Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-02 / 26. szám, kedd

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 2. TANÁCSADÓ Elviheti a fiamat? V. J.: Öt évvel ezelőtt nősül­tem, három évvel ezelőtt váltam el. A volt feleségem mindenemből kiforgatott. Elszedte a családi házamat, a bútoraimat, a kocsimat. Most a legutóbb azt találta ki, hogy a gyermekemmel együtt elmegy az USA-ba. Megkerülné ezzel azt a bíró­sági döntést, amely lehető­vé teszi, hogy a hétvégét a négyéves fiammal töltsem. Valóban megteheti ezt? Ki­hez fordulhatok ilyenkor? Egy amerikai bíróságnál ho­gyan érvényesíthetem a lát­hatási jogomat? FEKETE MARIAN Négyéves gyermekek ritkán rendelkeznek saját údevéllel, mert rendszerint szüleikkel utaznak együtt. Feltételezzük egyben, hogy Önnek tudnia kellene arról, ha a gyermeké­nek saját útlevele lenne, mert ehhez, azaz egy ilyen útlevél kiadásához az Ön hozzájáru­lása is szükséges lett volna. A gyermeknek ilyen esetben szüksége lenne beutazási ví­zumra is. Eddigi információ­ink szerint az amerikai vízum (beutazási engedély) megadá­sához is szükséges mindkét szülő hozzájárulása. Ugyanak­kor ezt a vízumot olykor nehe­zen kapják meg még azok a gyermekek is, akiknek vízum­kérelme mindkét szülő köz­jegyző által hitelesített hozzá­járulásával van ellátva, miköz­ben a szülők nem kérvényez­nek maguk számára vízumot, azaz a gyermekek egyedül utaznának a rokonaikhoz, is­merősökhöz stb. Ön persze, megteheti, hogy az USA nagy­követségét hivatalosan figyel­mezteti a volt félesége szándé­kára, miközben mellékeli a szülői jogokról (a gyermekel­helyezésről és a láthatásról) szóló ítélet hivatalosan hitele­sített másolatát is. Hazai jo­gunk szerint a gyermekre vo­natkozó vízumkérelem beadá­sa olyan lényeges ügynek szá­mít, amelyről a szülőknek kö­zösen, megállapodássel kell dönteniük, megállapodás hiá­nyában pedig bíróság dönthet (lást a családjogi törvény 49. 50. §). Ami a láthatásra vonat­kozó kérdését illeti, itt első­sorban azt kell remélni, hogy ilyen perre sohasem kerül sor. Igencsak nehéz lenne a látha­tási jog érvényesítése az USA bíróságai előtt, ha Ön Szlová­kiában tartózkodik, a gyerme­ke meg odaát lenne. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK si tevékenységre és ingatlan­ügyletekre. (MTI) Volkswagen kontra Calex Aranyosmarót. Nem született meg a várva várt egyezség az aranyosmaróti Calex hűtőgyár és a Volkswagen cég helyi fi­ókvállalata között, amelynek értelmében gépkocsikba tarto­zó elektromos berendezéseket gyártanak majd. Amint Anna Sulganovától, a Volkswagen képviselőjétől megtudtuk, a Calextől bérelt üzemcsarnok­banjúniusban kezdik meg a termelést. A tervek szerint ez 600-700 új munkahelyet je­lent, de a cég nem kötelezte magát, hogy előnyben részesí­ti a hűtőgyár csődje miatt elbocsájtott munkásokat. A ré­gióban a munkanélküliek ará­nya már meghaladta a 18 szá­zalékot, az új üzemcsarnok te­hát mindenképpen sokak szá­mára elhelyezkedési lehetősé­getjelent majd. A munkások alapbére 5800 korona lesz, de átképzést vagy betanítást a cég nem vállal, tehát esélyük csak a szakképzett elektromű­szerészeknek van. (-bee) Francia bankfúzió Párizs. A Société Générale és a Paribas francia bankházak fúzióra lépnek, létrehozva ez­zel Franciaország legna­gyobb, Európa hamadik és a világ nagyságra negyedik pénzintézetét. A létrejövő új mamut neve SG Paribas lesz, és elnöke 2002-ig a Paribas befektetési bank mostani igazgatótanácsának vezetője, André Lévy-Lang. Az új pénz­intézeti csoport hat területre összpontosít, közte a lakossá­gi és a vállalati bankügyletek­re, a különleges pénzügyi szolgáltatásokra, a beruházá­Miklós az elnök Pozsony. A Nairobiban folyó ENSZ környezetvédelmi kon­ferencia tegnapi munkanap­ján az 58 tagállam képviselői­ből alló Irányító Tanács egyetértett Miklós László környezetvédelmi miniszter jelölésével az ENSZ Környe­zetvédelmi Irányító Tanácsá­nak elnöki posztjára, egyúttal az elkövetkező időszakra megválasztották ebbe a funk­cióba. (ú) Orosz gabonaimport Moszkva. Oroszországnak az idén esetleg 12,9 millió ton­náig terjedő mennyiségben kell gabonát importálnia. Hí­rek szerint a tartalékok 10,6 millió étkezési és 10 millió tonna takarmánygabonát tesznek ki. A tavalyi 50 millió tonna gabona volt minden idők egyik legrosszabb ter­mése. (MTI) Megváltozott a SAX-index Pozsony. Tegnaptól módosult a SAX-index bázisa, változott a tőzsdei mutatót adó 16 vál­lalat összetétele. A Drôtovňa Hlohovec, a Váhostav ŽUina és a Považské strojárne cégek lekerültek a 16-os listáról, he­lyükbe a Grafobal Skalica, a Chemolak Smolenice és a ko­máromi hajógyár kerültek. A SAX-index tőzsdei kapitalizá­ciója február elsején 26,651 milliárd korona volt. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. február 2-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,881 Magyar forint (100) 17,205 Angol font 61,937 Német márka 21,925 Cseh korona 1,158 Olasz líra (1000) 22,146 Francia frank 6,537 Osztrák schilling 3,116 Japán ien (100) 32,675 Spanyol peseta (100) 25,772 Kanadai dollár 24,941 Svájci frank 26,694 Lengyel zloty 10,140 USA-dollár 37,686 Idén is folytatódnak a cégösszeolvadások a gépkocsiiparban - csak a legnagyobbak maradnak talpon Házasságok az autópiacon Jelentős mértékben meg­változtatja arculatát a vi­lág autópiaca az elkövet­kező években. Tavaly ösz­szesen 2,5 billió dollárnyi nemzetközi tőke jelentette be házasodási szándékát, s az előrejelzések szerint idén is folytatódik ez a fo­lyamat, ami az autóipart sem kerüli el. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLLTÁS A Daimler Benz és a Chrysler fú­ziója után a megafúziók újabb hulláma várható, amely után esetleg csak a hat legnagyobb autógyártó marad talpon - a General Motors, a Ford, a DaimlerChrysler, a Volkswagen, a Toyota és a Honda. A globális gazdasági recesszió elmélyülé­sével egyre nagyobb nyomás ne­hezedik a gyártókra, hiszen míg a legnagyobb autógyártóknak van készpénzük és vásárlási haj­landóságuk is, a gyengébbek adósságban úsznak és kapaci­tásváltási gondokkal küszköd­nek. Az autóiparban világszerte évi húszmillióval több gépkocsit lehetne gyártani, mint amennnyit ma értékesítenek, és előrejelzések szerint az eladá­sok a következő három évben ciklikusan esni fognak. Ráadá­sul a fogyasztók olcsóbb árakat és egyre igényesebb felszerelést követelnek, amivel a gyártókat a termelési költségek csökkenté­sére kényszerítik. Ez a kisebb cé­geket jelentős hátrányba hozza, mivel a termelési költségek a nagyban gyártóknál alacso­nyabbak, nem is beszélve a ku­tatásról és fejlesztésről, amely szintén csak a nagy gyártók ese­tében hatékony. Kiutat jelenthetnek az összeol­vadások, hiszen a negyven nagy márkának most is csak az egyne­gyede hoz profitot. A költségigé­nyes, csúcstechnológiára alapo­zott környezetben csak azok a vállalatok maradhatnak fenn, amelyek hatalmas tartalékokkal rendelkeznek és piacuk az egész világra kiterjed. Fokozatosan teljesen elveszíti jelentőségét a nemzeti identitás, csak a nagy­ság számít majd. Hosszútávon a kisebb cégek közül csak az olyan, egy-egy szakterületre specializálódott, gyártók lesz­nek képesek fennmaradni, mint a Porsche. A legnagyobbak kö­zül pedig csak az marad ver­senyképes, aki éves eladását öt­millió fölé tudja emelni. Ma csu­pán a Ford és a GM lépi át ezt a küszöböt. Az ötmilliósok elit klubjának ajtaján azonban ko­Kiutat jelenthetnek az összeolvadások... pogtat már a Volkswagen, a To­yota és a DaimlerChrysler is. Kö­zülük mindegyik több mint négymillió gépkocsit gyárt évente, és jelentős tőkével ren­delkeznek a további fejleszté­sekhez. A közeljövőben a cégösszeolva­dások áldozataivá válhatnak a Nissan, a BMW, a Honda és a Fi­at is. Leggyakrabban emlegetett problémáik közé tartozik az új modellek hiánya, a veszteséges gazdálkodás, a túl nagy függés a A világ legnagyobb autógyártói Társaság Állam Forgalom 1. General Motors USA 178,1(7 2. Ford Motor USA 153,63 3. DaimlerChrysler Németország 134,76 4. Toyota Motor Japán 100,98 5. Volkswagen Németország 66,29 6. Fiat Olaszország 52,56 7. Honda Motor Japán 51,88 8. Renault Franciaország 36,22 9. BMW Németország 32,12 10. Peugeot Franciaország 32,54 11. Mitsubishi Motors Japán 32,30 12. Nissan Motor Japán 30,63 13. Volvo Svédország 23,77 A világ legnagyobb autógyártóinak forgalma a legfrissebb jelen­tések alapján. Az adatok milliárd dollárban értendők. Forrás: SITA gazdasági válsággal sújtott ázsi­ai piacoktól. Potenciális part­nerként több gyártó neve is fel­merült már. A BMW-re a Volks­wagen és a Ford, a Fiatra a Re­nault, a Hondára pedig a Ford pályázik. Óriási harc folyt a svéd Volvóért is a Ford, a Fiat és a General Motors között. Hasonló a helyzet a Nissannál is. Japán második legnagyobb au­tógyára nem ellenzi, hogy 33,4 százalékos vagy még annál is nagyobb részesedéshez jusson a vállalatban valamelyik külföldi partner. A hírek szerint több mint 20 cég érdeklődik a Nissan iránt. A japán autógyártónak szüksége van globális szövetsé­gesre, hogy helytálljon a nem­zetközi versengésben. Sajtóérte­sülések szerint három komoly érdeklődőre érdemes odafigyel­ni, mégpedig a francia Renault­ra, az amerikai Fordra és a né­met-amerikai DaimlerChrys­lerre. Valószínűleg az utóbbi a legesélyesebb, ugyanis ettől füg­getlenül a német-amerikai cég már jó ideje tárgyalásokat foly­tat a Nissan Diesel Motor Co. 39,8 százalékos részesedésének megszerzéséről. A cégösszeolvadások forgató­könyve szerint a jövőben mind­három nagy gazdasági régiónak két-két domináns autógyártója lesz. Amerikában a GM és a Ford, Európában a DaimlerChrysler és a Volkswa­gen, Ázsiában pedig a Toyota és a Honda uralja majd a piacot. A fúzók története azonban általá­ban rosszul végződik, hiszen a nagy cégösszeolvadások közel kétharmada válással végződik. Ilyenkor az egyedüli nyertesek a nagyobb partner által bekebele­zett kisebb cég részvényesei, akik még időben, messze érté­kükön felül túladtak papírjai­kon. (mi) Azt ígérik: lesz pénz a bősi zsilipkamrákra Tüntetés a közlekedési díjszabások drágulása ellen Megszüntetik a hibát Kin csattan az ostor? ÚJ SZÓ-TUDÓS(TÁS Pozsony. Nem újkeletű dolog a nemkívánatos vízátszivárgás a bősi zsilipkamrákban. Az üggyel a kormánynak állítólag azért kellett foglalkoznia, mert a víz­gazdálkodás szűkében áll a pénznek, márpedig a hibaelhárí­tásra, pontosabban a dilatációs rések újraszigetelésére becslések szerint 40-50 millió korona kell. Miroslav Čomaj, a földművelés­ügyi tárca vízgazdálkodási szek­ciójának vezérigazgatója la­punknak nyüatkozva megerősí­tette, hogy a betontömbök kö­zötti szigetelőanyag cseréjét mi­hamarabb el akarják végezni. „Ha lett volna 50 millió koro­nánk, úgy a vízszivárgás kérdé­sét már rég elfelejtettük volna" ­mondta Comaj. Megerősítette, hogy a víz felszín fölötti szigete­lőanyagok cseréjét már koráb­ban elvégezték, a felszín alatti részeket valószínűleg búvárok­kal, vagy speciális technikával kell elvégezni. Határidőt nem említett. Anna Majkútová sajtó­szóvivő megerősítette, hogy mi­helyt meglesz a szükséges pénz­összeg, a munkálatokat elvég­zik. A kormány - a szóvivő tol­mácsolása szerint - megígérte, hogy „a költségvetési provizóri­um ellenére lesz pénz a vízátszi­várgás megszüntetésére". A kér­désről, sem Július Binder vissza­hívásáról a budapesti magyar­szlovák szakértői egyeztetésen nem esett szó. (gágyor) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Míg Gabriel Palacka közlekedési miniszter az előző kormány által elkövetett vissza­éléseket bemutató „Fekete köny­vet" ismertette, addig a miniszté­rium épülete előtt néhány fő a közlekedési díjak drágítása ellen tüntetett. Szerintük a kormány folytatja az előző vezetés megalo­mániás autópályaprogramját, emellett a vasút- és buszközleke­désben bevezetett áremelések új­ra a diákokat és a dolgozókat sújt­ják leginkább. A tüntetők szerint a kormány az áremelésekkel megszegte saját programját. Gabriel Palacka kijelentette: foly­tatják ugyan az autópályák építését, de csak azokat az útsza­kaszokat folytatják, melyeket még az előző kormány kezdett el építeni. A viteldíjak módosítását nem tekinti drasztikusnak, és ha az előző kormány fokozatosan emelte volna az árakat, akkor el­kerülhető lett volna a mostani egyszeri drágítás. A vasútnak, ahol az áremelkedések csak feb­ruár 15-én lépnek érvénybe, min­den fillérre szüksége van, hiszen míg 1994-ben 785 millió koronás nyereséggel zárták az évet, a ta­valyi veszteségek meghaladták a 6,6 milliárd koronát. Hasonló a helyzet az autóbuszközlekedé­sben is, az áremeléseket ott mái­tegnap bevezették. A buszközle­kedésben minden tarifasávban egységesen 20%-kal emelkednek az árak. (mi) Szlovák gazdasági szakértők legújabb előrejelzése: az idén kisebb GDP-növekedés várható Mindössze 3-4,4 százalékot jósolnak HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Az idén a bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése várhatóan egy százalékponttal elmarad a tavalyitól - áll abban a kiadványban, amelyet Juraj Renčko és Kárász Pál, a Szlovák Tudományos Akadémia gazda­sági szakértői dolgoztak ki. Számításaik szerint a GDP 3-4,4 százalékkal növekszik ebben az évben a tavalyi 5,5 százalékkal szemben. A háztartások végső fogyasztása 3-3,7 százalékkal, az államigazgatásé 0,4-0,6 szá­zalékkal emelkedik. A GDP elő­állításából a hozzáadottérték 94,4 százalékos arányban veszi ki a részét. A fennmaradó részt az adók alkotják, amelyek ará­nya tavalyi szinten marad. A GDP növekedése elsősorban a hazai fogyasztás emelkedésé­nek köszönhető, amely 62,2 szá­zalékkal járul hozzá ehhez a gyarapodáshoz. A gazdasági nö­vekedéshez szükséges hitel­igény tovább csökken, bár en­nek mértéke kisebb lesz az előző évinél. A hiteligény csökkenésé­vel egyidejűleg számolni kell vi­szont a valutahitelek arányának emelkedésével. Kárász és Renčko szerint 1999­ben a hitelkamatok alsó határa 16,4 százalék lesz, 1998-ban ez az érték 17,4-18 százalék között mozgott. A vállalatok magasabb hitelforrásokra számíthatnak, mint a^ előző évben, a rendelke­zésre álló hitelösszeg 3,6-5,6 százalékkal növekszik majd. Az igénylők feltehetően könnyeb­ben jutnak majd koronahitelek­hez, ám valutahitelekhez annál nehezebben. A szlovákiai válla­latok az idén is rendkívüli mó­don rá lesznek utalva a hitelekre - szögezi le a tanulmány. Az Európai Bizottság két évre szóló jóslata Ország GDP Infláció 1999 2000 1999 2000 Bulgária +4,0 +4,5 +12,0 +8,0 Csehország +1,3 +2,5 +8,8 +8,0 Észtország +6,3 +6,3 +8,5 +8,0 Magyarország +3,9 +4,5 +11,4 +9,0 Lettország +5,7 +5,1 +4,9 +4,5 Litvánia +5,0 +6,8 +5,5 +5,7 Lengyelország +5,5 +5,8 +8,5 +7,9 Románia -1,3 +0,8 +28,0 +20,0 Szlovákia +3,8 +3,5 +7,5 +8,5 Szlovénia +4,0 +4,1 +10,8 +12,0 A brüsszeli Európai Bizottság a napokban nyilvánosságra hozta legfrissebb, ősszel készített előrejelzéseit az EU-tagságra pályázó tíz ország hazai össztermékének (GDP) és fogyasztóiár-inflációjának ala­kulására 1999-ben és 2000-ben Szlovákiának az idén 3,8 százalékos, jövőre 3,5 százalékos gazdasági növekedést, illetve 7,5 százalékos, majd 8,5 százalékos inflációt valószínűsítettek Brüsszelben (a táblá­zatban szereplő számok százalékban értendők). Forrás: MTI, SITA

Next

/
Oldalképek
Tartalom