Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-23 / 44. szám, kedd

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 23. TANÁCSADÓ Milyen hosszú a munkaidő? P. M.: Magánvállalkozónál dolgozom egy élelmiszer­üzletben mint elárusítónő. A kérdésem, hogy hetente 41 vagy 41,5 órát kell-e le­dolgozni, valamint azt sze­retném tudni, hogy kény­szeríthet-e a főnököm napi 12 órás műszakokra, bele­értve a hétvégéket is? CSEKES ERIKA A Munka Törvénykönyve nem szabja meg konkrétan, sem általánosan, sem az egyes ágazatokra vonatkozva a munkaidő tartamát. Össz­hangban az alkotmány 36. cikkelyével csak a maximáli­san megengedett munkaidőt határozza meg, amely 43 óra hetente. Ez a legmagasabb, törvény által megengedett heti munkaidő, melyet a munkaadó köteles tisztelet­ben tartani. Azt az időt, amit a heti 43 órán túl töltene a munkahelyén a munkaadó elrendelése alapján, vagy be­leegyezésével, a Munka Tör­vénykönyve szerint túlórá­ban elvégzett munkának kell minősíteni. Ez megszabja, hogy a munkaadó csak kivé­telesen rendelheti el a túlórá­ban végrehajtott munkák el­végzését, ha ezt sürgős társa­dalmi érdek kívánja meg, mi­közben a két műszak közötti pihenést nem rövidítheti meg kevesebbre, mint 6 óra. A túlórában végzett munkák nem haladhatják meg az egyes hetekben a 8 órát. A szüntelen üzemeltetéseknél az általános munkaidő azon­ban nem haladhatja meg az 53 órát hetente. A törvény azonkívül kimondja azt is, hogy az alkalmazottnak a naptári év alatt maximálisan 150 túlórát rendelhetnek el. Ebbe nem számítódik bele az a túlórában végzett munka, amelyért az alkalmazott pót­szabadnapot kapott, vala­mint azok a sürgős javítási vagy mezőgazdasági csúcs­munkálatok például, melye­ket a dolgozó saját beleegye­zésével végzett el. Az Ön ál­tal feltett kérdésekre tehát az a válasz, hogy az élelmiszer­boltban hetente maximálisan 43 órát köteles ledolgozni, ami azt jelenti, hogy a mun­kaadónak nem áll jogában kényszeríteni Önt arra, hogy hetente több órát töltsön a munkahelyén. A szerző a Csekes-Világi ügyvédi iroda munkatársa VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMÉBE Mélyponton az euró Az elmúlt héten az euró az 1,11-1,13 USD, a dollár a 113-120 JPY szinteken inga­dozott. Az európai közös pénz árfolyama újabb mélypontra, az 1,1136 USD/EUR értékig esett. Ennek oka változadanul a felhős európai gazdasági ki­látásokban, illetve az emiatt várható kamatcsökkentésben keresendő. Az eurózóna meg­határozó területén Németor­szágban újabb kedveződen gazdasági adatok láttak napvi­lágot. A németek azonban nin­csenek egyedül, euróland más országában is lassul a gazdasá­gi növekedés. Ennek tudható be, hogy egyre erősebb nyo­más nehezedik az Európai Központi Bankra a politikusok részéről, akik a gazdaság élén­kítése végett kamatcsökken­tésre akarják rábírni a monetá­ris politika irányítóit. A bank vezetése azonban ellenált és nem változtatott az irányadó kamatokon. A múlt héten rohamosan gyengült a jen. Ezen a héten előreláthatólag 1,10-1,13 USD szintek között fog ingadozni az euró árfolya­ma. A londoni bankközi pia­con a tegnapi nyitás után egy euró középárfolyama 1,0987 dollár volt, ez január eleji in­dítása óta a legalacsonyabb értéke. (MH) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Szétesik a Škoda Plzeň? Prága. A Škoda Plzeň nehéz­gépgyár mintegy 40 cseh és külföldi banknak tartozik, az együttes hitelmennyiséget 5,2 milliárd koronában hatá­rozta meg pénteken Ľubomír Soudek, a konszern résztulaj­donosa és elnöke. Soudeket egyébként hétfőn visszahív­ták funkciójából. Az 5,2 milli­árdból 1,4 milliárd koronával tartozik a Komerční banká­nak, 1 milliárddal az