalant, és kapott-e jogi védelmet. Öcalan ügyvédei amiatt emeltek panaszt, hogy a kurd vezető kézre kerítésekor a török hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A bíróság egyelőre nem foglalt állást, úgy döntött, megvárja Ankara válaszát. A Sabah című isztambuli napilap szerint Abdullah Öcalan kihallgatása során elismerte, a szíriai Bekaavölgyben találkozott a Carlos néven ismert, nemzetközi terroristával. A Sabah szerint Öcalan közölte, hogy a Ciprusi Köztársaság volt a PKK megalakulása óta folytatott kábítószer-kereskedelmének fő elosztóállomása. (MTI)