Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-02 / 26. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 2. KULTÚRA ­OKTATÁS 9 Február negyedike és kilencedike között: jubileumi Magyar Filmszemle Budapesten. Ez lesz a harmincadik Lámpással jön az Úr a Corvinba Nem is olyan sok hónap­pal ezelőtt még a legava­tottabbak sem merték kije­lenteni: 1999 februárjá­ban ismét lesz Magyar Filmszemle. Természete­sen ők is azt akarták, hogy legyen, de ha nincs elég áru, fölösleges a piac. SZABÓ G. LÁSZLÓ Aztán pár héttel, de nem többel ezelőtt még a legnagyobb kétel­kedők is felsóhajtottak: a har­mincadik, jubileumi szemle sem elmaradni, sem késni nem fog. A filmek zöme, szinte az utolsó pil­lanatban, mégiscsak elkészült. Ráhajtottak a stúdiók, nem adták fel az alkotók. Jelen lenni a szem­lén ugyanis, akár bevallja az érin­tett, akár nem, rang és elismerés. Egyszóval: presztízskérdés. Ott a szakma, ott a kollégák népes tá­bora, ott vannak a forgalmazók, a kritikusok, a magyar film hazai és külföldi megszállottjai, „ven­dégkommentátorai". Ez a kör kö­zepe, ahonnan el lehet indulni. A film, legyen az bármilyen képek­ben, történetekben, formában Ráhajtottak a stúdiók, nem adták fel az alko­tók. gondolkodó rendező alkotása is, közönségnek készül. A jó film széles nézőtömegnek. Mondhat, nyilatkozhat bármekkorákat ugyanis a rendező, lehet avant­gárd és undergrand, ha rajta kí­vül csak hárman látják „jól sike­rült munkáját", filmje kész ráfi­zetés. De ha célba talál, és telt há­zakat vonz, megtérülnek a forga­tás költségei, és ha még művészi értékről is beszélhetünk, akkor újabb alkotással gazdagodott egy kis ország ma sem nagy filmgyár­tása. Dokumentumfilmből minden évben több készül, mint egész estét betöltő játékfilmből. Ez a műfaj ugyanis sokkal olcsóbb já­ték. Nem kell helyszíneket bé­relni, színészeket, sok tagú mű­szaki stábot mozgatni, hazai és külföldi támogatókat keresni. Manapság egy játékfilm elkészí­téséhez minimum ötven-hat­vanmillió forint szükséges. De a százmillió sem sok. Ha teteme­sebb díszlet- és ruhaköltség ter­heli a produkciót, esetleg külföl­di partnerekkel, Magyarország határain túl forgat a stáb, a száz­ötven millió az alsó határ. Nem véletlenül készülnek mostaná­ban ismét fekete-fehér játékfil­mek. A színes alapanyag a több­szörösére emeli a költségeket. Visszatérve a dokumentumfil­mek kategóriájára: az idén pon­tosan 130 alkotó nevezett be a mezőnybe. Ebből 32 versenyez majd a különböző díjakért, köz­tük a Nádudvari krónika, a Job­bágyfelszabadítás 1848, Az elát­kozott malom, a Kő volt a kenye­rünk, a Petőfi-relikviák, a Fesztyek, avagy a honfoglaló Martosiak és a Szatmári tangó. Alföldi Róbert Ilyen vagyok, ilyen címmel vígszínházi kolléganőjé­ről, Szegedi Erikáról forgatott rendhagyó portréfilmet. Maár Gyula Törőcsik Mari cannes-i napjait dokumentálta. Muhi And­rás Kokót, a profi ökölvívót mu­tatja be sajátos szemszögből. A zsűriben két filmrendező (Dér András és Erdélyi János), egy-egy újságíró, tudományos ösztöndí­jas és egyetemi docens dolgozik. Külön érdekessége a mezőnynek, hogy Gyarmathy Lívia, akit eddig jobbára játékfilmrendezőként tartott számon a szakma, A mi gó­lyánkkal - egy, a telet is Magya­rországon töltő gólyával - a cseh humor színeit villantja fel. Dettre Gábor, a döbbenetes erejű A szí­nésznő és a halál alkotója új, há­romrészes opuszában (Halott lepke száll tova) egy gyógyítha­tatlan idős férfit kísér el a halál kapujáig. Meglepően magas az elmúlt egy év alatt született játékfilmek száma is. A bemutatásra kerülő huszonhét produkcióból ez idá­ig csupán Koltai Róbert Ámbár tanár úr és Sas Tamás Kalózok című rendezését láthatta a kö­zönség. A többi meglepetés. Dettre Gábor alkotása, A tekerő­lantos naplója nem friss alkotás, de a magyar nézők ez idáig még nem láthatták. Vadonatúj mun­ka viszont a Don Quijote (rende­ző: Bollók Csaba), az Egy tél az Garas Dezső, az életműdíjasok egyike (Oláh Csaba felvétele) isten háta mögött (Can Togay), a Kicsi, de nagyon erős 2. (Grünwalsky Ferenc), az Euró­pa Expressz (Horváth Csaba), Az alkimista és a szűz (Kamondy Zoltán), a Sitiprinc (Kőszegi Edit), a Pattogatott kukorica (Gábor Péter), a Kínai védelem (Tompa Gábor) és a Közel a sze­relemhez (Salamon András). Tí­már Péter a legendás 6:3-mat vitte filmre, Mészáros Márta Szerencs lányairól mesél, Jancsó Miklós pedig nem keve­sebbet állít új filmje címében, Meglepően magas a játkfilmek száma is. mint hogy Nekem lámpást adott az Úr - Pesten. A játékfilmek másik tucatja nagyon kis költ­ségvetéssel született, így csak vi­deón láthatja a közönség. Kér­dés persze, hogy tekinthető-e így is „nagyfilmnek" az alkotás. Koltai Lajos épp hogy befejezte Szabó István új filmje, A nap­fény íze fotografálását, máris át­ül a kamera mögül a játékfilmek zsűrijének elnöki székébe. A jubileumi rendezvény nyitó­ünnepségének a Budapest Kongresszusi Központ ad ott­hont. Itt adják át az idei életmű­díjakat két filmrendezőnek, két színművésznek és egy operatőr­nek. Böszörményi Géza a Ma­dárkákkal, a Szívzűrrel és a Recskkel, Gaál István a Sodrásbannal és a Holt vidékkel szerzett jelentős szakmai érde­meket. Garas Dezsőt továbbra is gyakran láthatjuk film- és szín­padi szerepekben, Horváth Teri, aki Soós Imrével és Szirtes Ádámmal együtt indult el a pá­lyán, már több éve visszavonul­tan él. Makay Árpád operatőr nevéhez olyan alkotások fűződ­nek, mint az Ének a búzamező­ről, a Talpalatnyi föld és a Halá­los tavasz. Három moziban zajlanak majd a vetítések. A Corvin a szakmáé lesz, a nagyközönség (390 forin­tos jegyekért) a Puskinban és a Művészben láthatja a filmeket. SZUBJEKTÍV - FÜLVIDÉK Aki több nyelven beszél, több kultúrát birtokol Három piramis klubja Miért magyar iskola? JUHÁSZ KATALIN A művésznév talán nem sokat mond, a valódi sem (Graham Pherson), ám ha elárulom, hogy ő volt a Madness énekese, azon­nal tisztul a kép. A Madness a '80-as évek legeredetibb és fur­csa módon egyik legnépszerűbb brit zenekara volt. Ügyesen egyensúlyoztak intellektuális és kommersz határán, megújítot­ták a videoklipműfajt, volt hu­moruk, a ska és a pop keveréké­vel pedig leradírozták a listákról a new vawe komolykodó egy­nyaras sztárjait. Aztán a siker csúcsán megunták az egészet, hosszú ideig csend volt, majd öt­hat évvel ezelőtt, a ska-revival idején Suggs szólóban jelentke­zett, ám a siker elmaradt. És va­lóban: nem találta a régi hang­ját. Legutóbbi albuma is köze­pes lett, csak egy Beatles- és egy Simon and Garfunkel-feldol­gozást mert kislemezre másolni róla. Most viszont mindent jóvá ­tett. A Három piramis klubja (The Three Pyramíde Club) az elmúlt ősz egyik legfantáziadúsabb al­buma, de napfényt és jókedvet hoz a télbe is. A dalok a Madness legjobb korszakát idézik, a hangszerelés viszont már a '90­es évek pozitív vívmányait csil­lantja meg. Suggs úgy tud mai lenni, hogy a múltját sem kell megtagadnia. Steve Lironi sze­mélyében remek producert ta­lált, aki a Black Grape, az Audioweb é a Space hangzásá­ban is érdekelt, sok pénzt vi­szont a Hanson-lemezekkel ke­resett. A stúdiózenészek közül említsük meg legalább a basz­szusgitáros Jah Wobble nevét, aki hangszerének egyik legjobb­ja a brit szigeteken. Ha figyelembe vesszük, mekko­ra közönségsikert ért el a hazai Polemic zenekar a ska felfedezé­sének köszönhetően, nagyjövőt jósolhatunk ennek az albumnak a piacon. Észrevétlenül lapul ugyan a boltok polcain, ám a „szájposta" működik, ha már a kereskedelmi rádiók nem segí­tenek bennünket abban, hogy ráharapjunk a jóra. (Warner Music, 1998) BODZSAR GYULA Kezembe került a minap a Szlo­vákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége egy korábbi, az Ily­lyés Alapítvány támogatásával készült kiadaványa. A képeslap egyik, rajzos oldalán egy kislány és egy kisfiú áll az iskola ajtaja előtt, az ajtó felett pedig „Az el­ső helyes lépés! Beíratás az isko­lába" felirat olvasható. Másik ol­dalán tizenkét pontba szedett érvelés olvasható arról, hogy miért éppen magyar iskolába já­rassuk gyerekeinket. Érdemes ide másolni a megszív­lelendő érveléseket: 1. A magyar iskola a XXI. század iskolája. 2. Az anyanyelvű okta­tás a leghatékonyabb 3. A ma­gyar kultúra az európainak szer­ves része 4. Aki több nyelven be­szél, több kultúrát birtokol 5. Ti­zenötmillió ember anyanyelve 6. Nyelvében él a nemzet 7. A ki­sebbség nyelve a hűség nyelve 8. Szent István, Mátyás király, Széchenyi István is ezt a nyelvet beszélte 9. Sok magyar Nobel­díjas is ezen a nyelven tanult 10. Őseink szellemi örökségét meg kell őrizni 11. Szüleink, nagy­szüleink is ezen a nyelven tanul­tak 12. Tovább kell adni őseink örökségét. Tartok tőle, hogy az ingadozó, az identitástudattal hadilábon álló magyar szülők túl „magyar­kodónak" vélik a fenti érvelése­ket. Szívem szerint, ismerve di­lemmájuk okait, tizenharmadik pontnak feltüntettem volna; azért adom gyermekemet ma­gyar iskolába, hogy jól és helye­sen tanulja meg a szlovák nyel­vet. Tapasztalatokkal alátá­masztható tény: a magyar isko­lában tanult gyerekek többsége szebben beszéli a szlovák nyel­vet, és jobban ismeri a szlovák helyesírást, mint a nem anya­nyelvi iskolába járt magyar nemzetiségű tanulók. Ennek ellenére, például a nagykürtösi régióban a magyar szülők közel negyven százaléka szlovák iskolába járatja a cseme­téit. Miért ez a magas arány? Külön tanulmányt érdemelne a kérdés megválaszolása. Talán mert hiába hangzanak el hatá­sos érvek a magyar iskolák mel­lett, ha az ingadozó szülő nem éppen lelkesítő esetekkel is ta­lálkozik. Például, ha azt látja, hogy a magyar iskolában oktató magyar pedagógus szlovák isko­lába íratta a gyerekeit. Csoda-e, ha a szülőben mocorogni kezd a kétkedés ördöge? Bennem meg a kérdés, hogy az ilyen tanító miért éppen magyar iskolában oktat, miért foglalja el egy arra érdemesebb kollégájá­nak a helyét? Megnyitó ma délután Párkány. A városi művelődé­si központ Majda Oldrich műveiből rendez kiállítást, amelyet ma, 16 órakor nyit­nak meg a Városi Galériában. A kiállítás február 21-ig te­kinthető meg. (Z. ZS.) Szabó Pál feszületképei Budapest. Szabó Pál térbe he­lyezett festménysorozata és festménykollázsai többnyire a feszület-motívumból indulnak ki. Vallási ihletésű, az abszt­rakt expresszionizmus és az informel festészet eszköztárát felhasználó képei - egy új „kálváriaszimbólum" megte­remtésének érdekes kísérletei - írja Gelencsér Rothman Éva művészettörténész. Szabó Pál alkotásai a Műcsarnok Do­rottya utcai Galériájában lát­hatók. (ú) Csehy Zoltán verseskötetéről Pozsony. A Szlovákiai Ma­gyar írók Társasága ma 14 órai kezdettel irodalmi dél­utánt tart a Szlovákiai író­szervezetek székházának ta­nácstermében (Lőrincz kapu u. - Laurinská ul. 2., V. eme­let) . A rendezvényen bemu­tatják Csehy Zoltán legújabb, Alagyái, danái, elegy-belegy iramatai című verseskötetét. A figyelemre méltó kötetet Németh Zoltán ismerteti és értékeli. A vita során a költő válaszol a feltett kérdésekre, esetleg betekintést nyújt mű­helytitkaiba. (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Szöktetés a szerájból 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Windsori víg nők 19 KIS SZÍN­PAD: Oroszlán télen 19 KOMAROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Csók 13 MOZI POZSONY HVIEZDA: Közellenség (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Psycho (am.) 16, 20.30 A remény kikötője 18 MLADOSŤ: Kundun (am.) 15.15, 20 A játékos (magy.) 17.30 CHARLIE CENTRUM: Sekalnak meg kell halnia (cseh-szlov.-Iengy.-fr.) 16.30,18.30,20.30 Scream 17.30,20 Egyiptom hercege 15.30 17.15A szakács, a tolvaj, a felesége és a szeretője (ang.-fr.) 20 DEL-SZLOVAKIA ROZSNYÓ-PANORÁMA: Dr. Dolitle (am.) 17,19 LÉVA-JU­NIOR Lolita (am.) 16.30, 19 GUTA - VMK: Valami van ebben a Mary-ben (am.) 18.30 Koncert, amely képet ad az ezredforduló zenéjéről Egyszerű szépség Pozsony. Hosszú idő óta először fordul elő, hogy a VIVA-tévében ugrabugráló tiniidolok a szlovák városban koncertezzenek. Feb­ruár 16-án így lesz: a németor­szági Scooter intéz támadást a dobhártyák ellen. Az európai technoszíntéren a Scooter neve már ötödik éve fogalom, ami eb­ben a műfajban nem gyakori. Ez a hamburgi trió hatmillió eladott CD-nél tart, ami szintén rekord. Legújabb, sorrendben ötödik al­bumuk anyagával turnéznak je­lenleg. Fő vonzerejük az egysze­rű dallamok és a kemény, ag­resszív ritmusok kombinációjá­ban rejlik, ám nem kell rögtön a Prodigy stílusára gondolni, mert annál azért sokkal populárisabb zenéről van szó. A Scooter tény­kedését az ortodox underground hívei nem nézik jó szemmel, a nagyközönség viszont imádja őket, és a frontember, H.P. Baxxter szerint ez a fontos, min­den más mellékes. „Jelszavunk: Az egyszerűség szépség. A dalok szövegeinek nem tulajdonítunk nagy jelentőséget. Az a fontos, hogy jól kiegészítsék a ritmust." Akit kíváncsisága a pozsonyi Művelődési és Pihenőparkba ve­zet, „új időknek új dalait" hall­hatja, képet kaphat az ezredfor­duló tánczenéjéről, (juk) Különleges kiállítás kapott átmeneti otthont a szlovák fővárosban. Különleges azért, mert a kiállított festmények alkotója nem más, mint Karel Gott közkedvelt cseh énekes, akinek nagy hobbija a fes­tés. Karel Gott képei a pozsonyi Dosztojevszkij utcai Szlovák Biztosí­tótársaság Galériájában e hét végéig tekinthetők meg. Képünkön Adj álmot nekünk! című festménye, (te) (Reprofotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom