Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-24 / 45. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 24. POLITIKA ­HIRDETÉS Beszélgetés Mészáros Lajos parlamenti képviselővel a kisebbségi nyelvhasználati törvénytervezetről Nem kérünk többletjogokat Várhatóan a kormány ter­vezeteként kerül a parla­ment elé a törvény, mely a kisebbségek nyelvhaszná­latát szabályozza. Munka­változatát Mészáros Lajos dolgozta ki, s miután a többi kisebbség képviselő­ivel is egyeztették, a koalí­ciós partnereken a sor, hogy a tervezetet végleges formába öntsék. KÓSIK ANDREA Mit vett alapul a tervezet ki­dolgozásakor? Felhasználtam a Magyar Koalí­ció által 1995-ben benyújtott ki­sebbségi nyelvtörvénytervezetet. A jelenlegi kormánykoalíció is egyeztette - igaz, még ellenzéki­ként - a nyelvtörvénytervezet alapelveit, s ennek során a regio­nális és kisebbségi nyelvek euró­pai chartájából indult ki. Ez érve­lési alapul szolgálhat. A legfonto­sabb azonban - ami a nyelvtör­vény alapja - a kisebbségek vé­delméről szóló európai keret­egyezmény. Azért kellett ezt a jo­gi normát alapul venni, mert már a szlovák jogrendszernek is az alapját képezi. Ez már hatályos, kötelező. Keretszerűen, alapelv­szerűen tartalmazza a jogainkat, de szükségünk van végrehajtó rendelkezésre is, ez pedig a tör­vény. Ezért az arról szóló vitá­ban, hogy keretszerűen vagy részletesen legyen kidolgozva a Szükségünk van végrehajtó rendelkezésre is, ez pedig a törvény. \\ tervezet, én a részletes mellett érveltem. Keretszerűen már sza­bályozva van a nyelvhasználat, maga az alkotmány is alapelvsze­rűen szabályozza a jogainkat. Ezeknek a végrehajtása azonban problematikus lehet, mert ami­„A hivatali nyelvhasználatra nincs egyetlen törvényünk sem!" (Dömötör Ede felvétele) kor magyarázni kell ezeket a jo­gokat, általában a kisebbségek ellen magyarázzák, annyira tág az értelmezési lehetőség. Mivel érveltek az MKP elnök­ségének és parlamenti frakci­ójának ülésén azok, akik a ke­retszerű megoldást részesítet­ték volna előnyben? Konkrétan az 1969-es kisebbsé­gi törvényre mutattak rá, amely szintén keretszerű. Miután azonban megbeszéltük, meg­magyaráztuk, hogy ilyen keret­szerű szabályozás pillanatnyi­lag már létezik, a többség a részletesebb tervezet kidolgo­zása mellett döntött. Akkor is szükség lett volna a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvényre, ha elő­zőleg nem fogadtak volna el törvényt az államnyelvről? Azt hiszem, igen, mert a kisebbsé­gek nyelvei lassan konyhanyel­vekké degradálódnak. Elég csak a bizonyítványokra gondolni. Ha gyerekeink nem kapnának két­nyelvű bizonyítványokat, nem tudnák, hogy a „chválitebný" ma­gyarul dicséretest jelent. A szak­területeken már leépítették a nyelvünket, nem ismerjük a szlo­vák kifejezések magyar megfele­lőjét. Ez a tervezet szabályozza azt, hogy a nyelv fejlődésére az államnak oda kell figyelnie. Mi a helyzet külföldön? Létez­nek kisebbségi nyelvhasznála­tot szabályozó törvények a Nyugaton is? Ilyen törvények sajnos nem áll­tak a rendelkezésemre, de létez­nek, például Finnországban. Ezeket azonban nem lehet me­chanikusan átvenni, hanem olyan törvény megalkotásával kell próbálkozni, amely a mi jogállásunknak, társadalmi