Új Szó, 1999. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1999-02-13 / 36. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. FEBRUÁR 454. SportviLág - eReDményEk Kedves virágai a Palócföldnek A Palóc Társaság Kedves virá­gai a Palócföldnek címmel or­szágos Mikszáth prózamondó versenyt hirdet, amelynek célja az írói életmű alapos megismerése, az olvasás nép­szerűsítése, a magyarságtu­dat elmélyítése. A bírálóbi­zottság az alábbi szempontok alapján értékeli a versenyzők teljesítményét: mennyire sze­mélyhez illő a választott Mik­száth-novella vagy regény­részlet; mennyire művészi és élményt adó az előadás; hangsúly, hanglejtés, tempó, szünet; fellépés. A művek idő­tartama 4—5 perc, a szöveget segítség nélkül kell előadni. A versenyzők a szlovákiai ma­gyar középiskolák tanulói. Egy iskolát egy versenyző képvisel! A döntő helyszíne Losonc. A három első helye­zettjutalomként részt vehet Pásztón, a Mikszáth próza­mondó verseny gálaműsorá­ban. A jelentkezéseket febru­ár 28-ig a következő címre várják: Palóc Társaság, 991 31 Vrbovka (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: A Hófehérke és a hét verseny­ző 11,17 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Windsori víg nők 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Guru (am.) 18 20.30 Dr. Dolittle (am.) 13.30 15 OBZOR: Közellenség (am.) 18, 20.30 Lesz ez még így se (am.) 15.30 MLADOSŤ: Eleven hús (spanyol) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Sekalnak meg kell halnia (cseh-szlov.­lengy.-fr.) 16.30, 18.30, 20.30 Blade (am.) 20.30 Egyiptom hercege 15.30 17.15 Dr. Dolittle (am.) 17, 19 Salo, avagy Sodoma 120 napja (olasz) 20 Minden, amit szeretek (szlovák) 19.30 DEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY - LUX: A katona (am.) 17.30, 20 ROZS­NYÓ - PANORÁMA: Psycho (am.) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Scream 2 (am.) 16.30, 19 SLOVAN: Truman Show (am.) 19 ZSELÍZ - SZPUTNYIK: Z, a hangya (am.) 19 NAGYKAPOS ­ZEMPLÉN: Ha eljön Joe Black (am.) 18 GALÁNTA - VMK: Sekalnak meg kell halnia (cseh-szlov.) 17.30, 20 NAGYMEGYER-VMK: Mulan (am.) 16.30 Tanársegédeket keresnek. Határidő március elseje Egyetemek pályázatai A pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja pályázatot ír ki: • a filozófiatörténet és módszer­tan tanársegédi helyére. Feltéte­lek: főiskolai végzettség az adott szakterületen, gyakorlat, publi­kációs tevékenység. Jelentkezni az alábbi címen lehet. Filozofická fakulta UK personálne oddele­nie, Gondova ul. 2, 81801 Bra­tislava. A Kassai Šafárik Egyetem Orvosi Karának dékánja pályázatot ír ki: • A Sugárterápia és Onkológia Klinika tanársegéd helyére. Fel­tételek: általános orvosi vég­zettség, atesztációs szakvizsga az adott szakterületen, valamint angol nyelvtudás. • A II. számú Fogászati Klinika tanársegéd helyére. Feltételek: fogorvosi végzettség, atesztá­ciós szakvizsga, tudományos kutatói tevékenység, aktív angol nyelvtudás. Jelentkezni 1999. március l-ig az alábbi címen lehet: Lekárska fakulta UPJŠ personálne odde­lenie Tr. SNP č. 1, 04 011 Koši­ce. További információk a Selye János Kollégiumban az alábbi telefonszámon kaphatók: 0819/730397 (sjk) Irodalmi pályázat Határon túli alkotóknak Kosa László „Ki népei vagytok?" Magyar néprajz Kósa László legújabb könyvében a népi kultúrát komplex módon értelmezve, történeti jelenségként kezeli Megcsodáltuk már számtalan filmben, tévéjátékban, színpadi szerepben... most személyesen is találkoz­hatunk vele. Törőcsik Mari hétfőn a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet vendége lesz. Pályafutásáról gaz­dag képanyag vall azon a kiállításon, amelyet tavaly nyáron a trencsénteplici közönség már megtekint­hetett. Életéről, mindennapjairól Szabó G. Lászlóval, a Vasrózsa című könyv szerzőjével beszélget 17 órai kezdettel. (Dömötör Ede felvétele) Budapest. A határon túl szüle­tett magyar irodalmi művek pó­diumi előadására alkalmas szö­vegkönyvekre hirdet pályázatot a huszonhét éve működő fővá­rosi Korona Pódium. A pódium által életre hívott Litera-Turné Alapítvány pályá­zatának témakörei között szere­pel az írói vagy költői szerzői est; írók, költők, zeneszerzők műveiből összeállított pódiumi antológia; tetszőleges műfajú, maximum három szereplős ka­maradarab; magyar nyelvet ápoló előadóművészi önálló est, valamint szintén a határokon kí­vüli magyar irodalmi műhelyek, szerkesztőségek, illetőleg ma­gyar adások anyagából váloga­tott összeállítás. Az Illyés Közalapítvány támoga­tásával meghirdetett immár ha­gyományos pályázattal segíteni szeretnék a határokon túl író­dott magyar művek magyaror­szági bemutatását is. Az érdeklődők ez év április ti­zenötödikéig juttathatják el az írásműveket, összeállításokat a Korona Pódium Kft. - 1051 Bu­dapest, Vörösmarty tér 1. - cí­mére. (MTI) március 14. (vasárnap) 19 D D ó. DUNASZERDAHELYI SPORTCSARNOK március 15. (hétfő) 19 o. KOMÁROMI SPORTCSARNOK Néprajz az ezredfordulón Konrád Köstlin, egy, a kö­zelmúltban, Bécsben meg­rendezett tudományos konferencián halálmada­raknak nevezte a néprajz­kutatókat, mondván, ahol megjelennek, amivel el­kezdenek foglalkozni, azt a jelenséget éppen a kiha­lás fenyegeti. Mennyiben van igaza a neves német néprajzkutatónak? LISZKA JÓZSEF galmazta. Tudomásom szerint nemigen figyelt föl akkor rájuk senki, valószínűleg azért, mivel akkor még nem volt hozzá fü­lünk. Pedig rengeteg megszívle­lendő gondolatot fölvetett Kósa már hetvenhatos könyvében is, többek között arról, hogy a ma­gyarok és a környező népek népi kultúrájának alaprétege meny­nyire azonos volt, s csak a fejlő­désbeli fáziseltolódás okozta a mára (ill. a múlt század végére) tapasztalható különbségeket, így aztán a gyimesi csángók ru­házatának egyes vonásai sem román hatásokat mutatnak, ha­nem csak egy egységes archai­kus viselet néhány elemét őriz­ték meg, ugyanúgy, ahogy a kör­nyező román lakosság. Egyszer s mindenkorra leszámol a roman­tikus, délibábos nép- és népi kultúra-szemlélettel, s egy mo­dern, európai néprajz vízióját vázolja föl. A történetiség elvét szem előtt tartva végigvezeti az olvasót a magyar népi kultúra történeti rétegein, bemutatja azokat a tényezőket, amelyek a népi kultúra alakulását befolyá­solták, kezdve az ökológiai vi­szonyokkal, a vallási, etnikai összetevőkön át a szomszéd né­pek kapcsolataival bezárva. So­raiból kitűnik, hogy mára értel­mét veszítette az archaizmusok keresése a népi kultúrában. Az elmúlt évszázadok során, de kü­lönösen századunkban annyi külső hatás érte a mára elemeire széthullott hagyományos népi A népi kultúra egyik legfontosabb ismérve az állandó alakulás. tárgyát sem veszítette el. Egy­szerűen hangsúlyeltolódásról van szó: a történetiség elvét hangsúlyozva a szájhagyomány nyújtotta újabb archaikus ada­tokról immár le kell mondania, más források után kell néznie, ill. (és itt kapcsolódik a kultúr­antropológiai irányzatokhoz) a mindennapok kultúrájának mai jelenségeit kell vizsgálnia, do­kumentálnia, eddigi (történeti mélységű) eredményeivel ösz­szevetnie. Amennyiben a nép­rajztudománynak a következő évezredben sikerül váltania, és a romantikus, morzsasöprögető kutatási módszereit félretéve egyrészt a művelődéstörténet, másrészt a jelen kulturális folya­matainak a vizsgálata felé tud nyitni, értelmüket veszítik Konrád Köstlin szavai. A nép­rajztudományra immár nem az állandó sopánkodás, a tizenket­tedik óra fenyegető közelgése miatti harangfélreverés lesz a jellemző, hanem a jól átgondolt, módszeres kutatómunka. Ehhez szolgáltat elgondolkodtató ér­veket Kósa László legújabb könyve. Nem teljesen alaptalan (még ha kissé erős is) amit állít, hiszen elég csak arra gondolnunk, ép­pen a néprajz művelői és kutatói (aztán nyomukban a jó szándé­kú amatőrök) hangoztatják már vagy másfél évszázada, hogy a tizenkettedik órában vagyunk: itt az idő, hogy megmentsünk minden értéket. Mintha közben elfeledkeznének arról, hogy a népi kultúra történeti jelenség, s egyik legfontosabb ismérve az állandó alakulás, változás. Ami egyrészt éppúgy magában hor­dozza a fejlődést, mint a hanyat­lást, értékek teremtődését épp­úgy, mint azok romlását. Más­részt a magyar népi kultúrának nemcsak az a hagyományrésze értékes, amely mondjuk ázsiai gyökerű, hanem az is, amellyel már itt, Európa közepén gyara­podott a magyar népi művelt­ség, s tudományos szempontból a népi kultúrának a ma is élő, sőt alakuló jelenségei éppoly fonto­sak, mint a több száz évesek. Kósa László legújabb könyvé­ben, amely „Ki népei vagytok?" címen a Planétás Kiadó gondo­zásában jelent meg a Jelenlévő múlt című sorozatban, a népi kultúrát komplex módon értel­mezve, történeti jelenségként kezeli. Gondolatai nem teljesen újak, hiszen korábbi munkáiban (Néphagyományunk évszáza­dai, Bp. 1976; Hagyomány és közösség, Bp. 1984) már na­gyobbrészt fölvetette őket, ám ebben az összefogott formában, részleteiben alaposabban kidol­gozva mégis újaknak tűnnek. S nemcsak az egyes gondolatok, hanem újszerű az egész problé­malátás, mondom, még akkor is, ha nagyobbik részét már a hetvenes évek közepén megfo­kultúrát, hogy az egyes, archai­kusnak tűnő jelenségek hiteles­ségét rettenetesen nehéz bizo­nyítani. Erre hadd szolgáljak egy személyes példával: a nyolc­vanas évek elején Nyitrageren­cséren gyűjtöttem egy idős há­zaspárnál, többek között Luca­napi szokásokat is. A két öreg szinte versengve mondta a jobb­nál jobb adatokat, ahogy a nagy­könyvben meg van írva. Szorgo­san jegyzeteltem, majd a végén megkérdeztem, mindezeket a praktikákat maguk is szokták-e csinálni, vagy csak szüleiknél, nagyszüleiknél látták. Azt vála­szolták, egy kalendáriumban ol­vasták őket. No, ekkor még nem keseredtem neki, gondolván, valamilyen régi kalendáriumból a „nép közé leszállott kultúr­jelenséggel" állunk szemben, s legott meg is kértem őket, nincs-e kéznél a szóban forgó kalendárium. Kéznél volt. Az épp aktuális Madách Naptárt emelték le a kredenc tetejéről, benne a Luca-napi szokásokról írott ismeretterjesztő cikkem­mel. .. Nos, az még a jobbik eset, ha kiderül a forrás. De mi van, ha már nincs meg a kalendári­um, vagy a gyűjtő rá sem kérdez az ismeretek forrására? Mára a potencionális adatközlők népi kultúráról alkotott ismeretei (hála többek között éppen a néprajzkutatóknak, ill. az isme­retterjesztő irodalomnak, a rá­diónak, televíziónak, az oktatás­nak) olyannyira összekuszáló­dott, hogy - legalábbis térsé­günkben - vakmerő és kilátásta­lan vállalkozás az archaizmusok keresése. A néprajztudomány azonban nem veszített jelentő­ségéből, sőt még csak kutatási

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom