Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-07 / 4. szám, csütörtök

8 TÁRSADALOM RAJZ-HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. JANUÁR 7. Fél évszázad a szocialista gazdaság szorításában - Kelet-Európa lemaradásának okai Volt egyszer egy KGST Ötven éve született a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST), eredetileg a Szovjetunió és öt szocialista orientációjú keletközép-európai ország gazdasági együttműködési-integrációs szevezete. PIRITYI SÁNDOR 1949. január 5. és 8. közt értekeztek Moszkvába Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió képviselői, hogy áttekintsék gazdasági együttműködésük eredményeit és annak a kereskedelmi blokádnak a következményeit, amelyet a Nyugat vezetett be velük szemben. Elhatározták integrációs szervezetük létrehozását. 1949 februárjában csatlakozott Albánia (1961-ben szakított a KGST-vei). Az NDK 1950 szeptemberében, Mongólia 1962 júniusában, Kuba 1972 júliusában, a Vietnami SZK 1978 júniusában kapcsolódott a Tanácsba. A 80-as években megfigyelővel képviseltette magát Jugoszlávia, a Koreai NDK, Laosz, Angola és Etiópia, megállapodások alapján működött együtt Finnország, Irak és Mexikó. A KGST létrehozása a Marshalltervre adott válasz volt. A megalakítását hírül adó közlemény, a szocialista országok akkori vezető politikusainak az „újtípusú gazdasági kapcsolatokról" tett nyilatkozatai sokszor utaltak a Marshall-tervre, illetve a tervnek a „népi demokráciák" részéről történt elutasítását követő nyugati embargó-politikára. Az 1949 januárjában kiadott közleményben egyebek mellett ez állt: „Áz USA, Anglia és néhány más nyugat-európai ország kormánya bojkottálja a kereskedelmi kapcsolatokat a népi demokráciák országaival és a Szovjetunióval, mivel ezek lehetedennek tartják, hogy alávessék magukat a szuverenitást és nemzetgazdasági érdekeket sértő Marshall-terv diktátumának". A KGST létrehozásában szerepet játszott egyfajta önvédelmi funkció, a nyugati külgazdasági politika negatív következményeinek ellensúlyozása. Az, hogy a szocialista országokat döntő területeken kizárták a világgazdaságból, az egyedül lehetséges biztos partnerekké tette őket egymás számára. A KGST nem lett nemzetek feletti szerv, határozatai ajánlás jellegűek voltak. Mindegyik tagországnak egy szavazata volt a testületben. A szocialista országok többsége a gazdaság színvonalát és szerkezetét tekintve „mélyről" indult. Súlyosbították a helyzetet a szubjektív gazdaságpolitikai hibák és a hidegháborús légkörből adódó katonai-honvédelmi igények. A szocialista gazdaságoknak vállalniuk kellett a megoldatlanul hagyott gazdasági és szociális feladatokat. A két világrendszer viszonyának minden vonatkozása érintette a gazdaságot. Bebizonyosodott, hogy egy rendszer meggyőző erejét a célkitűzései valóra váltásában elért, főként anyagi eredményei adják, amelyek között a gazdasági-teljesítmény központi helyet foglal el. A KGST két-három évtized alatt a vüággazdaság egyik központjává vált, a világ legdinamikusabban fejlődő gazdasági körzetének neAKGST 2-3 évtized alatt a világgazdaság egyik központjává vált. vezhette magát, elsősorban a mennyiséget illetően. A KGST-országok ipari termelése 1950-1970 között nyolcszorosára nőtt. Két évtized alatt a KGSTországok részesedése a vüág ipari termelésében 17,5 százalékról 33,8 százalékra emelkedett, nemzeti jövedelmük a világon megtermelt nemzeti jövedelem 15 százalékáról 25-re nőtt. 1970 után a tagállamok többségében kezdett visszaesni a növekedés dinamikája. A szocialista államcsoport imponáló fejlődése akár „vészjósló" távlatokat is vetíthetett a tőkés világ elé; a növekedés minőségét, a létrejött javak összetételét, műszaki-technológiai színvonalát, használati értékét tekintve a fejlődés korántsem volt „viharos". A védelmi iparban a szocialista világ a Nyugattal összemérhető eredményeket tudott felmutatni, ami rendszerközi katonai-stratégiai egyensúlyt eredményezett. A szocialista országoknak a világkereskedelemből való részesedése nem tudta átlépni a bűvös 10 százalékos küszöböt, vüággazdasági jelenlétük mindig alacsonyabb volt. A KGST-országok az 1972-74-es tőkés gazdasági válság időszakában is fenn tudták tartani a teljes foglalkoztatottságot, korlátozták az infláció beáramlását. Külgazdasági egyensúlyuk romlott, de nem olyan mértékben, hogy az egyensúlyt szem előtt tartó politikának fel kellett volna adnia a növekedés dinamizmusát. Az integráció legégetőbb problémája lett a minőségi vagy intenzív fejlődésre való áttérés. Már az 50-es évek közepéig tartó első fejlődési szakaszban mutatkoztak a KGST-ben olyan aránytalanságok, amelyek a fejlődés egészét gátolták, sőt sokkal később is „kényszerpályákra" vitték a szervezetet. Az agrárszektor, az infrasruktúra, a közfogyasztásra szakosodott iparágak elmaradtak a termelési és a „lakossági" igényektől, az életszínvonal a politikailag kívánatosnál, a várakozásnál lassabban emelkedett, mellőzték a hatékonyság és a gazdaságosság kritériumait, a beruházásijavak kereslete meghaladta a hazai és KGST-kínálatot. A 60-as években a szocialista társadalmakat irányító pártok elvégezték korábbi tevékenységük kritikáját, a KGST-országok változatosabb utakon és módokon igyekeztek elérni politikai és társadalmi céljaikat, fejlődésnek indultak a kelet-nyugati kapcsolatok. Míg 1960 és 1971 között a szocialista országokba irányuló amerikai export értéke 194 millió dollárról csak 384 millióra emelkedett, Nyugat-Németország 1971-ben 2,25 milliárd dollár értékben exportált a szocialista országokba. Az amerikai merevséget csak Anglia követte. A 70-es években világossá vált, hogy a kelet-nyugati gazdasági verseny az életszínvonal, az életmód közvetítésével válik ideológiai versennyé, politikai küzdelemmé. Kezdte felismerni az innovációs dinamizmus és a politikai kulturáltság fontosságát, azt, hogy a fejlesztési döntések főszereplőjévé a műszaki-technológiai korszerűsödés válik, ami sok pénz megelőlegezését feltételezi. Lépések történtek olyan társadalmi motivációs rendszer kialakítására is, amely ösztönzi és lehetővé teszi az emberi képességek sokoldalú kibontakoztatását. A nagy átalakítások lehetőségét egyre kevesebben hitték reálisnak a szocializmus viszonyrendszerében. A Nyugatra nyitás jegyében 1988-ban aláírták a KGST és az Európai Gazdasági Közösség kapcsolatfelvételére vonatkozó nyilatkozatot, ekkor azonban a KGST teljes megreformálására és megszüntetésére irányuló kezdeményezések csatáztak, a tagállamok mind nyíltabban szembekerültek egymással, a vita átterelődött a KGST esetleges utódszervezetének témájára. 1991-ben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megszűnt létezgy épült a szocialista gazdaság (Archívum) Kommunista válasz a Marshall-tervre Ahogy a Nyugat látta A KGST 44. ülésének csehszlovák küldöttségét Ľubomír Strougal vezette (Archívum) MTI-PANORAMA A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) a Szovjetunió parancsára keletkezett, hogy biztosítsa Moszkva gazdasági uralmát csatlósai felett, s hogy megadja a kommunista választ a nyugati Marshall-tervre. A szervezet létrehozásáról 1949. január 8-án döntöttek - írta a német dpa hírügynökség az évforduló alkalmából. A KGST eszerint gazdasági téren ugyanazt a szerepet töltötte be, mint a Varsói Szerződés katonai téren, azaz garantálta a szovjet uralmat a szövetségesek felett. Az Európai Közösség számára a KGST soha nem volt konkurencia. A szervezet 1991-ben szűnt meg. Ma a KGST összes korábbi tagállama többé-kevésbé sikeresen halad a piacgazdasági rendszer felé. Oroszország viszont, a néhai Szovjetunió utóda a világgazdaság egyik legsúlyosabb gondjává vált. A háború utáni Európában néhány szocialista állam is igénybe vette volna 1948-ban a Marshall-segélyt, ezért Sztálin meghúzta a vészféket a KGST megalakításával. Amit azonban 1952-ben leírt, csak kívánság maradt: „A második világáború legfontosabb eredménye, hogy a kapitalista világpiac mellett létrejött a szocialista világpiac." Fennállásának 25. évfordulóján a KGST 1974-ben mindenesetre 347 millió fogyasztóból álló piacra terjedt ki, ami 100 millióval többet jelentett, mint az EK fogyasztóinak létszáma. Kinyilvánított, de soha nem teljesített célja a KGST-nek a népek életszínvonalának állandó emelése volt. 1988-ben a KGST tervgazdálkodása egy főre 4200 dollárt termelt meg, míg az EK-ban ez az összeg 14 700 dollár volt. A Szovjetunió a KGST-országok legfőbb kereskedelmi partnerévé tette meg magát: Moszkva főleg olajat és nyersanyagot szállított, az ipari és mezőgazdasági termékek előállítása pedig munkamegosztás keretében megoszlott a tagállamok között. A KGST-kereskedelemben árut cseréltek áruért és mindent „transzferábilis rubelben" számoltak el. Az érintett államok a rájuk kényszerített rendszerben elmaradtak saját gazdasági lehetőségeik mögött. Néha Moszkva politikai előnyökéit hajlandó volt a zsebébe nyúlni: az „előretolt helyőrséget", Kubát például bőségesen támogatta. 1989 békés forradalmaiban a kommunista rendszer összeomlott és az országok piacgazdasági reformokba kezdtek. A KGST 1991. június 28-án oszlott fel Budapesten. Azóta a volt KGSTországok mezőnye széthúzódott: Lengyelország, Magyarország és Csehország jár az élen, a sor végén néhány volt szovjet köztársaság kullogi Az 1998. augusztusi orosz válság megmutatta, hogy a KGST-országok népgazdaságai bizonyos mértékben ma is összefüggnek. A szomszédok ugyan harcba szálltak a válság beszivárgása ellen, de a nemzetközi befektetők Varsóból, Prágából és Budapestről is elvitték pénzüket, nemcsak Moszkvából - írta a dpa. APRÓHIRDETÉS MUNKÁT KERES-KÍNÁL • Fuvarozást vállalok AVIA-val. Tel.: 0905/601 708. KN-790 • Munkalehetőség Vágsellyén és környékén. Tel.: 0905/535 891 vagy este 0706/778 27 55. DS-1773 • Cégünk bővítése céljából ügyes embereket keresünk 12 000 - 25 000 havonta. Tel.: 07/444 537 67. VS-1291 • Azonnali munkalehetőség. Tel.: 07/492 345 07, 0905/327 330. V-2143 • MUNKA + PÉNZ = NÁLUNK. Tel.: 0905/479 461. VS-05 " ADÁSVÉTEL • Eladó Škoda 105 L, gyártási év 1986 kitűnő állapotban. Ára 43 000 korona. Tel.: 0905/607 063. DS-1779 • Eladók törzskönyvezett belga juhászkutya-kölykök. Tel.: 0811/936 145 V-2141 • Vajszínű-barna foltos németvizsla szuka keresi gazdáját. Információ 0903/475 051. telefonon: DS-1786 VEGYES • Használt márkás SÍFELSZERELÉSEKET szervizelten, nagy választékban kínálunk Győrben. Tel.: 0036/96/434 586. KN-793 JIM SANDERS gyógyít Komáromban (Zdravcentrum) január 8-án 17 órakor. KNk-798 ALLAS Szlovákiában újonnan induló nemzetközi pénzügyi tanácsadói cég felvesz fő- vagy mellékállásba munkatársakat. Teljes átképzést, kiemelkedő kereselet biztosit. Jelentkezés, ill. cégbemutató január 8-án, 18 órakor a Hotel Kijevben Pozsonyban. VK-12 APROHIRDETESEK FELVETELE POZSONYBAN - VOX NOVA Rt., Prievozská 14/A, 820 06 Bratislava; tel.: 07/582 38 262, munkanapokon 8 és 16 óra között KOMÁROMBAN - Megyercsi utca 9, tel.:0819/700 869, munkanapokon 7.30-tól 15.30 óráig KASSÁN - Kovács utca 25, tel.: 095/6228 639, munkanapokon 8 és 12 óra között DUNASZERDAHELYEN - Üzletsor u. 18, tel./fax: 0709/5529968, munkanapokon 8 és 17 óra között NYITRÁN - Farská 44, tel.: 087/522 543, munkanapokon 12 és 14 óra között SOMORJÁN - Hlavná 45, tel.: 0708/562 71 84. Munkanapokon 10 és 15 óra között Az apróhirdetések ára: magánszemélyek számára ÚJ SZÓ -1 szó 7 korona (14 korona félkövér vagy nagybetűkből), fénykép közlése 80 korona; Vasárnap -1 szó 10 korona (félkövér vagy nagybetűkből 20 korona), fénykép közlése 100 korona. A jeligés hirdetések felára 20 korona, a hirdetések kezelési költsége 10 korona. Közületek számára: ÚJ SZÓ -1 szó 13 korona (26 korona félkövér vagy nagybetűkből); Vasárnap -1 szó 18 korona (35 korona félkövér vagy nagybetűkből). Egyszerű keret 50 korona, díszkeret 100 korona. Az árakhoz 23 százalékos hozzáadottérték-adót számlázunk.