helyzetünknek felel meg. Amikor Max van den Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa Pozsonyban járt, két egymás­sal ellentétes véleményt hall­hatott a kisebbségi nyelvtör­vényt illetően. Csáky Pál átfo­gó törvény szükségességéről beszélt, míg Ľubomír Fogaš szerint csupán egy bevezető szükséges: az alkotmány ide­vágó cikkelyének az érvénye­sítésére vonatkozó rendelke­zések, és a nyelvhasználatot már szabályozó normákra va­ló utalások. Ľubomír Fogasnak mint a kor­mány legiszlatív osztálya felelő­sének az a véleménye, hogy talán nem is kellene külön törvényt hozni a kisebbségek nyelvhaszná­latáról, hanem elég lenne, ha a nyelvi chartát ratifikálnánk. Ezzel nem tudok egyetérteni, mert lét­rejönne egy újabb keretszerű sza­bályozás. Ügyvéd vagyok, ezért tapasztalatból tudom, hogy a ke­retszerű törvényekhez hogyan vi­szonyulnak a bíróságok. Nemré­giben a finnországi svédek egyik ismert képviselője úgy nyilatko­zott, hogy igazság szerint nem so­kat adott a nyelvi charta ratifiká­lása, mert az nagyon keretszerű. Ajelenlegi kormány, ha szalonké­pes akar maradni a Nyugat felé, és politikaüag szeretne megfelel­ni az európai integrációs elvárá­soknak, akkor a nyelvi charta rati­» Csak azt szeret­nénk végrehajta­ni, amit az alkotmány is fel- . . tételez. \\ fikálásával már jó pontot szerez ­de ez nem elég. Szlovákiának szüksége van a kisebbségek nyel­vét szabályozó törvény elfogadá­sára is. Természetesen nekünk, magyaroknak is szükségünk van rá, mert a hivatali nyelvhaszná­latra nincs egyeden törvényünk sem! Az államnyelvről szóló tör­vény elfogadásával, a zárórendel­kezésekben megszüntették azo­kat a jogainkat, melyek korábban léteztek. Pedig a mi alkotmá­nyunk is kimondja, hogy a már lé­tező emberi jogokat nem lehet megszüntetni. Mi nem követe­lünk többletjogokat, csak azt sze­retnénk végrehajtani, amit az al­kotmány is feltételez. Eduard Kukán a szlovák-orosz szerződésekről A PEP szerint jobb referendumok lesznek Egyik sem veszélyes Lejáratási kampány? SITA-HIR Pozsony. Az eddig megkötött szlovák-orosz szerződések egyike sem veszélyezteti Szlo­vákia integrációs törekvéseit ­jelentette ki tegnapi sajtótájé­koztatóján Eduard Kukán kül­ügyminiszter. Mint kifejtette, az orosz fél nem tett kísérletet arra, hogy önös politikai érde­kektől vezérelve visszaéljen a szerződésekben foglaltakkal. Ha ez történne, a szlovák fél kész azonnal reagálni és politi­kai tárgyalásokat kezdemé­nyezni. Szlovákia 1993 óta 31 állam­és kormányközi szerződést kö­tött Oroszországgal, 30 továb­bit pedig az egyes minisztériu­mok szintjén. Kukán bírálta azt a tényt, hogy a külügyminiszté­rium az elmúlt időszakban nem érvényesítette megfelelő módon saját pozícióját az ága­zatok közti szerződések eseté­ben. Bírálta a katonai együtt­működésre és bizonyos fegy­vernemek vásárlására vonatko­zó szerződéseket is, mivel azok nem vették figyelembe Szlová­kia alapvető prioritásait. A köl­csönös kapcsolatok szerződés­jogi alapja nem állt összhang­ban Szlovákia deklarált külpo­litikai orientációjával és gyak­ran „meghaladta a valós szük­ségletek kereteit" - mondta Kukán. ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. Annak ellenére, hogy a PEP két képviselője a parlament mandátumvizsgáló és mentelmi bizottságában a Krajči immunitá­sáról szóló szavazás során tartóz­kodott, képviselőik az exbelügy­miniszter mentelmi jogának meg­vonása mellett fognak voksolni - mondta Pavol Hamžík. A kormány alelnöke szerint ugyanis a bűncselekmények megítélésé­nél nem szabad különbséget ten­ni képviselő és polgár között. Mivel nem szeretnék, ha a költ­ségvetés parlamenti vitája során az ellenzék folytatná a Krajči­vitában „bevált" praktikát, a párt támogatja a házszabály-módosí­tást, és javasolja a jelenlegi két­perces hozzászólási idő egy perc­re csökkentését - mondta Ham­žík. Az alelnök szerint a sajtóban egyre gyakrabban megjelenő „PEP-ellenes" információk alap­talanok. Ezeknek a rágalmaknak elsődleges célja a párt lejáratása a közveden elnökválasztás előtt. Hamžík szólt arról is, hogy újabb referendum várható a NATO-, ill. EU-csadakozásról, mivel ezt az alkotmány is előírja. Megjegyezte azonban, hogy a népszavazás csak az integrálódás végső fázisá­ban esedékes, (levi) Parlamenti adok-kapok Hlinka és Ábrahám Peter Osuský, a Szlovák Demokratikus Koalíció tagja így reagál Aloiz Engliš DSZM-es képviselő szavaira, melyek szerint ő korábban kijelentette, hogy le akarja köpni a szlovák címert: Pri­mitív hazugság, jellemző a szerzőjére. Oľga Keltošová (DSZM): Ne lépjen fel itt ilyen hülyesé­gekkel. Ján Cuper DSZM-es honatya, František Šebej (SZDK) sza­vaira reagált: Sebej az utób­bi időben olyan szellemben lép fel, mintha mindannyi­unknak csodálnunk kellene emberfelettiségét és csodála­tos tulajdonságait. Azt állít­ja, Hlinka gyermekei va­gyunk. Mi nem Hlinka, mi mindannyian Ábrahám gyer­mekei vagyunk, (sóti) Szaxofonját is magával vitte a francia mérnök Költözés az űrben GAAL LÁSZLÓ Pozsony. Milan Podhoráni, Szlo­vákia moszkvai katonai attaséja telefonon beszélt Ivan Bella űrha­jóssal, aki elmondta: a Miren minden a legnagyobb rendben van, a hétfő reggeli csaüakozás után az újonnan érkezettek meg­kezdték a szükséges eszközök át­helyezését az űrhajóból az állo­másra. Bella a kísérletekhez szük­séges eszközökön és személyes poggyászán kívül méretre szabott ülését is magával vitte, mivel nem azzal az űrhajóval tér vissza, amellyel az űrbe repült, hanem azzal, amellyel a Miren márhosz­szabb ideje tartózkodó két orosz űrhajóst lőtték fel. A védelmi mi­nisztérium tegnapi sajtóértekez­letén azt is megtudtuk, hogy a francia űrhajós magával vitte a szaxofonját, pedig Bajkonurban még úgy hallottuk, hogy ezt az il­letékesek nem engedélyezték ne­ki. Pavol Vitko szóvivő cáfolta Jozef Gajdosnak, az egykori vé­delmi államtitkárnak azt az állítá­sát, hogy őt sem írásban, sem szó­ban nem hívták meg az első szlo­vák űrhajós bajkonuri startjára. K MeiívM<')bb navíďhoz csuôÄázinvonalul elefonok WORJA gWxSÍS víg ISMDKIA •atiiri 40-95 éra készenléti idő 90-.165 perc hívásidő 187 gps súly 0-270 óra készenléti éra hívásidő 70 g-os súly 60-270 óra készenléti idő 3-5 óra hívásidő 167 g-os súly A Globtel ^^ GSM Hogy az emberek beszéljenek egymással Az árak adóvai együtt értendők. 1 1 Csak a Globtel 120, 250 vagy 500 felhasználói program aktiválásakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom