Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-24 / 45. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 24. KULTÚRA ­hirdeTéS 9 Olyan jogi garanciákat kell kidolgozni, melyek az iskolák szakmai önállóságának védelmét biztosítják Kellene az iskolai önigazgatás Az oktatásügyi reform meghatározásakor kiemelt szempontként kellene fi­gyelembe venni, hogy az oktatás az életminőség emelésének leghatéko­nyabb eszköze, s egyben a legkifizetődőbb gazdasági beruházás. SVINGER ISTVÁN Az oktatási rendszer reformjá­nak ki kell terjednie az iskola és a társadalom viszonyára, az is­kola mint intézmény önállósá­gára, de egyben bizonyos függő­ségére is az őt fenntartó helyi társadalomtól. Tartalmaznia kellene a követelményrendszer pontos meghatározását és a mi­nimalizált egységesítésen túl­menően az iskolákban adott is­meretek sokszínűségének és kü­lönbözőségének szabadságát is. Konkrétan kell meghatározni az 1995-ben megszüntetett iskolai önigazgatási szervek, főleg az is­kolatanácsok és a területi iskola­tanácsok hatáskörét. Legfőbb feladatuk a társadalmi beleszó­lás és ellenőrzés megvalósítása. Alulról szerveződnek és figye­lembe veszik az iskoláztatásban érdekelt rétegek érdekeit. Véle­ményezik a tanterveket, a vá­lasztható és nem kötelező tan­tárgyak bevezetését, az iskola költségvetését, az oktató-nevelő munka szervezési, pedagógiai és anyagi feltételeit. Vissza kell állítani az iskolatanácsok hatás­körét az iskolavezetés tisztségvi­selőinek véleményezésére, azok kinevezése és visszahívása kap­csán. Fontos teendők közé tartozik olyan jogi garanciák kidolgozá­sa, melyek az iskolák szakmai önállóságának védelméhez szükségesek. Ilyen biztosíték le­het a szakmai program, hogy megvalósítható legyen az isko­lák oktató-nevelő tevékenységé­nek megújítása. Az iskolák önál­lóságát, az oktatás súlyát és te­kintélyét segítheti és védheti a vizsgarendszer meghatározása. Időszerű teendő kidolgozni a ta­nulói teljesítmények mérésének országos rendszerét, a szakmai sztenderdeket az egyes iskolatí­pusok és tagozatok számára, va­Gyerekközpontú oktatási reformra lenne szükség lamint az egyes tantárgyakban. Az országos oktatási szten­derdek államilag lennének meg­határozva, és konkrétan tartal­maznák, mit kell elsajátítani a tanulóknak az egyes évfolyam­okban és tantárgyakban, figye­lembe véve azok képességeit és érdeklődését, a szülők és a tár­sadalom érdekeit. Ily módon az oktatási intézmények szakmai önállóságát egy általánosan elis­mert mérce is védelmezné. Véget kell vetni annak a gyakor­Sürgős feladat az isko­laszékek működésé­nek visszaállítása. latnak, hogy az iskola és a tanu­lók megítélése felülről történik, és csak kis mértékben a teljesít­mények alapján. Jelenleg az is­kola életébe a szülők alig szól­hatnak bele, mert nem az érté­kek létrehozásához van kötve az iskolák és a pedagógusok anyagi és erkölcsi elismerése. Ezért is sürgős feladat az iskolaszékek tényleges működésének vissza­állítása, mely elősegíti majd az oktató-nevelő munka hatékony­ságának és minőségének javítá­sát, az iskola és szülők, valamint a helyi társadalom partneri vi­szonyának elmélyítését. Halaszthatatlan a független tan­felügyelői rendszer kialakítása. Elsőrendű feladat az iskolai munka hatékonyságának elem­ző