Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-16 / 38. szám, kedd

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR UJ SZO 1999. FEBRUÁR 16. KOMMENTÁR Vasárnapi profit PÁKOZDI GERTRÚD Hasonló helyzetben van az ország gazdasága, mint az anekdotabeli szatócs, akinek boltja hétfőtől szombatig minden nap 100 korona veszteséget produkált. Megkérdezték, hogy akkor miből él. A válasz: abból, hogy vasárnap zárva tartok. Sorra érkeznek a jelentések az egyes ágazatok nyomoráról. Az építőipar, az élelmiszergyártás, a mezőgazdaság mind válsággal küszködik. Nevetséges, hogy a kincstár mindenkori húzóágazatának, a szesziparnak a zászlóshajója - az Old Herold pálinkagyár - rákerült a társadalombiztosító legnagyobb adósainak listájára. Néhány esztendeje az egyszerű halandók közül kevesen sejtették, hogy milyen szándékok húzódnak az újkapitalisták némely úri allűrje mögött. Az a tény, hogy a Kelet-szlovákiai Vasmű sok száz millióért megvásárolta az egyik legjobb cseh labdarúgócsapatot, sokakkal elhitette, hogy az óriásvállalat anyagilag jól áll, vezetése megengedheti magának ezt a kedvtelést. De más ágazatokban is történtek olyan vásárlások, amelyek egyáltalán nem illeszkedtek az adott ágazat profiljába. A „bevált menedzsment" tagjai ezt az esetek többségében azzal ideologizálták meg, hogy egy vállalkozásnak „több lábon kell állnia". A választásokat követően felállt kormány - mint minden végrehajtó hatalom a világon - leltárt készített és kiderült, hogy mit kell érteni a „több lábon állás stratégiáján". Egy-egy nagyobb cég vezetése ennek jegyében szándékosan úgy összekuszálta saját tulajdonosi szerkezetét, hogy most könyvvizsgáló legyen a talpán, aki kibogozza a szálakat, aki megállapítja, hogy a számtalan újonnan létrejött kft.-n átfolyatva hová tűnt el a vállalat vagyona. A napokban a Szlovák Biztosító tájékáról érkezett meglepő hír a fenti „stratégia" alkalmazásáról. A mintegy 100 milliárdos vagyonnal rendelkező pénzintézet várhatóan 500 milliós veszteséggel zárja a múlt évet. A biztosító elnöke szerint a fizetőképességet nem veszélyeztető veszteség a pénzintézet számára számtalan előnytelen szerződés, a szakszerűtlen irányítás következménye. A Vasműhöz hasonlóan a biztosító is számos olyan társaságba fektetett pénzt, amelynek semmi köze a pénzintézet profiljához. Az adóhátralékok, a társadalombiztosítási járulékok befizetésének elmaradásáról, az ország fizetésimérleg-hiányáról olvasva a gazdaság iránt érdeklődőkben óhatadanul felmerül a kérdés: vajon miből él az ország? Nem abból, hogy „vasárnap zárva tart", hanem a tisztességesen gazdálkodó nagy- és középvállalatok (mert azért ilyenek is akadnak), a kisvállalkozók tízezreinek, a bérből és fizetésből élők százezreinek járulékából, adójából. JEGYZET Mindent az utasért V. KRASZNICA MELITTA A külvilágtól elzárt, megközelíthetetlen kelet-szlovákiai falvakról szóló tudósítások hallatán, a híradókban közreadott felvételek láttán az ember csak örülhet: mindez nem vele történt meg. Hálát ad az égieknek, hogy ő friss kenyérhez jut minden nap, nem rekedt kilométeres kocsisor közepén a mínusz tizenvalahány fokos hidegben, eljutott a munkahelyére, sőt még haza is. Sajnálja ugyan a bajbajutottakat, de azt senki ne várja tőle, hogy valamiféle álszolidaritástól vezérelve számára is megálljon az élet, vagy legalábbis kellemetlensége származzon a tőle egyébként távol dúló ítéletidő miatt. Pláne ha erre semmi ésszerű ok nincs. Ezek után azt kérdezik, ki vár el ilyesmit? Például a Komáromi Autóbuszközlekedési Vállalat, amely az ország keleti részén tomboló viharok miatt több napon keresztül nem indította járatait Királyhelmecre. Odáig nem jutottak volna el a buszok, ám az útvonalon akad jónéhány megálló - Érsekújvár, Léva, Ipolyság, Losonc, Rozsnyó, hogy csak a nagyobbakat említsem -, ahová a vállalat elszállíthatta volna az utasokat. Mint ahogyan azt a Pozsony-Kasssa útvonalon közlekedő buszok tették, Rozsnyó végállomással. Ugyanez gondot okozott a komáromi vállalatnak. Az utasok másként képzelnek el egy rugalmasan reagáló szolgáltató céget. Végül is fizetett szolgáltatást végző, nem pedig kegyet osztó cégről van szó. Erről nem szabad megfeledkezniük a határozatokat hozó illetékeseknek sem. Vagy a félút nem út? Nem elég kifizetődő? Igaz, a bevétel kisebb, de ezzel arányosan a költségek is csökkennek. Ki-ki vérmérséklete, esetleg politikai hovatartozása szerint emésztette meg a legutóbbi viteldíjemelést. Az azonban mindenki számára elfogadhatatlan, hogy az utasok nyakába varrt, egyre nagyobb terheket a fent említett módon „kompenzálják". Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238310), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. -Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Micsoda elavult módszerek. Ember, maga fegyverrel akar kifosztani egy bankot? (Peter Gossányi karikatúrája) A válságkezelő program ellenére a vállalatok nagy része növekedésre számít A jegybank is hibázott Diagnózis nélkül hatástalan a gyógyítás. A helyzet valós értékelése napjainkra a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) esetében is időszerűvé vált. A jegybank vezetőit évekig csak dicsérni illett. TUBA LAJOS A tény azonban, hogy visszaélések miatt a múlt héten leváltották a Befektetési és Fejlesztési Bank (IRB) általuk kinevezett kényszerfelügyelőjét, és ez újabb táptalajt adott a jegybank vezetőinek munkájával kapcsolatos vitáknak. Az NBS-t a gazdaságpolitikában éveken keresztül az egyetlen intézménynek tartották, amely reálisan képes fékezni a Mečiar-kormány külföldi hitelfelvételekre alapuló expanzív politikáját. Ma már azonban egyre több szó esik arról, hogy bizony az NBS vezetése is jócskán követett el hibákat. Ennek legismertebb példája az IRB, A jegybank vezetése is jócskán követett el hibákat. amelyben több mint 20 milliárd koronája fekszik, a megtérülés minimális reményével. Jozef Mudrík, a bankfelügyeletet vezető alelnök a Gazdasági Klub utolsó ülésén bevallotta, hogy négy-öt banknak szerintük is be kellett volna már vonni a működési engedélyét. Ez azt jelenti, hogy a bankkonszolidáció elmaradásának egyáltalán nem csak a Kozlík-féle pénzügyminisztérium tétlensége az oka, VISSZHANG Átgondolatlan lépések Nem állhatom meg, hogy ne tegyek egy-két megjegyzést azzal kapcsolatban, ami most roma-ügyekben történik, például, hogy a Roma Értelmiség az Együttélésért is állít elnökjelöltet. Nagyon meglepő, elgondolkodtató, sőt mulatságos is, hogy ilyen merész lépésre hanem a jegybank is tehet arról, hogy a gazdaság rendbetételének útjában még mindig beteg bankok egész sora áll. Mudrík megjelenése az említett fórumon ingerült reakciót váltott ki néhány kutató-közgazdászból, leváltása valószínűleg már csak rövid idő kérdése. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter azonban sejtette: nem biztos, hogy csak Mudríknak kell távoznia. Különben is, lassan már négy hónap telt el a kormányváltás óta és még mindig a banktanács tagja például az a Jozef Magula, akit a szlovák gazdaságtörténelem egyszerűen csak a tőkepiac felszámolójaként tart számon. Megjelentek az első hírek az elmúlt évek legnagyobb privatizációs visszaéléseinek rendbetételével kapcsolatos igyekezetről, de úgy tűnik, hogy ezekből reálisan nem sokat lehet majd visszaszerezni. A Nafta Gbely ügye már a bíróságon van, de már az is nyilvánvaló, hogy a cég valódi értékét képező földalatti gáztárolókat leányvállalatokra íratták át. Az elkövetkező hetek nagy eseménye az idei állami költségvetés körüli vita lesz. Az MKP már túl van az első megdöbbenésen, ami a kisebbségi kultúra támogatására szánt összeget illeti. Ehhez hasonló tételek tucatjával akadnak majd a tervezetben. Rég nyilvánvaló, hogy a koalíció működőképességének idei próbaköve éppen a költségvetési vita lesz. Csak éppen a számok nem engednek, a különféle csoportok érdekében látszólag nagy hévvel vitatkozó politikusok is tudatosítják, mekkora siker lesz, ha idén csak az előre bejelentett megszorításokat kell a társadalom nyakába varrniuk. szánja el magát a roma értelmiség. Mi, a Szlovákiában élő magyarul beszélő romák, nagy megdöbbenéssel olvastuk az Új Szó február 8-i számában, hogy Csáky úr csak egyetlen kisebbséggel van elfoglalva, s a kabinet nem foglalkozik a romaproblémák megoldásával. Azt hiszem, az az előző kormány bűne, hogy csak részben lett megoldva a cigánykérdés. Mert a nekünk szánt összegeken mások osztozkodtak. Most pedig az adj uram, de rögtön A múlt héten ismertettek egy 50 vállalat megkérdezésével készült felmérést, amely alapján a vállalati szféra az állami válságkezelő program ellenére is optimista. A cégek 70 százaléka növekedésre számít az idén, 66 százalékuk egyben nagyobb nyereségre is. Ezt a várakozást elsősorban az áremelésre és nem a termelésnövekedésre alapozzák. Általában abban reménykednek, hogy sikerül nöA Szlovák Biztosító már évek óta fejőstehénként működött. vélniük a kivitelt és 68 százalékuk saját fő piaci előnyeként a minőséget, a többiek pedig az alacsony árat jelölték meg. 70 százalékuk nem számít arra, hogy idén növekszik a külföldi működőtőke beáramlása, de a megkérdezettek fele szeretne külföldi hitelt felvenni. Bár a pontos összeget nemzetközi audit állapítja meg, az már nyilvánvaló, hogy a hazai pénzpiacon meghatározó szerepetjátszó Szlovák Biztosító a tavalyi évet több száz millió korona veszteséggel zárta. A biztosítási díjat az ügyfelek azért fizetik, hogy szükség esetén a jövőben számolhassanak bizonyos mértékű anyagi biztonsággal. A Szlovák Biztosító azonban évek óta politikai befolyással rendelkező csoportok fejősteheneként működik. Ez a tavalya évben már annak ellenére is veszteséges gazdálkodáshoz vezetett, hogy ha biztosításról van szó, az évtizedes beidegződéseknek engedve a legtöbben még mindig ezt a céget keresik fel. jelszó alatt akarják, hogy a sokéves halogatás és nemtörődömség egycsapásra megoldódjon. A Szlovákiában élő csallóközi és mátyusföldi romák, akik nem beszélik tökéletesen a szlovák nyelvet, és számuk meghaladja a 100-120 ezret, türelmesen várják e kérdés megoldását. Tudjuk, van különbség a magyarul beszélő és a kelet-szlovákiai romák között, ez utóbbiak csupán a pozíciók betöltése miatt torzsalkodnak, más nem érdekli őket. A cigánykérdést nem lehet 100 napon belül megoldani, ahhoz több időre van szükség, hisz Szlovákiában napról-napra romlik a romák szodális helyzete. A Csallóközben és a Mátyusföldön viszont virágzik a roma kultúra, annak ellenére hogy anyagi támogatást sehonnan nem kaptunk. Közös úton a roma kultúrával Szlovákiában Rigó János elnök Szí TALLÓZÓ DE STANDAARD A flamand lap szerint a magyar kormányban komoly vita folyik két híres futballklub, a Honvéd és a Ferencváros sorsáról. Ezeket ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök privatizálni akarná, de a klubok fölött őrködi minisztériumoknak nem tetszik az ötlet. A Ferencváros ugyanis a kisgazda irányítású Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezében van, míg a Honvéd a Honvédelmi Minisztériuméban. Ennek élén pedig szintén kisgazda politikus áll. Orbán Viktor maga is lelkes focista, de a flamand lap szerint a gyors privatizációnak is híve, nem úgy koalíciós partnerei, a kisgazdák. Ők úgy vélik, a kormányfő meg' akarja fosztani őket a propaganda egyik leghatásosabb eszközétől. Deutsch Tamás sportminiszter a lap szerint újabb fegyvert vetett be a küzdelembe. Pénzügyi vizsgálatot kezdett a korrupcióval gyanúsított kluboknál és a labdanígó-szövetségnél. SME A lap információi szerint a parlament zárt ülésén elhangzott jelentés a Szlovák Információs Szolgálat tevékenységéről igazolta a gyanút, miszerint a titkosszolgálatot a múltban szoros szálak fűzték a szervezett alvilághoz. A jelentésből arra is fény derült, hogy sokszor vadonatúj fegyvereket adtak el ócskavasként, sőt egy alkalommal egy kisebb arzenált nyilvánítottávashulladéknak. Vladimír Mitro a titkosszolgálat új igazgatója szerint ezek a jelek arra utalnak hogy egy csoport, melyet ifj. Michal Kováč elrablásával is gyanúsítanak, most fegyverekel halmoz fel. Ugyancsak Mitro jelentéséből derült fény m hogy a SZISZ régi vezetése® számítógépet, hamis iratot, is más hírszerzési eszközt is eltüntetett. Ezek talán egy illegális titkosszolgálat kiépítéséhez kellenek. A távozó vezetők a sajái zsebükre is gondoltak. Egyesek végkielégítése a 800 ezer koronát is elérte. NOVÝ ČAS A SZISZ korábbi tevékenységéről szóló jelentés, melyei Vladimír Mitro, a szolgálat jelenlegi elnöke terjesztett a parlament, elé többek szerint sokkoló volt. Ján Langoä elmondta, a hallottak után csak az meglepő, hogy a SZISZ jelenlegi vezetése eddig nem fordult a vizsgálat eredményével a legfőbb ügyészséghez. A. Nagy László szerint az volt igazán sokkoló, hogy másfél órán keresztül csak azt hallgatták, mikor, hogyan sértette meg a titkosszolgálat a törvényeket. És nem akármilyen törvénysértésekről volt szó. A. Nagy kijelentette, a jelentés után most büntetőjogi eljárásnak kell következnie. Vladimír Palkót leginkább az lepte meg, hogy Lexa nem törődött igazán a nyomok eltüntetésével. A KDM képviselője ugyanakkor sajnálta, hogy a parlament nem fogadott el azonnal határozatot a jelentéssel kapcsolatban.