Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-15 / 37. szám, hétfő

EL POLITIK A - hirdetés ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 16. Mindszentyről Rómában Róma. Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esz­tergomi érsek koholt vádak alapján történt elítélésének 50. évfordulója alkalmából Paskai László bíboros teg­nap koncelebrált szentmisét vezetett és beszédet mon­dott a néhai hercegprímás római címtemplomában, a Szent István körtemplom­ban. Mindszenty boldoggá­avatásáról elmondta: 1994­ben hivatalosan is elindítot­ta az eljárást, és „az előírá­sok szerinti anyagot 1997­ben átvette a Szenttéavatási Kongregáció. Eredményes­sége a gondviselés kezében van." (MTI) Fischer körútja Damaszkusz. A közel-ke­leti körúton tartózkodó német külügyminiszter a hét végén Damaszkusz­ban, Ammanban és Kairó­ban tárgyalt. Joschka Fis­cher szerint az átfogó bé­ke elérését célzó folyamat­nak egyetlen, de igen ve­szélyes alternatívája van: a háború. Az EU soros el­nökeként szorgalmazta, hogy az unió „szerepet vállaljon, és mindent megtegyen a problémák megoldásáért, különösen gazdasági téren, hogy a felek között fokról fokra megteremtődjön a biza­lom. " (MTI) Fischer eredményesen tár­gyalt Háfez Asszad szíriai elnökkel. (ČTK) Ismét fenyegetik Teherán. Egy iráni politi­kai-vallási alapítvány, a­mely 2,8 millió dollárt aján­lott fel az istenkáromlással vádolt Salman Rushdie meggyilkolásáért, közölte, hogy a brit íróra kimondott halálos ítéletet „bizonyosan végre fogjuk hajtani". A cso­port elnöke nyilakozatában megismételte, hogy Khome­ini ajatollah 1989. február 14-én kihirdetett fatvája (bárki által végrehajtható halálos ítélete) érvényben van. Khomeini úgy ítélte meg, hogy Rushdie Sátáni Versek című könyve sérti az iszlámot. (MTI) Tiszteletbeli szenátor Antwerpen. Horn Gyula javaslatára tiszteletbeli Eu­rópa-szenátorrá választot­ták Victor Ciorbea volt ro­mán kormányfőt. Antwer­penben az Európai Egye­sült Államokért Egyesület a 38. alkalommal hívta össze az Európai Tiszteletbeli Szenátust. E testület tagsá­gával olyanokat tüntetnek ki, akik nagy érdemeket szereztek Európa békéjé­nek, egységének erősítésé­ben. A tagok között van pl. Horn Gyula, Václav Havel, Hans-Dietrich Genscher, Habsburg Ottó és Tőkés László is. (MTI) Koszovó-konferencia: péntekig kaptak időt a megállapodás elfogadására Már egy asztal mellett Március 12-én lesz a hivatalos NATO-belépés Az eredeti helyszínen Párizs/Washington. Made­leine Albright amerikai kül­ügyminiszter tegnap Párizs­ba érkezett, hogy elősegítse a koszovói békekonferenci­án a megállapodást. Szom­baton Washingtonban Clin­ton elnök fejtette ki az ame­rikai álláspontot. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Albright egy órán át tárgyalt Mi­lutinovics szerb elnökkel a lehet­séges megegyezésről, majd a rambouillet-i kastélyba utazott. Amerikai források szerint Al­bright feltett szándéka, hogy nö­veli a felekre gyakorolt politikái nyomást. Tegnap reggel erről tárgyalt Hubert Védrine francia, később.Robin Cook brit külügy­miniszterrel, a konferencia társ­elnökeivel. Délután ismét össze­ült a nemzetközi összekötőcso­port hat külügyminisztere, s for­málisan is jóváhagyták a megbe­szélések egyhetes meghosszab­bítását, újabb tárgyalási és meg­egyezési esélyt adva a feleknek. A tervezett megállapodás politi­kai fejezeteiben szemernyit kö­zeledett a szerb és az albán állás­pont, de a lényeget érintő biz­tonsági kérdésekben - a nemzet­közi erők koszovói felvonulása kérdésében - egyelőre ellentétek feszülnek. Az amerikai delegáció ragaszko­dik ahhoz, hogy legkésőbb febru­ár 19-én „lejár a határidő", azu­tán a feleknek kell viselniük a kö­vetkezményeket. Rambouillet­ban Albright külön-külön talál­MTI-JELENTES Budapest. Március 12-én a Mis­souri állambeli Independence­ben tartják Magyarország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország NATO-belépésének ünnepélyes aktusát - tájékoztatta az USA bu­dapesti nagykövetsége az MTI-t. A három ország külügyminiszte­re hivatalosan átnyújtja majd a csatlakozási okmányokat az amerikai kormánynak, ahogyan a NATO alapító okirata megkí­vánja, s ettől fogva NATO tagjai lesznek. Peter Tufo nagykövet gratulált a magyar kormánynak: e naptól Magyarország „ismét betölti történelmi szerepét Euró­pában, s egyben új szerepet is vállal az euroaüanti szövetség­ben". Az ünnepség helyszíne az independence-i Harry S. Truman Könyvtár lesz. Truman elnök je­lentette be 1949-ben a NATO megalakítását, miután 12 állam Washingtonban aláírta az erede­ti szerződést. Aleš Pospíšil cseh külügyi szóvi­vő szerint Václav Havel elnök lengyel kollégájával, Alekszan­der Kwasniewskivel együtt sze­retné aláírni országának a Wa­shingtoni Szerződéshez való csatlakozásáról szóló dokumen­tumot. Göncz Arpád magyar köztársasági elnök rögtön a par­lamenti jóváhagyás után aláírta Magyarországét, mivel külföldi útra indult. II. János Pál pápa elfogadta a meghívást Erdélyi aggodalmak Madeleine Albright tegnap először francia kollégájával egyeztetett. (ČTK/AP) kozott a szerb, illetve a koszovói albán küldöttséggel. Délután személyesen jelentette be az át­törést: sikerült közös tárgyaló­asztal mellé ültetnie a szerb és az albán felet. Az USA akár erővel is támogatja a rendezésre tett diplomáciai erőfeszítéseket, részt akar venni a remélt koszovói megállapodás helyszíni nemzetközi katonai szavatolásában, illetve ha Belg­rád ellenállása miatt nem Szüle­tik meg erről az egyezség, kész valóra váltam a NATO-fenyege­tést, és légicsapásokat intézni szerb katonai célpontok ellen. Clinton elnök rádióbeszédében jelentette be: ha a felek megálla­podásra jutnak, akkor ő - az ame­rikai kongresszussal egyeztetve ­olyan döntést kíván hozni, ami csaknem négyezer amerikai kato­na jelenlétével számol a létreho­zandó helyszíni nemzetközi erő­ben. A koszovói NATO-erők 85 százalékát az európai szövetsége­sek adnák. A békemegállapodás­nak tartalmaznia kell az azonnali tűzszünetet, a szerb biztonsági e­rők gyors visszavonását, valamint a lázadó erők demüitarizálását. MTI-JELENTES Vatikánváros/Bukarest. A Vati­kán szóvivője szombaton meg­erősítette: Teoctist román orto­dox pátriárka hivatalos meghívó­levele megérkezett a pápához és a katolikus egyházfő elfogadta a meghívást. Joaquin Navarro Valis azonban hozzátette, hogy a romániai látogatás időpontját és tartalmát még nem rögzítették. Egyes információk szerint május 7. és 9. között látogat a pápa Ro­mániába, de csak Bukarestet ke­resi fel, s ott találkozik a románi­ai katolikus püspökökkel. - Leg­alábbis európai méretű esemény előtt állunk - mondotta a vatiká­ni román nagykövet, aki szerint a látogatásnak nagy szerepe lesz a katolikusok és az ortodoxok kö­zötti közeledés szempontjából. Az erdélyi római katolikus püs­pökök levélben kérték a pápát, hogy romániai útja során láto­gasson el Erdélybe is, ne csak Bukarestet keresse fel. Az erdé­lyi püspökök két nagy központra gondolnak: Balázsfalvára a gö­rögkatolikus hívek, valamint Csíksomlyóra a római katolikus hívek tekintetében. Románia 12 egyházmegyéjéből 10 Erdély­ben van: mind az öt görögkatoíi­kus egyházmegye, a 4 római ka­tolikus egyházmegye és az ör­mény katolikus kormányzóság ­indokolták felhívásukat az erdé­lyi püspökök. Lapértesülés: az oroszok hajlandók korszerűsíteni az iraki légvédelmi rendszert Tőkés László a találkozójáról Orbán Viktorral Moszkva megsérti a tilalmat Furcs a közbelépés MTI-JELENTES Washington/London. Az USA üdvözölte, hogy az ENSZ-ben összeállították azt a bizottságot, amely a jövőben az iraki fegy­verzetekkel kapcsolatos kérdé­seket tekinti át. Az új bizottság­ban nem kapott helyet a sokat bírált, de Washingtonban maxi­mális támogatást élvező auszt­rál diplomata, Richard Butler, az UNSCOM vezetője. (Buder már korábban jelezte, hogy nem kívánja megújíttatni nyáron le­járó mandátumát.) Helyet ka­pott viszont a bizottságban But­ler eddigi helyettese, az ameri­kai Charles Duelfer. Peter Bur­leigh amerikai ENSZ-nagykövet kijelentette: az a fontos, hogy a BT komolyan veszi az iraki tö­megpusztító fegyverekkel kap­csolatos tények áttekintését. Oroszország 160 millió dollár ér­tékű titkos megállapodást kötött Bagdaddal az iraki légvédelmi rendszer megerősítéséről, meg­sértve a nemzetközi fegyverszál­lítási tilalmat - jelentette a The Sunday Telegraph. A brit lap moszkvai diplomáciai források­ból értesült: Moszkva beleegye­zett abba az iraki kérésbe, hogy korszerűsítse halódó, MÍG típu­sú harci gépekből álló katonai lé­giflottáját, és helyreállítsa az or­szág légvédelmi rendszerének harckészültségét. A lépés ko­molyveszélytjelent az iraki lég­tértilalmi övezetekben járőröző brit és amerikai gépekre, mi több, nyílt kihívás azokkal a brit és amerikai kísérletekkel szem­ben, hogy rákényszerítsék Bag­dadot a tömegpusztító fegyvere­ire vonatkozó leszerelési kötele­zettségek betartására. „Az ügylet károsítani fogja Moszkva kap­csolatait Nagy-Britanniával, an­nak ellenére, hogy Jelcin kitartó­an keresi a nemzetközi segítsé­get Oroszország gazdaságának talpraállításához" - írta a lap. MTI-HIR Nyárádszereda. A román diplo­mácia „szokatlan közbelépése" akadályozta meg, hogy Tőkés László Királyhágó-melléki refor­mátus püspök bizalmas megbe­szélést folytasson Orbán Viktor­ral azt megelőzően, hogy a ma­gyar kormányfő Radu Vasile ro­mán miniszterelnökkel tárgyalt. Ezt Tőkés püspök szombaton Nyárádszeredán közölte ma­gyar újságírókkal. „Befolyásolni szerettem volna Orbán Viktor­nak a román kormányfővel való tárgyalásait. Ezért hétfőre meg­állapodás volt közöttünk egy bi­zalmas találkozásról. Egészen HÍRHATTÉR Az európaiaknak kell megoldaniuk GÁL ZSOLT Több mint egy hete tart a Párizs melletti Rambuillet-ban a ko­szovói békekonferencia. A tár­gyalások időzítése nem véletlen. Bár jelenleg Koszovóban csak szórványos harcok folynak, a szakértők jól tudják, hogy a bal­káni háborúk történetében té­len, a nehezen megközelíthető, hóval borított hegyes vidékeken mindig szüneteltek a komoly összecsapások. Tavasszal azon­ban újra elszabadulhat a pokol, ennek akar elébemenni a hathatalmi összekötőcsoport ál­tal összehívott konferencia. A nyugati hatalmak elszántnak tűnnek, elegük van a Balkánon tomboló erőszakból éppúgy, mint Milosevics immár tízéves basáskodásából, és nem tudnak mit kezdeni a háborús menekül­tek több százezres tömegével sem. Az sem mellékes persze, hogy közeleg a NATO megalapí­tásának 50. évfordulója. Az ün­nepségek idején nem jönne jól egy háború éppen Európában. A forgatókönyvek már készen áll­nak, a Nyugat elszánta magát a szárazföldi csapatok kiküldésé­re. A hírek harmincezres kontin­gensről szólnak, amelynek mag­ját 8000 brit és 5000 francia ka­tona alkotná. Az USA ezúttal legfeljebb négyezer katonát kül­dene. Az amerikaiak visszafo­Tavasszal ismét elszabadulhat a pokol a Balkánon. gottságát az magyarázza, hogy most már végleg európai szövet­ségeseikre akarják bízni a ren­dezést, és a boszniai tapasztala­tok alapján tisztában vannak az­zal is, hogy a csapatokra évekig szükség lesz. Németország is je­lezte esetleges részvételét, bár elképzelhető, milyen reakciókat váltana ki a szerbekből a máso­dik világháborúban egyszer már „ott járt" német hadsereg megje­lenése. A nyugati diplomaták kész rendezési tervvel várták a szerb és az albán delegációt. Ko­szovó széles körű autonómiát kapna saját kormánnyal és tör­vényhozással, de Jugoszlávia ré­sze maradna. A tartomány hatá­rait továbbra is a szerb hadsereg ellenőrizhetné, a belső rendet azonban a külföldi csapatok sza­vatolnák. A rendezési terv állító­lag kiterjed valamennyi részkér­dés szabályozására. Már min­denki egyet is ért vele, kivéve persze a szerbeket és az albáno­kat. Az UCK átmenetileg bele­egyezne a tartomány széles körű autonómiájába, hosszú távon azonban népszavazást követel a terület státusáról. Milosevics ju­goszláv elnök hallani sem akar Koszovó elszakadásáról, de még arról sem, hogy a tartomány Ju­goszlávia harmadik tagköztár­saságává váljon. A szerb vezetés szerint Koszovó Szerbia elidege­níthetetlen része, sorsáról csakis a szerb parlament dönthet. A szerb lakosság nem nyugodna bele a nemzet bölcsőjének te­kintett terület elvesztésébe. Ko­szovóban az egymástól elkülö­nülten élő albánok és szerbek közötti gyűlölködésnek évszáza­dos történelmi gyökerei vannak, a több mint fél éve kitört harcok, s az azokat kísérő merényletek és etnikai tisztogatások után aligha lehet számítani megbéké­lésre. Ezért kérdés, a nyugati diplomaták hogyan fogják rá­venni a feleket a megállapodás­ra. Az olaszországi légitámasz­pontokon és az Adrián cirkáló anyahajókon mindenesetre több mint 200 NATO-gép áll készen arra, hogy bármikor légicsapást mérjen a szerb vagy az albán ál­lásokra, miközben a Koszovóval határos Macedóniában száraz­földi csapatok gyülekeznek. A békekonferencia környékén nyüzsgő újságírókhoz kikerült dokumentumokon állítólag már csak a szerb és az albán küldöt­tek aláírásának helye áll üresen. A tavasz pedig megállíthatatla­nul közeleg a Balkánon is. szokatlan módon közbelépett azonban a román diplomácia, kifejezve a román fél visszauta­sító álláspontját" - mondta Tő­kés. „Különféle megfontolások­ból arra kértem a miniszterel­nök urat, hogy fogadjon szer­dán. Nem akartam azt, hogy ne­talán a román fél az én fejemre olvassa a kormányfői találkozás egyik vagy másik kedvezőtlen vonatkozását. A miniszterelnök úr az egészen szokatlan diplo­máciai közbenjárás nyomán na­gyon elvszerűen azt mondta, hogy ha már így történt, a bizal­mas találkozásnak adjunk nyil­vánosságot szerdán" - mondta Tőkés püspök. Lockerbie-ügy Megegyezés született New York/Tripoli. Líbia szom­baton elfogadta, hogy a Locker­bie-ügyben gyanúsított két líbiai férfi - ha bűnösnek bizonyulnak ­skót börtönbe kerüljön, és ott „nemzetközi ellenőrzés alatt" legyenek-jelentette ENSZ-diplo­matákra és az as-Sark al-Avszat arab napilapra hivatkozva az AFP. A megállapodás hírét líbiai külügyi közlemény is megerősí­tette. E szerint a „Lockerbie­ügyben pozitív eredmények szü­lettek", ezekért Líbia elismeréssel adózik a közvetítő Szaúd-Arábiá­nak és a Dél-afrikai Köztársaság­nak. A megoldást Líbia, Nagy-Bri­tannia és az USA is elfogadta, s Kofi Annan ENSZ-főtitkár jogi szakértői dolgozták ki - közölték az idézett diplomaták. A megálla­podás szerint az ENSZ felfüggesz­ti a Tripoli elleni büntető intézke­déseit, amint Líbia kiadja a gya­núsítottakat Hollandiának, ahol egy skót bírókból álló skót tör­vényszék, skót törvények alapján ítélkezik fölöttük. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom