Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-23 / 18. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. JANUÁR 23. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Eltűnt egy népvezér GÖRFÖL ZSUZSA Hát nem különös? Európa zsúfolt légterében csak úgy el le­het tűnni. Manapság, amikor kémműholdak tucatjai kerin­genek a fejünk felett, melyek még azt is meg tudják állapí­tani, hogy a parkban sakkozó bácsikák közül melyik áll vesztésre, senki nem tudja, hol szállt le egy repülőgép. Nem holmi kis szitakötő, hanem az a gép, amelyen Abdullah Öcalan, a Kurd Munkáspárt vezére, Törökország első szá­mú közellensége úgymond önként elhagyta Olaszországot. Hatvankét napon át borzolta a kedélyeket Európában, az­tán - huss! Észak-Korea, Szudán, Oroszország, Albánia, Fehéroroszország, Örményország, Líbia, Dél-afrikai Köztár­saság, Pakisztán - ezek az országok kerültek szóba, mint le­hetséges menedéknyújtók, de az első kettő kivételével vala­mennyi hivatalosan és nyomatékosan cáfolta, hogy befo­gadta volna Öcalant. Ankara már hétfőn bizonyosnak mondta, hogy Moszkva mellett landolt a gép, s ekkor még az oroszok sem tagadtak, csak éppen hozzátették: nem tud­ják, közben hová tűnt az utas. Tegnapra változott a helyzet: Moszkva mindent cáfol. Csak Zsirinovszkij, az elszánt exhi­bicionista produkálja magát: nem kizárt, hogy Öcalan az el­ső éjszakát lakásai egyikén töltötte, s azt is tudja, most hol van, de csak jó pénzért mondja meg a törököknek, elvégre amúgy Öcalan híve. Közben persze mindeki Rómát szidja: miért fogadta be, s ha már befogadta, miért nem állította bíróság elé a kurd nép­vezért, akinek számlájára nem egy terrorcselekmény írha­tó. Mintha Németország nem mulasztotta volna el kérni a kiadását, pedig anno elfogatóparancsot adott ki Öcalan el­len! Az Európai Unió pedig testületileg amnéziás lett: egy­szeriben senki sem emlékezett azokra a fellengzős kinyilat­koztatásokra, hogy nemzetközi konferencia keretében, dip­lomáciai úton kell megoldást keresni a kurd kérdésre. Ankara duzzog, mert szövetségesei átverték - az olasz par­tokhoz pedig továbbra is százával érkeznek a kurd mene­kültek. Öcalan viszont eltűnt. Mert ennek az erkölcseire és elveire oly kényes, de esetenként képmutató vén kontinens­nek ez így kényelmes. A kurdokért aggódok közül pedig az vesse rá az első követ, aki tudja, mit kellene tenni - mond­juk - Koszovóban. JEGYZET Bűn és bűnhődés PETERFI SZONYA Csúsztatott a minap Tibor Šagát egészségügyi minisz­ter. Amikor ezt tette elődje, csak legyintettünk: mást alig­ha vártunk tőle. A jelenlegi tárcavezető viselkedése azért érthetetlen, mert a Sme volt főszerkesztője halála okainak kivizsgálására minisztériumi bizottságot hozott létre, s nyilvános ígéretet tett arra, hogy január 15-ig tájékoztat­ja a közvéleményt az ered­ményről. A miniszter által megjelölt határidő túllépése felett még szemet lehetne hunyni, ha január 20-án té­nyeket közölt volna. Ám a minisztérium semmitmondó kommünikét adott ki arról, hogy Karol Ježík halálának körülményeit a nyomozó­szervek vizsgálják tovább, mivel még ki kell egészíteni azokat az adatokat, amelye­ket a ligetfalui kórházban, il­letve az egészségügyi minisz­tériumban létrehozott szak­értői bizottság gyűjtött össze. Hiányos a kórlap, az ügyele­tes orvosok nem dokumen­tálták eléggé az ellátás egyes műveleteit - állítja a minisz­ter, s úgy véli, ha a kórlap tel­jes lenne, kiderülhetne akár az is, hogy nem történt mu­lasztás. Hát kérem, ez aztán csúszta­tás a javából. Mert kérdem én: utólag miként lehet ki­egészíteni egy kórlapot?! Fel­jegyzések, leletek híján ho­gyan lehet bizonyítani, hogy a sérültet alaposan kivizsgál­ták, netán a fejét is megrönt­genezték?! Miért akarja elhi­tetni velünk, hogy a tragikus halálért nem vonhatók fele­lősségre az orvosok, amikor állítólag a kórház szakértői szerint az eszméletvesztés okaira nem emlékező főszer­kesztőt a fekvő részlegen kel­lett volna megfigyelni. Miért jobb, ha tények helyett az úgymond jól értesültek sok­szor légből kapott, holtbiztos értesülései borzolják a kedé­lyeket? Hivatalba lépése után a mi­niszter úgy nyilatkozott, hogy az ágazaton belül orvo­solni kell nemcsak az anyagi, de az erkölcsi válságot is. Ha valóban komolyan gondolja szavait, mi készteti a szakor­vos-minisztert, hogy nem ne­vezi meg a bűnösöket, s elo­dázza bűnhődésüket?! yf+Ji 14?''" /V 4-'. WA'I Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238310), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella -panoráma ­(58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 58217054, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenet­rögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. -Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorín. Kül­földi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újság­küldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. decem­ber 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@istemet.sk Képviselő úr, a Polgárok a korrupció ellen mozgalom nevében szeretném megköszönni, hogy támogat­ja ügyünket. (Agócs Ernő karikatúrája) TALLÓZÓ SME A Slovenská Republika című napi­lap egyre arcátlanabb eszközök­kel folytatja a rágalomhadjáratot, melyet közvedenül Ján Ducký te­metése után indított el. A tegnap­előtti számban több szemtanú is megszólalt. Vallomásaik lényege egyezik: a DSZM elnöke ártatlan, a tülekedést viszont mindhárman kicsit másképp látták. Egy bizo­nyos Dugáček úr öt méterről csak Mišauer „hátrafelé irányuló, gyors mozdulatát látta, amire Mečiar természetes módon rea­gált. Fényképezésről szó nem volt". Viszont a DSZM egyik helyi szervezetének elnöke szerint ép­pen „a fényképezőgép került Me­čiar arcába, aki finoman arréb­tolta Mišauert". A Slovenská Re­publika főszerkesztője szerint: „egy hölgy kistáskája éppen elta­karta az újságíró fényképezőgé­pét, ezért Mišauer úgy nekiug­rott, hogy a hölgy elesett. Ez a nyers cselekedet annyira felka­varta az éppen arra haladó Mečiart, hogy be akart avatkozni, de az újságíró durva szavakkal ü­A századvég rengeteg új kihívást hozott Európa számára, a kis államok önmagukban tehetetlenek Visegrádi szemüveg Prágának Mostanság újjáéledni lát­szik a Visegrádi Négyek együttműködése. A szövet­séget Magyarország, Len­gyelország és az akkori csehszlovák föderáció hozta létre, hogy közös erővel tapossák ki az Euró­pai Unióba és a NATO-ba vezető utat. SÓKI TIBOR A kezdetben ígéretesnek induló együttműködés azonban némi agónia után végleg megszakadt. Az Euroadanti Partneri Tanács pozsonyi szemináriumán viszont újra azt hangsúlyozták az elő­adók, hogy igenis szükség van re­gionális szervezetekre, ezért örömmel nyugtázzák a visegrádi csoport felújítását. Felvetődik a kérdés: miért kellett annakidején szétzilálni a csoportot, és főleg kinek állt ez érdekében. Nem sokkal a négyek széthullá­sa előtt Csehszlovákia kettésza­kadt, Prága pedig egyre inkább azt hangoztatta, hogy elégedet­len az együttműködéssel, és amúgy sem együtt kell belépni az euroatlanti struktúrákba. Megy az külön is. Sőt Klausék úgy gondolták, az ő gazdaságuk erősebbnek tűnik a többiekénél, ráadásul Nyugaton Csehország­nak volt a legjobb híre. Talán úgy érezték, a lengyelek, ma­gyarok és szlovákok csak gátol­nák őket a csatlakozásban. Ön­maguk is elhitték, hogy külön­bek a többieknél. Aztán jött a kijózanodás ideje, csakhamar kiderült, hogy az eredményes cseh gazdaságról alkotott kép hamis, Klausék a látszat megőrzése érdekében addig halogatták a magyarok és lengyelek által időben meg­kezdett gazdasági reformokat, míg válságba sodorták orszá­gukat. A romák exodusa azt is megmutatta, hogy Csehország nem a közép-európai emberjo­gi mennyország. A huszadik század vége renge­teg új kihívást hozott Európa számára. A terrorizmus, a szer­Csakhamar kiderült, hogy a cseh gazdaság­ról alkotott kép hamis. vezett bűnözés és a fegyverke­reskedelem problémáit még egy olyan nagy nemzetközi szervezet, mint a NATO sem tudja egyedül megoldani. A kis államok még tehetetlenebbek a problémákkal szemben. Az ön­zés ideje lejárt. Maguk a NATO-képviselők hangsúlyozták a regionális szervezetek fontosságát, s kü­lön kiemelték a Visegrádi Né­gyeket. így aztán most építhet­jük újra azt, ami egyszer már megvolt. Egyes jelek szerint azonban Prágában még min­dig nem örülnek maradéktala­nul az együttműködés felújítá­sának. Az új helyzet Szlovákiá­nak kedvez. Azzal, hogy aktí­van együttműködik a szerve­zet felújításában, belophatja magát az európai politikusok szívébe és ezzel együtt az EU­ba meg a NATO-ba is. Fura, de Pozsony talán Prága rövidlátó politikájának köszönhetően gyorsíthatja fel csatlakozásá­nak folyamatát. Kuba támogatást nyújtott llich Ramirez Sancheznek, a Carlos néven ismert venezuelai terroristának Castro a legnagyobb lcábítószerdealer MTI-HÍR A Castro-rezsim nemzetközi ká­bítószer-csempészettel foglalko­zott - állítja a kubai belügymi­nisztérium egyik volt magas ran­gú tisztségviselője a francia igaz­ságügyi hatóságokhoz eljuttatott levelében. A kábítószert az Egye­sült Államokba, Franciaországba és Hollandiába szánták - áll a le­vélben, amelynek egy másolatát megszerezte az Associated Press (AP) hírügynökség. A levél, amelyet január 15-én kaptak meg a francia igazság­ügyi hatóságok, azt állítja továb­bá, hogy a kubai rezsim „logisz­OLVASÓI LEVELEK Évzáró taggyűlések Kulturális műsorral, zeneszá­mokkal, bálokkal, előadásokkal egybekötött műsoros estek ke­retében folynak a Csemadok év­záró taggyűlései a Komáromi járásban. Kiss Mihály, a Csema­dok Területi Választmányának titkára elmondta, hogy a márci­us végéig zajló értékelését a szervezet megalakulásának 50., illetve a Magyar Szabadságharc 150. évfordulója jegyében szer­vezik. A pénztelenség időszaka tikai támogatást" nyújtott llich Ramirez Sancheznek, a Carlos néven is ismert venezuelai ter­roristának, aki jelenleg egy fran­A Castro-rezsim nemzet­közi kábítószer-csem­pészettel foglalkozott. cia börtönben életfogytiglani börtönbüntetését tölti. A levél írója biztonsága érdeké­ben ragaszkodott a névtelenség­hez. Annyit árult el magáról, hogy 1959-ben a kubai belügy­minisztérium egyik alapítója rányomta bélyegét az amatőr művészeti csoportokra, de pozi­tívan értékelhető, hogy a politi­kai nyomás terhe alatt sem csappant a tagsági bázis: a 9 ez­res létszámot stabilan tartani tudták. A jubileumi évforduló kapcsán nem feledkeznek meg a legaktívabb tagokról és az ala­pítókról sem. Az előbbieket já­rási, az utóbbiakat központi ki­tüntetésrejavasolják az alap­szervezetek. Valamennyi alap­szervezet abban bízik, hogy az értékelést követő időszakban a Csemadok tevékenységének a fellendítéséhez nem hiányzik majd az illetékes'szervek, az ön­kormányzatok segítsége, a vál­volt, ahol 1986-ig dolgozott. Ez­után Kuba budapesti nagykövet­ségére helyezték, ahol 1987-ig szolgált, majd disszidált. A levélíró jelenleg az Egyesült Államokban él, a szövetségi ha­tóságok védelme alatt - állítot­ta Serge Lewisch, Antonio de la Guardia kubai ezredes lányá­nak ügyvédje. Az ezredest az Egyesült Államokba irányuló feltételezett kábítószer-csem­pészés vádjával végezték ki 1989-ben, három másik kubai hivatalos személlyel együtt. Az ezredes lánya, Ileana de la Gu­ardia, aki Párizsban él, január 6-án nemzetközi kábítószer­lalkozók és támogatók összefo­gása sem. Krascsenics Géza, Nyárasd Elöregedett a falu Garamsalló évekkel ezelőtt még a Lévai járás egyik legismertebb községe volt. Lakosai dolgos, kultúrát szerető emberek voltak - a falu műkedvelő csoportjai rengeteg versenyen vettek részt, és rengeteg elismerést szereztek. A fiatalok azonban lassan elköltöztek a faluból, mert a közelben nem akadt csempészet miatt feljelentést tett Fidel Castro ellen. A kubai kábítószer-csempészet „államügy volt, a hatalom legma­gasabb szintjein szervezték" - ál­lította de la Guardia asszony, aki szerint lehetetlen, hogy Fidel Castro ne tudott volna róla. A francia hatóságok szerint a vádemelésnek helye van, mivel a francia törvények a külföldi vezetők mentelmi jogát csak az illető állam szuverenitását köz­vetlenül érintő ügyekben isme­rik el. Az ügyészeknek azonban bizonyítaniuk kell, hogy a kábí­tószereket Európába, s főleg Franciaországba szállították. munka. Maradt az idősebb la­kosság és a 81,8 százalékos munkanélküliség. Rossz a köz­biztonság, nincsenek községi rendőrök. Rossz érzés reggelen­te azzal a tudattal ébredni, hogy az ember munkájára, tu­dására itt nincs szüksége senki­nek. Majd' minden családnak van egy kisebb szőlőskertje, amelyben tavasztól őszig dol­gozgat, és előre eltervezi, mit vesz majd a szőlőért kapott pén­zért: szenet, ruhát, cipőt. Ezút­tal hiába tervezgettek, az ősszel leadott szőlőjükért nem kaptak egy fillért sem a mai napig. Petri Józsefné, Garamsalló

Next

/
Oldalképek
Tartalom