Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-08 / 5. szám, péntek

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. JANUÁR CSEHORSZÁGI ALAPOK Néhány cseh befektetési alap részvényének árfolyama a Prágai Értékpapírtőzsdén 1999. január 6-án. (HN) Befektetési alap IF Bohatství Komerční banka IF Obchodu Kŕištálový IF SPI F Všeobecný IF Jablonecká biž Zlatý IF Kvanto Radegast IF árfolyam (Kč) 1075 524 773 863 64 192,46 348,00 478,80 forgalom (ezer Kč) 2020 2845 20 10 3965 48,720 GAZDASÁG! HÍRMORZSÁK Javul Dél-Korea megítélése Tokió. A Moody's amerikai hitelminősítő intézet után a Standard and Poor's is úgy értékelte, hogy Dél-Korea „figyelemre méltó" eredményeket ért el a gazdasági válság leküzdésében, ezért az országot a kedvező kilátásokkal rendelkező kategóriába sorolta át. Az átminősítést várhatóan néhány hónap múlva Dél-Korea tényleges hitelkockázati besorolásának módosítása követi, amennyiben Szöul további eredményeket ér el. (MTI) A forint is hasznot húz Párizs. A magyar és a lengyel pénz is hasznot húz az euróeffektusból - tartja a Les Echos francia gazdasági lap. Magyarország ugyanis a forint árfolyamát megszabó valutakosarában a német márkát az új esztendőtől felváltotta az euróval. Jelenleg e kosár 70 százalékát a közös európai pénz adja, s 30 százalékát a dollár, de jövő évtől kezdve már csak az euró lesz az egyetlen mérőeszköz. (MTI) Környezetbarát termelés Pozsony. Kizárólag vízzel hígított festékanyagokat használ majd tervezett lakkozó üzemrészlegében a Volkswagen Slovakia (VW) részvénytársaság. A cég kétharmaddal tervezi csökkenteni a szervesanyag-kibocsátást. Ezt az elhatározását a vállalat még az elmúlt év végén bejelentette a környezetvédelmi minisztériumnál. A vállalat egy dévényújfalui polgári kezdeményezés tiltakozása nyomán döntött a környezetbarát gyártási folyamat mellett. A tervek szerint a VW 2000ig megkétszerezi a személyautók gyártását, ezért már az idén jelentős fejlesztéseket terveznek. (SITA) Német abroncs Szlovákiában Pozsony. Január elsejétől hivatalosan is megkezdte működését Szlovákiában a Continental Matador cég, amely a német Continental AG Hannover és a púchovi Matador közös vállalata. A közösvállalatot tehergépkocsik gumiabroncsainak gyártására hozták létre. Az első évben 500 ezer abroncs gyártását tervezik, az elkövetkező négy évben azonban szeretnék 2 millióra növelni az éves termelést. A német cég befektetései meghaladják a 100 millió márkát. (SITA) Rekordot dönt a Dow Jones New York. A New York-i tőzsdeindex a Dow Jones megközelítette a mágikus 10 ezer pontos határt, amikor szerdán 2,5 százalékkal vagyis 233,78 ponttal nőtt. A szerdai záráskor elérte a 9544 pontot, meghaladva ezzel a múlt év november 23-án elért rekordot, amikor 9374 ponttal zárták a napot. Az amerikai részvények értéknövekedésére pozitív hatást gyakorolt az euro bevezetése és néhány vállalat fúziójáról szóló hír is. Elemzők szerint a jelenlegi pozitív fejlődés pár hónapig tarthat csupán, mivel nem épül stabil alapokra. (SITA) Csehország tartozása Prága. Csehország bruttó állami tartozása január elsején 193 milliárd cseh korona volt, a pénzügyminisztérium szerint ez az érték az idén eléri a 234 milliárd koronát. A cseh jegybank jelentése alapján 1998 folyamán ez az érték nem haladta meg a GDP 15 százalékát, vagyis teljesítették az Európai Unió által felállított 30 százalékos kritériumot. Az állami költségvetés hiánya nyugati szomszédunknál az elmúlt évben elérte a 28 milliárd koronát. (SITA) Költözik az adóigazgatóság? Besztercebánya. Májusig átköltöztetik a Szlovák Takarékpénztár központját Besztercebányáról Pozsonyba nyilatkozta Besztercebánya újonnan megválasztott főpolgármestere, Ján Králik. Hasonló jövő várja valószínűleg a Központi Adóigazgatóságot is. Az utóbbi számára biztosítani tudnák az épületet, hiány van azonban a fővárosban a megfelelő szakemberekből, így egy részüket Besztercebányáról kéne átköltöztetniük. Számukra viszont képtelenek megfelelő lakásokat biztosítani, vagyis a vezetés egy része mindenképp Besztercebányán marad. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. január 8-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euro 42,769 Magyar forint (100) 17,080 Angol font 60,653 Német márka 21,868 Cseh korona 1,228 Olasz líra (1000) 22,089 Francia frank 6,520 Osztrák schilling 3,108 Japán jen (100) 33,111 Spanyol peseta (100) 25,705 Kanadai dollár 24,306 Svájci frank 26,444 Lengyel zloty 10,665 USA-dollár 36,665 Növekvő agrárárak Kelet-Európában - néhány termény ára már meghaladja az uniós szintet A gabona drága, a cukor olcsó Ütemesen emelkednek az agrárárak Kelet-Európában és megközelítik, olykor pedig túlszárnyalják az EU-ban érvényesülő szintet - állapítja meg a Német Parasztszövetség felmérése, amelyet az uniós agrárárak tervezett csökkentésének elhárítása végett állítottak össze. ÖSSZEFOGLALÓNK Az EU-hoz csatlakozni kívánó kelet-európai államok agrárárai leginkább a búza esetében közelítették meg - illetve néhány esetben túl is szárnyalták - az unióban érvényes szintet. Különösen drága a kenyérgabona Romániában (az EU-szint 104 százaléka), Lengyelországban (109 százalék) Litvániában (116 százalék) és Szlovéniában (146 százalék). Viszonylag alacsonyak viszont a terményárak a cukorrépa esetében, ahol az EUszint 50-97 százalékán veszik át a termést. Az állati eredetű termékeknél főleg a sertés- és baromfihúsárak közelítették meg az uniós szabályozás nyomán kialakult szintet. A sertéshús esetében a kelet-európai tényezők szinte mindenütt elérték az uniós szint háromnegyedét, ettől egyedül Lengyelország maradt el a maga 74 százalékos viszonylagos árszintjével. RomáNéhány mezőgazdasági termék termelői Ország Tej Vaj Marhahús Sertéshús ára az Baromfi EU-ban érvényes szint százalékában Búza Kukorica Árpa Repce Cukorrépa Bulgária 59 46 63 81 99 86 65 Észtország 56 43 96 121 98 89 Lettország 48 35 86 124 95 78 91 71 Litvánia 40 43 78 57 116 Lengyelország 50 64 54 74 94 109 88 95 111 52 Románia 93 111 90 104 77 77 Szlovákia 64 68 69 79 58 89 77 91 84 50 Szlovénia 90 99 113 94 146 79 104 97 Csehország 65 63 71 83 77 92 90 76 83 50 Magyarország 72 54 83 81 78 55 80 54 Forrás: Német Parasztszövetség/Világgazdaság niában 11, Szlovéniában 13 százalékkal magasabbak a sertéshús termelői árai, mint az EU-ban. A tagságra pályázó államok körében különösen drága a baromfihús Észt- és LettorJelentősen elmaradnak a termelői árak a tejtermékek esetében... szágban (az EU-átlag 121, illetve 124 százaléka). Egyértelműen és jelentősen elmaradnak a termelői árak Kelet-Európában a tejtermékek esetében, ahol az uniós referenciaadatok 40-93 százaléka között szóródnak a mért értékek. Az eltérést a német parasztszövetség azzal magarázza, hogy Nyugaton lényegesen magasabb minőségi követelményeket teljesítenek az ide sorolt termékek. Ugyancsak nyomottabbak és jelentősen szóródnak (35-99 százalék kötött) az összehasonlító marhahúsárak Kelet-Euópában. A működtetett árszabályozó mechanizmussal kapcsolatban a németek elemzése kiemeli, hogy az EU-tagságra pályázó államok közül többen is alkalmaznak intervenciós árakon való vásárlást. Az ilyen garantált árak az állati eredetű termékeknél átlagosan nagyabb mértékben maradnak el az EU-ban kikötöttektől, mint a főbb termények esetében. A búza felvásárlási ára Lengyelországban és Szlovéniában már most magasabb, mint az unióban, a bulgáriai pedig megközelíti azt. Az olajos magvak esetében a termelői minimáljövedelmeket a térségben általában a külső piaci hatások kiszűrésével védik. A cukorrépára Szlovénia és Lengyelország minimálárakat szabott meg, Varsó emellett még kvótarendszert is működtet. A tej, a sertés-, a marha- és a baromfihús árának védelmére a keleteurópai államok széles körében folyamodnak az ártámogató felvásárlások rendszeréhez, amit helyenként exportszubvencióval is alátámasztanak. Jelentős körben alkalmazzák a közvetlen támogatások rendszerét is a szövetség által vizsgált országokban. (A Világgazdaság alapján) Mind zajosabb botrány az SPT Telecom cseh távközlési vállalat privatizációja körül Ján Ducký furcsa ügyletei 400 millió koronás váltó Megvesztegették a pártokat? HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Prága. A holland közszolgálati televízió, a KRO egy január harmadikán közvetített riportja országos felháborodást váltott ki Hollandiában. Ebben a holland KPN telekommunikációs vállalat elleni gyanújukat hozták nyilvánosságra. Szerintük a cég, amelynek egyik fő részvényese a kormány, megvesztegette a döntéshozókat a cseh SPT Telecom vállalat részvénycsomagjára kiírt pályázat elbírálásánál. A cseh kormány még 1994-ben eldöntötte, hogy stratégiai partnert talál a cseh nemzeti távközlési vállalat, az SPT Telecom számára. Végül egy 1995 júniusi döntése alapján a vállalat részvényeinek 27 százalékát 1,32 milliárd dollárért a TelSource konzorcium szerezte meg, amely a holland KPN és a svájci Swisscom közös vállalata. A botrány 1997-ben robbant ki, amikor cseh újságok nyilvánosságra hozták, hogy az akkor még kormányzó Polgári Demokrata Párt titkos svájci bankszámlával rendelkezik. Egyesek tudni vélték, hogy a pártot a TelSource cég pénzelte, így is kifejezve hálájukat a megA rendőrség máig sem rendelkezik megbízható bizonyítékokkal. szerzett részvényekért. Martin Mosinger, a Telecom kisrészvényeseinek képviselője szerint ez az összeg több mint 170 millió cseh korona. Egy 1998-as ellenőrzés, amely Polgári Demokrata Párt gazdálkodását vizsgálta, szintén kimutatta, hogy a párt számlájára befutottak bizonyos szponzori hozzájárulások a Telecom privatizációjával kapcsolatban. A múlt év folyamán pedig az SPT Telecom egyik alkalmazottja vallotta a rendőrségen, hogy a PDP 300 millió koronát kapott a cég eladásáért. A kérdés tehát továbbra is az, tisztességesen jutott-e hozzá a TelSource vállalat a cseh cég részvényeihez? Annak ellenére ugyanis, hogy Csehország e legnagyobb privatizációs tranzakcióját a kezdetektől korrupciós botrányok övezik, a rendőrség máig sem rendelkezik megbízható bizonyítékokkal. A jelenlegi cseh kormánypárt, a szociáldemokraták mindenesetre megtették az első lépést az ügy tisztázása érdekében. Sürgősen parlamenti vegyesbizottság felállítását javasolják a holland félnek, amelyben az összes parlamenti párt képviseltetné magát. Hollandiából erre a kezdeményezésre egyelőre nem érkezett válasz. (A Mladá fronta Dnes alapján: mi) Pozsony. A Sme című napilap értesülése szerint Ján Ducký, a Szlovák Gázipari Vállalat menesztett igazgatója szeptember 29-én, tehát már a parlamenti választások után és néhány nappal az igazgatói posztról történő leváltása előtt aláírt egy 400 millió koronáról szóló váltót a vsetíni Sezooz Holding Rt. részére. A váltót október 1-jei dátummal állították ki, ugyanakkor a törlesztési kötelezettséget nem tüntették fel rajta. A Sezoos Holding neve az utóbbi napokban azzal kapcsolatban merült fel, hogy szeretné megkaparintani az időközben csőd szélére került (20 milliárd koronás adósságot maga előtt görgető) Chemapol Group vegyipari vállalatot. Több sajtóforrás úgy tudja, hogy a Chemapol megkaparintása Ján Ducký érdekeit szolgálja, az ügyletet pedig a gázművek pénzén akarták megvalósítani, (ú) Szlovákia fizetési mérlege 1993 óta először zár hiánnyal. A deficit legalább 300 millió dollárra becsülhető. Csökkenő tartalékok HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Szlovákia 1993-ban 55 millió, 1994-ben 1290 millió, 1995-ben 1579 millió, 1996-ban 237 millió és 1997-ben pedig 46 millió dollár többlettel zárta a fizetési mérleget. Tavaly azonban a Szlovák Nemzeti Bank közlése szerint az év első kilenc hónapjában 307 millió dollár hiányt halmozott fel. A fizetési mérleg deficitje azt jelenti, hogy már a folyamatosan felvett külföldi hitelek sem elegendőek a külkereskedelemben egyre mélyülő hiány fedezésére, ezért az ország a devizatartalékaiból kénytelen állni a különbséget. Ennek eredményeként a tartalékok egyre kisebbek. Ján Onda, a központi jegybank szóvivője közölte: január 4-én a nemzeti bank devizatartaléka 2,9223 milliárd dollárra olvadt, ami 1995 decembere óta a legalacsonyabb érték. Hogy a helyzet még súlyosabb legyen, a szolgáltatások területén is deficitet mutatunk fel, beleértve saz idegenforgalmat is. Martin Barto, az ING Barings elemzője szerint az idén a szlovákiai vállalatok még nehezebben jutnak hozá külföldi pénzforrásokhoz, mint tavaly. Az ország gazdasága szempontjából az volna a legjobb, ha a további külföldi hitelek helyett inkább a közvetlen külföldi beruházások mértéke növekedne - vélekedett az elemző. Bár tavaly az első 9 hónapban mintegy 222 millió dollár értékű külföldi befektetést realizáltak Szlovákiában, ám ezt a teljesítményt ugyancsak lerontja az a tény, hogy körülbelül ilyen nagyságú külföldi tőke ki is vonult az országból. (P) isr» Szlovákia fizetési mérlege millió USD Az évek óta tartó kedvező irányzat 1998-ban gyökeresen megváltozott, a többletből hiány lett. Az adatok millió dollárban értendők. (Forrás: Pravda)