Investiční a rozvojová banká­nak, további jelentős hitele­zője a Konsolidační banka és a CSÓB. A restrukturalizáció keretében a Škoda Plzeň megválik a Liaz és a Tatra au­tógyártól is. Nem kizárt, hogy a konszern több kisebb cégre hullik szét. (MfD) Harna István Budapesten Pozsony. A közvetlen kapcso­latfelvétel, a régiófejlesztés és a regionális együttműködés le­hetősége volt a célja Harna Ist­ván építésügyi miniszter múlt heti budapesti munkalátogatá­sának, amelyre Chikán Attila gazdasági miniszter meghívá­sából került sor. Véleményt cseréltek egyebek között a bér­lakásépítés állami finanszíro­zásáról, a jelzálogkölcsönök­ről, a lakások felújításáról, az állam és az önkormányzatok lakásépítésével kapcsolatos feladatairól, (ú) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. február 23-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,882 Magyar forint (100) 17,556 Angol font 64,711 Német márka 22,437 Cseh korona 1,157 Olasz líra (1000) 22,663 Francia frank 6,690 Osztrák schilling 3,189 Japán jen (100) 32,760 Spanyol peseta (100) 26,374 Kanadai dollár 26,845 Svájci frank 27,432 Lengyel zloty 10,299 USA-dollár 39,928 Stabilizálódott a szlovák fizetőeszköz árfolyama: tegnap már csaknem 44 koronát ért az euró Marad a kedvezőtlen értékelés Pozsony. Egyrészt helyes­lik a Dzurinda-kormány reform-erőfeszítéseit, másrészt bizonytalanok a végeredményt illetően. így lehetne jellemezni a nem­zetközi pénzügyi és gazda­sági intézmények, külföldi befektetők pillanatnyi hangulatát Szlovákiával kapcsolatban. FÉL KRISZTINA Ezt a hozzáállást alátámasztja a két legnagyobb hitelminősítő ügynökség utolsó értékelése is. A Standard and Poor's a múlt héten megerősítette Szlovákia külföldi és hazai kintlevőségei­nek kedvezőtlen értékelését, s a Moody's pedig stabilról negatív­ra változtatta hazánk rating ki­látásait. Mindkét ügynökség az­zal indokolta lépését, hogy bár a kormány piac- és nyugatorien­tált reformokat helyezett kilá­tásba, a gazdasági egyensúly helyreállítása és a szlovák ipar versenyképessé formálása rend­kívül igényes feladat. Mindezt tovább bonyolítja a nem éppen kedvező világgazdasági helyzet. Az EU tagországainak többsége ebben az évben a gazdasági nö­vekedés lelassulására számít, s az ázsiai, oroszországi és a bra­Bár a kormány refor­mokat helyezett kilá­tásba... zil pénzügyi válság sem zárult még le teljesen. A gazdasági szakemberek többsége egyetért azzal, hogy a szlovák kormány­nak sikerült nevén neveznie a gazdaság legsúlyosabb problé­máit és felvázolni a legszüksége­sebb lépéseket ezek megoldásá­ra. Nincsenek azonban meggyő­ződve arról, sikerül-e őket meg­valósítani elfogadható időn be­lül. A gazdaság súlyos problémái­nak megoldása erős és egységes kormányt igényel, mellyel sze­rintük Szlovákia nem rendelke­zik. A reform-erőfeszítéseket ve­szélyezteti, hogy magán a kor­mánykoalíción belül is eltérnek a vélemények több fontos lépést illetően. Ilyen probléma például az esetleges költségvetési bevé­telek kiesésének pótlása, de ma­ga az idei költségvetés is. A né­zeteltérések csak tovább fokoz­zák a feszültséget, veszélyeztet­ve ezzel a gazdasági és politikai reformok sikerét. Szlovákia nem éppen kedvező értékelésére kedvezőtlenül hat a hitelminősí­tő ügynökségek szerint az is, hogy egyelőre még nem történt előrelépés a törékeny szlovák bankszektor konszolidációjá­ban. A pénzintézetek ugyanis kulcsszerepet játszanak a refor­mok véghezvitelében. A bankok azonban, akárcsak a gazdaság, az előző kormány ideje alatt erős politikai hatás alatt álltak. Ennek eredményeképpen a ban­kok többsége rossz hitelekkel küszködik. A hitelminősítő ügynökségek ér­tékelése várható volt. Korai lett volna arra számítani, hogy már most módosítani fogják a nem túl kedvező képet Szlovákiáról. Sőt, bizonyos értelemben már az is eredménynek számít, hogy Szlovákia értékelése nem rom­lott. Pozitív átértékelésre csak akkor számíthatunk, ha a politi­kai helyzet mellett gazdasági té­ren is megjelennek az első ered­mények. Ennek ellenére a Moody's-nak és a Standard and Poor's-nak sikerült a szlovák va­lutapiacon „felforrósítania" a hangulatot. Mindezek következ­tében a múlt hét zárónapján a korona árfolyama látványos zu­hanást produkált. Míg csütörtö­25% 20% 15% 10% 5% 0% 23,7% A szlovákiai infláció alakulása * A Standard and Poor's becslése Forrás: SME/Standard and Poor's JúgssL. 10,5%* 5,8% 6,1% 6,7% 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 kön egy euró még csak 43,150 koronába került, pénteken dél­után már 43,850 Sk-t kellett ér­te adniuk a vásárlóknak, hétfőn pedig túllépte a 44 koronás ha­tár, habár a későbbiekben stabi­lizálódott. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi napokban a korona 2 szá­zalékot vesztett értékéből. Bár az árfolyamcsökkenés fő oka kétség kívül a fent említett ügy­Szlovákia nem rendel­kezik erős és egységes kormánnyal. nökségek értékelése volt, a Szlo­vák Nemzeti Bank is kivette be­lőle a részét. A központi bank ugyanis pénteken hangot adott elégedettségének a korona árfo­lyamának eddigi alakulásával kapcsolatban. Hasonlóan nyilat­kozott pár nappal ezelőtt Brigita Schmögnerová pénzügyminisz­ter is, aki még hozzátette: ennek fényében a kormány számára el­fogadható lenne a korona akár 10 százalékos csökkenése is. A jegybank elégedettségét tehát a bankok úgy értelmezték, hogy neki sem lenne különösebb el­lenvetése ilyen árfolyam­alakulás ellen. Ez pénteken to­vább gyengítette a koronát, melynek nem tett különösebben jót az sem, hogy a nemzeti bank kilátásba helyezett bizonyos ál­talános kamatcsökkenést a szlo­vák pénzpiacon, melyre szerinte már jelenleg is van mód. Ez a ki­jelentés is rátett egy lapáttal a korona zuhanására. A külföldi befektetők _ számára ugyanis Szlovákia jelenleg főleg azért vonzó, mert a pénz- és a valuta­piac kamatai közötti különbség szép hasznot biztosít számukra. Ami a korona árfolyamának to­vábbi alakulását illeti, a dílerek inkább árfolyamerősödésre szá­mítanak, amelyre hatással lesz az idei állami költségvetés elfo­gadása is. A szakértők szerint a koronára pozitív hatással lesz a külkereskedelmi mérleg januári javulása. A központi bank leg­utóbbi nyilatkozata szerint a ko­rona hosszabb távon megerő­södhet 43 Sk/euróhoz közeli ér­téken is, de a jegybank a mosta­ni árfolyamot is elfogadhatónak tartja. A szerző a SITA hírügynökség munkatársa Február 16-tól beszüntették légi járataikat A felére csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya Csőd a Tatra Airnél Exportnövekedés HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szlovák Légitársa­ság Rt. után február 16-án a Tat­ra Air is beszüntette állandó já­ratait. A légitársaság bukását rendkívül rossz anyagi helyzete és számláinak befagyasztása okozta. Egyes becslések szerint a tartozás eléri a cég alaptőkéjé­nek háromszorosát, amit képte­len kifizetni. A társaság csődje várható volt, hiszen a jelenlegi kormány hata­lomra lépése után Brigita Schmögnerová pénzügyminisz­ter nyilvánosságra hozta a legna­gyobb adóssággal rendelkező jo­gi és fizikai személyek listáját, amelyen előkelő helyet foglalt el az a J. Ch. Bemberg, aki annak­idején a Tatra Air 70 százalékát tartotta ellenőrzése alatt. Ebből 21 százalékot a Pressburg Hol­ding, 49 százalékot pedig az Arfiniar Corp. révén, amelyet Panamában