felmérése, az ellenőrzés és ta­nácsadás. Jelentős liberalizálás­ra szorul az iskolák tankönyvek­kel, segédeszközökkel és mód­szertani anyagokkal való ellátá­sának eddigi gyakorlata is. En­nek kapcsán meg kell szüntetni a minisztérium által az elmúlt időszakban érvényesített köz­pontosító törekvéseket. Olyan feltételeket kell létrehozni, melyben az iskolák szakmai té­ren önállóan döntik el, hogy mi­lyen alternatívát választanak a tantervi követelmények teljesí­téséhez. Ennek eldöntésénél fontos szempontként veszik fi­gyelembe az iskola specifikus helyzetét, valamint a regionális szempontokat is. A szlovákiai magyar iskolarend­szer fejlesztése szempontjából kiemelt fontosságú a regionális iskolapolitika koncepciójának kidolgozása, illetve azon belül a prioritások meghatározása. Úgy vélem, ezek közé tartozik a kis­iskolák fenntartása és fejleszté­se, főleg azokon a települése­ken, ahol a magyarság szór­ványban, kisebbségben él. Ugyancsak szükséges a hátrá­nyos helyzetű tanulók, a testi és szellemi fogyatékosok számára az iskolahálózat bővítése anya­nyelven, a tehetséges tanulók számára pedig a művészeti isko­lák hálózatának bővítése. A fel­(Vlado Gloss felvétele) sorolásban korántsem törek­szem a teljességre, de lényeges­nek tartom a fontossági sorrend meghatározását is. Egyértelmű törvényt kell alkotni a hatáskörök megoszlásáról az önkormányzatok, az iskolák és az államigazgatási intézmények között. Konkrétan kell meghatá­rozni az iskolai önigazgatási szervek hatáskörét. Az önkor­mányzatoknak nem szabad be­leszólniuk az iskolák szakmai irányításába. Az iskolák önálló­sága csakis akkor valósítható meg, ha csökken az állami admi­nisztráció és annak irányítási szerepe. Az önkormányzatok feladata lenne az iskolák létesí­tése, fenntartása és megszünte­tése, míg az állam felelne az ok­tatás tartalmáért, az oktató-ne­velő munka anyagi és pénzügyi feltételeinek teljesítéséért. Olyan oktatásirányítási rend­szert kell kialakítani, melyben az iskola működéséhez minden gazdasági és pedagógiai önálló­ság létrejön. Az oktatási reform akkor lesz eredményes, ha a magyar taní­tási nyelvű iskolák garantáltan színvonalas és korszerű ismere­teket nyújtanak növendékeik­nek, mert csak így maradnak vonzóak a szülők és a tanulók A szerző a Felbári Magyar Tan­nyelvű Alapiskola igazgatója Könyv jelent meg Budapest avar kori temetőiről FELHÍVÁS Leletek két kötetben Kutatókat keresnek TRUGLY SÁNDOR Ismét egy jelentős kötettel gaz­dagodon az avar kori régészeti szakirodalom. A közelmúltban jelent meg a magyar főváros avar kori temetőit bemutató ki­advány, az Awarenzeitliche Gráberfelder im Stadtgebiet von Budapest, melyet Nagy Margit, a budapesti Történeti Múzeum régésze állított össze. E szép ki­vitelű kétkötetes munka a Monumenta Avarorum Archa­eologica sorozatban látott nap­világot, s a századfordulótól napjainkig tárgyalja az előkerült régészeti emlékeket. Úgy vélem, hogy még a kívülál­lónak sem lehet meglepő, hogy egy világváros területéről jelen­tős mennyiségű avar kori lelet­anyag került elő, hiszen e lele­tek egykori „gazdái", az avarok a 7-8. században a Kárpát-me­dence urai voltak, s temetkező­helyeik ezrével találhatók e ré­gió legkülönbözőbb pontjain (talán kevesen tudják, hogy Bécs is bővelkedik avar emlé­kekben). A kötet szerzője Nagy Margit hosszú évek során kitar­tó, lelkes munkával gyűjtötte egybe az avarság budapesti em­lékeit, s most kerületenként kö­zölte azokat. Mintegy hetven le­lőhely 580-600 sírja gyűlt így Griffes-indás övveret Rákosról össze Óbudától Káposztásme­gyerig, Angyalföldtől egészen a Népstadion-lelőhelyig. Buda­pest területén a nagy beépített­ség miatt teljes temetőket soha­sem tárhattak fel a régészek, ezért aztán kisebb leletmentése­ket végeztek. Volt, ahol mind­össze két-három sírt sikerült „ki­szabadítani" az aszfalttömeg­ből, más esetben csak egy-két begyűjtött lelet (agyagedény, vas nyílvessző, bronzveret) tájé­koztatta a szakembereket az avarok egykori jelenlétéről. A könyv második kötetének olda­lain a szebbnél szebb leletekről (ékszerek, öv- és lószerszámdí­szek, fegyverek, különféle hasz­nálati tárgyak) készült rajzok, fotók ismételten bizonyítékát adják e számunkra rokon, belső­és közép-ázsiai gyökerekkel bíró keleti nép gazdag kultúrájának, ezen belül kiemelkedő ötvösmű­vészetének. A pozsonyi Komenský Egyetem Természettudományi Karának dékánja pályázatot ír ki: • a Geokémia Tanszék tanári helyének betöltésére. Feltételek: főiskolai végzettség és specia­lizáció az adott szakterületen. • a Földtani Intézet tudomá­nyos kutatói helyére. Feltételek: vegyészeti vagy természettudo­mányos főiskolai végzettség és angol nyelvtudás. • az Antropológia Tanszék tu­dományos kutatói helyére. Fel­tételek: specializáció az adott szakterületen és tudományos fo­kozat. Jelentkezni február 27-ig az alábbi címen lehet. Prírodo­vedecká fakulta UK, personálne oddelenie, Mlynská dolina, 842 15 Bratislava. További információk a Selye Já­nos Kollégiumban a 0819/ 730397-es telefonszámon kap­hatók. Méltón ünnepel az ötvenéves Honvéd Együttes Jubileumi programok Budapest. Az 50 éves Honvéd Együttes a jubileumhoz méltó rendezvényekkel kívánja repre­zentálni művészeti műhelyeinek munkáját. Az együttesben öt ta­gozat működik. A Honvéd Férfi­kar, a Honvéd Táncszínház, a Honvéd Kamaraszínház, Szalai Antal népi zenekara és a Hege­dős együttes. Március 21-én a Thália Színházban tartja új be­mutatóját a Honvéd Táncszín­ház. A közönség az Egy pár tánc... és A fehér ló fia című tánc­musicelt tekintheti meg. A Hon­véd Férfikar a Matáv Szimfo­nikusokkal lép fel a Zeneakadé­mián. A március 21-i koncerten a Faust elkárhozása című Berlioz­művet szólaltatják meg. A Hon­véd népi zenekarának műsorát Cigányfantázia címmel rendezik meg a Pesti Vigadóban április 16­án. A jubileumi gálaműsornak az Erkel Színház lesz a helyszíne. Az évezred küszöbén című esten számosan fellépnek azok közül, akik a Honvédban kezdték pálya­futásukat. Az együttes évente több mint 500 előadást tart, s idén is számos külföldi meghí­vásnak tesz eleget. CD-ék, vala­mint emlékkönyv is megjelenik a jubileum alkalmából. (MTI) A BONGESZO nyertesei A Vasárnap 7. számában fel­tett kérdésre a héten 591 he­lyes megfejtés érkezett. A be­küldők közül tegnap Kovács Ilona, a HANG-KÉP vezető szerkesztője sorsolta ki a sze­rencsés nyertesek nevét. E héten az 500-500 koronát Baran Rudolfné pozsonyi, Tudja Vivien vékei és Szűcs Lászlóné mellétei olvasóink nyerték. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Visk (v) (A 286/1992 Tt. számú adó­törvény 36.§-a alapján a nye­remények összegéből 15% jö­vedelemadót vonunk le.) Magyar énekesnő a Scalában Milánó. Első ízben lépett fel a világhírű Scala operaház színpadán Lukács Györgyi magyar szoprán. A címlapon Georgina Lukácsként feltün­tetett énekesnő a megbetege­dett Ines Salazar helyett ug­rott be Eleonora szerepében A végzet hatalma című Verdi­opera bemutatóján. A győri születésű Lukács Györgyi 20 évesen 1987-ben debütált a budapesti Operaházban, szintén A végzet hatalmában, illetve a Trubadurban. A ber­lini Operaházban 1994-ben Desdemonát énekelte az Otellóban, 1995-ben pedig Toscát. (MTI) Az Új Nő a Vámbéryban Dunaszerdahely. Február 25-én 18 órai kezdettel a Vámbéry Irodalmi Kávéház­ban bemutatkozik az Új Nő. A lapot Haraszti Mészáros Er­zsébet újságíró, a Nő volt fő­szerkesztője méltatja, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Hattyúk tava 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Hat szerep keres egy szerzőt 19 KIS SZÍNPAD: Isadora Duncan 19 KOMAROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Tom Sawyer kalandjai 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: Lolita (am.) 20.30 Egy bogár élete (am.) 16, 18 OBZOR: Guru (am.) 20.30 Hófehérke (am.) 16, 18 MLADOSŤ: Klub 54 (am.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENT­RUM: Sekalnak meg kell halnia (cseh-szlov.-lengy.-fr.) 16.30, 18.30, 20, 20.30 A közellenség (am.) 18.15, 20.30 Egyiptom hercege (am.) 15.30, 17.15 Menekülő fuldokló (am.) 16.30, 18 Toto, a hős (belg.-fr.-ném.) 20 DEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Ha eljön Joe Black 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A közellenség (am.) 17, 19.15 LÉVA - JUNI­OR: Menekülő fuldokló (am.) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Angyalok városa (am.) 17.30, 20 Zene szemeinknek - kiállítás a Vigadó Galériában Ábrázolt melódiák MTI-HIR Budapest. Zene szemeinknek címmel kiállítás nyílik a Matáv képzőművészeti pályázatának anyagából holnap a fővárosi Vi­gadó Galériában. A látványhoz a nyitónapon koncert is társul, amelyet a Matáv Szimfonikus Zenekar ad a Pesti Vigadóban. A távközlési cég 1998 februárjá­ban hirdette meg hivatásos kép­zőművészek számára az orszá­gos pályázatot a festészet és a szobrászat műfajában. Ihlető témája a zene volt, külö­nös tekintettel a kommunikáció­ra és az emberi kapcsolatokra. A beérkezett művekből negy­venkilenc festőtől hetvenhárom képet, huszonkét szobrásztól harminc plasztikát fogadtak el. A piktúra díjaiban Bak Imre, Ké­ri László és Barabás Márton ré­szesült. A szobrászati elismeré­sek jutalmazottja lett Gaál Ta­más, Bocz Gyula, valamint Deli Ágnes. A Zene szemeinknek anyagát elsőként Pécsett mutat­ták be, majd a kiállítás vendé­geskedett Győrött, Miskolcon, és Debrecenben. A kiállítást a képzőművészetet kedvelő világ­háló-böngészők a Matáv web­oldalain (www.matav.hu) elér­hető galérián is láthatják. Moszkvában tartották a napokban Nyikita Mihalkov rendező új film­jének, A szibériai borbélynak a bemutatóját. A vetítésen a főszerep­lő, Julia Ormond is jelen volt. Képünkön a bemutató utáni sajtótájé­koztatón Julia Ormond és Nyikita Mihalkov. (Fotó: ČTK/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom