Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-15 / 37. szám, hétfő

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 15. TANÁCSADÓ Az ebédszünetről G. Á.: Azt szeretném meg­tudni, hogy a munkaidőt és az ebédszünetet hogyan szabályozza a törvény. FEKETE MARIAN A Munka Törvénykönyve és a végrehajtására kiadott rende­letek inkább csak keretszabá­lyozást tartalmaznak a mun­kaidő és az ebédszünet vonat­kozásában. Részletesebb és konkrétabb szabályozást kel­lene tartalmaznia a munka­szerződéseknek, a szakszer­vezet előzetes hozzájárulásá­val kiadott munkarendeknek, illetve a kollektív szerződés­nek, amelyet a munkáltató­nak kellene a szakszervezet­tel megkötnie. Ami ezt az alapvető szabályozást illeti, a munkaidő legfeljebb heti 43 óra, miközben a kollektív szerződés is megállapíthat ennél rövidebb heti munka­időt. A munkaidő konkrét be­osztása ismét csak a helyi kö­rülményektől, illetve a mun­káltató és a szakszervezet megállapodásától függ. A már említett keretszabályo­zásba belefér az, hogy az al­kalmazottak többsége heti öt napot dolgozik, napi 8,5 órás munkaidőben, de belefér az is, hogy vannak alkalmazot­tak, akiknek változó munka­idő-beosztásuk van, és akkor még az úgynevezett „rugal­mas munkaidővel", valamint a túlmunka, a készenlét, az ügyelet stb. elrendelésével já­ró lehetőségeket és korlátozá­sokat sem említettük. Ami az ebédszünetet (munkaközi szünetet) illeti, itt konkrétabb a szabályozás. A munkáltató az alkalmazottnak legkésőbb öt órai folyamatos munkavég­zés után köteles étkezésre és pihenésre legalább 30 perc­nyi munkaközi szünetet nyúj­tani (lásd a Munka Törvény­könyve 89. §-ának első bekez­dését) . A törvény megfogal­mazása szerint ez a munka­közi szünet legalább 30 perc azért, mert ezt a műszakon­kénti 30 percet be kell számí­tani a munkaidőbe. Tehát, ha a napi munkaidő Önöknél is napi 8,5 óra (illetve heti munkaidő 42,5 óra), és Önöknél reggel nyolckor kez­dődik a munkaidő, a munka­idő végét nem lehet kitolni 17.00 órára abból az okból, hogy Önök kaptak egy félórás ebédszünetet. Meg lehet ten­ni ezt viszont akkor, ha Önök félórás ebédszünet helyett egyórás ebédszünetet kap­nak. Az ebédszünet kezdetét és végét, illetve tartamát a munkáltató állapítja meg, mi­közben a szakszervezettel csak megvitatni köteles eze­ket a kérdéseket. A kollektív szerződésben akkor lehet hosszabb ebédszünetet kiköt­ni, ha 10,5 órát meghaladó műszakról van szó (további 15 percet lehet a munkaidőbe beszámítani). GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nagyüzem a Nestlé cégben Pozsony. A Nesdé svájci élel­miszeripari vállalat 1992-től működik Szlovákiában, és az­óta több mint 500 millió koro­nát fektetett be az országban. A Nestlé Food Prievidza jelen­leg 13 országba exportál, leg­fontosabb célterülete Csehor­szág, Magyarország, Románia és Horvátország. A cég a kor­szerűsítés után 1998-tól teljes kihasználtsággal működik. Az 1998-ban 550 főt foglalkozta­tó és 1,5 milliárd koronás for­galmat lebonyolított Nestié Food Prievidza főleg levesporokat, ételízesítőket, mártásokat, gyümölcsízt, dzsemet és tésztaféléket gyárt és exportál. (SITA) Kik használják az Internetet? Pozsony. Tavaly szeptember­ben Szlovákia felnőtt lakossá­gának 20,6%-a használta min­dennapi életében a személyi számítógépet. Ez 1997júniu­sától számítva csaknem 5%-os növekedést jelent. Ugyanak­kor azoknak a száma, akik egyáltalan nem használnak számítógépet eléri az 58,7 szá­zalékot. A rendszeres haszná­lók elsősorban a fiatalabb ge­neráció és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők kö­zül kerülnek ki. Az Internetes világháló szolgáltatásait jelen­leg csupán a felnőtt lakosság 9,5%-a használja ki. (SITA) Növekvő autóeladások Brüsszel. Csak 0,2 %-kal gya­rapodtak a nyugat-európai au­tóeladásokjanuárban 1998 el­ső hónapjához képest, de az ádag igen eltérő irányzatokat takar. Olaszország, Nagy-Bri­tannia, Ausztria, Dánia és Svájc kivételével valamennyi nyugat-európai országban nőtt az új autók értékesítése. Európa legnagyobb autópia­cán, Németországban a múlt hónapban 276 ezer autót ad­tak el, 5,5%-kal többét, mint egy .évvel korábban. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. február 15-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,981 Magyar forint (100) 17,250 Angol font 62,134 Német márka 21,897 Cseh korona 1,134 Olasz líra (1000) 22,118 Francia frank 6,552 Osztrák schilling 3,124 Japán ien (100) 33,295 Spanyol peseta (100) 25,740 Kanadai dollár 25,640 Svájci frank 26,860 Lengyel zloty 10,185 USA-dollár 38,254 LI MAG RAIN ^ Ifi ^ kukorica, mely hasznot hoz C Önnek Tel.: 0903 724 891, 0901 728 270 Keresse a vetőmag-forgalmazóknál! A nagymegyeri Medmilk Trade Rt. 40 millió liter tej felvásárlására kötött szerződést a termelőkkel Egy esztendő türelmi idő Nagymegyer. A nagyme­gyeri tejüzem felett már évek óta sűrű felhők gyüle­keznek. A többszöri tulaj­donváltás, az elnökségben végbemenő gyakori válto­zások, a folytonos ígérgeté­sek alaposan megingatták a mezőgazdasági termelők bizalmát a gyár iránt. V. KRASZNICA MELITTA Annál is inkább, mert a gyár egy­re nagyobb tartozásokat halmo­zott fel szállítóival és hitelezőivel szemben. 1997 szeptemberében aztán a Medmilk Rt. leányválla­lataként megalakult a Medmilk Trade Rt. Ez utóbbi átvállalta a Medmilk Rt. termelőkkel szem­beni több mint 55 millió koronás adósságát, míg a bankokkal szembeni adósság továbbra is az anyavállalatot terheli. A Medmilk Rt. ellen csődeljárás fo­lyik, amely napjainkban a vége felé közeledik. A gyártósorok a Medmilk Trade Rt. tulajdonát képezik, és ez a társaság végzi a termelést is. Ám az ingadanok, épületek a Medmilk Rt birtoká­ban maradtak, azokat csupán bérli az azóta önálló vállalatként működő Medmilk Trade Rt. A társaság a csődeljárást követően versenypályázat útján szeretné megvásárolni az épületeket is, mivel csak így látja biztosítottnak a további zavartalan termelést, és így mer nagyobb beruházáso­kat eszközölni. Mindezt Habán Ottótól, a Medmilk Trade Rt. el­nökségének novemberben meg­választott elnökétől tudtuk meg. Elárulta azt is, a cégbíróságon már folyik az új elnökség bejegy­zése, ám a hosszadalmas ügyin­tézés miatt ez még nem történt meg. Ezért fordulhatott elő az a helyzet is, hogy bár ő már a cég képviselője, az idei évre szóló szerződéseket még az elnökség volt elnökének felhatalmazására a gyár vezérigazgatója, Emil Bo­dor írta alá. Véleménye szerint azonban nem kell, hogy ez elbi­zonytalanítsa a gyárral partneri kapcsolatban álló termelőket, mivel a szerződések betartása mindenképpen kötelező érvényű a Medmilk Rt-re nézve, függetle­nül attól, ki áll az elnökség élén. A termelőket az a tény is nyugta­lanítja, hogy a Medmilk Trade Rt. tartozása az elmúlt év során további mintegy 30 millió koro­nával emelkedett, és mára elérte a 85 milliót. Ezt Habán Ottó a fi­zetési határidő csúszásával ma­gyarázta. Míg egy évvel ezelőtt ez a határidő két hónap körüli volt, most 3-3,5 hónap. - Tudni kell ugyanakkor azt is, hogy tár­saságunknak 125 millió korona határidőn túli kinnlevősége van ­mondta Habán Ottó. - Sajnos, behajtásuk nem egyszerű. A ke­reskedők nagyon kihasználják azt a tényt, hogy mintegy 200 millió literes tejtúlkínálat van a piacon, és további 195 millió liter tejnek megfelelő tejtermék kerül forgalomba az országban. A kivi­tel viszont ennek töredéke. Ami­kor tej gyárunk problémáit taglal­juk, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a hatvanas évek­ben ez a tejüzem mindenekelőtt a tejfelesleg feldolgozására léte­sült, fő profilja a tejpor-előállítás volt. Sajnos a tejpor világpiaci ára jelenleg olyan alacsony, hogy az értékesítési ár a kiviteli támo­gatással együtt sem éri el a gyár­tási költségeket. A tejporon kívül Nagymegyeren zacskós tejet, tú­rót, tejszínt, tejfölt és pudingpo­rokat állítottak elő. Néhány évvel ezelőtt a gyár dobozostej-csoma­goló gépsort vásárolt, azóta zacs­kós tej helyett napos és tartós do­bozos tejet kínál. Sőt, 250 ml-es csomagolásút is. Sajnos ez iránt egyelőre nem mutatkozott túl nagy kereslet. Javulást várunk vi­szont a Földművelésügyi Minisz­térium által jelzett iskolatej-akci­ótól, amelybe természetesen mi Habán Ottó, a Medmilk Trade Rt. elnökségének elnöke (Vas Gyula felvétele) is szeretnénk bekapcsolódni. Már benyújtottuk a versenypá­lyázatunkat, reméljük sikerrel já­runk. Évente akár 4-5 millió liter tejet is piacra tudnánk dobni ilyen 250 ml-es kiszerelésben. Arról nem is beszélve, hogy amennyiben az agrártárca az Ok­tatásügyi Minisztériummal együtt anyagilag is támogatná ezt az akciót, biztos bevétellel is számolhatnánk. Habán Ottó megerősítette, 40 millió liter tej felvásárlására kö­töttek egy évre szóló szerződése­ket. Az előző évhez képest szigo­rították a minőségi követelmé­nyeket az alkoholteszt és a DELVO-teszt eredményeitől téve függővé a felvásárlási árat. Az el­nök szerint erre azért volt szük­ség, mivel ezek a mutatók nagy­ban befolyásolják a tejpor minő­ségét. Megjegyezte: a tejpor el­adásából származó veszteségük is nagymértékben csökkenne, ha jobb minőségű tejport tudnának előállítani - ennek alapja termé­szetesen a jó minőségű tej. Eddig a rosszabb minőségi mutatók esetén is teljes árat fizettek a te­jért, ami ugyancsak hozzájárult veszteségük növeléséhez. Mióta feltételként szabták ezt a kritéri­umot is, azóta - Habán Ottó sze­rint - a termelők jobban odafi­gyelnek a tej minőségére, és egy­értelmű javulás tapasztalható ezen a téren. Kérdésünkre, véleménye szerint a nagymegyeri tejüzem képes lesz-e visszanyerni a termelők bi­zalmát, és ha igen, akkor ez mi­korra várható, Habán Ottó azt válaszolta, hogy egy évre lesz szükségük. Addig a már említett minőségjavulás, az iskolatej-ak­ció, a kereskedelmi partnerek kö­rültekintőbb kiválasztása és újabb piacok meghódítása révén szeretnék két hónapra csökken­teni a fizetési határidőt, amelyet szerinte elfogadhatónak tartaná­nak a termelők is. Reményeket fűznek a tárcának azokhoz a ter­veihez is, melyek szerint támo­gatni kívánja a hazai tejpor-alap­anyagú tápanyagok előállítását. E téren már tárgyalásokat foly­tatnak egyes tápanyag-előállító cégekkel a lehetséges együttmű­ködésről. Reméljük, ezúttal így lesz. Hasonló ígéretek hangzot­tak el ugyanis két évvel ezelőtt a gyár akkori vezetőinek szájából, de az eredmény elmaradt. Szentpéteren tovább növelik az állatállomány hasznosságát, mégis értékesítési problémákkal küszködtek Helyenként akadozik a pénz körforgása KRASCSENICS GÉZA Szentpéter. Nyers Béla, az 1900 hektáron gazdálkodó Szentpéteri Agroekospol Kft. ügyvezetője elmondta, a tavalyi évet nemcsak a helytelen gazda­ságpolitika, hanem a szeszélyes időjárás is sújtotta. A homoktala­jon még így is elfogadható ter­méseredmények születtek. Az áru értékesítése viszont sok problémát okozott. Főként a sze­mesek eladása jelentett gondot, nem beszélve az alacsony, ton­nánként 2200-2400 koronás fel­vásárlási árról. Mivel a növény­termesztésben a pénz körforgása leállt, szemesekért cserébe ta­karmánykeveréket kapnak a fel­vásárlóktól, így az állattenyész­tés eredményeit stabilizálhatták. Az előző évhez képest jelentősen nőtt az állomány teljesítőképes­sége - 1977-ben tehenenként 4000, tavaly már 4800 literes fe­jési átlagot értek el. A több mint 2 millió liter tej eladásával nem volt gond. Érsekújvárban értéke­sítik és a tejüzem folyamatosan fizet. A tojás- és húskitermelés is szép eredményt hozott. A felvá­sárlási árak viszont alig fedezik a termelési költséget. A külföldről behozott olcsó hússzállítmányok következtében visszaesett a fel­vásárlási ár. Szerencsére jó fel­dolgozóra akadtak. A hús érté­kesítése folyamatos és a pénz körforgására sem lehet pana­szuk, hiszen a fegyverneki vágó­híd időben fizet az áruért. A kint­lévőség összege jelentéktelen. Nem így a növénytermesztés speciális részlegén. A110 hektá­ros szőlészetben kiváló volt a ter­més és az eladott 8,5 millió koro­na értékű borszőlőből eddig a borúzem csupán egymillió koro­nát fizetett ki. A kedvezőtlen időjárás ellenére a szántóföldi növénytermesztés sem zárt rosszul. Szemesekből 4 tonnás átlagot takarítottak be. A kft. összkitermelése 80 millió koro­na körül van és a sok megszorí­tás ellenére tiszta nyereséget is felmutathatnak. Szentpéteren a hatékonyabb gazdálkodásra for­dítják minden energiájukat. Ge­netikailag adottak a feltételeik ahhoz, hogy az idén 5000 liter fölé növeljék az egy tehénre jutó éves fejésátlagot. A növényter­mesztők ugyancsak a hatéko­nyabb termelőkapacitások ki­használását tűzték maguk elé. Szemes kukoricából 5, gabona­félékből 4 tonnás hozamátlagot terveznek. A gabona rovására 300 hektárra növelték a repce vetésterületét, mivel az olajnö­vények tavaly a legkifizetőbbnek bizonyultak. Abban bíznak, a nö­vények után járó normatív jelle* gű támogatás is megváltozik az idén. A szerkezetváltást a gépek modernizálásával szeretnék ki­egészíteni, ami 15 millió koronát igényelne. VK-1282 Néhány élelmiszer átlagos fogyasztói ára (kg r db) 7 hét Marha­Sertéscomb Sertés Fagyasztott Friss Zacskós Vaj Köménymagos Péksütemény Kristály­Kerület hátszín (csont oldalas csirke tojás félzsíros tej kenyér (70 g-ig) cukor nélkül) aprólékkal (1 kg-ig) Pozsony 159,30 155,20 86,50 62,80 2,90 13,90 30,80 18,10 1,40 20,40 Nagyszombat 169,63 154,15 83,30 66,00 2,73 12,40 30,90 18,60 1,40 20,00 Trencsén 151,10 145,80 78,50 64,10 2,80 12,00 29,80 17,30 1,40 20,10 Nyitra 167,80 159,60 82,90 61,70 2,70 12,40 13,10 31,20 29,80 17,20 1,40 1,40 20,00 19,60 Besztercebánya 167,40 165,60 82,20 63,20 2,70 12,40 13,10 31,20 29,80 17,80 1,40 1,40 20,00 19,60 Zsolna 153,40 153,20 78,60 63,80 2,80 12,90 30,00 15,50 1,40 19,90 Kassa 171,80 175,80 66,40 64,00 63,00 2,50 2,50 13,10 28,10 16,30 1,50 20.10 Eperjes 163,90 164,50 81,70 64,00 63,00 2,50 2,50 12,90 28,00 16,80 1,40 20,00 Szlovákia 163,04 159,23 80,01 63,58 2,70 12,84 29,83 17,20 1,41 20,01

Next

/
Oldalképek
Tartalom