Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-02 / 26. szám, kedd

El POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 2. Van der Stoel Nobel-díjjelölt Brüsszel. A holland kor­mány hivatalosan Nobel­békedíjra terjeszti fel Max van der Stoelt, az Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Szervezet kisebb­ségi ügyekért felelős fő­biztosi tisztében világhí­rűvé vált holland politi­kust. A 74 éves van der Stoel az elmúlt hét évben folyamatosan töltötte be ezt a tisztséget. Olyan et­nikai kisebbségi konfliktu­sok kezelésébe kapcsoló­dott be, mint a balkáni vagy a baltikumi helyzet, de foglalkozott a magyar kisebbségek gondjaival is. 1991. óta van der Stoel az ENSZ egyik jelentéstevője az iraki emberi jogok té­májában. (MTI) Születésnap a betegágyon Moszkva. Borisz Jelcint tegnap a Moszkva melletti Barviha szanatóriumban köszöntötte 68. születés­napja alkalmából Jevgenyij Primakov kormányfő, II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája, valamint Nyikolaj Borgyuzsa, az elnöki admi­nisztráció és a Nemzetbiz­tonsági Tanács vezetője. Az orosz elnök csaknem fél­órás eszmecserét folytatott vendégeivel. Születésnapját - akárcsak korábban - az idén is szűkebb, családi kör­ben ünnepli Jelcin. (MTI) Nemcsak a vendégseregről kell lemondania Jelcinnek: az ünnepi asztalt és a születés­napi tortát is valószínűleg csak szemlélni fogja. (ČTK/AP) Becsületrend C h i ráctól Párizs. Az egyik legmaga­sabb francia kitüntetést, a Becsületrend parancsnoki fokozatát adta át tegnap Alexandre Lamfalussynak, a magyar származású neves pénzügyi szakembernek Jacques Chirac francia ál­lamfő. A belga állampolgár­ságú bankszakembert ki­tüntetve Chirac részletesen és igen kedvezően méltatta azt a munkát, melyet Lamfalussy éveken át az Európai Pénzügyi Intézet, az EMI élén végzett, nagy­ban hozzájárulva az utódin­tézmény, az Európai Köz­ponti Bank (BCE) és az álta­la irányított eurórendszer sikeres startjához. (MTI) Kelet-timori tüntetés Dili. Mintegy 300-an tün­tetett tegnap Kelet-Timor székhelyén a teljes függet­lenségért, miután a terüle­tet megszállva tartó Indo­nézia felajánlotta annak lehetőségét, hogy esetleg lemond az 1976-ban beke­belezett volt portugál gyarmatról. (MTI) Szlovák parlamenti delegáció látogat Budapestre Teljesen új helyzetben Belgrád/Bonn/Moszkva. Koszovói szerb források szerint álarcos merénylők vasárnap este megsebesí­tettek három albánt a tar­tomány középső részén. Pristinában egy kézigráná­tos merénylet egy személy életét követelte, Koszovó nyugati térségében pedig újabb albán személy holt­testére bukkantak. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az albánok lakta tartományból folyamatosan érkeznek az ilyen és hasonló hírek, ami jelzi: mind sürgetőbb a viszály rendezése. Ebben a főszerep nyilván a NATO-nak jut, a szervezet főtit­kára, Javier Solana tegnap Bonnban tárgyalt. Az eszmecse­re után a német kancellár kije­lentette: Németország teljes mellszélességgel kiáll a szerbek­hez és koszovói albánokhoz in­tézett ultimátum mellett, s ma­ga is „felkészült minden eshető­ségre". Gerhard Schroder rámu­tatott: a nyugati államok na­gyon is komolyan gondolták azt a szembenálló felekhez intézett felhívást, amellyel három hetet adtak nekik arra, hogy egyez­ségre jussanak az erőszak be­szüntetéséről és Koszovó auto­nómiájáról. A koszovói kérdés szerepelt Schröder és az orosz külügymi­niszter, Igor Ivanov tegnapi Németország felkészült minden eshetőségre. bonni megbeszélésének napi­rendjén is. Az orosz vendég ki­fejtette: hazája egy új európai biztonsági rendszer létrehozá­sának szemszögéből szemléli a A kurd vezér a hágai Nemzetközi Bíróságra tartott, hogy közbenjárását kérje Öcalan Athénban van? MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Hollandiába készült tegnap hajnalban Abdullah Öcalan kurd pártvezető, de mi­vel a holland hatóságok nem járultak hozzá beutazásához, mégsem repült el. A Kurd Mun­káspárt (PKK) körözés alatt álló vezetője két hete hagyta el Olaszországot, és azóta ismeret­len helyen tartózkodik. Öcalant, akit Törökországban terrorista­ként kezelnek, és több ezer em­ber haláláért tesznek felelőssé, Ankara bíróság elé kívánja állíta­ni, és halálbüntetéssel fenyegeti. Öcalan a holland értesülések szerint vasárnap éjjel szállt