Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-27 / 21. szám, szerda

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. JANUÁR 27. Még az idén privatizálják a VÚB-ot és az IRB-t Nagybankok eladása ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az idén be kellene fejez­ni az Általános Hitelbank Rt. CVÚB) és a Beruházási és Fejlesz­tési Bank (IRB) privatizálását ­közölte Viliam Vaškovič pénzügy­minisztériumi államtitkár, s egy­ben hozzátette: az említett pénz­intézetek restrukturalizálása el­képzelhetetlen külföldi tőke bevo­nása nélkül. Peter Švec, a pénz­ügyminiszter szóvivője tegnap ér­deklődésünkre konkretizálta az államtitkár bejelentését. Švec sze­rint a hitelbank és az IRB privati­zációs tervezetét fél éven belül ki­dolgozzák, majd a kormány a kül­földi befektetők számára atraktí­vabbá teszi a két pénzintézetet, végezetül megkezdi az érdeklő­dők kiválasztását. Azt nem tudta megmondani, vajon az állam a bankokban lévő teljes részesedé­sét vagy csak egy részét adja el. A hitelbank tényleges magánkézbe adása csak 2000 első felében tör­ténhet meg, mivel az év végéig a stratégiai vállalatok, azaz a nem privatizálható szubjektumok lis­táján szerepel. Megerősítette, hogy mindkét bank magánosí­tása kizárólag külföldi befektető segítségével történhet, (shz) Szakértők az agrárexport növelésének lehetőségéről 700 millió korona kell ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Ivan Rosival mezőgaz­dasági államtitkár szerint 600­700 millió koronát kellene az idén az agrárexport támogatásá­ra fordítani. Így talán meg lehet­ne állítani az élelmiszeripari ter­mékek külkereskedelmi mérle­gének negatív alakulását. Rámu­tatott arra, hogy ez a pénzcsomag még nagyságrendileg mindig ki­sebb, mint amennyit a fejlett, s el­sősorban az EU-országok export­támogatásra költenek. Ugyanak­kor kérdéses, hogy ténylegesen milyen pénzösszeg jut majd a szlovák agrárexport támogatásá­ra, hiszen a kormány még nem VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMEBE Brazíliára figyelnek A devizapiacok figyelmének középpontjában ezúttal is a brazil események álltak. A real lebegtetésének hivatalos bejelentését követően a brazil valuta több mint 25 százalé­kot veszített értékéből, az intézkedés mégis pozitív visszhangra talált. A brazil helyzet még mindig sok kér­dőjelet tartalmaz, aminek kö­vetkeztében folytatódott a tő­kekivonás az országból. A pénzügyminiszter megpróbál­ta megnyugtatni a kedélyeket: vezető bankárokkal tárgyalva kijelentette, országa eleget fog tenni fizetési kötelezett­ségeinek. A régióban Argentí­nára is egyre nagyobb nyomás nehezedik. Ezen a héten előre­láthatólag az 1,14-1,17 USD szintek között fognak ingadoz­ni az euro jegyzései. (MH) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Kíméletesebb területrendezést Pozsony. Miklós László kör­nyezetvédelmi miniszter teg­nap fogadta a Szlovák Épí­tészmérnökök Kamarájának delegációját, amelyet a ka­mara elnöke, Ján Kysel veze­tett. Tárgyalásaikon mindkét fél a területrendezésről szóló törvény módosítását szorgal­mazta. Miklós László fontos­nak tartja az említett törvény környezetvédelmi orientált­ságának növelését, (ú) Trükkös a DMD Holding Pozsony. A gazdasági minisz­térium hetek óta próbálja megváltoztatni a nehézgépi­pari cégeket tömörítő DMD Holding alapszabályát. Ez ed­dig nem sikerült, mert a társa­ság egyik vétójoggal rendelke­ző tulajdonosa (aki a részvé­nyek mindössez 0,01 százalé­kát birtokolja) ehhez nem já­rult hozzá. A vizsgálat során kiderült, hogy ez a tulajdonos, a DMD FIN, december l-jén eladta részvényeit a Credit Rt.-nek, amelyet mellesleg ugyanazok a személyek vezet­nek. A tranzakcióra bizonyára azért került sor, mert az illeté­kes bíróság felfüggesztette a DMD FIN részvénytulajdonosi jogainak a gyakorlását. Mivel a részvények nem névre szóló­ak, tehát kézről kézre vándo­rolhatnak, az értékpapírköz­pont sem tudja követni, éppen kinek a tulajdonát képezik. A trencséni kereskedelmi bíró­ság viszont Ernest Valko ügy­véd szerint egyelőre nem mu­tat hajlandóságot arra, hogy bejegyezze a január 5-i rend­kívüli közgyűlésen hozott alapszabálymódosítást. (S) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. január 27-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,944 Magyar forint (100) 17,134 Angol font 61,614 Német márka 21,957 Cseh korona 1,178 Olasz líra (1000) 22,179 Francia frank 6,547 Osztrák schilling 3,121 Japán jen (100) 32,707 Spanyol peseta (100) 25,810 Kanadai dollár 24,496 Svájci frank 26,761 Lengyel zloty 10,334 USA-dollár 37,144 Január 31-ig kell megtenni az ingatlanadó bevallását. A formanyomtatványok a titkainkra is kíváncsiak Általános bosszúságot okoz Pozsony. Január 31. Ez lenne az utolsó nap, ami­kor az ingatlanadó bevallá­sát megteheti az, akit erre a törvény kötelez, amikor még mindenféle további szankciók, bírságok nélkül terjesztheti be a község­nek, a helyi adóhivatalnak. FEKETE MARIAN döntött az 1999-es állami költ­ségvetésről. Ugyanakkor más pénzforrások is vannak. Szakér­tői becslések szerint az 1998-as mérleghiány meghaladta a 15 milliárd koronát. Ez azért is riasz­tó, mert a deficit 1995-ben még csak 7 milliárd volt, tehát az el­múlt négy év alatt több mint a duplájára nőtt. A szakértői talál­kozón elhangzott: hibás volt az a nézet, hogy a szlovákiai mező­gazdaságnak nem kell exportra termelnie, kivinni csak a felesle­get kell. A mérleghiány nem csökkenthető a behozatal korlá­tozásával, támogatni kell az ex­portot is - szögezték le a találko­zó részvevői, (gyor) Ha valaki ilyen adóbevallásra köteles, akkor nem elég megsze­reznie a nyomtatványt. Nem elég az sem, hogy kitölti, mekko­ra ingatlant birtokol és azt is, hogy az most lakás, háztelek, mocsár, szántó, kert vagy esetleg „tartósan füves terület", ami a szlovák jogi szakkifejezésekből magyarra értelmezve lehet akár rét, legelő, vagy focipálya is. Sőt, a szerencsétlen ingatlantulajdo­nos köteles a községnek bejelen­teni azt is, amit a saját házastár­sa előtt eddig sikeresen eltitkolt, azaz melyik banknál nyitott ma­gának folyószámlát, milyen számlán tartja azt a kevés kis du­gipénzét, amelyet nem a kony­hakredenc mögé vagy más bú­tordarab alá rejtett. Ezzel az erő­vel akár a hangosbeszélőben is elmondhatná az ember, hogy nézd apukám (anyukám), van nékem egy olyan számlám, ami­ről Te nem tudsz. Mert ugye, amiről a(z egész) község tudhat, arról legalábbis joga van tudnia a rendszerint mindent csak leg­utolsóként megtudó házastárs­nak is. Hogy ez már egy kicsit sok? Le­het, de még mindig nem elég! Az adótörvények kiadói korlátlan fantáziával, a törvények gyakor­lati végrehajtói pedig korlátozott lehetőségekkel, és hivatalból korlátozott együttérzéssel ren­delkeznek. A szerencsés-szeren­csétlen (szerencsés, ha tulajdo­nos, szerencsétlen ha adóbeval­lást kell kitöltenie) elmegy a hi­vatalba, kér egy nyomtatványt. Otthon egy-két óra hossznyi izza­dás után rájön, hogy ő ezt kitölte­ni nem tudja. Visszamegy a hiva­talba, ahol rácsodálkoznak, hogy jéé, milyen szamár ez, és adnak neki egy úgynevezett Tájékozta­tást, hogyan is kell kitölteni a nyomtatványt. A „Jéé, de sza­már" a tájékoztatás elolvasása után jöhet rá, hogy a nyomtat­ványt, az ingatlanadó bevallást még mindig nem tudja kitölteni, az adóját még mindig nem tudja kiszámítani, mert valamilyen rej­télyes, sci-fi regényekre emlékez­tető koefficienssel kell szoroznia. „Változó értékek állandó meny­nyiségű szorzószáma" értelmezi az idegen szavak szótára ezt a különös kifejezést, de ha belené­zünk az ingatlanadóról szóló tör­vénybe, rá kell hogy jöjjünk, az idegen szavak szótára téved. Szó sincs állandó mennyiségű szor­zószámról, nálunk a koefficiens nagyon változó értékek nagyon változó szorzószáma. Változó ér­ték az adóalap (például a szántó­föld ára, amely Pozsonyban az Óvárosban 1,50 korona, Dunaszerdahelyen pedig 10,12 korona). Változó érték az adóté­tel, amely a szántóföldek és gyü­mölcsösök esetében az adóalap Aki tavaly jutott ingatlanához, tennie 0,75 százaléka, az erdők eseté­ben az adóalap 0,25 százaléka, a kertek és az udvarok esetében pedig 10 fillér, illetve az építési telkek esetében 1 korona, miköz­ben ezeket a filléres vagy koro­nás összegeket az adóigazgató­ság akár 100 százalékkal is nö­velheti. És még inkább változó az a bizonyos „állandó mennyiségű szorzószám", a koefficiens. A tör­vény nyolc ilyen szorzószámot emleget, teszi ezt meglehetősen önkényesen, egységes szempont­ok nélkül. Ha a községnek 5 ezer lakosa van, a szorzószám 1,4. Ha a község fürdőhelynek minősül, a szorzószám 3,5, ha a község ke­rületi székhely, a szorzószám 4, és ha véletlenül Pozsonyról van szó, a szorzószám 4,5. A nyomtatvány és a tájékoztató beszerzése után a nyolc állandó annak feltétlenül adóbevallást kell (Archív felvétel) szorzószám közül melyiket is kell alkalmazni, nehéz megtud­ni. El kell olvasni a község vo­natkozó rendeletét is, mert ez tartalmazhat rendelkezéseket az adótétel emeléséről, a szor­zószám csökkentéséről és más lényeges dolgokról is. Valóban szerencse, hogy ezt az adóbeval­lást nem kell évente kitölteni. Az adóbevallás kitöltésének kötele­zettsége inkább csak azokra vo­natkozik, akik tavaly szereztek ingatlant, vagy akiknél a koráb­bi adóbevallásban feltüntetett adatokat illetően változások kö­vetkeztek be. Évente kell viszont adóbevallást előterjesztenie an­nak, aki az újonnan épített csa­ládi házára vagy ilyen ház ráépí­tésére, bővítésére kívánja érvé­nyesíteni a törvény folytán 15 évig járó adómentességet. A gombai Agro Bio Rt. mezőgazdasági üzem talponmaradását az állattenyésztésnek köszönheti Önerőre, szaktudásra támaszkodva MERI ISTVÁN Gomba. Nehézségekkel teli, el­lentmondásos politikai, gazda­sági és időjárási viszonyokkal tarkított évet hagytunk ma­gunk mögött - összegezte az 1998-as évet Mészáros Árpád mérnök, Csallóköz egyik legna­gyobb mezőgazdasági üzemé­nek, a gombai Agro Bio Rt.-nek igazgatója. - Köztudott, az itte­ni gyenge minőségű talajokon az öntözés létszükséglet. Ez még inkább érvényes volt ta­valy, amikoris a növénykultú­rák vegetációs időszakában nagy szárazsággal néztünk szembe, tehát az öntözőberen­dezéseket maximálisan kellett kihasználni. Ugyanakkor, az öntözéshez az állami támoga­tás a korábbi évektől eltérő irányelvekre épült, ami az ag­rárszférát jelentős többletkölt­ségekbe sodorta. Náluk pl. ez a többletkiadás a növényter­mesztés összbevételeinek mint­egy ötödét teszi ki. Mindehhez jött az agrárszektort letaglózó ár- és értékesítési politika. Amíg termelésbe belépő összes járulékos költség - az energia­hordozók, a vetőmagok, a növényvédőszerek, a gépek ­ára folyamatosan növekszik, addig a mezőgazdasági termé­nyek árai nyomottak, irreálisan alacsonyak - közölte az igazga­tó. Példaként említi, hogy míg pár évvel ezelőtt egy tonna búzáért 4200 koronát fizettek, addig ma az első minőségi osztályú búzá­ért csupán 3500 koronát adnak. Ugyanez a helyzet a többi sze­mes terménnyel is. De a cukor­répával sem jártak jobban. Itt meg a nagy őszi esőzések ron­tottak a helyzetükön, ami ton­nánként 100 koronás bevételki­eséstjelentett a számukra. Nincsenek jobb helyzetben a szőlőtermesztők sem. E speciális növénytermesztési ágazathoz 170 ha szőlőterület tartozik. A tavalyi termést a kedvezőtlen, esős időjárás ellenére jó minő­ségben, rothadás nélkül sikerült betakarítani. Mindezek ellenére talpon tudtak maradni, s ez el­sősorban a három lábon - tej, to­jás, hús - álló nagyon erős állat­tenyésztési ágazatnak köszön­hető. A szakszerű, gondos mun­kának köszönhetően az alábbi eredmények önmagukért be­szélnek. A tejtermelésük volumene a po­zsonyi tejiparnak 10%-át fedezi. Az egy tehénre első évi fejési át­lag 6000 liter, az évi tojáshozam egy tojóra számítva 294 darab. A napi felhízás sertéseknél 0,69 kilogramm, a hízó marháknál 0,95 kilogramm. Egy kocára évente 19,3 malacleválasztás esik. Ha ezekhez hozzávesszük a banki szféra ésszerűtlen hitel­politikáját, a magas kamatokat, amikor a mezőgazdaságban 1 korona 1 év alatt fordul meg, míg ez az iparban háromszor, a banki szférában hatszor, több, akkor igazán csak az nem kény­szerül térdre és marad meg az ágazatban, aki érzi a föld illatát. Vagyoneladás nélkül sikerült a 400 dolgozót foglalkoztató üze­mük termelését megtartani, az átlagfizetés pedig elérte a 10 100 koronát. Az egy főre jutó GDP területén belátható időn belül nem érjük el az Európai Unió átlagát Az uniós átlag felettiek Az uniós átlag alattiak Finnország Írország Spanyolország Portugália Görögország Szlovénia Csehország Magyarország Szlovákia Lengyelország Az Európai Unió átlaga 100-nak felel meg. Luxemburg magasan az éllovas, az egykori ipari nagyhatalom Nagy-Britannia a szürke közép­mezőnybe süllyedt. Az adatok az 1996-os év valóságát tükrözik. (Forrás: MfD) A volt szocialista államok listavezetője, Szlovénia éppen beérte az Európai Unió sereghajtóját, Görögországot. Szlovákia még a görög szinttől is vagy 50 százalékkal le van maradva. Az adatok az 1996­os év valóságát tükrözik. (Forrás: MfD)

Next

/
Oldalképek
Tartalom