jegyeztettek be. No­vember 18-án, a Szlovák Légitár­saság repülési engedélyének megvonása után két nappal, Bemberg üzleti ajánlattal fordult a közlekedésügyi minisztérium­hoz. Állami támogatás ellenében újabb járatok beindítását ígérte, valamint átvette volna a Szlovák Légitársaság alkalmazottainak egy részét is. Ezenkívül hajlandó lett volna a társaság részvényei­nek 10-15 százalékát átruházni a kormányra. Cserébe a légi­forgalmat érintő információk át­adását kérte a kormánytól, amelynek garanciát kellett volna vállalnia a Tatra Air által felvett banki hitelekért is. A legfonto­sabb követelménynek Bemberg a kormánynak a légiforgalom te­rületén elkövetett hibáit illető beismerő vallomását nevezte. Bemberg követelései valószínű­leg túlzóak voltak a kormány számára, s ez nagymértékben hozzájárult a társaság csődjé­hez. (A Pravda alapján: mi) ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A külkereskedelmi mérleg hiánya januárban elérte a 2,584 milliárd koronát - jelen­tette be Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter a vámigazga­tóság előzetes adataira hivat­kozva. Ez az egy éwel ezelőtti­hez viszonyítva, amikor a hiány 5,5 milliárd koronát tett ki, 53 százalékos csökkenést jelent. Tavaly januárral összehasonlít­va 4 százalékkal csökkent a be­hozatal aránya, a kivitel pedig 7 százalékkal nőtt. A minisztéri­um az import csökkenését a már elfogadott kormányintézkedé­seknek tulajdonítja. Jelentős mértékben hozzájárult ehhez a személygépkocsik behozatalá­nak csökkenése is, ami a jövede­lemadó módosításának lcöszön­hető. Ez ugyanis jelentős mér­tékben szűkítette a személygép­kocsik vételárának leírását az adóalapból. Míg tavaly január­ban 1,81 milliárd korona érték­ben hoztak be személyautót az országba, idén ez az összeg már csak 957 millió korona volt. A pénzügyminiszter ugyanakkor elismerte, a gépkocsiimport csökkenéséhez hozzájárulhatott az is, hogy az importőrök még az év végén feltöltötték készletei­ket. Az 1999-re szóló állami költségvetés tervezetének ál­lamadóssággal foglalkozó feje­zete 20 milliárd koronás kiadás­sal és 700 millió koronás bevé­tellel számol. A bevételek nagy részét az orosz adósságok teszik ki, míg a kiadási oldalt elsősor­ban az állami kötvények hozama után járó kifizetések terhelik, ez eléri a 12,7 milliárd koronát. A kormány a közeljövőben több pótlólagos intézkedést is tervbe vesz a költségvetés egyensúlyá­nak biztosítására, így nő majd a személyi igazolványok, a jogo­sítványok és az útlevelek kiállí­tásáért fizetendő illeték, (mi) A Globtel GSM ajánlata külföldre telefonálóknak Mától él a Gl vonal ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A Globtel GSM mobil­telefon-működtető mától új szolgáltatással várja ügyfeleit: a Gl elnevezésű vonal révén roaming megkötése nélkül tele­fonálhatnak külföldre. Az Internetet igénybe vevő megol­dás lényege: a nemzetközi hívó­szám előtt egy egyest kell le­nyomni, ezt követi a tényleges szám. Az országok négy zónára vannak besorolva: az A zónába csak Csehország tartozik (hétközben 19.00 óráig 11.90 korona a percdíj), a B zónában pedig Ausztria és Magyarország található (a percdíj 14.90 koro­na), a C zóna ára 17.90 korona, a D zóna pedig 29.90 korona percenként. Az árak ÁFA nélkül értendők, és minden megkez­dett percért fizetni kell. A Globtel GSM jelenleg 354 ezer ügyféllel rendelkezik, (shz) Az állami költségvetés januári bevételeinek alakulása milliárd koronában jan M 0 6 8 10 12 14 18 A központi adóigazgatóság jelentése szerint az állami költségvetés januári adóbevétele 12,288 milliárd korona volt, ami 82 százaléka a múlt évi bevételnek. (HN)

Next

/
Oldalképek
Tartalom