vol­na le Rotterdam repülőterén. A pártvezetőt állítólag kétszáz fős kurd tömeg várta a helyszínen. Azt nem közölték, honnan érke­zett volna a kikötővárosba. Ügy­Modzsahedin Halk-támadás az iráni hírszerzési minisztérium ellen Megünnepelték a sah bukását MTI-HIREK Teherán/Nicosia/London. A Modzsahedin Halk (Nép Szent Harcosai) ellenzéki iráni szer­vezet bejelentette, hogy vasár­nap este gránátokat lőtt ki a hírszerzési minisztérium épüle­tére Teheránban. A szervezet szóvivője szerint a támadás vá­lasz volt a minisztérium ügynö­kei által Iránon belül és kívül elkövetett gyilkosságokra. Az ÍRNA iráni hírügynökség ko­rábban a tűzoltóság szóvivőjére hivatkozva ugyancsak hírt adott egy teheráni robbanásról, amelyet szerinte feltehetőleg egy házi készítésű bomba vagy kézigránát okozott. Iráni mérsékelt politikai körök, amelyek a reformbarát hírében álló Mohammed Hatami elnö­köt támogatják, a hírszerzési minisztérium kebelében műkö­dő titkosrendőrséget teszik fe­lelőssé az iráni értelmiségiek és ellenzékiek ellen az utóbbi időben elkövetett gyilkos me­rényletekért. A Modzsahedin Halk, mely a merényletet az iráni forradalom huszadik évfordulójára időzítet­te, 1979-ben közreműködött a sah megbuktatásában, de ké­sőbb szembekerült a forradalom szellemi irányítója, Khomeini ajatollah kormányával. Teheránban tegnap emlékeztek meg - az 1989-ben elhunyt ­Ruhollah Khomeini ajatollah hazatérésének huszadik évfor­dulójáról. Az iskolák csengői, a hajók és vonatok kürtjei ugyan­abban a percben szólaltak meg, amikor 1979. február elsején az iráni vallási vezető - hazatérve Párizsból - leszállt Teherán köz­ponti repülőterén. Iránban ezt a pillanatot tekintik a sah bukása utáni új korszak nyitányának. MTI-HIR Budapest. A szlovák parlament külügyi bizottságának delegáció­ja - Peter Weiss bizottsági elnök vezetésével - holnap kétnapos látogatásra Budapestre utazik. Az Országgyűlés sajtóirodájának közleménye szerint a küldöttség látogatásának célja a két parla­ment közötti kapcsolatok norma­lizálása, valamint a tájékozódás Magyarország euroatlanti integ­rációjának helyzetéről. „A tavaly szeptemberi választások után ha­talomra került szlovák kormány elsőrendű feladatának tekinti a stabil és demokratikus közélet létrehozását, a gazdaság konszo­lidálását, a nemzetközi bizalom visszaszerzését és a belső nemze­tiségi feszültségek oldását"- áll a közleményben. A küldöttséget - az előzetes program szerint - fogadja Áder János, az Országgyűlés elnöke és Martonyi János külügymi­niszter. A szlovák képviselők ta­lálkoznak Keleti Györggyel, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnökével és meg­beszélést folytatnak a külügyi bizottság tagjaival. A delegáció tagjai: Juraj Švec, a külügyi bizottság alelnöke, Mirosláv Mikolášik, František Šebej (SZDK), Irena Belohor­ská, Ján Benčat, Augustín Ma­rián Húska (DSZM) Peter Bo­huniczký (DBP) Duka-Zólyomi Árpád (MKP) és Diana Du­bovská (PEP). Szaddám busás jutalmakat ígér a légelhárításnak Irak a célkeresztben A NATO-főtitkár és a német kancellár között nagy volt az egyetértés. A német védelmi miniszter még szombaton azt mondta, ha úgy alakul, háromezer katonát küldenek a koszovói NATO-erőbe. (ČTK/AP) Tegnap Bonnba összpontosultak a tárgyalások a koszovói rendezésről Komolyan gondolják koszovói konfliktus megoldását. Gennagyij Szeleznyov, az orosz alsóház kommunista elnöke vi­szont tegnapi sajtóértekezletén azt hangoztatta, Oroszország ha­tározottan elveti, hogy a NATO beavatkozzon a koszovói konf­liktusba, ezért megengedhetet­lennek ítéli a NATO-egységek vezénylését a térségbe. Márpedig éppen erről nyilatko­zott tegnap a Deutschlandfunk rádiónak a NATO katonai bi­zottságának német elnöke. Klaus Naumann tábornok sze­rint „ha csakugyan sor kerül szá­razföldi erők bevetésére Koszo­vóban, és ez bizonyulna az egyetlen eszköznek a szemben­álló felek szétválasztására, ak­kor a NATO-csapatok jelenléte aligha érne véget néhány hónap elteltével". Egyben megerősí­tette, hogy a katonai erő alkal­mazását kilátásba helyező NA­TO-fenyegetés mindkét koszo­vói félnek szól. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Bagdad/Davos. Nyugati harci gépek összesen nyolc bombát dobtak le, illetve rakétát lőttek ki vasárnap iraki légvédelmi ütegek ellen - jelentette be Bagdadban egy katonai szóvi­vő. Egy rakéta Észak-Irakban csapódott be, a többi töltet Dél­Irakban robbant. „Bátor légvé­delmünk mind az északi, mind a déli övezetben szembesze­gült az ellenséges repülőkkel, arra kényszerítve őket, hogy el­meneküljenek" - mondta a szó­vivő. Szaddám Húszéin iraki elnök egy tegnapi újsághír szerint ma­gasjutalmat ajánlott fel a légvé­delem katonáinak ellenséges repülőgépek lelövéséért. Mint a Nabd el-Sabab (Lüktető ifjúság) című iraki hetilap beszámolt ró­la, Szaddám Húszéin 25 millió iraki dinárt (mintegy 14 ezer dollár) ígért annak, aki lelő egy ellenséges repülőgépet, 10 mil­lió dinár (5 ezer dollár) jár an­nak, aki rakétát semmisít meg. Egy lelőtt repülőgép pilótájának foglyul ejtője 5 millió dinárra (2500 ezer dollár) számíthat. Hoszni Mubarak egyiptomi el­nök a svájci Davosban tegnap felszólította Szaddám Húszéin iraki államfőt: működjék együtt az ENSZ Biztonsági Tanácsával. „Nincs más módja az iraki vál­ság megoldásának" - mondta az egyiptomi államférfi a Világgaz­dasági Fórum összejövetelének szünetében adott interjúban. Ugyanott, ugyanerről Nabíl Saat, a palesztin hatóság terve­zési és nemzetközi együttműkö­dési minisztere az alábbiakat mondta: nem egészen érti, mi okból utasítja el Bagdad a BT legújabb rendezési elképzelé­sét, de mindenesetre békés megoldásban reménykedik. Egy héttel a kolumbiai földrengés után Már kevés a remény védje szerint Öcalannak az volt a szándéka, hogy a hágai Nem­zetközi Bíróságnál közbenjárjon a török kormányzat és a kurd nép közötti közvetítésért. Tegnap délután török források azt állították, hogy Öcalan az athéni repülőtéren egy repülő­gépen várja, hogy a görög ható­ságok döntsenek arról: kiszáll­hat-e. Görög részről ezt a legha­tározottabban cáfolták. MTI-HIR Armenia. A világ különböző tá­jairól - Oroszországból, Mexikó­ból, Venezuelából, Japánból, Magyarországról - érkezett mentőalakulatok egy hete ke­resnek túlélőket a kolumbiai Armenia városában, amelynek több mint felét földrengés pusz­tította el a múlt hétfőn. „Mindig van remény, de víz és levegő nélkül nehéz megmarad­ni" - mondta Pavelcze László or­vos, a magyar speciális mentő­csapat vezetője. Vasárnap több százan végezték a mentési mun­kálatokat hajnaltól szürkületig (sötétedés után a rablóbandák miatt már igen veszélyes a mun­ka), de csupán két holttestet ta­láltak: egy asszonyét és egy öt­éves kislányét. Eddig csaknem ezer holttestet sikerült kiásni a romok alól. A mentők úgy vélik, egy hét után már nagyon kevés az esély arra, hogy az eltűntek közül életben találnak valakit a szerencsétlen­ség színhelyén. Közép-Afrikában megtalálták a HIV-vírus eredetét Évezredek óta létezik MTI-TUDOSITAS London. Amerikai-brit és fran­cia kutatók egy csoportja felfe­dezte az AIDS-t okozó HIV-vírus eredetét: a Közép-Afrika ősefdei­ben vadon élő csimpánzok egyik alfajáról terjedt át az emberekre az évezredek óta létező vírus. Az alabamai egyetemen dolgozó kutatócsoport, amely több mint két évtizede vizsgálja az AIDS­betegség okát, megállapította: a HIV-1 vírust génjeikben hordo­zó csimpánzok egy bizonyos csoportjának (Pan troglodytes troglodytes) emberi fogyasztás céljából történő tömeges legyil­kolása vezetett el a hatvanas években a fertőzés világméretű terjedéséhez. A járvány a hatvanas években a közép-afrikai őserdők vadászai­tól indult, akik megfertőződtek a leölt állatok vérével. A vírus minden bizonnyal évezredek óta benne él a csimpánzok gén­jeiben, és a történelem folya­mán nyilvánvalóan megfertő­zött bizonyos számú embert, de a második világháború után Af­rikában végbement hatalmas méretű társadalmi-gazdasági változások alakították ki azt a környezetet, amely a HlV-fertő­zés terjedéséhez, az AIDS jár­vánnyá alakulásához vezetett ­vélik a tudósok. Napjanikban 34 millió HIV-fer­tőzöttet tart nyilván az Egész­ségügyi Világszervezet, de szá­muk nyilvánvalóan sokkal több, mert a fertőzöttek nagy része Közép-Afrika és Dél-Ázsia elma­radott országainak lakosságából kerül ki. A vírushordozó felfede­zése növeli a védőoltás előállítá­sának lehetőségét, mivel a csim­pánzok genetikai tanulmányo­zása magyarázatot adhat a kuta­tóknak arra, hogy maguk a ví­rushordozó csimpánzok miért ellenállóak a betegség kialaku^ lásával szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom